Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)
1968-11-26 / 327. szám, kedd
A Wiener Soli s ten együttes bratislavai vendégszereplése A Wiener Solisten kamaratársulás a fiatalok együttese. Tizenegy tehetséges fiatal művész Jelenik meg a hangversenydobogón. Megnyerôen közvetlenek, vidámak, mosolygók, jellegzetesen „bécsiek". Lényük és előadásmódjuk friss derűje már eleve megnyeri a hallgatók rokonszenvét. Két évvel ezelőtt már vendégszerepeltek nálunk, de ezúttal — bár úgy tűnt fel, hogy az együttes öszszeállltása legalábbis részben megváltozott — kiforrottabb produkciót nyújtottak. A zenekarihangzás egyöntetűbb, élőbb és egyben kifinomultabb. A koncertmester! pulttól irányító első hegedűsök, Günter Pichler kitűnően látta el feladatát, összetartotta és fiatalos lendületével vitte a zenekart. Bécsi vendégeink Henry Pureell Tündérkirálynő című szvitjével nyitották meg kellemes, behízelgő műsorukat A Szenttvánéjl álom mesehangulatát életre keltő romantikus zenei különlegesség lekötötte a hallgatóságot és mégteremtette a kellő figyelem légkörét Anton Webern vonóskarra Irt öt tételéhez (op. 5.). Webern muzsikájában áttetsző gyöngédség párosul a kifejezés intenzitásával. A komponista éteri hangzással formálja leheletszerű képekké az emberi lélek aligalig érzékelhető, szóval kifejezhetetlen rezdüléseit. Az együttes finom, érzékeny hangvétellel, oldotta meg a Webern-mű kényes előadói feladatát. A Mozart Divertimento (Fdúr, K 138).) napsugaras derűjében a fiatal bécsi művészek anyanyelvükön szólaltak meg. A müsorzáró Es-dúr vonósoktett Medelssohn örökifjú alkotásai közé tartozik. A mű kiapadhatatlan dallamossága, egész érzelmi világa azt a bizonyos boldogító „eltziumi hangulatot" idézi, amelynek a zeneköltő mestere volt. Ez a hangulat a művészeket ls megihlette, a Mendelssohn oktettet vérbő muzikalitással ós az együttest Jellemző lelkes muzsikáló kedvvel tolmácsolták. HAVAS MARTA ISKOLAGONDOK Kelet-Szlovákia a számok tükrében A kelet-szlovákiai kerület a népgazdaság számos területén országos viszonylatban első helyet foglal el. Persze, ez az elsőség több vonatkozásban nem éppen kívánatos Jelenség. Ezek közül kiragadjuk az Iskolák helyzetét, ami kiváltképp sok gondot és nehézséget okoz a kerületben. Ilyen például az alapiskolák több műszakos oktatása ts. E téren egyelőre még Csak Javulás sem várható. Még nagyobb aránytalanság mutatkozik az második ciklusú iskolák szükségletel és anyagi alapja közt. Ennek következtében komoly problémát okoz a tizenötéves Ifjúság elhelyezése. A tanulók többsége az alapiskola elvégzése után kénytelen kellő szakképesítés nélkül munkát vállalni. A kelet-szlovákiai kerületben az iskolaügy helyzetét nagy mértékben befolyásolja a népesedési százalékarány. Országos viszonylatban ugyanis ebben a kerületben a legmagasabb a népesedés. Ezt bizonyltja az alábbi adat ls: az elmúlt évben a kelet-szlovákiai kerületben minden ezer lakosra 14 újszülött Jutott, a többi szlovákiai országrészben csak 10, míg a cseh kerületekben mindössze 4. Az Iskolaköteles gyermekek számának növekedése nincs a.ányban az Iskolaépületek, Illetve a tantermek számának növelésével. Ez a tény boszszantja nemcsak a pedagógusokat, a tanulókat és a szülőket, de különösképpen az Iskolaügy {elettes dolgozóit. Hiszen a több műszakban történő oktatás nem biztosit megfelelő körülményeket a tanításhoz. A kelet-szlovákiai kerületben külön probléma a lakosság sokrétű nemzetiségi megoszlása. Napjainkban a kerületben levő 8482 alapiskola 1270 Iskolaépületben kapott elhelyezést, melyet 235 000 gyermek látogat. Mivel a kerületben csak 6500 tanterem van, emiatt 2146 osztályban két műszakban folyik az oktatás. Viszont ezenkívül 527 tanterem nem felel meg sem a pedagógiai, sem pedig a higiéniai követelményeknek. A tornaterem ls kevés. 1270 alapiskola közül csak 153-ban (12 százalék) van tornaterem. Rendkívül kevés az iskolai étkezdék száma ls. A kerületben mindössze 261 kilencéves iskola mellett működik iskolai étkezde, a napközi otthonok száma összesen 178. Legáldatlanabb a helyzet a homonnat Járásban. A napközt otthonok Itt ugyanis csak Ideiglenes és egészségügyi szempontból kifogásolható helyiségekben működnek. Az általános műveltséget nyúltó középiskolák terén viszonylag Jobb a helyzet, azonban szükséges lesz ezeknek az Iskoláknak a hálózatát ls új objektumokkal bővíteni. A mostani 385 tanterem közül 85 elégtelen. Hasonló a helyzet a szakközépiskolákat illetően is, ugyanis 594 tanterem közül 227 nem felel meg a célnak. A kelet-szlovákiai kerületben külön fejezet az lparltanulő-Iskolák, ugyanis ezekben a legmagasabb a műszakokban való oktatás aránya. Esetenként egy tanteremben négy osztály tanulói ls váltakoznak. Az áldatlan helyzet javításáról szólva szükséges elmondani, hogy az idén a múlt évihez képest nagyobb építkezésekre számíthatunk. Ez évben ugyanis 153 millió koronát fordítanak új iskolák és egyéb Iskolaügyl létesítmények építésé re. Ennek értelmében 61 objektumot átadnak rendeltetésének és tervbe vették, hogy 38 új iskola építését kezdik meg. Ez év október elejéig a kelet-szlo váklai kerületben 206 tantermet fejeztek be, előreláthatólag az építőipari munkások eleget tesznek tervfeladataiknak és év végéig további 101 tantermet adnak át rendeltetésének. Bár az új objektumok felépítésével Kelet-Szlovákiában ész revehetően javul a helyzet, lé nyegesebb változás csak az elkövetkező években várható, amikor a kerületben évente 450 tanterme építésére kerül sor. BOHUŠ NEMCEK Hírek a lévai járásból A KÖRÖSKÉNYI GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁS dolgozói a napokban ünnepelték üzemük fennállásának 20. évfordulóját A lévai Járás állami gazdaságai és szövetkezetel részére végeznek Javításokat. Az üzem vezetősége 100 000 korona Jutalmat osztott ki 160 dolgozó között. AZ IPOLYSÁGI TALAJJAVÍTÓ SZÖVETKEZET dolgozói egyidejűleg két fontos munkát fejeznek be. November végéig befejezik Bori községben a 80X20 méter nagyságú víztároló építését, Lontó és Ágota-major kOzött pedig mélyítik az Egeres patak medrét. A munkát március végéig szeretnék befejezni. A FAKÖVEZEKÉNYI HNB mellett létesített téglagyár megkezdte próbaüzemeltetését. Eddig már 150 000 kitűnő minőségű téglát égettek. Január l-től hatékonyabb munkagépekkel és új szárítókkal évente egymillió téglát fognak gyártani. A me zel téglagyár építési költségei a terv alapján három éven be lül megtérülnek. FELSÖSZEMERÉDEN az Ipoly sági Útkarbantartó Vállalat dolgozói több kilométeres sza kaszon befejezték az utak aszfaltozását A polgárok a „Z" akcióban több száz brigádórát dolgoztak le. AZ EGEGI HNB MELLETT működő polgári ügyeket Intéző bizottság a napokban megünnepelte a Hllnka-házaspár arany lakodalmát. A család 11 gyermeke és 35 unokája jelent meg a meleg hangú és vidám ün népségén. (b elány i ) lllllllf; Űrkutatás az óceánban Földünk légkörét szünet nélkül bombázzák azok a nagy energiájú részecskék, amelyeknek bölcsőjét valahol a világűr távoli térségeiben kell keresni; ott születnek gigantikus kozmikus folyamatok következményeként. Bolygók atmoszférájába érve összeütköznek külömböző atomokkal, s energiájukat átadva az eltalált atomok magjainak és elektronjainak, másodlagos részecskék születését Idézik elő, amelyeknek száma lavinaszerűen növekszik. A kozmikus részecskéknek ez a zápora kezdetben a legkülömbözőbb részecskékből, protonokbői, neutronokból, elketronokból, gamma—kvantumokból áll, továbbá olyan rövid életű részecskékből, mint például a mezonok. Az atmoszférán való áthaladás közben jelentősen megváltozik a kozmikus zápor összetétele. E folyamat során csak a könnyű részecskék, továbbá a gamma—sugarak maradnak „életben", mert ezek könnyen áthatolnak a légkörön. Amikor azután a részecskezápor maradék része behatol a talajba vagy az óceánok vizébe, már végleg eltűnnek a külömböző részecskék, csak elbomlási termékeik, az úgynevezett mü — mezonok maradnak meg. Az elsődleges kozmikus részecskék számára és energiájának meghatározása meglehetősen nehéz feladat. Szerencsére, követett úton erre abból ls lehet következtetni, hogy a talajban vagy az óceánokban külömböző mélységekben mérik a hasadási termékek, a mü—mezonok számát. A Szovjetunió Lebegyevröl elnevezett fizikai intézetének kutatói ezért most széles körű vizsgálatsorozatban kezdtek, amelynek során az óceánok külömböző mélységeiben pontosan megmérik és regisztrálják a mü—mezonok számát. Ezekhez a vizsgálatokhoz az intézetben különlejges műszert szerkesztettek. A műszer tartálya nagy vlznyomást is elvisel, vagyis nagy mélységbe ls lebocsátható. Teljes súlya kevesebb 500 kilogrammnál, így bármelyik tudományos kutatóhajőról lebocsátható az óceánok mélyébe, (összehasonlításul: a hasonló vizsgálatokra Japánban kifejlesztett mérőberendezés súlya néhány tonna, ezért csak úszódaruról bocsátható le a tengerek mélyébe. A Japán készülékkel egyébként csak 1300 méteres vízmélységig végezhetők mérések.) Az új szovjet mérőberendezés az úgynevezett Vavllov — Cserenkov — hatás alapján regisztrálja a mü — mezonokat a tengervíz külömböző mélységeiben. Az óceánok víztömegén áthatoló mű — mezonok fotonokat, fényvantumokat sugároznak kl. Ezeket a fotonokat fogja fel a szovjet mérőműszer, amely 15 fotoelektronlkus sokszorozóból áll. A berendezésnek saját energiaforrása van, amelyet a pontosan meghatározott vízmennyiségben egy előre beállított, különleges manométer kapcsol be. Az üj berendezéssel most a Kurcsatov akadémikusról elnevezett szovjet oceanográfiai kutatóhajón végeznek nagy fontosságú méréseket. Ezek a megfigyelések és mé^ rések fontos felvilágosításokhoz Juttatják a tudományt a világűr távoli részeiről érkező kozmikus részecskékről. A tengerek mélye hírt ad az univerzum távoli vidékeinek rejtélyes folyamatairól. NÉGYCSATORNÁS ELEKTRÜKA RüiűGRÁF A brnói Orvostechnikai Kutatóintézetben fejlesztették kl a „Karditest" nevű négycsatornás elektrokardiográfot, amely mentesült a ma már elavult elektrokardiográjok hiányosságaitól. Paramétereivel és méreteivel kielégíti az orvosok és a kutatóintézetek követelményeit. Fonokardiográffal, azaz olyan készülékkel is fel van szerelve, amely felveszt a szívhangokat, tehát pontosabbá teszt a kardiografikus dlagnosztikálást. A képen az új elektrokardiográfot látfuk. Éltek-e repülősárkányok? A paleontológia, azaz az őslénytan azt bizonyltja — és ezt számos lelettel ls alátámasztja —, hogy éltek. A földtörténeti középkor repülő hüllőinek vagy repülősárkányalnak csoportja különleges alkatú, repüléshez alkalmazkodott állattípusokat zár magába. Ezek a repülősárkányok, Pterosaurták két önálló fejlődési vonalon éltek a felső triásztól a kréta végéig. A két alrend tagjai egymástól feltűnő alaki sajátságokban is eltértek. A dárdafarkú repülősárkánynak, a Rctmphorhynchusnak hosszú farka volt, amelynek dárdahegyhez hasonló kifeszített vitorlájával valószínűleg repülés közben kormányozhatott az állat. Csontjai üregesek, hogy a repülés szolgálatában a testet megkönnyítsék. Elülső végtagjának rendkívül meghoszszabbodott negyedik ujja és a test között bőrvitorla feszült, s szárnyat alkotott. Erős, hegyes fogaival könnyűszerrel megragadta a zsákmányt A repülősárkányok második csoportjába tartozó állatoknak rövid a farkuk és széles a szárnyuk, tehát valószínűleg a denevérhez hasonlóan csapkodó repüléssel szálltak. Ezek a Pterodactylus-télék. Bajorországban, a solnhofeni felső jura litográfpalákban százával találták a maradványait és teljes csontvázait az előbb említett Ramphorhynchuséval együtt. Fosszilis csontvázai azonban a jurában másutt is előfordulnak, Franciaországban, Angliában, az afrikai Tendaguru-hegységben. A krétából ugyancsak Angliában, azután Csehországban, Oroszországban gyűjtötték maradványaikat. A legnagyobb repülősárkány, sőt az egész földkerekség legnagyobb szárnyfelületű repülő állata Amerika felső kréta képződményeiből került a szakemberek kezére. Az élő albatrosz óriásmadár szárnytávolsága 8 m, a kondorkeselyűé 3 m, az északamerikai repülősárkányé, a Pteranodoné 8 méter voltl Az angliai Cambridge krétájából gyűjtöttek egy repülősárkányt, az Orntthostomát, amelynek szárnyfelülete 25 négyzetméter! A Pteranodon életmódját ls leginkább az albatroszéhoz hasonlíthatjuk. Öráklg vadászott a tenger tükre fölött. Erős, hegyes, fognélküli csőrével ugyanúgy kapta ki a vízből a halakat, mint a sirály vagy a viharmadár. Jóformán szárnycsapás nélkül úszott a levegőben, elenyésző Izommunkával, s ezért szárnymozgató Izmai és a repülést végző izmok megtapadására szolgáló mellcsonttaréja csenevészek maradtak. A test egyébként teljesen a repülés szolgálatában állott. Hátcsigolyái összenőttek, a lapockákkal együtt a repülést elősegítő szilárd szerkezetté alakultak. A törzs rendkívül kicsiny, ugyanúgy a mellkas. Lábat vékonyak, törékenyek, a testet nem hordozhatták. De kicsiny és gyönge a keresztcsont és a medence ls. Mindezt mérlegelve, arányosan kicsinynek kellett lenniük a Pteranodon tojásainak is. Valószínűen a kikelt, magukkal tehetetlen kicsinyelt ugyanúgy táplálta, mint a madarak nagy része. Segítségére lehetett ebben a pelikánéhoz hasonló torokzsák, aminek lenyomata néhány esetben megmaradt. Valamennyi repülősárkány a kréta Időszak végén kihalt. Közelítsük még meg — legalább megközelítően —, mikor ls volt Földünk történetében a triász és a kréta időszak. Mindkettő a Jurával együtt a földtörténeti középkorba tartozik. Ez volt az élet fejlődésének egyik legérdekesebb és legmozgalmasabb szakasza. A puhatestűek közül a lábasfejüek, az Ammonttesek és a Belemnttesek nagymértékű fejlődésének ós elterjedésének a kora, amelyek mellett a tengeri liliomok és tengeri sünök új alakjai Jelentkeznek, valamint új koralltlpusok, a hatsugaras zátonyépltő korallok hatalmas tömegei. De a szerves világ más, felsőbbrendű képviselői is ekkor Jutnak szóhoz. A kor vége felé megjelennek a lepkék, azután a csontos halak, az őshüllők szárazon, vízben és levegőben, a madarak és végül, ha egyelőre alárendelt szerepkörben ís, az emlősök. Ez jellemzi hát a szerves élet fejlődése terén nagyjából az az Időmennyiséget, amelyet a szakemberek 130—140 millió évre becsülnek, három fő Időszakra osztanak: triász, jura és kréta elnevezéssel Illetnek. 1834-ben Németországban Alberti triász néven foglalta egybe a tarkahomokkő, a kagylósmészkő és a tarka márgák hármas tagozatú rétegösszetételét Az eredetileg helyi jellegű kőzettani megkülönböztetésekből kiinduló német triász megjelölést Idővel általánosan elfogadták, s időtartamát ma mintegy 25—35 millió évre becsülik. Hasonló hosszú Ideig tartott a fura is, majd ez után következett a földtörténeti középkor harmadik, egyben legfiatalabb időszaka is, a kréta, amelyet mintegy 70 millió évre becsülnek a szakemberek, tehát többre, mint a megelőző triász-Jura Időszakot együttvéve. A francia—angol partvidék fehér írőkréta előfordulásáról kapta nevét 1815-ben. 198R. > XI. 2C