Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)
1968-11-26 / 327. szám, kedd
A TŐKETEREBES! JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKE: A föderációim igényesehb feladatok várnak ránk A föderatív államjogi rendezés gyakorlati megvalósítása a nemzeti bizottságoktól az eddiginél még igényesebb munkát követel. A kelet-szlovákiai kerület dél-keleti részén fekvő tőketerebesi járásban — tekintettel az ott élő lakosság vegyes összetételére s nem utolsósorban ennek a körzetnek gazdasági elmaradottságára — jelenlegi helyzetéből és adottságaiból eredő, speciális feladatok megvalósítása vár a néphatalom szerveire. Ezzel kapcsolatban Michal M i c h a 1 C f k elvtárstól, a járási nemzeti bizottság elnökétől kértünk választ néhány alapvető kérdésre. E Elnök elvtárs, miben látja az okát annak, hogy járásuk mint gazdaságilag kevésbé fejlett körzet lépett az új államjogi rendezés időmás, a nemzetközi kőolajés gázvezeték. Ezek hogyan hatotta k a járás gazdasági helyzetére? sza kába? Véleménye szerint mi féke zte a lakosság életszínv onalá nak arányosabb emelkedését? — Megmondom őszintén, elég gyakran felteszem ezeket a kérdéseket magamban is, és mi fc . tagadás, nehezen találok meg^ felelő választ... Dolgozóink szorgalma még a tengeren túl is közismert. Jól termő földekkel, jelentős ásványi kincsekkel ls rendelkezünk, és járásunk területének fekvése is előnyös ... Véleményem szerint viszonylagos lemaradásunk okát abban kell keresnünk, hogy eddig még nem sikerült eléggé kedvezően kihasználnunk járásunk adottságait, lehetőségeit. Köztudott, járásunk elsősorban mezőgazdasági jellegű, s erre kétszeresen ráfizettünk eddig. Képtelenek voltunk földjeink termékenységét kellőképpen kihasználni, mert — amint ismeretes — ezt a fontos termelési ágazatot sok-sok éven át a „társadalom tehertétele" jelzővel illették, s fejlesztéséhez nem adták meg a szükséges anyagi eszközöket. Az ipar, a szolgáltatások fejlesztésére szánt beruházások elosztásánál pedig azzal indokolták Javaslataink megnyirbálását, illetve el. utasítását, hogy ezekre az akciókra nincs anyagi fedezet, mert ezt azoknak a mezőgazdasági termékeknek a felvásárlására kell fordítani, amelyeket mi nem termeltünk... H A járás ter ül etén tö bb jelentős ipa rt üzem épült több milliárdos ráfordítással, mint például a vaj ánl hőerőmű, az ágcsernyői rakodóállo— Kétségtelen, hogy az említett építkezések óriási társadalmi jelentőségűek, országos érdekűek. Viszont azt is látni kell, milyen mértékben befolyásolják a mi járásunk gazdasági helyzetét. A felsorolt létesítmények gazdasági előnyei — országos méretű jellegüknél fogva — elsősorban a járás határain túl, a központban mutatkoznak meg. Igaz, Vajánban közel 1200 embert tudunk foglalkoztatni, Ágcsernyőn még többet, viszont a kőolaj- és gázvezetéknél aránylag keveset. Hozzánk elég közel épül a Keletszlovákiai Vasmű, ahol sokan dolgoznak járásunkból. Ennek ellenére igen nagy probléma a még meglevő munkaerőtartalék, főleg a nők foglalkoztatásának biztosítása. Járásunkból közel 5700 ember jár idegenbe munkába, és ezenfelül még csaknem 7700 rendszeresen nem foglalkoztatott lakosunk van. Ogy vélem, ennek a jelentős problémának a megoldása az új államjogi rendszernek egyik elsődleges leiadata lesz... B Feltételezhető, hogy a járási sz ervek már eddig is behatóan foglalkoztak az említett problémával... — Természetesen. Mi a megoldás olyan formáit keressük, melyek gazdaságilag is előnyösek számunkra. Ilyen kedvező beruházás például a tőketerebesi konzervgyár, amely 350 embernek, elsősorban nőknek biztosít munkalehetőséget. Megkezdődött a második vajáni hőerőmű építése, amely 600 embert foglalkoztat. Számolunk a gálszécsi Strojstav bővítésével, és 1970-ig megkezdjük egy bútorgyár építését Királyhelmecen- Itt ls számos női munkaerőt tudunk alkalmazni. Az 1973-ban felépülő új baromfifeldolgozó üzemben is ez lesz a helyzet. Csakhogy még ezek után sem merül ki munkaerőtartalékunk. Ezért vettük fontolóra egy vegyipari kombinát felépítését a Szovjetunióból kapott kőolajra és gázra alapozva, valamint egy ruhagyár létesítését Nagykaposon, egy derítőföld termelésére szolgáló üzem felépítését Lasztócon, perlitjövesztő üzem építését Bistén. Előreláthatólag 1973-ig befejeződik a terebesi cukorgyár korszerűsítése, s jelenlegi kapacitása megkétszereződik. A mezőgazdaság szakaszán az eddiginél sokkal céltudatosabban kívánjuk kihasználni vízforrásainkat, tárolóinkat, közel 7000 hektárt fognak öntözni. A tokaji körzetben három-öt év leforgása alatt 885 hektárral bővítjük a szőlőt, és több mint ezer hektár gyümölcsöst telepitünk ... ET A z új üzemek még nem oldana k meg minden problémát. Gondolnak a közszolg ált atások, az ü zletek és úthálózat bővítésére ls? — Erre vonatkozólag is konkrét elképzeléseink vannak. Egy bizonyos, látjuk és tudjuk, mi mindenre van szükségünk. Bennünk megvan a jószándék, hogy célkitűzéseinket megvalósítsuk, ha erre az illetékes szervek lehetőséget adnak ... H Végezetü^ajg rásban élő magy ar nemzetiség ű polgárok törvényszabta jogainak biztosítás áv al é s a volt király_ helmect járá s fel újításával kapcsol at ban szeretné~nk hollani véleményét... — A nemzetiségek, így a magyar nemzetiség jogait is körvonalazó alkotmánytörvény világos, érthető. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ennek gyakorlati érvényesítésén csorba ne essék. Jelentős feladat ez, hiszen lakosságunk közel 40 százaléka magyar nemzetiségű. Ami a volt királyhelmeci Járás felújítását illeti, véleményem szerint ez helyes lenne. Habár egy új járás kialakítása egymagában véve még nem sokat Jelent. Abban az esetben viszont, ha ezzel egyidejűleg feltételeket teremtenek az ott élő magyar és szlovák lakosság közös problémáinak rendezésére, szükségleteinek kielégítésére, akkor azt mondom: létre kell hozni ezt a járást. Ogy gondolom, ezzel elejét vennénk az esetleges nézeteltéréseknek magyar nemzetiségű polgártársainkkal, akik történelmünk folyamán számtalanszor bebizonyították töretlen hűségüket közös hazánkhoz ... KULIK GELLÉRT hessek fel, ahhoz tudnom is kellett egyet-mást. P ontosan tudom, hogy írásaimban miért vádolom a politikai agyérelmeszesedésben szenvedőket. És azt is jól tudom, hogy ezt a betegséget nem korhoz, hanem egy-egy ember világszemléletéhez kötöm. Mert láttam már 25 esztendős aggastyánt is. írásaimban azokat vádolom, akik bizonyos tények közzététele után se tudták levonni a tanulságot. Azokat vádolom, akik — és ezek nem mind miniszteri bársonyszékben ültek — miatt a CSKP „XX. kongresszusa" csak 1968 januárjában következett be. Azokat vádolom, akik a csehszlovák gazdaságot vezetésük alatt az ebek harmincadjára juttatták. Akik a pártot — tehetségtelenségük miatt — jelenlétükkel diszkreditálták. Hogy ne említsek csak általános megállapításokat: azok nevében háborgok, akik a csehTTjl szlovák népgazdaság válságos helyzete miatt családjukat mé1968 'y en a létminimum alatti öszszegből tartják el. Cikkeim íráII. 26. s a közben azokra gondolok, akik — több tízezren vannak — 5 fejlett ipari országukban állomási várótermekben hajtják nyugalomra fejüket, akik fürdőkádakban alszanak, akik havi 700 koronáért dolgoznak. És azokat kárhoztatom — még ha 30—40 éves párttagsággal rendelkeznek is — akik vezetése alatt az ország gazdasága stagnálni kezdett, akiknek nem volt ahhoz lelki erejük, hogy kijelentsék: „Lemondok, mert nem értek hozzá." Azok ellen küzdök, akik a szocialista társadalmat fejőstehénnek tartják, és csak saját vezetésük alatt tudják elképzelni. „Ha nem ez a rendszer lenne, nem lett volna belőled újságíró" — mondotta egyik falum beli. Bevallom, hogy engem ehhez a pályához erős érzelmi szálak fűznek. De csak addig, amíg a rózsaszínre újra azt nem kell mondanom, hogy vörös, amíg a rosszról azt mondhatom, hpgy rossz. Ha másra kényszerítenek, leteszem a tollat és megkeresem a módját, hogy az igazságot továbbra is megmondhassam. Kétségkívül, az önálló gondolkodás kényelmetlenebb, mint régvolt emberek rég volt gondolatainak, tételeinek újrakérődzése. Kényelmetlenebb, mint annak a veszélynek a vállalása, hogy a szent inkvizíció egy bírája majd a „Carlos gondolkozik"-ot parafrázálva esetleg ránk üti az eretnekség bélyegét. t tarlós — gondolkozik! Ez az én krédóm. Aki ezen •* elszörnyed, akárhogy csűrl-csavarja is a dolgot, én azzal soha se leszek hajlandó egy tálból cseresznyézni. Még ha a tál minden szem cseresznyéje aranyból van is. És akkor se, ha a szent inkvizíció tagjai már régesrég nem reverendában járnak. Napjaink igazságához az is hozzátartozik, hogy ma már nem a földbirtokosok, a gyárosok, a kulákok fékezik előrehaladásunkat. Hatalmuk egykori szilárd talaját ezek alól már régesrég kirántottuk. Ma már önmagunkkal kell megküzdeniink. Saját tehetségtelenségünkkel, önzésünkkel, önismeretünk hiányával. A történelem bizonyítja, hogy a sorozatos kudarcokat a nép még magának Napóleonnak se tudta megbocsátani. Gondolkozzunk hát el azok tettei fölött, akik a népet, a pártot hosszú évekig sorozatos kudarcokra kárhoztatták. És vonjuk le a következtetéseket. Gondolkozzunk el a dolgok fölött, mert a modern kommunista — gondolkodó embfir. TÓTH MIHÁLY Koma romba n is ú j PRIOR áru ház Komáromban nagy lendülettel építkeznek az utóbbi években. Az új lakótelepeken a lakóházak egész sora épült fel. A II. sz. lakótelepen épül a kenyérgyár. A lakqsság nem kis örömére az új hidat is átadták a forgalomnak, a termálfürdő pedig már a komáromiak kényelmét szolgálja. A partizánskéi Prior áruház vezetősége — látva a komáromi lakosság egyre nóvekvő igényeit — elhatározta, hogy 17 millió koronás költséggel fiókáruházat épít. Horský Miroslav, az üzlet helyettes vezetője elmondta, hogy a vásárlók minden igényét szeretnék kielégíteni. Az áruház 160 alkalmazottjának 23 000 négyzetméter eladói terület áll majd rendelkezésére. A földszinten élelmiszer, hús, hentesáru, az első emeleten villamossági és más Iparcikket, a második emeleten cipőt, lakástextil, valamint méter — és darabáru, s végül a harmadik emeleten ruhanemű, bőráru, divatcikkek, sport—felszerelések lezsnek kaphatók. Itt helyezik el a büfét is. Az áruház dolgozói mór sok külföldi áruról is gondoskodtak, és ha a Nyitrai Magasépítő Vállalat időre teljesíti tervét, azaz december elejéig elvégzi a befejező munkálatokat, akkor a karácsonyra szánt ajándékokat már az új áruházban vásárolhatják meg Komárom és környékének lakosai. —ti ^ipipllili .„ ii Pp'll az ú: betonút a Rozálián. H-itt*- *>-n Az áruhá? (Tóthpál Gyula felvételei) £ec&éztetéô,—lüCtatna&on A villamoson utazók által elkövetett egyik leggyakoribb szabálysértés a hátsó ajtón való jelszállás. A szabály megsértői számára ez kényelmet jelent: nem sodorja el őket az első ajtónál tolongó felszállók tömege. Ráadásul az elől felszállók közül nem mindig sikerül mindenkinek bejutnia. Persze a szabály (hogy hátul csak leszállni lehet] mégsem értelmetlen. Egyrészt azért, mert így a leszállás zavarmentes, másrészt pedig azért, mert a hátul felszállók menetjegyét a villamos elöl ülő vezetője nem tudja ellenőrizni. Ezért mindent elkövet a hátul történő felszállás megakadályozására. Pontosabban csak azt teheti (mivel ez minden, amit tehet), hogy a hátsó ajtót a kinyitás után igyekszik mihamarabb becsukni. Ez viszont azzal jár, hogy gyakran az utasoknak nincs idejük leszállni. Annál is inkább, mivel a hátul felszállók is villámgyorsan • felugrálnak, hiszen tudják, hogy a hátsó ajtót csak rövid időre nyitják ki. Ez az ideges le-, illetve felszállás könnyen okozhat balesetet is. Éppen ezért az utasok általában haragudnak a szabály megsértőire. Akadnak, akik felháborodásukat kl is fejezik. Tegnap például egy mellettem ülő idős hölgy így szólt egy hátul felszálló fiatalemberhez: — Maga nem tudja, hogy felszállni elöl kell?! Akadályozza a leszállást! Biztosan jegye sincs. Maga potyautas! A fiatalember így magyarázkodott: — Minek szálljak fel elöl? Nekem bérletjegyem van! A következő megállónál is akadt szabálytalanul felszálló. Már szinte vártam, hogy az idős hölgy azt ts kioktatja. De nem volt rá ideje. Az imént megszidott fiatalember ugyanis megelőzte öt: — Micsoda rend ez: hátul felszállni?! — szólt erélyesen. — Vagy talán nem tudja, hogy elől kell felszállni?! Ha nem ismeri a szabályokat, akkor járjon gyalog, vagy költözzön vidékre!! — mondta egy szuszra, szóhoz sem hagyta jutni a szabály megsértőjét. Áz utasok csodálkozva néztek a fiatalemberre. Különösen az idős hölgy, aki nyilván nem most először leckéztetett meg szabálysértő utast, de ekkora hatást bizonyára még sohasem ért el. Persze, az kérdés marad, hogy ezután melyik ajtón fog villamosra szállni a leckét oly nagyszerűen felmondó fiatalember. FÜLÖP IMRE
