Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-17 / 318. szám, Vasárnapi Új Szó

ľ avagy nem lehet vigyázni a politikusokra K

issé a régi idők filmgroteszjeként hatott: az ember ül, néz és hallgat, és szinte előre tudja, hogyan végződik a dolog. A múlt héten a Kereszténydemokrata Unió nyugat-berlini kongreszszusán ültem. Már az utolsó ülést tartották, s csupán Kiesinger bonni kancellár és pártelnök zárszavára vártunk. Az események ekkor hirtelen kisiklottak a rendes kerékvágásból. Egy fehér szvetteres, kockás szoknyájú fiatal nő lépett az elnöki asztalhoz. Kiesinger közvetlen közelében meggyorsította lépteit, s visszakézből arcul vágta a kancellárt. A pofon nagy felfordulást váltott fö. Heck CDU-titkár, a kancellár szomszédja megragadta a támadót, akit aztán a teremörök elvezettek. Az incidens délelőtt 11 óra tájban történt, s estére már ki is hirdették az ítéletet: egy évi börtön. A tettes: Beate Klarsfeld, egy francia újságíró német származású felesége. Pofon helyett... Klarsfeldné nyilván azok közé tartozik, akiknek nem mindegy, hogy a bonni kancellár a náci párt aktív tagja volt. A Figarónak írt levelében egyszer már kipellengérezte a kancellár náci múltját, s amikor később Kiesinger hivatalos vendégként Párizsban járt, majd amikor a kancellár egyszer beszédet mondott a bonni parlamentben, a karzatról rákiáltott: „Náci! Náci!" Nem kívánok most Kiesinger náci múltjával foglalkozni, az elég ismert. A bonni állam dolga, ha elviselhetőnek tartja: egy volt náci párttagot állít a kormány élére. Tekintélyét sem otthon, sem a nagyvilágban bizonyára nem fogja emelni. Nem is a Klarsfeldnéra kiszabott büntetése nagysága érdekes. Nem kétséges, hogy nem a büntetés volt a fontos, hanem az, hogy megfélemlítsék a tiltakozókat. Ráeszméltem: ha a kancellár pofont kaphatott pártja kongresszusán, ugyanúgy más is behatolhatott volna a Ttongresszusi terembe, s a világ egy további politikai merénylet szemtanúja lehetett volna. Egyébként a CDU nyugat-berlini kongresszusa alkalmából sokkal nagyobb biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, mint más alkalmakkor. A rendőrség különleges kerítéssel szinte hermetikusan elzárta a kongresszus épületét és a környező térséget. Kétszer is ellenőrizte az épületbe belépőket. Sőt, az elnöki asztalnál újabb ellenőrzés ls volt. Nem szeretnék tévedni, de úgy vélem, hogy a CDU kongresszusán több volt a rendőr és az ellenőr, mint a küldött, akiknek száma 600 körül mozgott. Kiesingernek mint kancellárnak saját testőrsége is van. Az itteni tolvajnyelven „Bulle"-nak, vagyis „bikáknak" nevezik őket. A kancellár testőre a kritikus pillanatban a küldöttek között a második sorban ült, és csak akkor emelkedett fel, amikor Klarsfeldné két utolsó gyors lépését tette Kiesinger felé, de akkor már késő volt. ...merénylet is lehet Talán valamennyi politikus zaklatásnak tartja testőrei jelenlétét. A testőröknek ugyanis egy szempillantásra sem szabad szem elől téveszteniük a „maguk emberét". Kiesinger éppen úgy, mint elődei — Adenauer vagy Erhard, érezteti, hogy kellemetlennek tartja testőrségét. Ez Jó benyomást kelt a nyilvánosságban. ' Kieslnger azonban elődeitől eltérően „bizonyos tapasztalatokkal" rendelkezik. Félévvel' ezelőtt állítólag merényletet terveztek ellene. Egy műút melletti vendéglőben pihenés közben akarták agyonlőni, -de a merénylő az utolsó pillanatban meggondolta a dolgot, s pisztolyát átadta a rendőrségnek. Akkor ezt rendkívül furcsa esetnek tartották, s nem valószínűtlen, hogy fogásnak szánták a választási kampányban. Bonnban több politikusnak van „igénye" testőrségre. A kancellárnak három, a szövetségi elnöknek két, Brandt külügyminiszternek és Erhard exkancellárnak egy-egy testőre van. A kancellárt távozása után még négy évig őrzik, mert „titkok őrzője". A politikusok testőrei mindenekelőtt kiváló lövészek, viszont a Kiesingernek adott pofon azt bizonyltja, hogy a mesterlövészet önmagában nem elegendő. Azt hiszem, bárki elcsodálkozna azon, milyen biztonsági intézkedésekre képes a nyugat-berlini és a bonni rendőrség. Amikor májusban tüntetések voltak a szükségállapot-törvények ellen, a szövetségi gyűlés körüli városrészeket úgy elzárták, hogy csak az egerek surranhattak át. Volt ott szögesdrótkerítés, vízfecskendő, könnyfakasztó gránát, helikopterek, nem ls számítva a készültségbe helyezett több ezer rendőrt. Tavaly Adenauer temetése alkalmával Bonn ostromlott városra hasonlított a biztonsági intézkedések miatt. A rendőrök ezrei őrizték Johnsont és a többi előkelőséget. Csak Johnsonra hétszáz rendőr vigyázott. Amikor a kölni dómban gyászmisét mutattak be, s a gyászmenet a dómtól a Rajna partjáig hatszáz métert vonult, több mint háromezer rendőr biztosította a gyászünnepség zavartalanságát. Méterről méterre átkutatták a térséget, a pincétől a padlásig megvizsgáltak minden házat, készenlétben álltak a háztetőkön, hogy minden gyanús mozdulatra tüzeljenek. A dómban püspöki engedéllyel az oltárt is megvizsgálták. Az amerikai elnök biztonságának őrzésével kapcsolatban azt találtam a legérdekesebbnek, hogy Johnson testőrei időnkint a nyugatnémet rendőröket is megmotozták és ellenőrizték. A bonni rendőrség nagy összpontosítása hivatalos látogatások alkalmával még egy kísérő Jelenséggel Jár. Ilyen alkalmakkor nő a bűntettek száma, mert az alvilág kihasználja az alkalmat, azaz „ha nincs otthon a kandúr, cincognak az egerek". SUGÁR ANDRAS LONDONI LEVELE Ojsághlr: Tommy Butler, a Scotland Yard főfelügyelője bravúros nemzetközi üldözés után letartóztatta Rey Brucenoldst, a két és fél millió fontos emlékezetes „nagy vonatrablás" utolsó szabadlábon levő tettesét. Butler főfelügyelő nagy sikere ismét ráirányította a közfigyelmet az egyik leghíresebb angol intézményre, a Scotland Yardra. Maga a név Skócia-Udvart Jelent. Temze parti Whitehall Place 4. számú házában állította fel 1829-ben a parlament az átszervezett modern londoni rendőrség székházát, de a rendőrök rendszerint a hátsó bejáratot használták, s a Great Scotland Yard felől jártak be az épületbe. Régen, amikor a skót királyok vendégségbe jöttek az angol udvarhoz, ebben a palotában szálltak meg, innen a Skócia-Udvar név. Az utolsó skót uralkodó, aki Itt lakott, a tragikus sorsú Stuart Mária volt. Húsz emelet Ma már a Scotland Yard nem a történelmi épületben, hanem a város másik szögletében a Wcrőr/a-pályaudvarhoz és a Westmlster székesegyházhoz közel fekvő Brodway utcában működik. A húszemeletes vasbeton-üveg Irodaház két éve ad otthont a Yardnak. Két éve költözött Ide szigorúan titkos költözési „hadműveleti" terv szerint a Yard bünügyi nyilvántartója, amely legalább 10 millió ujjlenyomatot rejt magában. Az évi kb. 210 ezer bűntett minden részlete Itt válik aktává, mikrofilmmé, corpus dellctivé. Bemutatjuk a Scotland Yardot A bűnüldözés fellegvára • A drákói szigor sem hatott • Sherlock Holmes modern utódai • Tom, a rettent het et len trn hagyja ott a szakmát'. < A SCOTLAND YARD KÉT ÉVE Oj, MODERN ÉPÜLETBE KÖLTÖZÖTT, INNEN, ULTRAMODERN RIASZTÖTELEFONKÖZPONTBÓL LÁTJÁK EL UTASÍTÁSOKKAL A RIADÚAUTÖKAT. Nem mondhatnám, hogy Anglia a világ legbecsületesebb országa, a bűnözők száma kb. egymillió, ami az 54 milliós lakossághoz elég „szép" szám. A magas bűnözési statisztika cáfolja azt az eléggé elterjedt elméletet, hogy a drákói szigor egymagában becsületességre neveli az embereket. Európában sehol sem volt olyan szigorú a törvény büntető keze, mint a középkor és a későbbi századok Angliájában. Ha röviden áttekintjük a Scotland Yard elődjelnek történetét, vértengert és akasztófaerdőt látunk. Az első angol rendőrséget II. Henrtk szervezte 1164-ben. Egyszerű volt az eljárás: a király valódi vagy vélt ellenségeit a Tower várbörtönében nyakalták le,-vagy akasztották fel, a közönséges bűnözök (tolvajok, pénzhamisítók) jobbkezét pedig tőből lemetszették, sőt sokszor a lábukat ls. A halálbüntetés később már apróbb lopásokra is kiterjedt. Vérpad, bitó VIII. Henrik vérengzései már az őrület határát súrolták: a XVI. században uralkodó szörnyeteg nemcsak több feleségót, hanem korának nagy gondolkodóit, Fischer bíborost és Morus Tamást is vérpadra küldte, hogy csak a két legismertebbet említsem. Később, az eredeti tőkefelhalmozás idején, a kapitalizmus hajnalán már nyúllopásért ts akasztófa járt. Míg a franciák a XVIII. században csak hatféle bűntettért szabtak ki halálos ítéletet, Angliában 232 vétségért Járt kötél, de a bűnözés tovább burjánzott, mert a földjükről elűzött parasztok Inkább a kínhalál kockázatát, mint az éhhalál bizonyosságát választották. Csapóajtó A XIX. században a világ legnagyobb városszörny.etege, a dickensi London egyszer s mind a legbünösebb város is volt: minden 9. polgára bűnözésből, vagy prostitúcióból élt. Sehol a világon nem ütköztek ki anynylra a korai, „klasszikus" tőkés társadalom irtózatos fekélyel, mint Londonban. Csak hivatásos betörőből 30 ezer lakott M Temze parti metropolisban. Ebben a korban, amikor a leghlrhedtebb kocsmák padlóján csapóajtók nyíltak, hogy örökre a Temze olajos-iszapos vizébe süllyesszék az átmetszett torkú, kifosztott áldozatokat, szükség volt ď korszerű rendőrségre. Róbert Peel belügyminiszter, aki korábban az Ír szabadságharcosok gyilkolásában és üldözésében szerzett nagy tapasztalatokat, s mellesleg a Tory párt egyik alapítója yolt, a parlament döntése alapján megszervezte a Scotland Yardot, hivatalos nevén: A metropolist rendőrséget. Százharmlncktlenc évvel ezelőtt, 1829 őszén Jelentek meg az első kék frakkos, fehér nadrágos, cilinderes rendőrök. a londoni sikátorokban, Róbert Peel beceneve, a Bobby máig ls rajtuk ragadt. Sherlocktól Buttlerig Azóta sok víz folyt le a Temzén, a Scotland Yard öregebb lett, de meg is fiatalodott. A korszerű kriminalisztika, elektronlka, távközlés minden vívmányát latba veti a bűnözők, „a korona ellenségei" ellen. Sherlock Holmes regényes alakja legendakört vont a Scotland Yard köré, bár Conan-Doile hőse nem tartozott a Yard kötelékébe, sőt míndúntalan gúnyt űzött a hivatásos detektívekbői. Tommy Butler főfelügyelő bravúrja, az utolsó „nagy vonatrabló" kézrekerítése azonban igazi legendaként évtizedekig fogja díszíteni a Scotland Yard lobogóját. Az 50 éves, nem dohányos, az italt is csak mérsékelten kedvelő „hekus" egyetlen szenvedélye a munka, s csak egy hobbyja van: szeret régi vadnyugati filmeket végigélni. Tavaly már nyugdíjazni akarták, de még egy évet kialkudott, hogy befejezze élete nagy művét, s most, hogy ez sikerült, nyugdíjba ls megy. Ám ne higyJük, hogy Butler abbahagyja a szakmát: az államrendőrség kényszernyugdíjazza ugyan, hogy teret adjon az utánpótlásnak, de a tetterős Butler a magánbankok saját biztonsági szolgálatában helyzkedik el, nem kisebb fizetéssel. Sherlock Holmes után még egy nagy detektív kerül konkurrens viszonyba a Scotland Yarddal.