Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-17 / 318. szám, Vasárnapi Új Szó

ANTON KLAS Az emberi agy kapcsolási sebessége lassúnak bizonyult Kibernetika. Ez a szó talán még keveset mond a hétköznapok tengernyi gondjával küzdő embernek, de annál nagyobb a jelentősége a tudományban. Egy tudományág, amelynek feladata lényegében az információszerzés és annak tárolása, valamint továbbítása. A világon felgyülemlett ismeretek célszerű felhasználása ugyanis elképzelhetetlen pontosan megadott rendszerezés nélkül, amiben a kibernetika siet az ember segítségére. A

tudományos kutatás motorja is a kibernetika, a kutatás pedig adatgyűjtés. Az adatok „raktározásához" arra van szűkség, hogy mindig tudjuk: miből mennyit és hol helyezzünk el. Ezt ma még világszerte különbözőképpen ítélik meg és különböző szinten alkalmazzák. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Genfben székelő Gazdasági Tanácsa a tudományos kutatás koordinálására fejlesztési—számító *özpont létesítését határozta el. Ennek rövid története és célkitűzése volt a témája beszélgetésünknek ANTON KLAS professzorral, az ENSZ bratislavai fejlesztési—számító központjának igazgatójával. A MEGBÍZATÁS KITÜNTETÉS — Talán mondanom sem kell, hogy amikor tavaly júliusban az Európai Gazdasági Tanács ülésén Csehszlovákiát bízták meg e központ építésével, nem egy ország kissé irigyelte — kezdi tájékoztatását Klas professzor, akit a csehszlovák kormány az ENSZ A Bratislava nyugati részében felépült üvegpalota nemcsak a város, hanem az ország büszkesége is. Falai közül rövidesen a tudományos tájékozódás', az információszerzés és a statisztika modelljeinek sokasága indul el világkörüli útjára. TÓTH GÉZA KUTAIQKOZPONI fejlesztési programjának keretében működő számító központ megszervezésével bízott meg. Nem kis patriotizmussal teszi hozzá, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és a bratislavai városi szervek nagyvonalúságának is köszönhető, hogy ez a jelentős nemzetközi részvétellel épülő tudományos központ Szlovákia fővárosának büszkesége lesz. A feltételek között szerepelt egy minden igényt kielégítő épület felépítése. A képünkön látható üvegpalota, amelyet rövidesen átadnak rendeltetésének, nemcsak építészeti szempontból tesz eleget a követelményeknek, hanem belső berendezését tekintve is. A légkondicionáló automatikus hőszabályozótól a stílszerű díszítésig minden kényelmet biztosít majd a kutatóknak. A mintegy 250 személy részére épült központ néhány külföldi kutatójának pedig a munkahely szomszédságában exkluzív lakásokat építettek. Az építési költségeket az ENSZ fedezi. A KÖVETELMÉNY: SZAK- ÉS NYELVTUDÁS Sok szó esett természetesen a kutató központ káderellátásáról, hiszen a létszám 90 százalékát (nem számítva a segédszemélyzetet) hazai kutatókból, szakemberekből töltik fel. A feladat nem olyan egyszerű. A jelentkezőknek, illetve pályázóknak nemcsak jó szakembereknek kell lenniük, hanem az angol nyelvet is kell ismerniük, mert a világszervezetben ez a legáltalánosabb hivatalos nyelvhasználat. Akik pedig csak szakszempontból felelnek meg, az intézet által rendezett nyelvtanfolyamokon sajátítják el az angol nyelvet. Ez nemcsak a központban dolgozó külföldi szakemberekkel való érintkezés, hanem a továbbképzés miatt is szükséges, hiszen a kutatás eredményeit angolul publikálják és a külföldi forrásanyag is többnyire angol. A dán Dessai vezetésével már most dolgozik egy külföldi kutatócsoport Bratislavában. Később további szakembereket várnak a világ minden részéről. AZ ADATGYŰJTŐ Amikor túl voltunk az általános ismertetésen, az egyetemi tanszéket a tudományos •kutatással felváltó igazgatóból kitört az igazi pedagógus ösztön: bocsánatkérően (hogy meg ne sértődjék) krétát fog a kezébe és a táblán kiadós magyarázattal, ábrákkal szemlélteti a központ küldetését, célját. Mosolyogva meséli, hogy sokan „mindentudó" statisztikai központnak vélik az intézetet, amely megrendelésekre dolgozza fel az egyes feladatokat. Mások a kibernetika fogalmának téves magyarázatával érvelnek. A kibernetika ugyanis az az informáciő-elmélet, amely az információmennyiség mérésével és annak alapján az információ tárolásának, átalakításának és továbbításának helyes módszerével foglalkozik. Tehát nem számítási művelet, hiszen már a központ elnevezésében is benne van a meghatározás. Az intézmény célja, hogy tudományos alapokon kidolgozza az információszerzés, a gazdasági elemzés olyan módszerét, amely főleg a beruházásoknál és a költségvetéseknél gyors, kifogástalan és a lehető legmegbízhatóbb adatokat szolgáltatja a végleges döntés meghozásához. Egyszóval olyan adattár fdata-banka) kiépítésének a modelljét szeretnék megtalálni, amely a népgazdaság N SZÁZMILLIÓ ADAT MÁSODPERCENKÉNT Bár az egész beszélgetés „kibernetikai" szinten folyt, mégis többször visszakérdeztem egy fogalmat: százmillió adat feldolgozása másodpercenként? Szinte hihetetlennek tűnik, amikor a statisztikai kimutatások nehézségeihez vagyunk szokva. Am éppen ezt az áldatlan állapotot akarja megszüntetni a világszervezet által létrehozott fejlesztési központ, amikor a tudomány és technika legkorszerűbb számító központját egy új modeli kidolgozásának a szolgálatába állítja. A kibernetikai számítógépek ugyanis másodpercenként százmillió adattal tudnak manipulálni — emberi parancsra. A bratislavai kutatócsoport olyan „emlékezőlemez" létrehozásán munkálkodik, amely a különböző adatok százmillióit raktározná el és gombnyomásra másodpercek alatt az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. Az igazgató egy példával ecsetelte elképzeléseit. Franciaországban járt tanulmányúton, ahol az egyik biztosító intézet kibernetikai központjában gombnyomásra pillanatok alatt szalagra került az ország valamennyi Dumas nevű biztosítottjának adata — beleértve a születési dátumot és a tartozást is. — Nálunk — mondotta nem kis csalódással, — egy Ilyen Információ megszerzése órákat, sőt napokat venne igénybe. AZ IDÖ A PÉNZNÉL IS DRÁGÁBB A nemzetközi részvéttel és nemzetközi célokat szolgáló fejlesztési * számítóközpont nagy és mondhatnánk korszakalkotó tervei egyelőre még a szűk körű kutatócsoport fiókjaiban lapulnak.Nemsokára azonban bizonyára pozitívan befolyásolják majd a központ eredménye után érdeklődő országok népgazdasági fejlődését. Eddig a szocialista országokon kívül főleg India és a skandináv államok érdeklődnek a központ tervei és munkája iránt. A kérdés, helyesebben a feladat az, mit tartalmazzon ez az adattár; melyek azok az információk, amelyek alkalmasak, illetve szükségesek a „konzerválásra", és melyek azok, amelyek nyilvántartása felesleges. Elrettentő példaként hozza fel, hogy a meglehetősen széles körű állami és üzemeken belüli statisztikai hálózatok ellenére nincs megfelelő áttekintésünk a köztársaság nemzeti jövedelmének 50 éves fejlődéséről. Ennek hiányában nehézségekbe ütközik a távlati tervek kidolgozása. irányításának bonyolult szerkezetében elfogulatlan tanácsot tud adni egy-egy döntés meghozatalánál. Az emberi agy kapcsolási sebessége ugyanis már lassúnak bizonyult.