Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-17 / 318. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1968. november 17. A NAP kel: 6.51, nyug­szik: 16.07 órakor. A HOLD kel: 2.55, nyugszik: 14.27 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük HORTENZIA, nevű kedves olvasóinkat • NEMZETKÖZI DIÁKNAP. H 1773-ban született CSO­KONAI VITÉZ MIHÁLY, a magyar lelvilágosodás leg­nagyobb lírikusa (+ 1805). • 1858-ban halt meg RÓ­BERT OWEN angol utópis­ta szocialista, a tudomá­nyos szocializmus egyik előfutára (szül.: 1771). • 1918-ban alakult meg a Gö­rög Kommunista Párt. Fájó pontunk Minden lapnak, a kommunis­ta újságnak, különösképpen legsajátabb érdeke, hogy szo­ros kapcsolatban álljon olvasó­ival, a lakosság legszélesebb rétegeivel. Ennek egyik mér­céje, hogy naponta, havonta hány levél érkezik a szerkesz­tőségbe és axok milyen problé­mákat feszegetnek. Minél több a levél, annál Jobban tapint­hatják ki a szerkesztőség dol­gozói az élet érverését, annál Jobb áttekintések van arról, ami az embereket, a különféle társadalmi csoportokat foglal­koztatja, mozgatja. Ebből a szempontból is alap­vető jelentőségűnek tartjuk el év januárját, azt az új, nyíl­tabb pártpolitikát, amely ettől a dátumtól kezdve — a leve­lek száma alapján Is kimutat­hatóan — széles körű népi tá­mogatásra talált. Nem a vélet­len müve tehát, hogy mintegy megduplázódott havi postánk és a levélírók Jelentős hánya­da nemcsak személyi jellegű panaszainak adott hangot, ha­nem kimondottan társadalmi kérdésekre összpontosított. A levelek száma márciusban kul­minált, amikor összesen majd­nem 1000 levél érkezett szer­kesztőségünkbe. Igaz, ebben szerepet játszott, hogy akkori­ban folyt a vita a nemzetiségi létünk sarkalatos problémái­ról, viszont a következő hóna­pokban is naponta átlag húsz levelet kaptnnk. Sajnos, ez as arányszám an­gusztnsbaa erősen megcsap­pant, s szeptemberben már ke­vesebb levelet kaptunk, mint amilyen as előző év havi átlaga volt, naponta mintegy tizet. Al alapvető ok — az augusztusi nagy társadalmi megrázkódta­tás — nyilvánvaló. Nem len­nénk kommnaista lap szerkesz­tői, ha ezt a visszaesést egy­szerűen késs tényként elköny­velnénk. Nem nyughatnnk bele ebbe, hiszen kölcsönös kapcso­latunk forog veszélyben. Nemcsak azt kérjük olva­sóinktól, hogy lapunkról mond­janak őszinte véleményt (eset­leg a levelek számának csök­kenését is megindokolhatnák) hanem azt Is, hogy meggyőző­désüknek megfelelően reagálja­nak mindarra, amit környeze­tükben érdekes, fontos, figyel­met vagy bírálatot érdemlő je­lenségnek tartanak. Ugyanak­kor természetesen elvárjuk azl is, hogy hozzászóljanak azok­hoz a kérdésekhez is, amelyek ma a közvélemény érdeklődé­sének homlokterében állnak. A nagyobb mérvű aktivitást saját eszközeinkkel mi is tá­mogatni kívánjak. Elsősorban azzal, hogy növelni akarjuk as égető fontosságú. Időszerű problémákkal foglalkozó írása­ink számát. Ezzel remélhető­leg kielégítjük azokat a levél Íróinkat, akik az utóbbi Idő­ben lapnnkban kifogásolták a nagyobb mérvű politikai elkö­telezettség hiányát. Végül szeretnénk felhívni ol­vasóink figyelmét néhány cikk­re, amelyek — a szokásos változatos tartalom s a kultúr­politikai, valamint az Irodalmi rész mellett — fajsúlyos témát fognak taglalni. Idesoroljuk pél­dául VIIesek Gézának Városok, talvak, emberek című Írását, amely a szocialista demokrácia kérdéseivet, a nemzeti bizott­ságok küldetésével foglalko­zik, továbbá Ml a véleménye a nemzetiségi törvényről? elne­vezésű ankétunkat amelyben kérdésünket az SZNT nemzeti­ségi bizottságának és titkársá­gának vezetői válaszolják meg. SZERKESZTŐSÉG BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Vezető szerep és bizalom A szórend fordítva talán megfelelőbb lenne, Így: bizalom és vezető szerep. A január utáni pártpolitika lehetővé tette számunkra, hogy a dolgokat nevükön nevezzük, tehát a párt vezető szerepéről Is ki­mondhassuk: bizalom nélkül csak hatalmilag, diktatórikusán ér­vényesített vezető szerepről lebet beszélni. Miért került azonban most mégis a vezető szerep az első helyre? Azért, mert ezúttal nem a bizalom a kérdéses, azt a párt január óta szüntelenül élvezi, hanem azt kell tisztázni, hogy a vezető szerep e mai konkrét formájában megfelel-e ennek a bizalomnak. Az ntóbbi napok hallatlan forrongást idéztek elő a közvélemény­ben. A föderációs alkotmánytörvény elfogadása után nem leple­zett külföldi egyetértéssel és segédlettel nyíltan színre léptek és szervezkedni kezdtek a dubček! vezetést támadó „igazi marxis­ták", s olyan követeléseknek adtak hangot, amelyek méltán felhá­borították a január utáni politika híveit, tehát a párttagság és a pártonkívüliek nagy többségét. Ebben a forrongó légkörben került sor a november 7-1 rendzava­rásokra, s egyes égető gazdasági problémák nyílt felvetődésére. Ebben a légkörben vártuk és most feszült figyelemmel követjük a Központi Blznttság plenáris ülését, amely dönt a sok-sok felhalmo­zódott kérdésben. A dolgozók jogos és feltétlenül kielégítésre váró Igénye a poli­tikai tisztánlátás, az orientálódni tndás biztos feltételeinek a meg­teremtése. Az emberek tudni akarják, ml érvényes és mi érvény­telen a párt áprilisi akcióprogramjából, miben, hogyan és miért követtünk el hibákat január utáni fejlődésben, mi az, ami indokolt­tá tette a katonai beavatkozást, milyen lesz a párt további politi­kája. hogyan oldjuk meg súlyos belső, elsősorban gazdasági prob­lémáinkat, hogyan újítjuk fel a párt egységét, s egyáltalában, ho­gyan értelmezzük belső viszonyaink tényleges konszolidálását. A kérdések özöne vetődik tel. Mindegyik nagy kérdőjel a bonyo­lult helyzetben és az emberek gondolkodásában. A kiéleződő je­lenségek nyugtalanítanak, aggasztanak, s ha még nem Is látjuk őket tisztán, és megoldásuk is egyik napról a másikra marad, so­kakon bizonytalanság lesz úrrá, amiből pedig nem fakadhat más, mint bizalmatlanság. A jannár utáni pártpolitikának egyik legnagyobb pozitívuma, bogy s párt mint a társadalom vezető ereje tetteivel, a tények és az ír­vek igazával, helyességével akar rászolgálni a nép bizalmára. A párt új vezetősége már pusztán ennek a programnak a meghir­detésévei elnyerte, visszanyerte a tömegek bizalmät, olyan mérték­ben, amilyenben még sosem élvezte. De vezetőink tndták és kimond­ták azt is, hogy a program csak szó marad, ha oieghirdetését nem követik tettek. Az embereket foglalkoztató kérdések nyilt, őszinte megválaszo­lását, a legsürgetőbb teendők elvégzését már nem lehet halogatni. A bizonytalanság elégedetlenséget és bizalmatlanságot kelt, s a bi­zalmatlanság most mindennél rosszabb. Ne legyünk azonban túlságosan türelmetlenek. Tudjuk, milyen nehéz helyzetben van a párt dubCekl vezetése, s mennyire nem könnyű Ilyen feltételek közepette az emberarcú szocializmus meg­valósítása. De célunk más nem lehet. SZABÓ GÉZA A saigoni torpedó A világpolitikában gyakoriak a váratlan fordulatok, az előre nem sejtett bonyodalmak. Ilyen komplikációt okozott az elmúlt héten a saigoni kormány „lázadása", amely lehetetlenné tette a Vietnamról lolyó párizsi tárgyalások tervszerű menetét. Thieu elnök egyszerűen kijelentette, bogy nem ül lárgyaló-Bsztalhoz a Nemzeti Felszabadítási Front képviselőivel és nem hajlandó alkudnzásnkba bocsátkozni 'egy olyan koalíciós kormányról, amelyben helyet kapnának a felszaba­dítás! front képviselői is. Az amerikai lapok szerint Washingtont meglepte a bábkormány ellenállása és meglehetősen groteszk hely­zet alakult kl: as amerikai sznronyokra támaszkodó kormány nem hajlandó engedelmeskedni. Egyes politikai megfigyelők szerint a saigoni kormány torpedóját tulajdonképpen egyes amerikai katonai körök biztatására lőtték kl, amelyek a háború folytatását szeretnék és nem értenek egyet a VDK bombázásának megszüntetésével sem. A saigoni kormány ezenkívül azért Is halogatja a párizsi tanácsko­zásokon valő részvételt, mert arra számít, hogy Nixon, az új ame­rikai elnök (akinek személyéhez már hónapok óta Igen vérmes reményeket tűztek a saigoni vezetők) esetleg helyteleníteni fogja (ohnson lépését és a háború folytatása mellett dünt. Tehát várakoz­nak, hogy kipuhatolják, milyen álláspontra helyezkedik Nlzon. A november 6-ra kitűzött párizsi találkozó elmaradt, mivel Sai­gon nem küldött delegációt, az amerikaiak pedig nélkülük nem hajlandók megkezdeni a tárgyalásokat. A VDK képviselője azt ja vasolta, hogy üljenek össze hárman (a Egyesült Államok, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság és a Nemzeti Felszabadítási Front), és ha a saigoni kormány meggondolja, csatlakozik. Az amerikaiak ezt a Javaslatot elutasították. Közben Washington sürgette a dél vietnami kormányt, nevezze ki küldöttségét, mire Thieu elnök az amerikaiakkal való konzultáció nélkül egy olyan javaslatot ter­jesztett elő, amelynek lényege, bogy Párizsban ne négyes, hanem kettős konferenciát tartsanak. Eszerint a saigoni delegáció az ame­rikai küldöttséghez tartozna, a felszabadítási front megbízottal vl­szon a VDK küldöttségének tagjaiként tárgyalnának. A saigoni klikk mindenképp arra speknlál, hogy a felszabadítási frontot ne Ismer­jék el önálló politikai erőnek, s tegyék lehetetlenné, hogy egy politikai rendezés esetén méltó helyet követeljen a koalíciós kor­mányban. Ezzel szemben az amerikai kormány a jelek szerint reá­lisabban ítéli meg a helyzetet és látja, hogy semmiféle tartós meg­oldás nem képzelhető el a Dél vietnami Nemzeti Felszabadítási Front részvétele nélkül. Most már csak ax a fontos, hogy erről meggyőzze hetvenkedő dél-vietnami bábjait is. Egy pillanatig sem kétséges, hogy erre Washingtonnak megvan minden eszköze. Ezért a párizsi négyes tárgyalások megkezdésének kalcsa az amerikaiak kezében van. Csupán az a kérdés, meddig tartja az amerikai kor­mány hasznosnak, vagy elviselhetőnek a saigoni huzavonát. A VDK bombázásának megszüntetése csupán ax első lépés a dél kelet-áxslai rendexés göröngyös útján. Ax amerikai felderítőgépek naponta cirkálnak a VDK léglterében, ami azt bixonyftja, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet túlságosan stabilnak tekinteni, a pá­rizsi tárgyalásokon kellene erősebb alapokra helyezni. Ezt azon­ban Saigon torpedóznl próbálja. Az elkövetkező hetekben derül csak kl, hogy a saigoni torpedót nem Washingtonból Indították-e útjára, diplomáciai vaktöltés volt-e, vagy komoly támadás. SZŰCS BÉLA Bszak-Oiaszoi szuy'jan nagy áruíz pusztított, íiy. elvitel az egyik áruíz sújtotta községről. (UPI — CSTK felvételej Nguyen Thi Binh asszony a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tagja vezeti a DNFF küldöttsé­gét a Párizst tárgyalásokon. (UPI — CSTK felvételei Bratislavában a Melód utcai Ál:.:. .., ; .'/ _ jst Nyújtó Kö­zépiskola diákjai szombaton, november 9 Jn megalakították a Szlovákiában elsőnek tekinthető szakszervezeti diákparlamen­tet. A jövőben e szerv segítségével szeretnék biztosítani az Iskola vezetősége és a diákok közötti demokratikusabb kap csolatokat. {Alojz Prakeš felv. — ČSTK) JOHNSON: - Tessék a következő! (Die Welt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom