Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-06 / 276. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1968. október 6 A NAP kel: 5.48, nyug­szik: 17.15 órakor. A HOLD kel: 17.10, nyugszik: 5.35 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük BRÚNÓ — NATÄLIA nevű kedves olvasóinkat • A Csehszlovák Nép­hadsereg napja. • 1849­ben ezen a napon végezték ki Aradon az 1848. évi ma­gyar szabadságharc 13 vér­tanúját • 1938-ban a CSKP tartományi vezetősége 2i­ltnán elhatározta, hogy il­legalitásba vonul és úgy harcol tovább a fasizmus ellen. Még meg sem jelent a Vasárnapi Oj Szó első szá­ma, már megérkezett olva­sóinktól az első szemrehá­nyó levél, miért emeltük fel a vasárnapi szám árát 1 ko­ronára. Megkíséreljük röviden el­mondani, mit is jelent egy 24 oldalas hetilap kiadása. Mindenekelőtt rendkívüli erőfeszítést és a költségek alapos emelkedését. Kere­kes István vezetésével létrehoztunk egy munkacso­portot, amely a Vasárnapi Cj Szó zavartalan kiadásáról gondoskodik. Nem könnyű munka ez, hiszen az ötnapos munkahét bevezetésével na­ponta öt újságoldal anyagát kell majd a nyomdába kül­deni. Egy hetilap elképzel­hetetlen fényképész nélkül, ezért munkatársaink közé belépett TĎthpál G y u ­1 a, akinek képeivel olva­sóink már eddig is gyakran találkoztak lapunk hasáb­jain. A grafikai elrendezést, a modern, színes hetilap ki­alakítását Jozef S 1 o ­v á k r a bíztuk, aki másik két tördelő szerkesztőnkkel, Hrivnyák Györggyel és Obenau Károllyal igyekszik formájában friss, újszerű köntöst biztosítani lapunknak. Természetcsen lapunk va­lamennyi munkatársa tehet­sége és képessége legjavát igyekszik majd nyújtani és teljes mértékben kiveszi ré­szét a Vasárnapi Oj Szó ösz­szeállításából. Már most dol­gozunk az első 24 oldalas számon, amely október 25­én, a köztársaság megalaku­lásának 50. évfordulójára Je­lenik meg először. A mai szám még esak 16 oldal és ezenkívül még két szám fog megjelenni ilyen terjedelem­ben. (Megjegyezzük, hogy az előfizetők októberben még változatlan áron kapják a vasárnapi számokat, a pos­ta csak november elsejétől emeli az előfizetési díjat). Tudjuk, hogy minden ár­emelkedés kellemetlen ás nem népszerű. Olvasóink azonban belátják, hogyha a Vasárnapi Oj Szóban tíz ol­dalt akarunk kétszínnyomás­sal, sok-sok kéopel, rajzzal kiadni, az meglehető-en nö­veli költségeinket. Még ak­kor sem maradhatnánk meg a régi árszinten, ha az Oj Szó nem lenne ráfizetéses lan, mivel a törvényes elő­írások értelmében 24 oldalas lapot nem lehet 70 fillérért árusítani. Hisszük, hogy a Vasárna­pi Üj Szót megkedvelik ol­vasóink °és megtalálják ben­ne mindazt, ami kellemeseb­bé teszi a kétnaios hétvégi pihenőt. Mi min^pn erőnk­kel erre törekszünk. SZERKESZTŐSÉG Egység és realitás Az augusztusi események komoly erkölcsi erőpróba elé ál­lították a Nemzeti Front szervezeteit is. Ma már — a tör­ténteket józan fővel mérlegelve —, bátran leszögezhetjük: a Nemzeti Front is jelesre vizsgázott a válságos napok váratlan „tűzkeresztségében". Tevékenységét ebben az időszakban — a célszerűség, a szilárd egységre szólító határozottság jellemezte. Napjaink politikai realitása, természetesen a Nemzeti Front teendőivel kapcsolatban is fölveti a legidőszerűbb kérdést: hogyan tovább? EVŽEN ERBAN, a Nemzeti Front or­szágos elnöke a min^p így válaszolt erre a kérdésre: „Szándé­kunk, hogy a Nemzeti Front összes szervezete továbbra is a konszolidációs folyamat és szocialista társadalmunk demokra­tikus fejlődésének mozgató ereje legyen. A jövőben tehát csu­pán Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának augusztus 31-t határozata értelmében végezhetjük munkánkat. Célunk: tovább erősíteni a kommunista párt vezető szerepét társadalmunkban. Szükséges ezért a Nemzeti Front összes al­kotó elemének aktív részvételével, az elmúlt hónapok pozitív tapasztalatai alapján —• tekintettel a jelenlegi helyzetre — olyan program kidolgozása, mely a CSKP akcióprogramjából kiindulva, biztosítja a dolgozók demokratikus jogait és társa­dalmunknak a szocialista humanizmus elvei alapján történö további felemelkedését." Visszapillantva a közelebbi és a távolabbi múltba felelőtlen túlzás lenne azt állítani, hogy a Nemzeti Front már maradék­talanul megoldott^ mindazokat az égető problémákat, amelye­ket Antonín Novotný „egyeduralma" hagyott örökségbe. E sür­gető kérdések zöme az idei megújhodási folyamatban került mind a Nemzeti Front vezetősége, mind a közvélemény jogos érdeklődésének éles „reflektorfényébe". A nyílt kérdések több­sége csupán mai, új belpolitikai helyzetünkben vár igazságos elbírálásra, s mielőbbi teljes megoldásra. Az NF ugyanis az elmúlt esztendőkben távolról sem teljesítette alapvető küldetését: a kötelékeiben szervezett politikai pártok, érdek­és művészszövetségek talaján lehetőséget adni az érvek és el­lenérvek párharcának, a megalapozott elvi vitáknak. Csak így biztosítható, hogy a legkülönbözőbb nézetek a kommunista párt demokratikus céljajt és érdekeit szolgálva a Nem­zeti Front egységes programjává ötvöződjenek. A direktív irá­nyítás idején ugyanis a Nemzett Front csak szolgaian teljesí­tette a fentről kapott utasításokat. Ezzel a minimumra csök­kent az itt tömörülő szervezetek közéleti szerepe s önálló aktivitása. A múló évek során — logikus következményképpen — a Nemzeti Front így lassan elvesztette a tekintélyét, sú­lyát az emberek szemében. A demokratizálódási folyamat fordulatot jelent az NF kül­detésében és közéleti szerepében. Egyértelműen igazolja ezt a CSKP akcióprogramja is, amely határozott, konkrét irányt szab a további munkának: a Nemzeti Front bázisán lehetősé­get teremteni a dolgozók vitában kristályosodó nézetegysé­gére, megalapozni a szervezet társadalmi-politikai értelmezé­sének újszerű feltételeit, s az NF-ben demokratikus úton el­mélyíteni a CSKP vezető szerepét. A Nemzeti Frontot széles tömegalapra és hatékony belső de­mokráciára támaszkodó szervezetté kell átépíteni. Ugyanakkor határozottan útját kell állni az olyan politikai erőknek, ame­lyeknek célja társadalmi rendszerünk aláásása. Ez ellenben távolról sem jelenti azt, hogy a Nemzeti Front a jövőben nem bővíti majd sorait olyan társadalmi szervezetekkel, melyeknek programja és tevékenysége összhangban áll az NF január utáni fejlődésének és szocialista rendszerünknek alapelveivel. Győz Nixon? Abraham Lincoln az amerikai történelem legnevesebb elnöke 1646-ban egyik barátjától 200 dollárt kapott kölcsön, képviselővé választása költségeinek fedezésére. Ebből az összegből is vissza­adott 199,25 dollárt, csupán 75 centért vásárolt egy hordó alma­mustot. Azóta nagyot változott a világ az óceánon túl. Az US News and World Report szerint ma egy kongresszusi képviselői hely megpályázása legalább 50 000 dollárba kerül, azonban ha az egymással versengő jelűitek gazdagok, a költségek ennek többszörösére emelkednek. Egy szenátori hely megszerzéséhez legalább egy millió kell, a kormányzói funkcióhoz pedig még ettől is több. Aki pedig az Egyesült Államok elnöki székére pályázik, annak ötmillió dollár kell csupán a jelölés megszer­zéséhez. Ceorge Wallace, aki harmadik párt jelöltjeként Indul az elnökválasztáson, a jelölési kampányban naponta 50 000—60 000 dollárt költött a propagandára. Egyszóval az idei elr.-'ikválasztási hadjarat Amerika történelmében a legdrágább, legalább 15 mil­lióval fog többe kerülni, mint az előző (1984 ben). A különféle tőkés csoportok az egyik, vagy másik pártban induló jelölteknek készségesen előtereintik a milliókat. A jelölési hadjáratban ki dobott 50 millió dollár meg se kottyan nekik. A fontos az, hogy mindkét esélyes jelölt, Nixon és Humphrey ax ű érdekeiket kép­viselik. Alig öt hét múlva lesz az elnökválasztás. A közvéleménykutató intézetek, napilapok egymás után közlik az adatokat a választók hangulatáról, a jelűitek népszerűségéről. A közvéleménykutatás eredményei szerint Nixon, a Köztársasági Párt jelöltje biztosan vezet és legközelebb áll ax elnöki székhez. A Demokrata Párt vezetősége Humphrey alelnök jelölésével nemcsak a pártot osztotta meg, hanem kiábrándította az ameri­kai közvéleményt a változások illúzióiból. Humphrey, akit egykor liberális politikusnak ismerlek, Johnson elnök árnyékában kép­telen volt egy olyan alternatívát kidolgozni Amerika problémáinak megoldásáról, amely a választók nagy tömegeit megnyerte volna. A johnsoni politika folytatása pedig népszerűtlen. Nem mert, vagy nem akart ujjat húzni johnsonnal, aki minden bátortalan kez­deményezését nyomban durván lehurrogta és ez a gyávaság lehet, hogy bukását okozza. Az elmúlt héten ugyan kétségbeesett kí­sértetett tett a vietnami kérdésben önálló politikai vonal felvá­zolására, bizonyos feltételek esetén megígérte a VDK elleni bom­bázások beszüntetését, de valószínű elkésett. Az amerikai sajtó jelentéseiből úgy tűnik, hogy az alelnök semmiféle ígérete nem tudja már lényegesen megváltoztatni a kialakult erőviszonyokat és veszélyeztetni Nixon előnyét. Felvetődik a kérdés: Minek köszönheti Nixon, a többszörösen bukott politikus népszerűségét? Elsősorban a Johnson kormány kudarcpolitikájának és a min den áron váltnzásokat követelő közvéleménynek. Az sem számít, hogy Nixon még fohnsonnál is szélsőségesebb, de erőskezű poli­tikust látnak benne, aki megígérte, hogy békét teremt Vietnam­ban. Azt várják tőle, hogy megakadályozza a faji zavargásokat, amelyek nyugtalanítják a fehér közvéleményt. Nixon kihasználta a csehszlovákiai eseményeket is és az atomsorompó-egyezmény szenátusi ratifikálását ellenezve, maga mellé állította a jobboldal egy jelentős részét is. Ugyanakkor neki kedvez az is, hogy a ha­ladó amerikai közvélemény tanácstalanul visszahúzódott, a ter­vezett amerikai—szovjet párbeszéd egyelőre „befagyott 4 4. S így, hacsak valami rendkívüli esemény meg nem bontja a kialakult erőviszonyokat, Nixon előtt nyitva áll az út az elnöki szék felé. SZŰCS BÉLA A HÉT KÉPEKBEN Ludvík Svoboda köztársasági elnök a prágai Várban fogadta a Csehszlovák Nőszövetség elnökségének küldöttségét. A küldöttsé­get Milusa Fischerová, a szövetség elnöknője és Irena DuriSová, a Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottságának elnöknője vezette. Ludvík Svoboda köztársasági elnök szívélyes" barátt be­szélgetést folytatott a küldöttség tagjaival, akik biztosították az államfőt a csehszlovák nők támogatásáról és szeretetéről. f* cTK - felv.) Mint már jelentettük, fosef Smrkovsklj elvtárs, a Nemzetgyűlés elnöke meglátogatta az Antonín Zápotockp Bánya szakipari tanu­lóit, ahol elbeszélgetett a bányászfiatalokkal. Képünkön: a Nem­zetgyűlés elnöke aláírja az emlékkönyvet. (ČSTK — íelv.) Štefan Brenčič, az SZNT művelődés- és táfékoztatásügyi megbí­zottja szeptember 30-án adta át a bratislavai Szlovák Nemzeti Képtárnak a Munkaérdemrendet. Ludvík Svoboda köztársasági elnök a magas állami kitüntetést a kollektíva kétévtlzedes képző­művészeti úttörő tevékenységéért adományozta. A kitüntetést dr. K. Vaculík, a Szlovák Nemzeti Képtár igazgatója (jobbról) vette át. (M. BorodáCová — CSTK felv.) C C 0 JÉ o KINEK SIKERÜL? NIXON ÉS HUMPHREY VERSENYBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom