Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-29 / 299. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. október 29. Kedd # XXI. évfolyam, 299. szám # Ara 40 fillér Munkánk és törekvésünk csak akkor telítődhet meg igazi tartalommal, ha mindenkor szem előtt tartjuk az ember érdekét és vágyait, az ember jólétét. (Alexander Dubček elvtárs beszédéből) A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A NEMZETI FRDNT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A NEMZETGYŰLÉSNEK tS A KORMÁNYNAK ünnepi ülése köztársaságunk 50. évfordulóján (Tudósítónktól) — Csehszlovákia fennállásának 50. évfordulója alkalmából Prága ünnepi zászlódiszt öltött. A prágai várban, — a lakosság. rendkívüli érdeklődésének közepette — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Nemzetgyűlés és a kormány ünnepi ülést tartott. A jubileumi ülés színhelyén, a vár Spanyol-termében tíz órakor a díszemelvényen elfoglalták helyüket a CSKP KB elnökségének tagjai: Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Alexander Dubček első titkár, Évien Erban, a Nemzeti Front elnöke, Josef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke, Oldrlch Cer- ' ník miniszterelnök, dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára, a CSKP KB elnökségének további tagjai és póttagjai, a kormány elnökhelyettesei, a Nemzeti Frontban tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői. A díszelnökségben helyet foglalt dr. Česimír Císaf, a CSNT és Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke. Az ünnepi ülés alkalmával méltóképpen feldíszített Spanyol-terem vendégei között voltak a CSKP KB tagjai és póttagjai, a CSKP Központi Ellenőrző és Reviziós Bizottságának tagjai, a pártközpont osztályvezetői, a Nemzeti Front, Szlovákia Kommunista Pártja és a Szlovák Nemzeti Front elnökségének tagjai, a kormány tagjai, a Nemzetgyűlés képviselői, az SZNT és a CSNT elnökségének tagjai, a Nemzeti Front politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői — közöttük a CSEMADOK vezetői is. Jelen voltak továbbá a csehszlovák tudományos élet, a hadsereg, az egyházak és a kerületi nemzeti bizottságok vezetői, valamint számos közéleti személyiség. Az ünnepi ülésen megjelent Vaszil Vasziljevics Kuznyecov, a Szovjetunió Minisztertanácsának képviselője, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a szovjet külügyminiszter első helyettese. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület képviselői is. Leoš JanáCek „Simfonietta" című zeneműve első tételének elhangzása után Alexander Dubček elvtárs, a CSKP KB első titkára emelkedett szólásra. Dubček elvtárs bevezető szavai után a jelenlevők viharos tapsa közepette Ludvík Svoboda köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi ülésen beszédet mondtak a Nemzeti Front pártjainak vezetői, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség képviselői is. Antonín PospíSíl, a Csehszlovák Néppárt elnöke beszédében hangoztatta, hogy a hazánkban megindult demokratikus és szocialista változásokat a nemzetközi helyZet és a szocialista tábor országai érdekeinek figyelembevételével továbbra is megvalósítjuk. A Csehszlovák Szotialista Párt nevében annak elnöke, dr. Bohusláv Kučera köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Hitet tett a szocialista államforma mellett, hangoztatva, hogy a szocializmus a csehek és a szlovákok modern államának egyedüli lehetséges programja. A Szocialista Párt — hangoztatta továbbra is magáénak tekinti a Nemzeti Front programját és az ország népével együtt mindent megtesz annak megvalósításáért. (Folytatás a 3. oldalon | indnyajunk számára a legdrágább a mi hazánk Alexander Dubček elvtárs megnyitó beszéde Elvtársak! Kedves Barátaink! Tisztelt vendégek! Megnyitom a párt Központi Bizottságának, a Nemzetgyűlésnek, a kormánynak és a Nemzeti Frontnak mai történelmi együttes ülését. Üdvözlöm a szocialista országok diplomáciai képviselőit és a hazánkban szolgálatot teljesítő többi diplomáciai testület képviselőit. Ma 50 éve teljesült a cseheknek és szlovákoknak az az évszázados vágya, hogy Európa többi nemzetBihez hasonlóan megalakíthassák közös független államukat, átvehessék saját ügyeik intézését, dönthessenek saját jelenük és jövőjük felől. Az önálló Csehszlovákia megalakulása — bár a köztársaság burzsoá jellege miatt korlátozottan — új teret nyitott a csehek és a szlovákok nemzeti fejlődése előtt. Mélyrehatóan befolyásolta a két nemzet életét, mozgósította erejüket és tudásukat a fiatal köztársaság érdekében. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása magábanvéve nemcsak a mi népünk nemzeti ügye volt, hanem kapcsolatban állt a nemzetek felszabadítási mozgalmának^ áramával, amely a háború utáni világban a fejlődés egyik meghatározója volt. De nemcsak ez, hanem a győzedelmes proletariátus Nagy Októberi Szocialista Forradalma is űj vonásokkal gazdagította ezt a folyamatot. A nemzeti felszabadulás és önállóság eszméje az első pillanattól kezdve elválaszthatatlan a szociális felszabadulás, a szociális szempontból ls igazságos állam eszméjétől. Ezzel magyarázhatjuk azt is, hogy a Csehszlovák Köz(Foiytatás a 3. oldalon) Múltunkra büszkék lehetünk Ludvík Svoboda elvtárs beszéde Kedves Barátaim, Elvtársaim, tisztelt Vendégek! Az önálló állam, a Csehszlovák Köztársaság megteremtése mindkét nemzetünk újkori történelmének egyik kimagasló eseménye. 1918. október 28-ával nemcsak a csehek és a szlovákok nemzeti és szociális elnyomatásának több évszázados korszaka ért véget. 1918-októbere győzedelmesen koronázta meg nemzeteinknek a nemzeti védelemért, jogainkért és az Európában minket megillető helyért folytatott harcát. Az újkori történelem hajnalán országaink társadalmi és kulturális téren hanyatlásnak indultak. Csehország, Morvaország és Szlovákia elmaradt tartományok voltak, amelyekről Európában nagyon keveset tudtak és amelyeknek önálló nemzeti létét és képességeit kétségbe vonták. A XX. században azonban itt már gazdaságilag és kulturális téren fejlett nemzetek éltek. Az önálló és közös állam megalakításával az újkori cseh és szlovák történelem boltozata kialakult. Ez a történelmi küzdelem dicső módon olyan harccal ért véget, amely a nagy történelmi cselekedetek minden tulajdonságával rendelkezik. Az önálló államért folytatott harcot, amelyet széles körű nemzeti ős szociális egységben otthon és a határokon túl folytattunk, nemcsak politikai, hanem olyan valóban kiváló emberi tulajdonságok ls jellemzik, amelyeknek az erkölcsi küldetése messze túllépte az akkori évek keretét. Olyan kiválóságok voltak azok, amelyekre tisztelettel és csodálattal kell feltekintenie bármilyen időszaknak. Az emberi becsület, a bátorság, az elszántság és az áldozatkészség értékei, amelyek jegyében létre jött ez a köztársaság, olyan értékek és örökös példaképek, amelyek tegnap, ma és (Folytatás a 2. oldalon) A Csehszlovák Szoeialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-1 alkotmánytörvény A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és a szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja, amelyek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon részt vesznek az ország, annak szocialista társadalmi és államrendszere fejlesztésében és ennek keretében önállóan és önigazgatásilag fejlesztik saját nemzeti életüket; a proletár nemzetköziség és a szocialista demokrácia elvétől áthatva és arra törekedve, hogy tovább mélyítse és szilárdítsa a nemzetek és nemzetiségek önkéntes együttélését, együttműködését és szolidaritását, s valamennyi nemzetiségnek egyenjogú helyzetet és részvételt biztosítson az államakarat formálásában és az államhatalom gyakorlásában és megadja további fejlődésük hatékony jogi kezességét, az alábbi alkotmányjogi törvényt fogadta el: 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és a szlovák nép, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és nemzetköziség szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. CIKKELY (1) A nemzetiségeknek létszámuk arányában kell képviseletet nyerniük a politikai szervekben, a képviseleti testületekben és a többi állami szervben, egyenjogú helyzetüknek kell lennie a gazdasági és kulturális életben. (2) A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külun törvényekkel határozza ineg, mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségek jogainak érvényesülését és a törvények által meghatározott terjedelemben önállóan döntenek sajátos érdekeikről. 3. CIKKELY A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak a törvények által meghatározott terjedelemben és feltételekkel biztosítani kell: — az anyanyelvi művelődés jogát, — a kulturális élet fejlesztésének jogát, — az anyanyelv használatának jogát a hivatalokkal és más állami szervekkel való kapcsolatban, — a nemzetiségi társadalmi kulturális szervezetekben való társulás jogát, — az időszaki és nem időszaki sajtótermékek kiadásának és a tömegtájékoztatási eszközök használatának jogát. 4. CIKKELY (1) A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) Tilos az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás bármilyen formája. (3) A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára. 5. CIKKELY Ezt az alkotmánytörvényt szövetségi és nemzeti törvényekkel hajtják végre. 6. CIKKELY Ezzel az alkotmányerejű törvénnyel hatályát veszti a Tt. 10Ö/1960. számú alkotmány 25. cikkelye. 7. CIKKELY Ez az alkotmánytörvény 1969. január 1-én lép életbe.