Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-27 / 297. szám, Vasárnapi Új Szó

CSEHSZLOVÁKIA Ötven esztendővel ezelőtt, 1918. október 28-án alakult meg a Csehszlovák Köztársaság. A jubileummal kapcsolatban történelmi áttekintést nyújtunk ennek a félévszázadnak legjelentősebb hazai határköveiről, eseményeiről. 1018 Az 1918. október 14-i általános sztrájk után nagyon kiéleződött a helyzet Az előző év nyarán alakult Csehszlovák Nemzeti Bizottság, amelyben képviselve volt minden politikai párt, 1918. október 28-án, az osztrák hivatalok beleegyezésével átvette a hatalom gyakorlását a cseh országrészekben. November 13-án megjelentette az ideiglenes alkotmányt, majd sorait kibővítve, Nemzetgyűléssé alakult át A Nemzetgyűlés november 14-i első ülésén kihirdette a Habsburg uralom megszüntetését és a köztársaság megalakulását Köztársasági elnöknek T. G. Masarykot választották meg. A szociáldemokrácia részvételével, dr. Kramár vezetésével megalakult az „össznemzeti koalíció" kormánya. A versailles-i szerződés A versailles-i konferencián a legyőzött hatalmaknak olyan békeszerződést diktáltak, amely Franciaországot a földrész egyik legjelentősebb nagyhatalmává avatta. A Csehszlovák Köztársaságot az öt nagyhatalom Saint Germain-ban 1919. szeptember 10-én szerződésileg elismerte. E szerződés alapján csatolták Csehszlovákiához Kárpát-Ukrajnát. A lakosság jelentós hányada a kisebbségi nemzetiségekhez tartozott, 23,4 százaléka német, 5,6 százaléka magyar, 3,4 százaléka ukrán stb., volt. A Szlovák Tanácsköztársaság 1919 elején kiéleződtek az osztályellentétek. Kladnón létrejött az ellenzék erős tűzfészke. A feszültséget 1919 tavaszán fokozta a Magyar Tanácsköztársaság elleni sikertelen katonai beavatkozás. 1919 június 16-án Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, amely háromhetes tartama ellenére nagy politikai jelentőséggel bírt Elmélyül a baloldal befolyása 1920 februárjában lázas sietséggel elfogadják a Csehszlovák Köztársaság titokban kidolgozott burzsoá alkotmányát. Fokozódik a Szociáldemokrata Pártban tömörült baloldali erők befolyása. 1920 decemberében a forradalmi erők sorsdöntő ütközetet vívnak a burzsoáziával. A prágai Népház elleni provokációra válaszképpen a baloldal általános sztrájkot hirdet ki, de megkésve. Vezetőit letartóztatják, a forradalmi gócokat megszállják, munkásvér hull az utcák kövére. Megalakul a forradalmi párt A szlovákiai baloldal kezdeményezésére 1921 májusában Ľubochňán megtartották Csehszlovákia Kommunista Pártjának alakuló kongresszusát Az általános sztrájk letörése után Černý kormányát felváltotta dr. Edvard Beneš kormánya. Az utána következő Svehla-kormánynak már farkasszemet kell néznie a gazdasági válsággal. Az országban félmillió munkanélküli van és fokozatosan felszámolják a munkásság szociális vívmányait A CSKP II. kongresszusa Ezen a kongresszuson került sor a forradalmi és az opportunista erők első komolyabb összecsapására, amelyből az előbbiek kerültek ki győztesként Elfogadták a párt új alapszabályzatát amely a pártépítésben kiemelte az üzemi szervezetek jelentőségét és küzdelem indult a szakszervezeti egységért V. Öj, forradalmi pártvezetés A CSKP III. kongresszusán, amelyet 1925-ben tartottak meg, az opportunisták vereséget szenvedtek. Ekkoriban gazdasági konjunktúra köszöntött be, és a kapitalizmus stabilizálódott. Ezért volt fontos, hogy 1929 februárjában a pártban levő opportunisták végérvényesen kiszorultak a vezetésből. Győzött az új, bolsevik! irányvonal amelynek élén 1925 óta IC Gottwald állt Gazdasági válság 1929-ben tört ki és 1933-ig tartott. Rendkívül leromlott a dolgozók szociális helyzete, s a munkanélküliek száma elérte az egymillió főt. 1931 májusában a párt VI. kongresszusa forradalmi harcot hirdetett meg, hogy a proletariátus rátaláljon a válságból kivezető útra. A fasizmus veszélye Az előretörő német fasizmus útjába akar gátat emelni a népfrontpolitika, amelyet a CSKP VII. kongresszusán dolgoznak ki 1936-ban. A hatórmenti területen, az ún. Szudéta-vidéken aknamunkát fejt ki Henlein „ötödik hadoszlopa". 1937-ben Beneš tárgyal a hitleri nagykövettel, a burzsoázia taktizál. Az ország egyetlen következetesen antifasiszta ereje a kommunista párt. Nagy érdemei vannak már 1934-ben abban, hogy Csehszlovákia elismeri a Szovjetuniót és abban, hogy egy évre rá aláírják az első csehszlovák—szovjet szerződést. A párt a reakcióval szemben támogatja Beneš megválasztását köztársasági elnökké. Mozgósítás és kapitulálás Népi nyomásra a burzsoázia 1938. május 21-én elrendeli a részleges mozgósítást A Szovjetunió felajánlja segítségét de azt a burzsoázia visszautasítja. A szeptemberi általános mozgósítás idején sem él az alkalommal, hanem az országot a fasiszta ellenség kezére játssza. 1938. szeptember 29-e fekete betűkkel íródott be történelmünkben. A müncheni diktátum alapján elveszítjük területünknek mintegy egyharmadát iparunk 40 százalékát. A második köztársaság és a megszállás A második köztársaság tulajdonképpen fasiszta állam volt. A demokratikus szabadságjogokat felszámolta. 1938 decemberében feloszlatták a CSKP-t, amely illegalitásba vonult. Szlovákiában autonóm kormány alakult, majd 1939. március 14-én kikiáltották a szlovák bábállam megalakulását. 1939 március 15-én a német náci haderő megszállta Cseh- és Morvaországot Ellenállási mozgalom Az üldözés fokozódott, amikor R. Heydrichet nevezték ki birodalmi protektorhelyettessé. A hazai ellenállási mozgalom óriási veszteséget szenvedett főleg a Heydrich elleni merényletet követő terror idején. 1942-ben a Szovjetunióban megalakul az önálló csehszlovák katonai egység, amelyet a következő évben bevetnek a fronton. 1943-ban Moszkvában megkötjük a barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt a Szovjetunióval. A szlovákiai ellenállás kicsúcsosodása az 1944. augusztus 29-én kirobbant Szlovák Nemzeti Felkelés, amelynek résztvevői kikiáltják a Csehszlovák Köztársaság felújítását. Ez volt a kezdete a nemzeti és demokratikus forradalomnak. Ősztől kezdve fokozódik a partizánharc, majd 1945 májusában kitör a Prágai Felkelés. A legjelentősebb dátum: 1945. május 9, amikor a szovj'et hadsereg. Prága felszabadításával pontot tesz Csehszlovákia népének hősi antifasiszta harca után. A szocializmus építése A háború utáni fejlődés koncepcióinak eldöntésében a CSKP elképzelése érvényesült, amely a Kassai Kormányprogramban öltött formát. 1945. április 4-én Kassán megalakult a Nemzeti Front első kormánya, mégpedig a kommunista párt részvételével. Október 28-án államosítottuk az ipar nagy részét és az egész pénzügyet. Sor került 2,5 millió német kitelepítésére. Köztudott hogy az 1946—1948-as években több jogtalan és indokolatban intézkedés (kitelepítés, deportálás stb.) sújtotta a magyar nemzetiséget. A párt VIII. kongresszusa 1946-ban feladatként tűzte ki a népgazdaság felújítását, s a burzsoázia fölötti végleges győzelem kivívását: A választásokon pártunk elnyerte a szavazatok 38 százalékát 1946 július 2-án K. Gottwald lett a miniszterelnök. 1947-ben hozzáláttunk a felújítás kétéves tervének megvalósításához. 1948 februárja Az év elején kiéleződtek az ellentmondások a burzsoá pártok reakciós vezetőivel. Komoly politikai válság robbant ki. — Február 20-án három párt miniszterei lemondottak, s a burzsoázia megkísérelte átvenni a hatalmat Közismert, hogy pártunk, munkásosztályunk és népünk hogyan verte vissza ezt a reakciós puccskísérletet. A Győzelmes Február után megkezdtük a szocializmus alapjainak építését Az új kormány 1948. március 10-én kihirdette akcióprogramját. Június 5-én lemondott dr. E. Beneš köztársasági elnök. Június 14-én a Nemzetgyűlés K. Gottwaldot választotta meg az ország első munkáselnökévé, míg az átszervezett kormány elnöke A. Zápotocký lett. Előtérben a szocialista iparosítás Az 1949-ben megtartott IX kongresszus elfogadta a szocializmus építésének és a falu szocializálásának fő irányvonalát. Kidolgozták az első ötéves tervet 1952 decemberében a párt országos konferenciáján élesen bírálták a gazdaságfejlesztés aránytalanságait. A következő év tavaszán meghalt K. Gottwald és köztársasági elnökké A. Zápotockýt választották, míg a miniszterelnök V. Široký és a párt első titkára A. Novotný lett. A X. pártkongresszus 1954 júniusában megalapozta a második ötéves terv teljesítésének feltételeit Ezekre az évekre sajnálatos módon rányomták bélyegüket a törvénytelenségek is, amelyek sok kárt okoztak fejlődésünkben. Megnégyszereződött az ipari termelés 1958 nyarán a párt XI. kongresszusa megállapította, hogy felépítettük a szocializmus alapjait. Ipari termelésünk elérte a háború előtti színvonal négyszeresét, sőt Szlovákiában az 1937. évi termelésnek majdnem tízszeresét 1968 januárja A januári központi bizottsági ülés kezdete megújhodási folyamatunknak. A párt élére A. Dubčeket választották meg. A CSKP erőteljesen hozzálátott az ötvenes évek deformációinak felszámolásához. A múlt hibáit éles bírálat érte. A párt- és állami szervek vezető posztjain az új politika szellemében változtatásokat eszközöltek. Áprilisban kinevezték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányát, amelynek élére O. Cerník került Ds már ezt megelőzőleg, márciusban, Ludvík Svoboda hadseregtábornok lett — a nép akaratának megfelelően — köztársaságunk új elnöke. A kormányprogram szorgalmazta a szocialista társadalom további fejlesztését mégpedig a párt akcióprogramja alapján. Tavasszal és nyáron kibontakozódott a nép nagy aktivitása. Az általában pozitív fejlődési folyamatban azonban előfordultak szélsőséges megnyilvánulások, jelenségek is. Főleg ezzel kapcsolatban került sor az ágcsernyői és a bratislavai értekezletre. Nem sokkal később a Varsói Szerződés öt tagállamának haderői, hazánk területére léptek. Lépésüket azzal indokolták, hogy nálunk veszélyben forgott a szocialista fejlődés. Az ősz kezdetét a normalizálás törekvései és eredményei jellemzik, amelyeknek alapját a moszkvai megállapodások képviselik.