Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-03 / 273. szám, csütörtök

EGY ÚJ JÁRÁS PROBLÉMÁD A LAK0SSA6 IETTEKEI VÁR Képzeljük el azt a teljesen paradox helyzetet. Egy gazdaságilag átlagosan fejlett járásunkban — mondjuk a komáromiban, zólyomiban vagy bármelyik hasonlóban — egyik napról a másikra hirtelen eltűnnének a vasutak — csupán egy nyolc kilométeres hosszúságú szakasz maradna „mutatónak". Vagy a járás ipari létesítményeit valamilyen hatalom semmivé tenné, meghagyva egy „halálra ítélt", 1600 embert foglalkoztató barnaszénbányát meg két-három jelentéktelen üzemecskét. Megkapjuk az idén alakult nagykürtösi járás hű képét. Ilyen járásban vezető beosztásban dolgozni — nem a legkellemesebb, amint azt Zoltán Palkó elvtárs, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára is bizonyította, aki a járás helyzetével és jövőjével kapcsolatban feltett néhány kérdésünkre válaszolt: • Milyen a járás a statisztika tükrében? — 874 négyzetkilométeren 73 faluban 45 ezer ember él. Itt talán nagyobbak a gondok, mint másutt. Az iparban nem egészen 2400 ember dolgozik. Száz lakosból csak minden ötödik talál megélhetést a járás ipari üzemeiben. Közel 8000 embernek kellene állandó munkát biztosítani. Ezrek dolgoznak a járáson kívül, sokan százkilométerekre az otthontól, a családtól. Mindez persze kedvezőtlenül hat az életszínvonalra is. • Ezek szerint kimondottan mezőgazdasági járásról van szó? — Igen. De még ezen a téren sem érjük el sem a szlovákiai, sem az országos átlagot. A hektáronkénti össztermés 351 koronával alacsonyabb, mint a kerületi átlag. Különösen fékezően hat a mezőgazdasági termelés fejlődésére a járási vízgazdálkodás rendkívül alacsony színvonala. Az Ipoly ós mellékfolyóinak áradásai minden évben több ezer hektár termését — elsősorban takarmányt — teszi tönkre. Száraz években viszont szó sem lehet öntözésről, mert nincsenek víztárolók és öntözőberendezések. • Mit tesznek a járási szervek a fejlődés meggyorsítására? — Az új járás megalakításának elsősorban ökonómiai háttere volt. A régi, a losonci járás keretében nem volt lehetőség az elmaradott nagykürtösi teriilet gazdasági fellendítésére. A járási szervek az SZLKP járási bizottsága akciótervének értelmében kidolgozták a járás fejlődése kiemelt problémáinak tervét, amit a közelmúltban Koloman Boda mezőgazdasági megbízott elvtárs jelenlétében a pártbizottság plénumán vitattak meg, természetesen a járás és a kerület vezető gazdasági szakembereinek bevonásával. Ebben a tervben elsősorban a járás tartalékainak feltárásával számolunk, természetesen a feltétlenül szükséges állami beruházások igénybevételével együtt. Legfontosabb célkitűzéseink egyike, hogy a járást a gazdaságilag fejletlen vidékek közé sorolják, mivel ebből számos anyagi előny származik. • Mik ezek a kiemelt problémák? — Abból indulok ki, hogy ennek a vidéknek a lakossága az elmúlt évtizedekben különböző felsőbb fórumoktól túl sok ígéretet kapott, de annál kevesebb tettet látott. Tudatában vagyunk annak, hogy a lakosság konkrét eredményeket vár tőlünk és a felettes szervektől is. Az első követelmény: 2000—2500 dolgozót foglalkoztató ipari üzem felépítése a járás székhelyén. A járás egy másik pontjában tető alá szeretnénk hozni egy 300 személyt, főleg nőt foglalkoztató élelmiszeripari üzemet, ahol többek között a járás terméséből származó 300—320 vagon gyümölcsöt és zöldséget lehetne feldolgozni. Ez az üzem mintegy 10—12 milliós beruházást igényelne. Számításba vettük a jelenleg meglevő kisebb üzemek — a pótori pótkocsi-javítóüzem, nagykürtösi konfekciógyár, a járási építési vállalat stb. — jelentős bővítését is. Természetesen a mezőgazdaság fejlődését célzó beruházásokról sem feledkeztünk meg. X. 3. Szövetségben a vasutasok Az utóbbi évek torzulásai a társadalomnak úgyszólván minden szakaszán nyomot hagytak. Még a Nemzeti Front legnagyobb tagsággal rendelkező szervezetére, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra is rányomták pecsétjüket. Az FSZM alapszervezetéi igen gyakran csak a felülről érkező parancsok, utasítások végrehajtóivá, esetleg formális versenyek szervezőivé váltak. Ugyanakkor háttérbe szorult legfőbb küldetésük: a dolgozók jogos érdekeinek védelme. Nem csoda tehát, hogy az ntóbbi hónapokban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat is szépszámú bírálat érte, illetve sok javaslat hangzott el Igazi küldetéséről s arról, milyen úton kell haladnia a lövőben. így született meg a szakszervezeti szövetségek létrehozásának (némely esetben felújításénak) gondolata. A legkülönfélébb csoportok követelték (nem mindig indokoltan) saját szakszervezeti sz-üvetségük létrehozásét — például a pedagógusok, a földművesek (Szlovákiai Egységes Parasztszövetség), a vasúti alkalmazottak stb. A Vasúti Alkalmazottak Szlovák Szakszervezeti Szövetsége 1968. szeptember 23—25-én meg is tartotta első, alakuló kongresszusát, elfogadta a szövetség programját és alapszabályzatát. A Bratisiavában megtartott kongresszus munkáját nemcsak a vasúti alkalmazottak, hanem a többi létrehozandó szakszervezeti szövetség tagjai is figyelemmel kísérték. S úgy véljük, senkit sem ért csalódás: a kongresszus valóban betöltötte küldetését; a dolgozók jogos érdekei védelmének jegyében zajlott le. Hangsúlyozta a konstruktív bírálat fontosságát. Alapszabályzatába is belefoglalta: a dolgozóknak lehetővé kell tenni a szervezésben és az irányításban való részvételt, szaktudásuk növelését, kulturális életük fejlődését. Ugyancsak biztosítani kell Igazságos jutalmazásokat. A felszólalók a leghatározottabban követelték, hogy a dolgozóknak minden körülmények közt biztosítsák mindazt, ami őket megilleti — a megfelelő munkabiztonságot, kellő mennyiségű munkaruhát és hasonlókat. A szövetség tagjainak politikai fejlettségéről tanúskodik, hogy nemcsak az egyéni, hanem a közös, országos érdeket is szem előtt tartják. Mindenekelőtt a vasútra hárniő óriási feladatok maradéktalan teljesítésének hangsúlyozására gondolunk. Továb bá arra a követelményre, melynek értelmében a vasút föderalizálása érdekében szükségesnek tartják a Szlovák Közlekedési Minisztérium létrehozását. A kongresszus rendkívül józanul ítélte meg napjaink politikai helyzetét. Kiemelte, hogy okulnunk kell az utóbbi hónapok tanulságaiból. Nem szabad megengednünk az olyan szélsőséges törekvéseket, melyek veszélyeztethetnék demokratizálódási folyamatunk, Illetve a január utáni polilika sikerét. A mai helyzetben a moszkvai tárgyalásokon elfogadott feltételek maradéktalan teljesítését és a jelenlegi vezetés támogatását tekinti az egyetlen helyes útnak. Cgy véljük, a Vasúti Alkalmazottak Szlovák Szakszervezetének első kongresszusa jó példával szolgált a többi szakszervezeti szövetség kongresszusa számára is. FULOP IMRE • Milyen jövője van a nagykürtösi szénbányának? — A széntermelés fokozatos csökkentése ezt az üzemet sem kerüli el. Természetesen szó sem lehet a bánya azonnali felszámolásáról, hiszen közel 1600 ember maradna megélhetés nélkül. Azt javasoljuk, hogy tekintettel a vidék politikaiszociális helyzetére az 1970-ben várható termelési szinten stabilizálják a bánya termelését, és legalább 1975-ig nem lehet számolni a szénfejtés lényeges csökkentésével. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a bányából felszabaduló munkaerőknek más üzemekben, a járás területén kell biztosítani a megélhetést. A jelen pillanatban pontosan ez okoz számunkra nagy gondot. • Mi várható a közszolgáltatások terén? — Erre a kérdésre néhány sokatmondó számmal felelnék: a járásban 11 egészségügyi központban nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokat, s e körzetek egy-egy orvosára 853 lakos jut. Az elkövetkező években további két egészségügyi körzet létesítésévei számolunk, s így ezen a téren is javulás várható. A járásnak van ugyan kórháza, amelyben 276 ágy van, de a követelményeknek megfelelően felszerelt osztályok száma mindössze négy. Sok a pótolnivaló a járás üzlethálózatában is, nagyon sok a követelménynek nem megfelelő üzlethelyiség. Például Nagycsalomján valóban összedőléssel fenyeget a Jednota üzlete, de számos más faluban is hasonló a helyzet. Űj üzleteket szeretnénk építeni, bővíteni a közszolgáltatási üzemek tevékenységét, amely a jelenlegi időszakban a szolgáltatások 80 százalékát a Járási székhelyen és a közeli Kékkőben végzi. • Hogyan készülnek jel a járási szervek a feladatokra? — Valamennyien abban a meggyőződésben tevékenykedünk, hogy az állam hathatós segítségével és saját lehetőségeink kihasználásával sikerül végre orvoslást találni e vidék lakosságának számos régi és évről évre komolyabb problémájára. A járás választott szervei, de a falvak lakossága is teljes aktivitással szorgoskodik a járási pártbizottság akciótervének megvalósításán, amely lényegében egyik módja a nagykürtösi új járás valóban „újjá"-válásának. -AVSIKERÜL A KÍSÉRLET? Az üzemcsarnok korszerű -az adminisztrációs épület ősi 9 Ha a nemesített papír jól jövedelmezne - a kultúrára is több jutna A nagyszlabosi papírgyár országszerte ismert, 151 esztendővel ezelőtt alapították, azóta szünet nélkül gyártják csarnokaiban a papírt. C i'antišek Janda gyártás• felelősre várakozva Štefan Škurkával, az üzem kultúrfelelősével beszélgetek. Elmondja, hogy az eredeti, a rajzok alapján felismerhető ősi épület, amelyben ma az irodák vannak, a Jövőben új, korszerűbb épületnek adja át a helyét. Azt azonban, hogy mikor lesz az a bizonyos „jövő", még nem igen lehet megmondani. Sajnos, a kb. ezer munkást foglalkoztató papírgyárnak nincs önálló üzemi klubhelyisége, pedig már évek óta erre törekednek, de egyelőre nem sok sikerrel, így aztán a kolóniában lakó négyszázötven papírgyári alkalmazott a hetenként négyszer üzemelő mozira, a fotoklubra, a szórványosan megrendezésre kerülő szakelőadásokra és a vendégszereplésekre járó eperjesi színházra van utalva. Ez azonban csak részben elégíti ki az embereket, mert az eperjesi színház nem jöhet hetenként, a mozi meg régebbi darabokat tűz műsorára, ugyanis nincs szélesvásznú filmre berendezve. A dolgozóknak télen kitűnő sportolási lehetőségük van, a közeli lankák kiváló síterepek, s a helyi sportegyesület várja az érdeklődőket. Miközben az ember Gömör szebbnél szebb tájait rója, csupa régi üzemmel találkozik utain. Az iparnak itt hagyományai vannak, de az utóbbi években nem korszerűsítették eléggé a már meglevő üzemeket, újakat pedig csak itt-ott létesítettek. Klasszikus példája ennek Rozsnyó. De erről talán más alkalommal. Csupán azért említettem meg ezt a nagyszlabosi beszámolómban, mert az ódon épület megpillantása szinte rákényszerített erre. (Nagyszlaboson a közelmúltban korszerű csarnok épült, csupán az adminisztrációs épület ősi.) František Janda gyártásfelelős kiejtésén érezhető a cseh hanglejtés, beszéde viszont arról tanúskodik, hogy már régebben él szlovák környezetKözbenjártunk Még f. é. július 12-i számunkban közöltük „Miért nincs vizünk?" címmel Kellő Gyula vajkai olvasónk panaszát, hogy bár liidroglóbusz emelkedik községük felett, még sincs vizük. A Dunaszerdahelyl Járási Népi Ellenőrző Bizottság szeptember 10 én kelt levelében válaszolt. Közlik, hogy a hidroglóbuszt augusztus 8-án átadták rendeltetésének, addig csak kísérletileg üzemeltették. Természetesen ez Idő alatt nem elégítette kl teljes mértékben a lakosság igényeit. A hidroglóbusz azóta hiba nélkül működik. Remélik, hogy a lakosságnak a Jövőben nem lesz oka panaszra. ben, mondataiban ugyanis ritkán kever cseh szavakat. A gyártásfelelős elmondja, ** hogy az 1968-as esztendő nagy, történelmi jelentőségű az üzem életében. Február óta kísérleteznek nemesített papír előállításán. A nemesített papír fehérebb, csillogóbb, ízlésesebb válfaja a papírnak, nem töredezik, mint a hagyomán"os — esztétikai hatása kellemesebb, a nyomdatechnika magasabb igényeit is képes kielégíteni. Világviszonylatban tért hódított már ez a papírfajta, a szocialista államokban is egyre többen kísérleteznek vele. Sokkal olcsóbb, ha Itthon, javarészt hazai nyersanyagokból készítik a krétapapírt, az importpapír ugyanis nagyon drága. A nagyszlabosi nemesített papír egyelőre nem éri el az osztrák gyártmányok színvonalát, de a legjobb úton halad arra, hogy elérje. Miért tértek át Nagyszlaboson a nemesített papír gyártására? (Egyelőre természetesen a hagyományos termelés is folyik. J Azért, mert rájöttek, hogy ennek van jövője. Ez hozhatja az üzemet kedvezőbb helyzetbe, ez segítheti ki a ráfizetéses vállalatot, ez teheti kifizetőbbé, nyereséggel dolgozó üzemmé. Ahhoz, hogy a kísérlet sikeres legyen, három tényező szükséges: 1. sikerüljön idejében beszerezni a szükséges nyersanyagokat — főleg a külföldieket; 2. a munkások át tudjanak állni az igényesebb munka végzésére, mert itt nagyon drága lenne a selejt; 3. legyen iránta kereslet a piacon. Az elfő tényező rejti magában a legtöbb aggodalmat, ugyanis egyelőre nincsen megoldva egyes — főképp a Nyugat-Németországból érkező nyersanyagok télen történő szállítása és tárolása. A munkások? Bizonyára belejönnek az űj munkamódszerek elsajátításába is, hiszen ez elsősorban az ő érdekük. Itt nincs probléma. Az érdeklődés óriási, mert növekszik a csomagolástechni ka ízlésessége, s a nyomdák is érdeklődnek iránta. A

lkalmunk nyílt megnézni a kísérleti papír fajtáit, összehasonlítottuk az ausztriai készítményekkel és megnéztük a martini nyomdában mélynyomással készült könyv lapjait, amelyet a nagyszlabosi nemesített papíron nyomtattak, s egyelőre minden jel arra mutat, hogy a százötvenegy éves üzem legjelentősebb, legfelelősségtelJesebb lépése sikerül. A gyártásfelelós itt kapcsolódott be Štefan Škurka mondatába: — Ha rendbe tudunk jönni, ha kiegyenlítjük a veszteségeinket, ha nyereséghez jutunk, több pénzt tudunk luttatni a kultúrára is. A kísérlet tehát az üzem minden dolgozóját foglalkoztatja, Izgalomban tartja. Mikorra várható az eredmény? Ez természetesen a körülményektől függ, de két, legfeljebb három óv múlva bizonyára. (bt) Jk .• SsS w - sásii; Almaszüret (Szabó G. felv.) Jíét fiaíáó/Z eyy, helyett A kassai járás mezőgazdái az utóbbi években rjagy figyelmet szentelnek a gabonatermesztés növelésének. Igyekezetüket s elért eredményeiket a napokban megtartott konferencián értékelték. A járásban ez idén közel 76 750 tonna gabonát csépeltek ki, tehát majdnem annyit, mint 1963-ban és 1964-ben együtt — ugyanarról a területről. Tehát valósággá válik a Két kalászt egy helyett jelszó. Két évvel ezelőtt csak hat mezőgazdasági üzem ért el a járásban 25 mázsán felüli átlagos hektárhozamot, tavaly már 25 EFSZ és ÄG, ez idén pedig 50 mezőgazdasági üzem érte el ezt az eredményt. A tavalyi szép terméssel szemben ez idén a Járásban 840 vagonnal több gabonát csépeltek ki. Dicséretet érdemel különösen az a 16 mezőgazdasági üzem, ahol az átlagos hektárhozam meghaladta a 30 métermázsát. A péderi szövetkezetesek átlagosan "41 mázsát, a somodiak 36,6 mázsát, a újbódvaiak 36,3-t, a bodollóiak 35,1 mázsát, a sacai és budnméri szövetkezetesek pedig 32,6-ot értek el. Szép eredményekkel dicsekedhetnek az állami gazdaságok dolgozói is. Az aprófalvak! 34,7, a tornaváraljai 33 és a nagyidai 32,9 mázsás termést ért el. A legjobb gabonatermesztőket a konferencián megjutalmazták. A kassai járás mezőgazdát jövőre 86 ezer tonna gabonát akarnak termeszteni, 1970-ben pedig már 90 ezer tonnát. Reméljük, ezt a bátor felajánlásukat is teljesítik. — mp—