Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-25 / 295. szám, péntek

Gazdag múlt — biztató távlat N. SFfe • ar £ a B J " • Bajmoc-furdoi képeslap ŐSZRE FORDULT AZ IDÖ, hullanak a fákról a levelek, az eső is egyre gyakrabban szemerkél. Reggelenként ködbe burkolóznak a hegyek, de a fürdőpark közepén levő meleg vizű tó párolgó szinén még virítanak a vízililiolhpk. Csend és nyugalom. Fehér folt a térképen, nem szivárog idáig a világ idegtépő nyugtalansága. A betegek egyéni bajaikkal törődnek, a politikai helyzetnél is jobban sajog a keresztcsontjuk... • • • NEM SOK ORSZÁG dicsekedhet annyi gyógyfürdővel, mint hazánk. Köztük számos világhírű. Mégi^ — vagy éppen ezért, sok Ilyen hely méltatlanul háttérbe szorul. Illetve — főleg hazai látogatókra szorítkozik. Ez nem von le semmit az értékéből, de feltétlenül intés arra vonatkozóan, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk természeti kincseinknek. A gyógyfürdő igazgató-főorvosa dr. Dúcľioň Emil megnyugtatott, hogy az „illetékesek" tudatában vannak a hiányoknak és minél előbb pótolni kívánják. — Már épül egy korszerű 200 ágyas gyógyintézet. Megnyitását 1972 januárjában tervezik. Minden kényelemmel bíró, modern szálloda is épülőben van már a fürdőtelepen, a „Raj" költségén. Legfontosabb gyógyszerünk természetesen a termálvíz — folytatja dr. Duchoň. — Hőmérséklete eléri a 46 C fokot. öt medencét töltünk meg vele. A sajátos balneoterápián kívül alkalmazzuk a korszerű gyógykezelés minden formáját. Gyógytornát, villanykezelést, masszázst, munkaterápiát, gyógyszeres és éghajlati kezelést. Évente, mintegy 2000 beteg keresi fel intézetünket, és többségük gyógyultan távozik. Izületi és izombántalmakat, periférikus idegbetegségeket, neuralgiát, ischiást, törések és orthopédiai műtétek utáni állapotokat gyógykezelünk. H • B A FÜRDŐ FELETT emelkedik a vár. Bejárata előtt Mátyás király hársfája terebélyesedik. Alatta írta királyi leveleit. „Sub tilia nostra Bajmócziensi..." (Bajmóci hársunk alatt.) Kíséretünkre adott füzet felfrissíti emlékezetünket. „A vár falai már a 13. században helyükön álltak, amikor a tatár dúlás után IV. Béla király parancsára téglavárakat kezdtek építeni. Az első idevonatkozó hivatalos okmány Kálmán király 1113-ban keltezett levele. A vár később Csák Máté, Zápolya, Thurzó és Pálffy-családok birtokába került. Pálffy János, a szenvedélyes utazó és műgyűjtő építtette át a várat a mai formájára. Legutolsó tulajdonosa Jan Baťa, cseh cipőgyáros volt. A vár most a Középszlovákiai Kerületi Muzeum kezelésében állandó jellegű archeológiai, geológiai, természettudományi és történelmi emlékek kiállítási helye. Itt nyert elhelyezést a kerületi galéria is régi mesterek, klasszikus és mai képzőművészek alkotásaival." A VÁR KÖRÜL kb. 30 hektárnyi területen fekszik az állatkert, mely Szlovákia ilyen legrégibb jellegű intézménye. Dr. Szántó György, a Cigel Bánya üzemi fógorvosa, lelkes állatbarát, a múlt iránti tiszteletből és egyéni lelkesedésből vállalta az állatkert népszerűsítését. — Minden állatkert elsősorban népművelési intézmény, tehát ennek értelmében kell kihasználni — mondja. — Sajnos, ezt nem nagyon tudatosítják a nemzeti bizottságok kulturálisügyi osztályai. Legalább is erre vall, hogy az állatkert költségvetésük legvégén áll. Holott az állatkert vezetői az utóbbi két évben, mintegy 450 ezer korona értéket termeltek. A bajmóczi állatkert látogatottsága tekintetében hazánkban közvetlenül a prágai állatkert után következik, és önellátás tekintetében első helyen áll. Sajnálatos, hogy látogatóink csak 40—50 gyerek és tanulóifjúság, ami arra mutat, hogy a pedagógusok nem szorgalmazzák eléggé, hogy a kert látogatását természettudományi célokra használják. EZEK A SZAKEMBEREK GOND/AI. Mit mondanak a betegek? — Háromszor hetenként az étteremben zene van, ilyenkor táncraperdülök. Ez azért említésre méltó, mert mikor idejöttem, járni is alig bírtam... És ha már megkérdezett, megkérném, ne feledje el megemlíteni — amennyiben a fürdő dolgaival foglalkozik — a gyógyintézet vonzó tulajdonságait. Elsősorban a tisztaságot, másodszor a személyzet udvariasságát, készségét, előzékenységét... Itt nem a borravalóra „utaznak". Aztán ... nem utolsósorban beszélni kell a lelkiismeretes, komoly orvosi kezelésről is .. . És ha az esték nem lennének olyan hosszúak . . . — Csak ilyenkor ősszel és télen azok ... — szól egy másik „asztaltárs". — Nyáron az ember elkószálhat a hegyekben, s ha a lába bírja, elsétálhat a közeli „juhászkunyhóig", ahol igazi juhtúrós galuskát és egyéb étel különlegességeket jó borral öblögetheti le ... — Strand is van. Kettő... Én már a hatodik éve járok ide. Nyáron nagyon kellemes itt... — Ezért kerülnek ide télen a súlyosabb esetek. No meg... egy kis nyugalom sem árt néha ... Eleget izgulunk odahaza. A forró vízben nemcsak a fájdalom szűnik, hanem a gond Is... Hát igen. A gond! A világ gondja ... Jó lenne ez ellen is termálfürdőt alkalmazni.. AUTÓBUSZON ROBOGOK hazafelé. A botanikus kert almafái roskadoznak zamatos terhük alatt, az állatkert mellett egy elkóborolt őzike bámul a kocsi után. A felszakadó ködfüggönyön keresztül bíztatóan bújik elő a nap, mintha üzenné — tegyem közhírré: Bajmóczftirdőnek nemcsak múltja, jövője is van. DÁVID TERÉZ Jubilál a csehszlovák repülőgépipar ® Készül a légi mikrobusz Q A Delfin L-29 iskolagépből már 1300-at gyártottak £ Melléktermelésként félautomata számológép készül Repülőgép köröz a magasban. Olykor-olykor karcsú derekán ezüstösen megcsillan a napsugár. A pilóta — mintha pajkos, játszadozó kisdiák volna — hol magasba, hol pedig a mélybe irányítja a gépet. Köröz, bukfencezik, és mindent elkövet vele, amit csak tud. Majd egy negyedóra múlva leszáll a kunovicei Letgyár repülőterén. — Na, mi újság — szólítja meg a gépből kiszálló pilótát Zdenék Bajer mérnök, az üzem igazgatója. — Minden rendben — válaszolja mosolyogva a berepülőpilóta. Ez a gép is elindulhat világkörútjára. A gépen látható felségjel elárulja, hogy ez a Delfin L-29 jelzésű gép Romániának készült. — Hasonló típusú géppel Mária Popovicsová, szovjet pilótanő világrekordot állított fel — fordul felém Bajer elvtárs. — Értékes gép ez, eddig mintegy 1300-at gyártottunk belőle. Jöjjön, nézzük meg, hogyan is készülnek. Amíg a hatalmas munkacsarnok felé tartunk, az igazgató a gyár múltjáról beszél. — A csehszlovák repülőgépipar megalakulása 50. évfordunar&Müf^MP' Ilyen lesz az L 410 Turbóiét utasszállító gép, a légi mikrobusz. zést viselte. A prototípusok elkészültek, de sorozatgyártására nem került sor. Hasonló volt a sorsa az I.E-10-es gépnek is ... Ezek után a szovjet dokumentumok alapján a C-ll-es gépek gyártásához fogtunk hozzá. A próbarepülésre 1953. október 29-én került sor, vagyis 15 évvel ezelőtt. S ez már sikernek számított, annál is inkább, hogy 707-et gyártottunk belőle. — S mi következett ezután — érdeklődöm. — Több repülőgéptípus is, de talán legérdekesebb megemlíteni az Ĺ 200 Morava gépet, amely két Walter Minor 6-III. motorral volt felszerelve. Később ezeket a motorokat M 337 jelzésűekkel cseréltük fel és az L-200 A sorozatszámot kapták. Ebből összesen 367 gépet gyártottunk. Gond, munka, kísérletek. így teltek-múltak az évek, s végre megszületett az L-13 Blanik repülőgép. Készülnek az L 200 Morava gépek. lóját ünnepli. A mi üzemünk mögött még nincs ilyen nagy múlt, hiszen az alapkő letételére csak 1950-ben került sor. A termelést — pléhszekrények, íróasztalok — 1951 harmadik negyedévében kezdtük meg. Elhallgat. Egy ideig szótlanul lépkedünk egymás mellett, majd tovább fonja a beszéd fonalát. — Az első gép az S-102 jel— Ez hozta üzemünknek a legnagyobb sikert — mondja az igazgató. Ezt a gépet 22 országba exportáljuk, és eddig 1100-at gyártottunk belőle... Közben megérkeztünk a munkacsarnokba. A karcsú Delfineket azonban hiába keresem. A hatalmas csarnokban óriási a zaj. Itt fúrnak, ott szegecselnek. persze csak kisebb munkadarabokról van szó. Ahogy tovább haladunk, annál jobban kirajzolódik a gép alakja. — Ezer és ezer szegecsre, több kilométernyi vezetékre van szükség egy gép elkészítéséhez, no meg természetesen jó minőségű alumíniumlemezekre — jegyzi meg az egyik munkás. — Ezt a repülőgéptípust 1983 óta gyártjuk — veszi át a szót az igazgató. — A szocialista országok légiereje is nagy hasznát veszi ezeknek a kétüléses, sugárhajtású iskolagépeknek. Az egyik közeli csarnokban egy szokatlan alakú repülőgép kelti fel a figyelmemet. 1,-410, — olvasom a törzsén. — Ez egy kisebb utasszállító repülőgép prototípusa. Mi csak légi mikrobusznak tituláljuk. Ahogy szemlélődünk, egyszerre csak ott terem Vlado Vlk berepülőpilóta. Ö, aki közelebbről ismeri a gépet, értékes felvilágosítással szolgál. — Tizenöt-tizenhét férőhelyes lesz — mondja. A Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat, az egészségügy és a katonaság lg érdeklődik iránta, ugyanis turbólégcsavaros motorral van ellátva, a belsejét pedig tetszés szerint különböző célckra át lehet alakítani. Egy ideig még nézegetjük, szemmel cirógatjuk az új L-410 Turbóiét gép prototípusát. (Egy év múlva talán már utazhatunk is vele.) Aztán elindulunk az adminisztrációs épület felé. Űtitársamtől még megtudtam, hogy a Blaník L 135 motorral kombinált vitorlázó gépek, kipróbálása, illetve berepülése is folyamatban van és hogy melléktermelésként félautomata számológépeket is gyártanak. A gyár kapuján kilépve a láthatáron egy repülőgép tűnik fel. Nem végez mutatványos bukfenceket. A föld felett elhúzva ködöt ereszt maga után. Ez a Cmelák Z-37 (Dongó) elnevezésű gép, amely itt készült Kunovicén, s a közeli állami gazdaság földjeire szórja a műtrágyát. Akaratlanul is az jut eszembe, hogy e fiatal gyárnak milyen gazdag múltja van, milyen biztató jövő áll előtte. NÉMETH JÁNOS GALANTAN JÖVÖRE MEGKEZDIK AZ ÚJ MŰVELŐDÉSI OTTHON ÉPÍTÉSÉT M Jelenleg Galántát is az jellemzi, ami a legtöbb vidéki kisvárost: rohamosan épül, megváltozik az arculata. Az új negyed azt a benyomást kelti, hogy itt is egy nagy-nagy átalakulás történik. Annál elszomorítóbb, hogy a városban még mindig nics megfelelő művelődési otthon. A jelenlegi olyan állapotban van, hogy az bizony nem válik az egyre korszerűbb városnak se a díszére, se a büszkeségére, falai omladoznak és a legjobb szándékkal sem mondható el, hogy az épület a művelődést, a fényt, a tudást szolgálja. A járás 52 faluja közül már mintegy ötvenben található művelődési otthon. Az épületek legtöbbje szép, korszerű, megfelel céljának. A galántai hiány, illetve a meglévő rossz állapota, kétszeresen szembeötlő. Miért éppen a járási székhely kénytelen nélkülözni a kultúra fellegvárát? A kérdést már sokan feltettek és a válasz sokféle. Nem célunk a magyarázkodás, azt azonban tényként kell megemlíteni, hogy azért Galánta sem mostohagyerek. A város vezetői a kultúra céljaira minden évben tekintélyes pénzbeli és más anyagi támogatást kapnak. Teljesül a vágyuk Bár tulajdonképpen egyetlen megfelelő helyiségük sincs, a város kulturális élete folyamatos. Akcióik közül az elmúlt időszakban a bemutatók, a nyelvtanfolyamok és az előadássorozatok sikerültek. A járási művelődési otthonnak jó a kapcsolata a vidéki művelődési otthonokkal. Nyáron több alkalommal közösen rendeztek műsort. Együtteseik jelenleg a téli idényre készülnek. A szakosztályok vezetői a kulturális munkát nem tartják Idény-feladatnak. Bár a sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy nyáron nehéz összejöveteleket szervezni, a kultúra galántai híveí nem mondtak le a nyári rendezvényekről, s az évnek mindegyik szakaszában egyforma igyekezettel dolgoznak. A folyamatos munka azt eredményezte, hogy a városban a kulturális élet nyáron sem szünetelt. A helyiséghiány a munkát fékezi, de megbénítani nem tudja. Most úgy látszik, hogy végre már ez a kérdés is megoldódik. A város vezetői a napokban üléseztek és mint már annyiszor, ismét a kultúrház problémája képezte a megbeszélés központját. Ezúttal azonban a kérdés kedvező megvilágítást kapott. Az illetékesek kimondták, hogy a városban 1969 közepén 15 millió korona költséggel megkezdik az új művelődési otthon építését. A korszerű, minden igényt kielégítő épület a terv szerint 1972-re készül el. A galántaiak régi vágya teljesül. S ha 1972 még messze is van, a 15 millió koronás épülettel Galántán a kultúra méltó képviseletet kap. (b) 1968. X. 25.