Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-20 / 290. szám, Vasárnapi Új Szó

PETRÔCľBALINT: ke 119s (Részlet o szerzőnek most megjelenő, három kisre­gényt tartalmazó „Mágne­ses rácsok" című új köte­Kedvesem! Igv hívogatlak, ezzel a szóval Idéz­lek magam elé. Messze vagy tőlem, mégis látlak, a közelemben vagy, itt állsz mellettem, mozdulatlanul, mint egy szobor, s fi­gyelem a fény játékát, az árny moz­gását testeden. Mielőtt útnak indultunk, arra kér­telek, állj az ablak elé, hogy perce­kig nézhesselek, emlékezetembe vés­hessem fiatal tested minden porciká­ját. Mozdulatlanul álltál az ablakon beözönlő napfényben, válladra omló hajad aranylott, mint az érett búza­kalász, tekinteted rajtam csüngött, s úgy éreztem, nevetsz gyermekes kí­vánságomon. Pedig nem is moso­lyogtál, de az ajkadon ott lappangott a mosoly. Nem Is sejted, milyen gazdaggá tet­tél, ml mindennel ajándékoztál meg, mit jelent az a három nap az életem­ben. El tudod képzelni, mit érezhet az életfogytiglani börtönre ítélt fogoly, amikor egy váratlan pillanatban ki­tárják előtte a fegyház kapuját, s azt hallja: Menj, ahová akarsz, csinálj, amit akarsz, szabad vagyl Ez az érzés uralkodott el rajtam, amikor a társaságodtól elbúcsúzva visszajöttél a kis kávéházba. A sze­med vakított, mint a nap. Pillantásod kiemelt a bűvös körből, melyben szü­1 letésem óta éltem, eloszlatta a fehér ködöt, elűzte a kételyt és félelmet, bilincset, béklyót tört, hogy szabadon, tiszta érzéssel léphessek melléd. Nem kérdeztük, kik vagyunk, hon­nan Jöttünk. Ujjunkon a karikagyűrű elárulta, kik vagyunk, honnan, s miért jöttünk, és hová mehetünk ... Két élet. Én nyugodt, békés élet után vá­gyódtam mindig, mert majd elvesztem az élet háborgásában. A nyugodt élet­ben kerestem azt a szépet és jót, ami hiányzott az életemből. Akkor nem gondoltam arra, hogy az állóvíznek nincs sodrása, a meder alján gyülem­ló Iszapot nem moshatja az ár. Csak fevek múlva kezdtem érezni, hogy a dagadó iszap kiszoríthatja a vizet. Elfogott a félelem. De sorsom alakulását idegen kezek kormányozták. Ahogy nekik tetszett. Minek részletezzem, ismered a tör­ténetem. A háborgó vihar kellős köze­pébe csöppentem, s a hajótöröttek kis e/.igetére vágyódtam. Megnősültem. Olyan lányt vettem feleségül, akiben anyám lelkületét éreztem, akiről tud­tam, sosem engedi meg, hogy vég­képp kivesszen belőlem az életkedv. Már az a gondolat, hogy családom van, arra kényszerített, hogy tíz kö­römmel harcoljak, nehogy a hínár, a lélekzsugorító betegség elnyeljen. £s elmúlt a vihar, meghunyászkodtak körülöttem a hullámok. S én Is meg­hunyászkodtam, mert többet nem kö­vetelhettem az élettől. Megkaptam azt, amit annyira kívántam. Nem állíthatom, hogy zátonyra fu­tott az életem. Én akartam, hogy min­den úgy történjen, ahogy történt Előre megfontolt szándékkal válasz­tottam kl életem párját is, hogy meg­mentsem magam az életnek, tudjam, érezzem, valamiért érdemes élnem, még akkor ls, ha már elvesztettem a hitem az emberekben. És most látom, helyesen cselekedtem. Mert, hogy nem buktam el a küzdelemben, nem kel­tem birokra azokkal, akik megsebez­ték emberségemet, élettársamnak kö­szönhetem. Ha szembeszállók táma­dóimmal, örök-e elnémíthattak volna, mint azokkal tették, akik az útjukban álltak. Inkább éltem hát a hajótö­röttek nyugodt csendes életét. Mert csak egy életem van... és egy halálom, poraimból nem támad­hatok fel. Csak egy életem van. De aztán később rájöttem, hogy nem olyan életet élek, amilyet élni tudnék! Felismertem ezt, és tébolyított a gondolat, önként ítéltem magam ha­lálra. Élőhalott lettem, poshadó álló­víz az életem. Nem láttam kivezető utat. De nem voltam elég bátor, hogy változtassak életemen, nem mertem hátat fordítani a múltamnak. Egy este mérget ittam. Megmentettek. És megismertelek téged! Azt mondtam: Ojra nehéz lesz nekem. Amikor ha­zaérek ... Ezt felelted: Gondolj rám. Észreveszi rajtam. Te nem lehetsz szomorú, tudnia kell. Kutatni fogja változásom okát. Mondd: újra szereted az életet! Szeretem. Én téged szeretlek! Még soha nem szerettem úgy, mint most. Félek. A szerelem nem bűn! A szerelem sosem lehet bűn! Ez a legszebb^ amit az élet adhat az embernek. Ismétlem magamban párbeszédün­ket. Azt akarod, hogy éljek, ne legyek szomorú, szeressem az életet. És sze­retsz! Soha nem szerettél úgy, mint most szeretsz. Érzed, hogy nem követelhetsz ma­gadnak, mert későn találkoztunk. De követelhetnél magadnak, mint sok más asszony tenné, és nem mer­nék, nem tudnék tiltakozni, tagadni, hazudni, könyörögni, mert szeretlek, s boldog tudnék veled lenni. Amikor rád gondolok, felébred bennek a fér­fi ... Felébred bennem az élet... S te azt mondod: Tudom, hogy vagy, nekem ez elég. Érzed, hogy nem lenne annyi erőm, hogy hátat fordítsak eddigi életem­nek. Két élet. Kettős élet. Ez is meghasonlással fenyeget. Nem! Nem engedném meg, hogy tompa érzések kerítsenek hatalmukbal Eddig csak hittem, most már tu­dom. más életet is élhetnék, melynek minden pillanatában észlelhetném a szépet és jót. Mert tudom, hogy vagy, s nekem ez elég. Már nem vagyok élőhalott! Szere­tem az életet, mint húszéves korom­ban szerettem, amikor úgy véltem, meghódíthatom az egész világotl Ko­ra reggel tornászom, és dalt fütyöré­szek. Két élet. Kettős élet. Fiatal vagy... Nagyon Is fiatal... Tizennyolc év választ el bennünket! Ha úgy vesszük, a lányom is lehetnél. És néhány év múlva vén embernek látszanám melletted. Emlékszel, az első este, amikor táncolni mentünk, egy pillanatra el­szomorodtam. Az éveimre gondoltam. Csodálkoztál, hogy juthatott ilyesmi az eszembe. Nem korholtál, csak a szemed beszélt. Fekete szembogarad még jobban kitágult. Pupilláid maguk­ba fogadtak, olyan tisztán láttam ma­gam bennük, mintha tükörbe néztem volna, és elfelejtettem, hogy már negyvenéves vagyok. És másnap dél­után, amikor újra találkoztunk, meg­lepődve pillantottam reád, hová lett a válladra omló szőke hajad? A fod­rászhoz mentél, feltornyoztattad, s most mint királyi korona aranylott fejeden. Miért tetted? Hogy idősebbnek tűnjek melletted. Este levetted a királyi koronát, új­ra a válladra omlott dús szőke hajad, ás betakartál vele, hogy ne lássak, csak érezzek, mert aki lát, annak megfakulnak az érzései .. Nem tudom tovább írni a levelemet. Ogy érzem, elemészt az a tűz, ame­lyet te gyújtottál bennem. Az egyik külföldi lap egy évvel ezelőtt az alábbiakat irta: Olinka Berovó tömegeket hódított meg. Szuper-alakjával' a filmvilág pe­rifériájára szorítja a legismertebb szex-bombákat is. Elsőként Ur­sula Andress kényszerül háttérbe szorulni. — Rövidesen a többiek is remegni fognak előttem — jelentette ki Olinka Berová (Olga Schoberová). A neves filmcsillag azonban filmszakemberek előtt hangoztatta, hogy ezt nem állította. Jövőjét és terveit illetően közölte, hogy soha nincsenek különösebb tervei, általában képes­ségeire épít. O. Berová az utóbbi időben Bosszú címmel forga­tott filmet. Életének jelentős mozzanatai: férjhezment Brado Har­ris amerikai színészhez, bemutatták őt az angol királynőnek, s jelenleg anyai örömök előtt áll. A közelmúltban Olaszországban állt kamerák elé a Lucrézia Borgia, az ördög szeretője című filmben. Felvételünk a film egyik jelenetét örökíti meg. Pillantás A barrandovi filmstúdióban Jan Kádár és Elmar Klos rendezésében csehszlo­vák—amerikai koprodukciós film készül Zilahy: Valamit visz a viz cimű regé­nyéből. A népes külföldi szereplőgárda közt van Paola Plitchett New York-i co­ver-girl is (a felvételen). A filmet a prá­gai Barrandov az MPO amerikai cég­gel együttműködve forgatja. a filmvilágba B A NYUGATNÉMET új hulr lám legmerészebb filmjének hí­resztelik a fiatal müncheni ren­dező: Christian Rischert első filmjét: Fejenállás, asszonyom. A film olyan kérdéseket bon­colgat, mint a női egyenjogú­ság, a hűtlenség, a független­ség a házasságban. A főszerep­lők: Miriam Spoerri, Heinz Ben­nent és Herbert Fleischmann. • MAE WEST, a némafilmek hajdani sex-bombája, aki hu­szonöt éve nem játszott film­ben, ezúttal — hetvenhat éve­sen — elvállalt egy szerepet a Sextett című amerikai filmben. Hl ANTHONY QUINN, Lauren­ce Olivier, Oskar Werner, Vit­torio de Sica, Barbara jefford — parádés szereposztásban ké­szült el Michael Anderson film­je: Szent Péter cipői — Moriss West regényéből. • SPANYOL—OLASZ—NÉMET koprodukciókban forgatják a Rémség-akció című filmet, amely a hírek szerint, egy utó­pisztikus bűnügyi film kereté­ben szörnyű vízióban mutatja be az emberiség jövőjét. Julío Coll rendezésében Ella Gessler, Michael Rennie, John Garfleld és Maria Pershy alakítják a film főszerepeit. • SIDNEY LUMET amerikai rendező megfilmesíti Csehov Sirályát. A főszerepeket Vanes­sa Redgrave, Simoné Signorét, James Mason és Davíd Warner alakítják. • CHARLES BOYER és Cathe» rlne Deneuve lesznek a partne­rei Jack Lemmon-nak az Ápri­lisi bolondok című filmben. Rendező: Stuart Rosenberg. • AGATHA CHRISTIE Tíz ki­csi néger című regényéből George Pollock rendezte a Tíz kicsi Indián című új angol bűo­Ogyl filmet. A főszerepeket Da­tiah Lavi, Stanley Holloway 6» Shlrley Baton játssza. H Gina Lollobrigida nemrégen fejezte be Egy csodálatos november cimű film­jét, de már újra forgat. Rendezője ezúttal az olasz Marcello Baldi, szín­hely: a Földközi-tenger, lollobrigida egy milliárdosnőt alakít, akinek már hét férje volt; s a nyolcadikat keresik számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom