Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-20 / 290. szám, Vasárnapi Új Szó

1968. október 20. A NAP kel: B.09, nyug­szik: 16.48 órakor. A HOLD kel: 4.05, nyugszik: 18.07 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük IRÉN - VENDEL nevfi kedves olvasóinkat • 1438-ban halt meg ]A­COPO DELLA QUERC1A olasz szobrász, a 15. sz. egyik leghatározottabb egyéniségű olasz mestere, Siena legnagyobb szobrász­művésze (szül.: 1367) • 1633 ban született SZENT­1VÁNY1 MARTON író, a nagyszombati Calendarium Tyrnaviense szerkesztője ( + 1705) • 1878-ban szüle­tett BARTA LAJOS Irű, a magyar szocialista iroda­lom egyik úttörő jelentősé­gű alakja • 1923-ban kez­dődött Kladnőban a CSKP Illegális konferenclája. Tetszik ­nem tetszik! (Az olvasó szemüvegével) TETSZIK: Az első „Vasárna­pi Oj Szú" összeállítása. A szerkesztőség beváltotta az ígéretét: olyan gazdag tartal­mú lapot ad az olvasó kezébe, amely a szabad szombaton és vasárnap is le tudja kötni az olvasót. S tetszik a változa­tosság ls, amely az utóbbi hó­napokban jellemzi a lapot. NEM TETSZIK: Az utóbbi számokból kimaradt a nem éppen kis nyereményt ígérő beti kvíz (kivéve a sportro­vat tippelési versenyét). TETSZIK: hogy lapunk nem­csak a csehszlovákiai magya­rok problémáit tárgyalja, ha­nem átfogó képet akar nyúj­tani mindarról, ami hazánk­ban történik. NEM TETSZIK: Az Üj Szó eddig még meg sem kísérelte a magyar nemzet történelmét valamilyen módon Ismertetni. Tudjuk, hogy a csehszlovákiai magyar diákság nagyon gyér tudással rendelkezik nemzeté­nek történelmét illetően. Vagy hézagpótlás lenne tehát, ha az Dj Szó ezen a téren is tenne valamit Ez volna tehát —legalábbis egyelőre! — mindaz, amit az olvasó szemüvegén ál a sorok mögött kibőngésztem. Bízom benne, hogy a szerkesztőség e „tetszik — nem tetszik" glosz­szában nem gáncsoskodást, hanem jószándékú segítőkész­séget lát. ROZSNYO JÓZSEF, Ipolyság Örömmel olvastuk sorait, a dicsérő szót éppúgy, mint a bírálatot. Az utóbbiból — és nemcsak az ön levele kapcsán — igyekszünk kihámozni mind­azt, ami munkánkban haszno­sítható. Különben is úgy tart­juk, hngy ebben a kis rova­tunkban amolyan dialógusnak kellene kialakulnia az olvasó és a szerkesztőség között. Mi beszámolnánk terveinkről, el­képzeléscinkről és nehézsége­inkről, az olvasó pedig ugyan­olyan nyíltsággal tenné mér­legre munkánkat, újabb és újabb ötletekkel járulna hoz­zá a lap szluvonalának eme­léséhez. Meggyőződésünk, hogy ennek volna értelme és basz­na is. Végül — legalább röviden >— fel szeretnénk hívni ked­ves olvasóink, barátaink fi­gyelmét arra, bogy egy hét múlva az eddigi 16 oldal he­lyett — első ízben — már 24 oldalon fog megjelenni a Vasárnapi Oj Szó. Mint már jeleztük, ez egyben ünnepi szám lesz, hiszen október 28­án megemlékezünk a Cseh­szlovák Köztársaság megala­kulásának 50. évfordulójáról. Ebben a lapszámban jónéhány valóban mélyreszántó cikk és írás jelenik meg. amely bizo­nyára felkelti olvasóink ér­deklődését. Csak példaképp említjük meg Gyönyör J ó z s e f tanulmányát a cseh­szlovákiai magyar nemzetiség fél évszázados útjáról, T n r ­c z e I Lajos cikkét a ma­gyarság tudományos életéről a polgári köztársaságban és a Masaryk Akadémiáról. A 24 oldalas Vasárnapi Oj Szóban ezenkívül az olvasó színvonalas kulturális irodal­mi anyagot, belföldi és kül­földi riportokat talál. SZERKESZTŐSÉG Megbomlott az egyensúly? Mióta a Varsói Szerződés öt országának csapatai bevonul­tak Csehszlovákiába, a nyugati politikai és katonai körűkben szüntelen vita folyik arról, hogy ez a lépés felborította-e a NATO és a Varsói Szerződés erői között kialakult katonai egyensúlyt. Vannak akik azt állítják, hogy a Csehszlovákiá­ban állomásozó nagy létszámú hadsereg stratégiailag meg­zavarta az egyensúlyt, és ezért a NATO-nak sürgős ellenin­tézkedéseket kell foganatosítania: meg kell erősíteni az Észak­atlanti Tömböt. Ennek az álláspontnak buzgó hirdetője a Né­met Szövetségi Köztársaság, amelynek vezetői a jelenlegi helyzetet is NATO-beli befolyásuk maximális fokozására sze­retnék felhasználni. A hadügyminiszterek bonni tanácsko­zásán, az úgynevezett nukleáris tervezőcsoportban állítólag Bonn újra felvetette a szocialista országok határain létesí­tendő nukleáris aknazár szükségességét. Ebben bizonyos le­hetőséget Iát arra, hogy közelebb férkőzzön az atomfegyve­rekhez. A nagyobb szerepért természetesen anyagi áldoza­tokra is kész. A bonni hírveréssel szemben a londoni Stratégiai Kutató Intézet (amely a nyugati világban a legalaposabbnak és leg­tájékozottabbnak számít) igazgatója kijelentette, hogy az au­gusztus 21-i események katonai szempontból nem jelentik az egyensúly megbontását, csupán a politikai légkörben okoztak változást. A legutóbbi eseményektől függetlenül az Egyesült Államok már régebben követeli NATO-beli partnereitől, hogy vállaljanak nagyobb részt a fegyverkezési kiadásokból, hiszen az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének 9,8 százalékát (minden lakosra 338 dollár) fordítja katonai kiadásokra. Ez­zel szemben európai szövetségesei jóval kevesebbet költenek fegyverekre. Így pL az NSZK nemzeti jövedelmének 4,8 szá­zalékát (104 dollár minden lakosra), Anglia nemzeti jöve­delmének 5,7 százalékát (minden lakosra 97 dollár). A je­lenlegi helyzet Washingtonnak is jól jön, és csaknem biz­tosra veszi, hogy a NATO-tanács következő Ülésén sikerül a szövetségesektől némi növelést kicsikarni, amelynek je­lentős részét amerikai katonai megrendelésekre fordítanák. A londoni intézet szerint az egyensúlyt a legutóbbi cseh­szlovákiai események azért nem bontották meg, mivel lénye­ges változás a két nagyhatalom fegyverkezési kiadásaiban nem várható. Az Egyesült Államok a vietnami háború miatt ugyan állandóan növeli kiadásait, de ez nem jelent szerkezeti változást. A helyzet ugyanis az, hogy a világon évente a fegy­verkezésre költött 150 milliárd dollár kétharmada esik együtt­véve a két nagyhatalomra. E kétharmadon belül a Szovjet­unió csak feleannyit költ katonai kiadásokra, mint a washing­toni kormány. Az intézet adatai szerint ez az arány az utóbbi évtizedben körülbelül egy szinten mozgott, és semmi jele annak, hogy legutóbbi időban a Szovjetunió ugrásszerűen emelné katonai kiadásait, ami valóban az egyensúly megbon­tását jelentené. Az egyensúly kürül a nyugati sajtóban indított propagan­dahadjárat mérgezi a nemzetközi légkört és lehetetlenné teszi a feszültség enyhítését szolgáló egyezmények megköté­sét. Ojra a jövőbe vesznek a leszerelésről, az európai biz­tonsági rendszer megteremtéséről alkotott nemes elképzelé­sek, a nukleáris fegyverek teljes betiltására nagy gonddal előkészített tervek és más békejavaslatok. A fegyverkezés tokozása, a tömbök megerősítése épp az az út, amit a béke­szerető emberiség elitéi. SZ. B. Mit kezdjen az ember a szabad idejével? Egyre gyakrabban felteszik mostanában a kérdést: mit kezdjen az ember a szabad időjével. Felteszik a kérdést, mégpedig rendszerint az ifjúsággal kapcsolatban. Könnyű len­ne így felelni: pihenjen, tanuljon, szórakozzék. Kár, hogy ez a felelet önmagában semmit sem mond. Elsősorban azért, mert az iskola, az élet, a társadalom arról, hogy dolgozni megtanuljunk — kisebb-nagyobb sikerrel — gondoskodik, de arról már nem, hogy a „második 8 órát" is kl tudjuk hasz­nálni. Ilyen gondolatok keringtek a fejemben, miközben a vág­sellyei Vörösmarty-klub harmadik évadnyitóján a klubtago­kat nézegettem és ahogy a beszélgetésüket hallgattcm. Valahogy így kellene elkezdeni mindenütt a pihenésre, tanulásra, szórakozásra való oktatást. A tagok zöme — természetesen — fiatal. A közeli gyár az értelmiségiek bizonyos rétegét vonzotta magához, így a je­lenlevők a mindennapi életben — munka közben — főleg műszaki kérdésekkel foglalkoznak. Érdekes, hogy ezek az emberek nagy előszeretettel vitatkoznak egészen humánjel­legű problémákról: irodalomról, történelemről, egészségügyi kérdésekről és szociológiáról is. Úgy látszik, hogy Vágsellyén már rádöbbentek arra, milyen veszélyeket rejt magában a XX. század, a túltechnizálódás kora. E visszásság leküzdésére Indult meg a — klubélet. A klub tervében egyetemi tanárok, orvosok, költök, írók előadásai szerepelnek. Többek között dr. Turczel Lajos, a Ko­menský Egyetem magyar tanszékvezetője, a klubtagokat egy ciklusban a magyar irodalom történetével ismerteti meg. Neves orvosok a családtervezésről adnak majd elő. A klubnak azonban a társadalmi szerepe is jelentős. A kis­város és a környező falvak tanítónői, tanítói e lehetőség híján aligha tudnának ilyen széles körben összejönni, vitat­kozni, ismeretséget kötni. Egy prágai szociológus szavai jut­nak ezzel kapcsolatban az eszembe, aki országos méretű fel­mérést végzett a falura került tanítónők között. Ennek ered­ményeként kiderült, hogy a fiatal pedagógus-lányok egyik legnagyobb gondja — családalapítás. A gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy — mondjuk meg őszintén — a fiatal tanítónők közül — partner híján — sokan pártában maradnak. Vág­sellyén és környékén ez nincs így. Az évadnyitón többek között arról is beszámoltak, hogy számos fiatal éppen itt ismerkedett meg egymással és — talán féltucat esetben — az ismeretség esküvővel végződött. A klub tehát sokféle funkciót tölt be. Célja: a művelt dol­gozó ember kialakítása. Olyan embereké, akik nemcsak a mindennapi tevékenységükkel összefüggő dolgok, hanem min­den iránt érdeklődnek. (tm) A Dtrág a szeretet és megbecsülés fele. Virággal fogadták Ale­xander Dubček elvtársat a hloubétínt Tesla-müvekben is. (CSTK felvétele) •M 1 íi­1 íi­mmm 4 lllp w I" í Két csehszlovák gyártmányú gépkocsi-veterán keltett feltűnést a párizsi utcákon az Idei Autószalon alkalmával. A gottwaldovl Veterán Klub tagjai egy 1908-as gyártmányú Laurin-Klement CC 2-es típusú és egy 1913-as „évjáratú" Skoda típusú tűzoltóautó­val vettek részt a veteránok Párizs—Rouen-i versenyén. Az utób­bin, korszerű egyenruhában, tűzoltó zenekar Játszott. (CSTK felvételei Mint már közöltük a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság 1L-14 es jelzésű utasszállító gépe Ohontce—Chrástany— Červený Ojezd tér­ségében lezuhant. Á repülőgépen tartózkodó 40 személy közül 11 életét vesztette. (CSTK felvétele) MÁR EZ SEM SEGÍT? JOHNSON HUMPHREYHEZ: — Belém kapaszkodj, mert különben kiesel a nyeregből. (Ednaonton Journal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom