Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-15 / 285. szám, kedd

Ankét a föderációról 1

Miben látja a csehszlovák fö•deráció minap nyilvánosságra hozott politikai, jogi és gazdasági elveinek legjelentősebb pozitív vonásait, amelyek véleménye szerint megszilárdítják a szocialista állami egység gondolatát? 2

Milyen változtatásokat, esetileg kiegészítéseket javasolna az államszövetség alapjait körvonalazó anyagba? 3

Csehszlovák Szocialista Köz• társaság föderalizálásával kapcsolatos állásfoglalás leszögezi, hogy a csehek és a szlovákok államjogi viszonyának föderatív rendezésével egyidőben alkotmányerejű törvénnyel kell biztosítani a nemzeti kisebbség egyenjogú helyzetét és sokoldalú fejlődésének feltételeit. Ez az alkotmányerejű törvény - amelynek javaslatával már megismerkedhetett - lesz a kerete a Szlovák Nemzeti Tanács további részleteket szabályozó törvényeinek. Nézete szerint ezekben a törvényekben a magyar nemzeti kisebbségnek milyen konkrét jogait kellene rögzíteni? A fenti kérdésekre válaszolnak: DOHÁNYOS Mihály. a tallósi HNB elnöke 1

A föderáció — véleményem szerint — egyenjogúsítás. A • törvényjavaslat közzétételéig a kisember nem sokat tudott annak politikai, de főleg gazdasági vonatkozásairól. Az év első felében a nacionalista hangulatok szítása még bonyolultabbá tette a probléma megértését. Most, hogy tanulmányozom a tervezetet, látom, hogy a törvények betartásával, az elképzelések realizálásával majd megvalósulhat a két országrész gazdasági kiegyenlítődése. Én ezt a szempontot tartom a legfontosabbnak, mert meggyőződésem, hogy gazdasági egyenjogúsítás nélkül politikai egyenlőség se létezik. Politikai egyenlőség alatt, persze, én nemcsak magát a törvényt értem, hanem a lehetőségeket is. Ismerem falum és környéke helyzetét, tudom, hogy gazdasági téren mi mindent lehetne itt megvalósítani. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a dunaszerdahelyi járásban a mezőgazdasági termelés világszínvonalú. Viszont az, ahogy a terményeket értékesítjük — főleg ahogy feldolgozzuk — korszerűbb is lehetne. A mezőgazdasági feldolgozóipar hiányára gondolok. Remélem, a föderáció majd lehetővé teszi, hogy a környéken ez a termelési ág is kialakuljon. 2

A törvényjavaslatot — jónak tartom. Csakhogy itt is érvé• nyes az a mondás, hogy: minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. Meggyőződésem, hogy a törvények kidolgozói — és a végrehajtő szervek — komolyan veszik a dolgukat, és arra is ügyelnek, majd, hogy a paragrafusokat egyesek majd ne egyéni ízlésük szerint értelmezzék. 3

A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az alkotmány egyetlen cikke• lye a magyarok és a többi kisebbség jogainak biztosítására nem volt elegendő. Egy-egy nemzetiségi csoport sorsa nem függhet csak egyesek jó-, vagy rosszakaratától. Tehát — hogy úgy mondjam — aprólékos, egészen a részletekig menő törvényekre is szükség van. Mivel egészíteném ki a törvényeket? A vegyes lakosságú falvakban — mindkét nemzetiség gyermekei számára — egyenlő tanulási, művelődési feltételeket kell teremteni. Vannak dolgok, amelyek értékét nem lehet pénzzel kifejezni. Például: van aki azt állítja, hogy négy-öt család gyermekei kedvéért külön magyar iskolát (vagy szlovák iskolát) nem érdemes fenntartani. Én az ilyen nézettel nem érthetek egyet. Ahol az ilyen nézet érvényesül, ott — lehet, hogy csak négy-öt családot érint a dolog — de a faluközösség minden tagja nem érezheti magát Jól. Tehát: a végrehajtási rendeletekben aprólékosan kidolgozva az ilyen kérdésekre is választ kell majd találni. Remélem, hogy rövidesen az ilyen végrehajtási rendeletek is elkészülnek. Falum vegyes lakosságú község. Tapasztalatból tudom, milyen fontos az, hogy a községben mindenki otthon érezze magát. SZEBELLAI jános. a CSEMADOK lévai Járási Bizottságának elnöke 2

Hiányosságnak tartom, hogy a föderációs törvényjavaslat 11. • fejezetének a 20. bekezdésében megemlíti a nemzeti kisebbségek Jogainak biztosítását, de ugyanakkor szükséges volna törvénybe iktatni a nemzeti kisebbségek bizottságainak megalakítását a föderatív szervek keretén belül is, úgyhogy ezen bizottságokon keresztül ezek a szervek ellenőrizhessék az egyes nemzeti szervek által kidolgozott nemzetiségi Jogok biztosítására szolgáló törvények teljes betartását és biztosítását. Továbbá nézetem szerint, ugyancsak a II. fejezet 20. bekezdésében azt a gondolatot, hogy „ez az alkotmánytörvény életbe lép párhuzamosan a csehszlovák föderációs törvénnyel, avagy rövidesen utána", javasolnám megváltoztatni, mégpedig úgy, hogy „ez az alkotmánytörvény életbe lép párhuzamosan a csehszlovák föderációs törvénnyel". 3

Tudatában vagyok annak, hogy az alkotmánytörvényben csak • nagy vonalakban lehet lefektetni az alkotmányjogokat biztosító egyes cikkelyeket. Tehát fontos lesz, hogy az egyes nemzeti szervek, a mi helyzetünkben a Szlovák Nemzeti Tanács, operatívan és elfogultság nélkül részletesen törvénybe iktassa az alkotmánytörvény egyes cikkelyeit és főleg azokat, amelyek a legsürgősebben várnak megoldásra. Ezek közé tartoznak a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvény 3. cikkelyében foglalt kérdések, mint pl. — az anyanyelvi művelődés joga — a kulturális és tudományos élet fejlesztésének joga — a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv használatának Joga, amelyeket nem lehet csak egyszerűen kifejezni, hanem megkövetelik az alapos megfontolást és annak alapján törvénybe kell iktatni azért, hogy a végrehajtásnál az egyes szervek, avagy ezek dolgozói ne magyarázhassák félre, avagy ne értelmezhesse a saját tetszése szerint, nemzetiségi hovatartozásából kifolyólag. SCHULZ György mérnök, a kassai magyar tannyelvű gépipari középiskola igazgatója I

Az alkotmányerejű államszövetségi törvényjavaslat pozitív vo• nását abban látom, hogy megadja a lehetőséget mindkét testvérnemzetnek a sajátos érdekű alkotókezdeményezés érvényesítésére a társadalmi élet minden területén. Egyáltalán nem látok ebben elszakadásra, elkülönülésre irányuló törekvést. Éppen ellenkezőleg. Már megvitatása előtt, az elmúlt hetek folyamán — amikor még csak születőben volt a törvényjavaslat —, bebizonyosodott helyessége, hazánk népeit összetartó ereje. 2

A cseh és szlovák nemzet viszonyának rendezése szempont• jából helyes és jó a törvényjavaslat, viszont az ország összes állampolgára, tehát a nemzetiségekre is kellett volna vonatkoznia ennek az alkotmányerejű államszövetségi törvényjavaslatnak. Reméljük, hogy ezt a hiányt a ma uralkodó helyes politikai szellem jegyében pótolni fogják. 3

A köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkot• mányerejű törvényjavaslat véleményem szerint körvonalazható, ún. kerettörvény Nagyon fontosnak tartom, hogy az ebből eredő további törvények és törvényerejű rendelkezések a szocialista és kommunista világnézet jegyében biztosítsák az önálló döntés joggyakorlását minden olyan kérdésben, amelyek a nemzetiségeket, így a magyar kisebbséget is érinti. Örömteljes eredménynek tartom azt a tényt, hogy végre sor kerül a nemzetiségek helyzetének és jogainak törvényes rendezésére, azonban azt is le kell szögezni, hogy még sok tisztázatlan kérdés vár megoldásra. Például az SZNT nemzetiségi titkárságának a felépítése, jogkörének meghatározása terén is. A sajtóban is közölt, erre vonatkozó javaslatból nem tűnik ki világosan, hogyan értelmezi a „ ... nagy mértékben élnek a magyar nemzetiségű polgárok ...", vagy „ ... túlsúlyban élnek nemzetiségek ..kitételeket? Ezeket a megfogalmazásokat konkretizálni, tisztázni kellene. A 3. cikkely kimondja, hogy a nemzetiségek létszámuk arányában legyenek képviselve az összes fontos politikai és állami szervben. Természetesen, ez alatt a szövetségi és szlovák szocialista köztársaság szerveit értjük. A nemzetiségek képviseletének ez az aránya ma még nincsen meg, — ahogy erre dr. Husák elvtárs is rámutatott — szükséges, hogy a legrövidebb időn belül ez a hiány kiküszöbölődjék a párt Központi Bizottságában és a kormányban. A nemzetiségeknek is vannak sajátos problémáik, amelyeket hasonlóképpen kell megoldani, amint a szlovák nemzet rendezte viszonyát a cseh nemzethez. A gazdasági és iskolaügy terén sokirányú Javulást várnak és remélnek a nemzetiségek. Van nálunk bőven olyan magyarlakta terület, ahol gazdasági, iparfejlesztési szempontból elmaradt a többi országrész mögött. Az is igaz, hogy ennek a hátránynak eltávolítása, a foglalkoztatottság növelése érdekében az utóbbi időben nagyobb ipari üzemek létesítését tervezik, több helyen már építenek is. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a magyar iskolák olyan munkalehetőségeket nyerjenek s úgy dolgozzanak, hogy a fontos ipari üzemek vezető állásait is túlnyomórészt a környék lakosságából, fiataljaiból lehessen kiválogatni. Természetes, hogy minden egyes esetben hálával kell fogadni a cseh és szlovák vállalatok tapasztalt és betanult szakembereinek segítségét. Véleményem szerint a nemzetiségi iskoláknak lehetőséget kell adni, hogy behozhassák az aránylag nagy lemaradást, amely az elmúlt években — nem saját hibájukból előállt. LENGYELFALUSI Miklós tanár, Párkány Nem vagyok sem jogász, „ ^ sem politikus, hogy külö• nös szakértelemmel válaszoljak a kérdésekre. Azonban rendszeresen olvasok újságot, s figyelemmel kísérem az események alakulását. Ennek alapján tehát megpróbálom tömören összefoglalni a föderációval, illetve az alkotmányerejű törvényjavaslattal kapcsolatos véleményemet, illetve észrevételeimet. Kizárólag egyéni nézetem, hogy más az, ha valaki „fentről" nézi a dolgokat és más ha „alulról", mert törvényeket hozni és formába önteni nem művészet. Lényeges mindig a törvények betartása. Találóak erre vonatkozóan Széchenyi szavai: A törvények ott kezdődnek, amikor betartják őket. A föderációs és az alkotmányerejű törvényjavaslat tetszik. Kérdés azonban, Jogilag hogyan lehet Jobban megfogalmazni a törvények betartását, valamint szavatolását illetően. Ehhez csak Jogi szakember tudna hozzászólni. Viszont biztos vagyok benne, hogy a tárgyaló feleket a javaslatok kidolgozásánál a legmesszebbmenő jóindulat vezette. Jó lenne, ha „lenn" is, a kisebb tisztségeket betöltő egyének is ehhez igazodnának. Sajnos, már nagyon sok kellemetlenséget értünk meg, s az eddigi szép elvek — melyek ugyan nem voltak törvénnyel biztosítva — is többnyire csak „elvek" maradtak, mert nem éltünk velük. 1948-ban országunk fejlődése a lenini elvek alapján indult meg, később azonban rájöttünk, hogy a gyakorlatban mégsem igv történt. Őszintén remélem, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új föderatív elrendezése biztosítja az itteni magyarság politikai, gazdasági és kulturális Jogait, s remélem, hogy a magyarság ezzel élni is fog. Mint pedagógus az iskolaüggyel kapcsolatos problémákat tartom fontosnak, hogy konkretizálják. Mert nem elégséges, ha iskolaügyünk irányítása magyar kézben lesz. Lényeges e tekintetben elsősorban a gazdasági bázis, mert hiába lesz önálló magyar iskolaügy, ha nem lesz hozzá megfelelő gazdasági alap. Szeretném remélni, hogy vezetőink az iskolaügy gazdasági alapjai biztosításakor figyelembe veszik a magyarság részarányát is. Bízom abban, ezt megértik szlovák barátaink is, s úgy, miképpen mi is barátainknak tekintjük őket, testvérül ismernek el ők is bennünket. Hisz ezt már annyiszor bebizonyítottuk, augusztus utolsó napjaiban is erről tettünk hitet, s kiálltunk a csehszlovák haza mellett. Ha ezt mindenki belátja, akkor a törvényekkel sem lesz semmi baj, hiszen ezek az ember bensőjében születne

1-, érzelmeit és gondolkodásmódját tükrözik. TARICS Imre, járási tanfelügyelő, Komárom I

Az a tény, hogy Csehszlovákia két nemzetének egymáshoz való • viszonyát egyenrangúságon alapuló törvényekbe, paragrafusokba igyekeznek foglalni, arra mutat, hogy a nagyobb lélekszámú nemzet a kisebb létszámú nemzet egyenjogúságát őszintén meg akarja valósítani és egyik fél sem akar a saját részére külön előnyöket biztosítani a másik rovására. Ilyen rövid idő alatt természetesen mindent előre látni, mindenre gondolni és megfelelő paragrafust teremteni, lehetetlen. A múlt tapasztalatai ugyan jő alapokat adnak, azonban a jelen és a jövő új és új, tisztázásra váró problémákat vet fel, amelyeket a jelen és a jövő tapasztalatai alapján kell majd megoldani. 2

Képzett jogászok, politikusok hónapokon keresztül igyekez• tek a legjobb tudásuk szerint összeállítani ezt a rendszert vagy törvényjavaslatot, ami az ő felfogásuk szerint alkalmas lehet arra, hogy köztársaságunk politikai és gazdasági életét fellendítse. Nem volt és ma sem könnyű a dolguk. Az idő rövidsége miatt talán a részletek kidolgozására még nem kerülhetett sor. Kiegészítést javasolni egy államszövetség alapjait körvonalazó anyaghoz részemről, a laikus részéről enyhén szólva szerénytelenségnek tartanám. Az előzőkben már érintettem, hogy a gyakorlat, az élet, a fejlődés fogja majd kiegészíteni, megváltoztatni azt, ami nem jó, nem teljes, nem felel meg a közös érdekeknek. Az alkotmánynak, törvényeknek, rendeleteknek nem szabad tehát a jövőben dogmakká merevedniük, hanem fenn kell állnia a módosítás lehetőségének, ha valamelyik részlet a haladás kerékkötőjévé válik. A történelem folyamán az erősebb, nagyobb létszámú nemzetek saját maguk részére mindig megtalálták az erkölcsi önigazolást, találtak jogi alapot azokban az esetekben, amikor erejüket tudatosan alkalmazták a kevesebb létszámú csoport, nemzet ellen. A kislétszámú népeket tehát, a saját magas erkölcsi színvonaluk és a nagylétszámú népek magas erkölcsi színvonala védheti meg. Ha ezek közül egyik tényező hiányzik, megteremtődött az elnyomás lehetősége. 3

A kisebbség konkrét jogainak rögzítése az alkotmányban. Az • Oj Szó közölte a CSSZSZK nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvényjavaslatot. A bevezető rész rögzíti azt a tényt, hogy kik alkotják az ország népét, a további cikkelyek leszögezik azokat a főbb pontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország minden polgára egyenrangú, a jogok maximumának birtokosa. Mert az nyilvánvaló, hogy a XX. században minden embernek az emberi jogok maximuma jár, vagy helyesebben elidegeníthetetlen tulajdona. Amelyik államban nem így van, ott a polgártól a tulajdonát vették el. A jog az élet elemeinek egyike. Olyan mint a víz, a levegő. Ha valakitől megtagadják valamely Jogát, akkor erőszak történik, semmivel sem indokolható erőszak. Nos, a cikkelyekben fel vannak sorolva azok az alapok, amelyek az egyenrangúság alapjai. „Civis Romanus sum — római polgár vagyok — csehszlovák polgár vagyok. Olyan állam polgára, ahol nincsenek első-, másod-, hadmadrendű polgárok", — ezt fejezik ki a cik-