Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-15 / 285. szám, kedd

kelyek. őszinte szándékot, törekvést, hogy felemeljék, felvirágoztassák ezt a kis országot. Ez mindnyájunk érdeke. Az erősebb kötelessége, hogy megadja a lehetőségeket, módot adjon a megvalósításra, — ha elégtelen a cikkely, a kiegészítésére, az egyenjogúság alapján — azt csak ő garantálhatja — a nemzetiségek kötelessége, hogy éljenek a jogaikkal, használják azokat a közös jogokat saját nemze-' ti létük és köztársaságunk felvirágoztatása érdekében. Kint pedagógus nem hagyhatom ki az ifjúság nevelésének a fontosságát sem. Az a történelemszemlélet, amely nem húz éles határvonalat a magyar feudslisták és a kizsákmányolt magvar dolgozók között, akik ugyanolyan elnyomottak voltak, mint a szlovákság, hamis történelmi képet fest, rosszul tájékoztatja az ifjúságot, nem szolgálja a nemzetek közeledését, a bizalom kialakulását. FÁBIÁN Zoltán, a Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaság forradalmi szakszervezete üzemi tanácsának elnöke I

Nagy megnyugvással és örömmel vesszük tudomásul megvi• tatás céljából a széles néptömegek elé terjesztett, államunk föderatív rendezésére tett javaslatokat. Véleményem szerint már az is pozitív vonás, hogy ezzel a nagy fontosságú alkotmánytörvény-tervezettel hoszszabb idő óta foglalkozik a sajtó, napwap után tájékoztatja az olvasóközönséget. Ha demokratikus alapon megvalósítjuk a nemzetek és nemzetiségek óhaját, igazságosan rendezzük államjogi helyzetét, a cseh és szlovák nemzeten kívül a nemzetiségek is még inkább saját hazájuknak fogják tekinteni államunkat, ahol minden téren érvényesülhetnek, nemzetiségi különbség nélkül. 2

Nézetem szerint a kiadott javaslatokból hiányoznak azok a • részek, melyek a nemzetiségek jogait biztosítanák és védenék. Nem vitás, az államszövetség rendezését demokratikus úton óhajtjuk megvalósítani. Szükségesnek tartanám ezért, hogy a nemzetiségek létszámuknak megfelelő arányban legyenek képviselve minden szervben, a legfelsőbb szövetségi szervekben is. Például a szövetségi kormány mellett is kellene létesíteni nemzetiségi osztályt, államtitkárral az élen. Ha mindez valőra válik, meggyőződésem, hogy a nemzetiségek sem érezhetik magukat áriáknak, hazátlanoknak. ^^ A nemzetiségek már régóta köí vetelik maguknak azokat a jo• gokat, melyek ha kevés részben meg is voltak, nem sokra mentek velük. Nézetem szerint alkotmányerejű törvénybe kell iktatni és végérvényesen rendezni kell a magyar nemzeti kisebbség jogait, hogy a súrlódások megszűnjenek. S biztosítani kell az érvényesülés és működés feltételeit is. GÁSPÁR fibor. a komáromi középiskola tanára 1

A föderáció megoldása történelmi szükségszerűség; a szlo• vák nép a történelem folyamán már többször bebizonyította,, hogy érett nemzet és teljes mértékben képes saját sorsa irányítására és államügyei intézésére. Az állásfoglalásban általában jól meg vannak fogalmazva a politikai és jogi elvek, de nem elég világosak a gazdasági kérdések és így nem látok kellő biztosítékot arra, hogy a jövőben Szlovákia gazdasági téren — a gyakorlatban — egyenrangú jogokat élvez Csehországgal. Szükségesnek tartom a paritás elvének megvalósítását., nemcsak a választott szervekben, hanem azoknak apparátusaiban is. Továbbá meg kellene teremteni a joggyakorlat reális feltételeit; a nemzetiségi jog érvényesítését a föderatív és a nemzeti szervekben, mert az ország államjogi rendezése nem csupán a cseh és a szlovák nemzet ügye, hanem a nemzetiségeké is. 2

A mostani államszövetségi rendezést ne tekintse senki dog• mának, hanem legyen lehetőség olyan kiegészítésekre, javításokra, amelyeket a belpolitikai gyakorlat megkövetel. Ogy látom, hogy ez — habár törvényszerűen — nem eléggé előkészített törvényjavaslat és ezért a belpolitikai gyakorlatok alapján és a tapasztalatoknak megfelelően ezeket menetközben korrigálni kell. Nem szabad megengedni az olyan helyzet kialakulását, amely meggyengítené az ország belső egységét, vagy közgazdasági téren okozna egyenetlenséget. 3

A javasolt alkotmánytörvény kereteiben meghatározza a • nemzetiségi jogokat és így remélem, hogy ezek a jövőben a gyakorlatban is érvényre jutnak. A nemzetiségi szervek azonban ne csupán reprezentatív jellegűek legyenek, hanem céljaik megvalósításához megfelelő anyagi eszközöket is kapjanak! Szükséges külön pénzügyi alapot teremteni a nemzetiségi iskola- és n£pművelésügy beruházási feladatainak biztosítására. Szerintem a végrehajtó szerveket is fel kellene ruházni végrehajtási joggal, mert nem elég csak jogvédelemről bsszélni, hanem szükséges a joggyakorlat biztosítása is. Tisztázni kell azt a kérdést is, hogy az iskolarendszernek melyik az a fokozata, amelyen az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat. A törvénytervezet nagyon általánosan foglalkozik ezzel a kérdéssel, ez így számunkra nem kielégítő. A jövőben demokratikusan meg kellene oldanunk a magyar pedagógusképzést is, ezért javaslom, hogy a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatát önállósítsák és olyan városba helyezzék, ahol megfelelő gyakorló iskolákat is tudunk létesíteni, mert ez a pedagó gusképzés egyik Igen fontos feltétele. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy erre Nyitrán nincs lehetőség. A középiskolai tanárképzést is meg keli oldanunk. Vagy úgy, hogy a hallgatók az önálló magyar főiskolán végezhessék tanulmányaikat, vagy pedig anyanyelvükön vizsgázhassanak a hazai főiskolákon. Szükséges egy magyar mezőgazdasági főiskola létesítése is. Az okokat itt nem sorolom fel, mert szerintem ezt sokkal jobban meg tudják indokolni a mezőgazdasági szakemberek. A magyar szakközépiskolák, óvodák és tanonciskolák hálózatát is bővíteni kell. A jövőben nem szabad megengedni, hogy egyes tanonciskolák igazgatói a magyar kilencéves iskolát végzett tanulókat önkényesen szlovák osztályokba osszák be, mint ez megtörtént pl. Komáromban még 1968 szeptemberében is. Szükséges magyar kulturális intézmények létesítése, továbbá ezekbe szakemberek képzése önálló népművelési közép- és főiskolákon. Meg kellene oldanunk a hírközlő eszközök demokratizálódását is: a csehszlovákiai magyaroknak szerintem szüksége lenne még egy újabb napi és hetilapra. Javaslom a rádió magyar adásának a bővítését és a tévében a technikai feltételek biztosítása után el kell indítani a magyar adást is. Rövid időn belül megfelelő színházépületet kell adni a komáromi MATESZ-nak. Ez nagyon sürgős feladat, nem tűr további halasztást! A választásokkal kapcsolatban biztosítani kell a proporcionalitás elvét mind a választott szervekben, mind azok apparátusaiban. A nemzetiségi vidékeken a magyar közvéleménynek is legyen szava a képviseleti szervek választásánál és a felelős funkciók betöltésénél. Michal BENCIK, a CSKP KB tagja, a lévai JNB elnöke 1

A föderáció törvénybe iktatásával a szlovák nemzet több mint • száz esztendeje tartó erőfeszítései után tesznek pontot. Az erőfeszítés célja: a szlovák nemzet foglalja el végre helyét az egyenrangú európai nemzetek között. A cseh és a szlovák nemzet közötti különbség az ellentétek állandó és lappangó forrása volt. Megbontotta az egységet, amely egy-egy állam konszolidált és békés fejlesztése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. Az említett abnormalitás megszüntetése megszilárdítja a csehek és a szlovákok közötti együttműködést. A tartós egység kialakításának és a további szocialista fejlődés biztosításának ez csak javára válik. Kétségtelen, ha egy ország egységes, akkor erős is. Hazánk belső fejlődése és nemzetközi helyzete szempontjából ezek a körülmények elvi jelentőségűek. 2

.Számomra, a nemzeti bizottság szakaszán dolgozó ember szá• mára természetesen a közigazgatási kérdések tűnnek a legközelebbi«;knek. A föderációról szóló törvényjavaslatban a közigazgatás tökéletesítéséről és korszerűsítéséről is szó van. Ezt én csak úgy tudom elképzelni, hogy a nemzeti bizottságok egyes fokozatai között intézményesített munkamegosztást alakítunk ki. így biztosítható lesz rugalmas és hatékony tevékenységünk. Ez lényegében a hivatalos munka zömének a legalacsonyabb fokú nemzeti bizottságokra való áthelyezését jelenti. Ez alatt én azt értem, hogy a munka nagyobb részét a helyi- és a városi nemzeti bizottságoknak kellene végezniök. A helyi- és városi nemzeti bizottságok gazdasági jogkörének bővítése feltétlenül szükséges. Kedvező hatással lesz ez a lakosság elégedettségének fokozására ls. Szorosan öszszefügg vele a kerületi rendszer létének felülvizsgálása is. Véleményem szerint — különösen Szlovákiában — a szlovák nemzeti szervek a járási szerveket nehézségek nélkül — és jól — közvetlenül is irányíthatnák. Tudom, a cseh országrészekben — a járások nagy számát tekintve — ez nagyobb gondot jelentene. Itt viszont esetleg a csehországi, morvaországi és a sziléziai tartományi nemzeti bizottságokra való tagolás is szóba jöhetne. Viszont meg kell mondani, hogy ez kizárólag a cseh országrészek ügye. 3

A nemzeti kisebbségek jogainak törvénybe iktatását — nemzeti• ségre való tekintet nélkül — minden demokratikus gondolkodású ember csak örömmel fogadhatja. Csakhogy az alkotmányjogi törvényja vaslat túlságosan általános, különféleképpen értelmezhető. Ezzel magyarázható, hogy a törvényjavaslattal kapcsolalos állásfoglalások is különbözőek. A törvényjavaslat — és jóváhagyása után majd a törvény — éppen általánossága miatt — még különféle problémákat okozhat. Sok függ majd a végrehajtási utasításoktól, amelyeket a továbbiakban majd a nemzeti szervek adnak ki. Már most világos, hogy a nemzetiségek számára meg kell teremteni az anyanyelven való oktatás és a kulturális fejlődés előfeltételeit. Arányos képviseletük a társadalom irányításában és a törvényhozásban a nemzetiségek természetes joga. Ennek az elvnek a legalacsonyabb fokú szervektől kezdve a legmagasabb fokú szervekig érvényesülnie kell. Annak ellenére, hogy' az említett szempontok természeteseknek tűnnek, az elvek gyakorlati alkalmazása a jövőben nehézségekbe ütközhet. Ezért tartom szükségesnek törvénybe iktatásukat. KOTIERS Román, a somorjai középiskola tanára 1

Szerintem pozitív vonásként kell értékelni, hogy a föderá• ciós javaslat mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren megfogalmazza a föderációt alkotó nemzetek jogait, megszabja viszonyukat, ezáltal megszünteti az eddigi félreértéseket, orvosolja a vélt vagy jogos sérelmeket, egyáltalán biztosítja a társadalmi és őllami élet kiegyensúlyozott légkörét. Pozitívum az is, hogy a föderáció alapja a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, amit többek között a nemzeti kisebbségek problémáinak rendezésére irányuló törekvések is jeleznek. 2

Szükségesnek -tartanám kifejezésre juttatni, hogy a köztársa• ság minden polgára, aki hű hazájához, a szocialista társadalmi rend híve és munkájával, tetteivel a szocializmus ügyét szolgálja, egyformán államalkotó eleme a köztársaságnak, bármilyen nemzetiségű is. Továbbá rendkívül fontos lesz a képviselők esetében nemcsak a nemzetiségi hovatartozásukat, hanem ugyanilyen következetességgel a rátermettséget és a tudást is figyelembe venni. Én ugyanis ebben látom további fejlődésünk egyik legalapvetőbb biztosítékát. 3

A nemzetiségek intézményes reprezentációjához való jogot — • amelyet az alkotmánytervezet kl is mond — szükségesnek tartom úgy megfogalmazni, hogy az kizárja az etnikai lemorzsolódás bármilyen formáját. Tapasztalataimból Indulok ki, amikor annak a véleményemnek adok hangot, miszerint okos határozatok idáig is voltak, de a realizálásuk gyakran hozzánemértő, felplőtlen egyéneken bukott meg. Ebből okulva az a véleményem, hogy higgadt, józan gondolkodású és internacionalista szellemű emberekre van szükség, hogy ezt a kényes problémát közmegelégedésre megoldjuk. ÚJVÁRI László, a csatai kilencéves iskola igazgatój'a I

Cgy vélem, hogy egyszer és mindenkorra adott egység nem léte1 zik. Ma az ország népe egységes, de az egység fenntartásáért, továbbfejlesztéséért küzdeni kell. Nem szeretnénk. ha mondjuk húsz esztendő múlva kiderülne, hogy valakikről megfeledkeztünk és az egység — ingadozik. Hogy egy országban mindenki — nemzetiségre való tekintet nélkül — jól érezze magát, elsősorban ls törvénybe kell iktatni a jngokat, melyeket be kell tartani és tartatni. Szocialista államunk igy erős lesz és egységünk tovább szilárdul. 2

Az önigazgatást kellene jobban körvonalazni, mert igaz, hogy a fö 1 derációról szóló törvény csak keret lesz, de azért nem ártana, ha az emiitett kérdéssel már ez az alaptörvény is konkrétan foglalkozna Nem szülne jó vért, ha kiderülne, hogy pl. Csata község nincs túl messze a járási székhelytől, de távol esik Bratislavától és igen messze van Prágától. 3

Valamilyen módon feltétlenül biz tositani kellene, hogy a mostanában oly sokat emlegetett majorlzálás — a számbelileg kisebbségben levők leszavazásának lehetősége — a szlovák—magyar kapcsolatokban se fordulhasson elő. Csak ezáltal érhető el, hogy egy egy községben, járásban vagy országos szervben csak azok foglaljanak helyet, akiket konkrét választók konkrét entberi kvalitásokért delegáltak. Magyarul ezt a követelményt Így fogalmaznám meg: magyarsága — vagy szlováksága — miatt senkit se lehessen Intrlkával ..kibuktatni". Azt mondtam: Intrika. Csakhogy sokszor nem is tudatos intrikáról van szó, hanem hiányos helyzetismeretről. Konkrétan: más nemzetiségűek közül sokan egyáltalában nem ismerik a kisebbségi népcsoportok, pl. a csehszlovákiai magyarok specifikus helyzetét. Hogy a választók valóban saját meggyőződésük szerint választhassák meg a megfelelő képviselőt, azért tartom fontosnak, mert ami a számarányt illeti, sokszor nem is az okozta a hiányosságokat. A megválasztatott képviselők minőségével volt baj. akik állandóan csak felfelé „orientálódtak". Január óta sok minden történt. Ennek egyik következménye, hogy a választók ma már nem választanak meg akárkit. A törvényekben konkrétan meg kellene fogalmazni, hogy a magyarok a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban miként lesznek képviselve. Például: egy-egy ügyosztály a járáson, vagy a nemzeti szervben hogyan biztosítja majd a magyar nyelvhasználat jogát. A kisembert — a választót — az ilyen problémák nagyon érdeklik. A törvény egyik alapvető követelménye, hogy egyértelműen kell megfogalmazni. Tehát vigyázni kell arra is, hogy különböző szervek — és e szervek dolgozói — egy és ugyanazt a törvényt ne mindig másként, saját szájuk Ize szerint értelmezzék. Vannak olyan nézetek is, hogy minden járásban lehetetlenség volna magyar szervet létesíteni. Tegyük fel, hogy ez igy van. Egy-egy esetben ezért nagyobb területi egységenként (Csallóköz, Mátyusföld, Gömör, a Kassától keletre eső terület) kellene magyar intézményeket is létesíteni. Végül egy dolgot még egyszer meg kell említeni: a törvények betartatásának a kérdését. Ügy vélem, hogy a törvények önmagukban nem oldanak meg mindent. Élnek még körülöttünk emberek, akik távolról se mentesek az előítéletektől. Tehát olyan szervek is kellenek, amelyek a törvények betartását ellenőrzik. Ankét a föderációról