Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-13 / 283. szám, Vasárnapi Új Szó

Az ősi Azték naptár, a Mexikói Olimpia jelképe. m exikó fővárosában a XIX. nyári olimpiai játékok versenyeire gyűltek össze a a világ legjobb fiatal sportolói, de valójában csak tizenhatodszor mérkőznek az arra érdemesek az olimpiai dicsőségért, az arany-, az ezüst-, a bronzéremért, valamint az ugyancsak sokat jelentő tisztes helyezésekért. A modern kor legnagyobb méretű sportvetélkedése, az olimpia 1896-ban indult el hódító útjára, s azóta négyévenként kellett volna sorra kerülnie egyegy nyári olimpiának. Ezt a nemes szándékot háromszor (1916-ban, 1940-ben és 1944-ben) a világháború akadályozta meg. Akkor a világ ifjúsága a harctereken vivta nagy csatáját, pedig szivesebben mérte volna össze erejét a sportpályákon. ^rdekes, hogy sorozatban ötnél többször eddig még — az előbb említett ok miatt — nem rendezhették meg az olimpiát (1896, 1900, 1904, 1908, 1912, — 1920, 1924, 1928, 1932, 1936, — 1948, 1952, 1956, 1960, 1964), tehát a mexikói olimpia a sorozat megváltoztatója lesz. Ez is csúcs, méghozzá nem is akármilyen a maga nemében, A további csúcsok a részvétel körül adódnak. A jelentkezett nemzetek és sportolók száma is minden eddigit felülmúlt. Örvendetes jelenség az is, hogy egyre gyarapodik a női versenyzők száma, tehát e téren is érezhető, a nők egyenjogúsításának jelentős és feltartózhatatlan térhódítása. A megnyitó ünnepély csúcspontja is újszerű. A XIX. olimpiának latinamerikai rendező országa bízott meg nőt első ízben azzal, hogy lángralobbantsa az olimpiai tüzet, amelynek fénye két héten át őrködik az arra leghivatottabbak békés vetélkedése felett. A magaslati ritka levegő ellenére is sok szakértő számit olimpiai és világcsúcsok megdöntésére a nagyszabású két hét során. Ha nem is a hosszútávú, nagy megerőltetést igénylő versenyek hozzák az eddiginél jobb teljesítményeket, meg vagyunk győződve, hogy a csúcsok olimpiája a sportvetélkedés eredményessége terén is előkelő helyet kér magának e remek sorozatban. Hazánk sportolói az ismert okok miatt nem készülhettek úgy fel a nagy versenyre, ahogy szerettek volna. Bizhatunk azonban abban, hogy mindannyian átérzik e nemes sportkiküldetés nagy fontosságát, és a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek a siker érdekében. Esetleges dicsőségük nemcsak egyéni elismerést biztosít, hanem világszerte felhívja a figyelmet szorgalmas, rátermett és szívós népünkre. Az eddigi hirek arról tanúskodnak, hogy Mexikóban soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg sportdiolomatáink, élsportolóink iránt. Ez a tényező is sokat nyomhat a latban, és elősegítheti a megfelelő légkört, a nagy versenyhez szükséges lelkiállapotot. Lehet, hogy ez az olimpia lesz a csehszlovák sportolók legsikeresebbje, s ennek idehaza és a nagyvilágban mindenütt nagyon örülnének. A névleges 19. és a valóságos 16. nyári olimpia 3 Háromszor a világháború akadályozta meg a lebonyolítást O Csúcseső Mexikóban # Kihasználják-e a csehszlovák sportolók a rokonsz

env hatalmas megnyilvánulását? Augusztus 23-án az ókori, klasszikus olimpiák színhelyén a nap összpontosított sugarainak segítségével lobbantották lángra a „Mexico 68" feliratú fáklyát,, amelyet egy ókori öltözetű görög lány adott át a staféta első tagjának. A mexikói Azték stadion, ahol a megnyitó- és a záróünnepélyre, valamint a többi között a labdarúgó-tornára is sor kerül. MIT MOND AZ ÍRÁS? A francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére 1896-ban felújították az ókori olimpiai játékokat, de azoknak az új kor szellemének megfelelően új tartalmat adtak. A sportolók nemzetközi vetélkedései hozzájárultak teljesítményeik fejlődéséhez, amely nélkül a nagy eredmények, Európa- és világcsúcsok elképzelhetetlenek lettek volna. A nemzetközi találkozók kiváló alkalmat nyújtottak ahhoz, hogy a különböző nemzetek sportolói, fiataljqi jobban megismerjék egymást, barátságra lépjenek és a régi barátságokat ápolják. Az olimpia szabályzatát utoljára 1962-ben, a svájci Lausanne-ban fogalmazták meg és „LES JEUX OLYMPIQUES" címmel tették közzé. Ennek főbb pontjai a következők: 1. Az olimpiai játékokra négy évenként kerül sor. Ezeken a világ minden amatőr sportolója részt vehet. A játékokon megengedhetetlen az országok, nemzetek és fajok megkülönböztetése. 2. Az olimpiai játékokra az úgynevezett olim-' piász készít elő. Ez a két olimpia közötti időszakot jelenti. Az első modern olimpiai játékokra Athénben került sor (1896), s azóta tartjuk nyilván és sorozatban tüntetjük fel azokat is, amelyek a háborús események miatt nem kerülhettek megrendezésre. 3. Az olimpiai eszme azt akarja elérni, hogy az ifjúság mindenütt fejlessze testi épségét, ellenállóképességét és sajátítsa el a nemes erkölcsi tulajdonságokat. A világ sportolóit négyévenkéni baráti versenyzésre hívja össze, hogy ezáltal it a népek közötti megértést és megbecsülést szol> gólja. 4. Minden ország csak saját állampolgárait szerepeltetheti az olimpiai játékokon. A játékok az egyének küzdelmének-jegyében zajlanak le és nem a nemzetek versengését szolgálják. 5. Az olimpiai játékok befejezése után a költségek leszámításakor fennmaradó tiszta nyereség a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot illeti, amely a rendelkezésére álló összeget az olimpiai eszme ébresztésére és az amatőr sport felkarolásóra használja fel. Mit jelkepez az olimpiai lobogó ? Az ötkarikás jelzés az olimpiai zászló szerves része, amelyet 1914-ben, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság párizsi ülésén, a már említett de Coubertin javaslatára fogadtak el. Az olimpiai zászló színe fehér és nincs szegélyezése. Az öt kör a zászló közepén foglal helyet, mégpedig a következő sorrendben: (balról jobbra) kék, sárga, fekete, zöld és piros. Ez az öt karika azt az öt világrészt jelképezi, amelyeknek legjobb sportolói részt vesznek az olimpiai játékokon, tehát Európát, Ázsiát, Afrikát, Ausztráliát és Amerikát. A számok tanúsága az olimpiákról Év: hely: versenyszám: a részt vevé nemzetek száma: a sportolók száma: férfiak: nők: csehszlovák részvétel: 1898 I. Athén 10 13 / 285 285 1900 II. Párizs 12 20 1056 1050 6 4 1904 III. St. Louis 11 11 496 496 — — 1908 IV. London 16 22 2059 2023 38 21 1912 V. Stockholm 14 28 2541 2484 57 45 1916 VI. Berlin a világháború miatt nem volt olimpia 1920 VII. Antwerpen 20 29 2606 2543 63 113 1924 VIII. Párizs 17 44 3092 2956 138 128 1928 IX. Amszterdam 16 46 3015 2725 290 76 1932 X. Los Angeles 15 37 1408 1281 127 7 1938 XI. Berlin 18 49 40S9 3741 328 163 1940 XII. Tokío—Helsinki a világháború miatt nem volt olimpia 1944 XIII. London a világháború miatt nein volt olimpia 1948 XIV. London 18 59 4468 4030 438 78 1952 XV. Helsinki 18 69 5837 5330 537 106 1956 XVI. Melbourne 17 67 3183 2812 371 65 Stockholm (lovaglás) 1 29 145 132 13 — 1960 XVII. Róma 18 84 5892 5355 537 118 1964 XVIII. Tokió 20 94 5556 4824 732 107 1968 XIX. Mexikó