Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-29 / 269. szám, vasárnap

Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyta a 23. ülésszak napirendjét Kétes eredménnyel végződtek De Gaulle és Kiesinger bonni tárgyalásai New York — Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése jóváhagyta az általános ügyrendi bizottság által kidolgozott 95. pontos napirendet. Jakou Malik, a Szovjetunió képviselője kifogást emelt az ellen, hogy az úgynevezett koreai kérdést felvegyék a közgyűlés napirendjére. Az ENSZ-közgyűlés 63 szavazattal 19 ellenében 29 tartózkodás mellett elvetette azt a szovjet javaslatot, amely indítványozta, hogy vegyék le a napirendről az űn. koreai ENSZbizottság jelentésének megvitatását,' oszlassák fel a bizottságot és vonják ki a külföldi csapatokat Dél-Koreából. A közgyűlés október 2-án ül össze újból, ekkor kezdődik az általános vita. Az AFP arról tájékoztat, hogy Ball amerikai ENSZ-deleMit keres a CIA Bolíviában? La Paz — A bolíviai képviselőház megszavazott egy határozatot, melynek értelmében különleges bizottság fogja tanulmányozni a CIA amerikai központi hírszerző szolgálat bolíviai tevékenységét. A CIA ügynökeinek állítólag részük volt tavaly októberben Guevara partizáncsoportjának likvidálásában, s Argüedas volt a bolíviai belügyminiszter, aki annak idején Guevara naplóját kicsempésztette Kubába, nyilvánosan lefestette, milyen módszereket alkalmazott a CIA Bolíviában. Argüedas fölött jelenleg La Pazban ítélkeznek. A bolíviai parlament határozatában a bolíviai—szovjet kapcsolatok erősítését, valamint azt követelte, hogy létesítsenek Moszkvában állandó bolíviai missziót. gátus lemondása miatt Rusk amerikai külügyminiszter szólal fel október 2-án az ENSZ közgyűlésen. A szokásnak megfelelően Rusk beszél az Egyesült Államok külpolitikájáról — közölte McCloskey, a külügyminisztérium szóvivője. Összeült a Biztonsági Tanács New York — A BiztonságiTanács péntek esti ülésén 12 szavazattal, ellenszavazat nélkül (az Egyesült Államok, Ka^ nada és Dánia tartózkodott, a szavazásnál j úgy döntött, hogy sürgős vizsgálatot kell Indítani az Izrael által megszállt területeken élő arab lakosság helyzetének tanulmányozására. A határozat, amelyet Pakisztán és Szenegál delegátusai javasoltak, arra hívja fel U Thant ENSZ-főtitkárt, sürgősen küldje el különmegbízottját a közel-keleti térségbe a kérdés kivizsgálására, és egyben, arra szólította fel Izraelt, hogy mű ködjék együtt a megbízottai. Partizánvariászok tapasztalatcseréje Rio de Janeiró — Az amerikai földrész 18 államának vezérkari főnökei a VIII. amerikai katonai értekezleten megegyeztek, hogy tájékoztatni fogják egymást az egyes országok „felforgató erőiről" és kicserélik a partizánok elleni küzdelemben szerzett tapasztalataikat. A Westmoreland tábornok vezette amerikai küldöttség formálisan kötelezte magát, hogy segíteni fog a latin-amerikai fegyveres erőknek a kommunizmus elleni harcban. DIÁKOK TÖMEGGYÜLÉSE MEXIKÓBAN Mexico — Tömeggyűlést tartottak a diákok péntek este a mexikói főváros központi terén. A szakadó eső ellenére több mint 12 000 egyetemista és középiskolás fiatal gyűlt össze, hogy meghallgassák a diákmozgalom vezetőinek hozzájuk intézett szavait. A diákvezetők kijelentették, hogy Mexikóban a végső győzelemig folytatódnak a tüntetések addig, amíg Dlaz Ordaz elnök nem teljesíti a tanuló fiatalság követeléseit. A szónokok éles szavakkal bélyegezték meg az ország vezetőit, és hangsúlyozták, hogy Mexikóban Imperialista katonai jellegű kormány gyakorolja a hatalmat. Az egyik szónok közölte, hogy az olimpiai játékokat nyugodt légkörben kell megtartani, de hozzáfűzte, hogy a diákok nem hajlandók elfogadni a jelenlegi helyzetet. Közben Echeverria belügyminiszter kijelentette, hogy kiadta már az utasítást az egyetemi város kiürítésére. Hangoztatta, a hatóságok elfoglalják az egyetemi részleget, és eltávolítják onnan a diákokat. Santiago de Chilében diáktüntetés volt, melynek résztvevői szolidaritásukról biztosították a sztrájkoló mexikói, uruguayi és brazíliai diákokat. A rendőrség feloszlatta a tömeget. Csehszlovákiáról # A TASZSZ helyzetjelentése A csehszlovákiai helyzetről kiadott legújabb TASZSZ-jelentés felfigyel rá, hogy a csehszlovák kormány intézkedett: ott, ahol az augusztusi események során szovjet emlékművek megrongálódtak, a károkat helyre kell hozni, s a jövőben meg kell akadályozni minden megrongálást. A csehszlovák sajtó rövid elemzése után a TASZSZ jellemző tünetként említi, hogy „a pártszervezetekben és a munkásosztály soraiban törekvések mutatkoznak a múlt eseményeinek „osztályszempontokból történő elemzésére". A TASZSZ megjegyzi, hogy „a további konszolidáció folyamatában a jobboldali antiszocialista erők igyekeznek megtartani pozícióikat, elkerülni leleplezésüket, igyekszenek kibújni a felelősség alól, s eltüntetik a nyomokat. Sajátos hamissággal magyarázzák a nemzeti egység jelszavát, s a nemzeti egységet osztálynélküli, lényegében nacionalista és antiszocialista alapra épülő egységnek tüntetik fel." Az Izvesztyija a szocialista építés általános törvényszerűségeiről írva azt állítja, hogy „a csehszlovákiai revizionista elemek ,új szocialista modelljük' körüli lármájukkal diszkreditálni akarták a csehek és szlovákok szocialista építésének, a Szovjetunió ötvenéves történelmének és más szocialista országok gyakorlatának tapasztala- íalt". A cikk írója személy szerint támadja Ota Siket, viszszautasítja a „tiszta demokráciáról" szóló nézeteket, s megjegyzi: „A szocialista demokrácia köteles a rendelkezésére álló minden eszközzel védelmezni a szocializmus vívmányait és szétverni a reakció erőit. Máskülönben nem teljesíti fő küldetését". O A Berliner Zeitung kifogásai A Berliner Zeitung pénteki számában Rudi Peschel a csehszlovák sajtót támadja, sőt a Csehszlovák Televízió adását bírálva a „Veletek vagyunk, legyetek velünk" elnevezésű adásról azt állítja, hogy „ez nem is kétértelműség, hanem támadás a Szovjetunió ellen". Peschel azt írja, hogy a CSKP vezetői különféleképen fogják fel a „hírközlő eszközök dolgozóinak mozgási szabadságát". A cikkíró konkrétan Josef Smrkovskýt, a parlament elnökét említi, aki kiemelte, milyen érdemdús munkát végzett a csehszlovák sajtó a köztársaság kritikus napjaiban. Peschel szerint „a csehszlovák sajtó zöme továbbra is az ellenforradalmi erőket szolgálja". INDIRA GANDHI indiai miniszterelnök, aki háromhetes latin-amerikai körúton tartózkodik, pénteken beszédet mondott az uruguayi parlament ülésén. Felhívta Latin-Amerika országait, hogy kövessenek el mindent a leszerelésért. A NYUGAT BERLINBEN tanuló diákok tüntettek a görögországi fasiszta diktatúra ellen. A diákok a politikai foglyok szabadon bocsátását és a demokratikus szabadságjogok helyreállítását követelték. ADOLF VON THADDEN, az újnáci párt vezetője a rendőrség védelmét volt kénytelen igénybe venni. Pénteken este a náci vezér egy nyugat-németországi városkában választási nagygyűlésen vett részt, de beszédét állandóan félbeszakították. A jobboldali politikus csak a rendőrség közbeavatkozásával tudta befejezni beszédét. AZ AMERIKAI szenátus külügyi bizottsága, amely szeptember 27-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződést, javaslattal fordult Johnson elnökhöz, hogy késleltesse a szerződés^ hatályba lépését mindaddig, 'amíg a nukleáris fegyverek gyártására képes országok többsége nem jelzi, hogy elfogadja a szerződés rendelkezéseit. Az NDK pénteki sajtója egyébként kevesebb helyet szentelt a csehszlovákiai problémáknak. % A Rinascita a szocialista társadalmak ellentéteiről Az Olasz Kommunista Párt hetilapjában, a Rinascitában Gtovannt Berlinguer és Carlo Galluzzl, az OKP vezetőségi tagjai, akik pártjukat az előkészítő bizottság budapesti értekezletén képviselik, A szocialista társadalmak ellentéteiről című cikkükben az augusztus 21-e utáni csehszlovákiai eseményeket, gyökereiket és következményeiket elemzik. Berlinguer elutasítja azt a nézetet, hogy „az öt állam csehszlovákiai beavatkozása tévedés, véletlen és kiszámíthatatlan valóság". A cikk írói hangoztatják: „Az a nézet, hogy a szocialista társadalmak fejlődésében mutatkozó negatív jelenségek fő oka az SZKP XX. kongresszusán kijelölt irányvonal megkésett végrehajtása, helyes, de nem teljes". A cikkírók a továbbiakban tüzetesebb elemzést sürgetnek, majd arra a megállapításra jutnak, hogy „a szocialista államokon belüli elBonn — Kiesinger nyugatnémet kancellár és de Gaulle francia elnök tegnap folytatta megbeszéléseit Bonnban. A kancellár és a francia államelnök pénteken négyszemközt kétórás eszmecserén vitatta meg az európai helyzetet és nyilvánvaló, hogy a tegnapi megbeszélések központjában is a nyugat-európai közösség problémái voltak. A kancellár pénteken este vacsorát adott vendége tiszteletére. A vacsorán felszólalva erélyesen szorgalmazta a nyugat-európai egység megteremtését, kijelentette, hogy Franciaországnak és Nyugat-Németországnak az enyhülés útján közösen kell haladniuk. Az általános szólamokon túlmenően azonban Kiesinger semmiféle konkrét elképzelést nem körvonalazott. De Gaulle elnök meglehetősen kétélű és célzásokkal bőven tarkított választ adott a bonni kancellárnak. Hangsúlyozta, hogy ő is az egység megteremtésének híve. Franciaország ennek az egységnek, az enyhülésnek, Európa békéjének biztosításán fáradozik. Röviden utalt a csehszlováAz augusztusi tömeges diáktüntetések után most újabb diákzendülések és sztrájkok zavarták meg a mexikói főváros életét. így aztán az utóbbi hónapok eseményei megmásították Mexikó jelzőjét: egy „csendes ország" az amerikai kontinensen. Aki figyelemmel kíséri a napi eseményeket, önkéntelenül arra gondol, hogy valószínűen Latin-Amerikába is átcsapott az a nyugtalansági hullám, amely tavasszal és nyáron elárasztotta az európai fővárosokat—Nyugat-Németország, Olaszország és Franciaország után most a mexikói diákok hallatnak magukról. Valóban magától kívánkozik a párhuzam, de nemcsak a mexikói, hanem a perui, uruguayi, bolíviai, kolumbiai, argentínai forrongásoknak is sajátos latin-amerikai jellege van. Ez pedig abból adódik, hogy az itteni diákságnak nemcsak a mostoha társadalmi viszonyok ellen kell küzdenie, azért, hogy tanulhasson, a modern kornak megfelelő szellemi képesítést nyerjen, hanem a mozgalom éle a haladó törekvések legnagyobb akadálya: az északamerikai monopóliumok mindenütt érezhető befolyása ellen is irányul. A latin-amerikai diákmozgalom, így törvényszerűleg a Washingtont támogató junták és a Fehér Ház urai ellen küzd. A mexikói diákmegmozdulások elemzése azonban írják lentétek abból adódnak, hogy a politikai felépítmény, amely lényegében ugyanaz maradt, mint a múltban, már nem felel meg a fejlődés új szakaszainak, a bürokratikus párt- és államapparátus tevékenységében nyilvánul meg, s ehhez az is hozzájárul, hogy az imperializmus agresszivitása miatt nem kezdődhetett meg az állam elhalása, amint azt a marxizmus alapítói feltételezték." Berlinguer cikke tov' >bi részében megjegyzi, hogý világszerte, a szocialista táborban is észrevehetően feléled a „nemzeti momentum". Ennek történelmi okai vannak, s nem magyarázható csupán a múlt csökevényelvei vagy az imperializmus befolyásával. „E körülmények a szocialista országok nemzeti és állami érdekeinak konfliktusát válthatják ki, s így alááshatják a szocialista tábor egységét, annak ellenére, hogy az egység felel meg minden egyes szocialista ország legsajátabb érdekeinek." Berlinguer éppen ezekre az okokra hivatkozva állapítja meg. hogy „az együttműködés, a szolidaritás, a függetlenség, az egyenjogúság és a be nem avatkozás a szocialista államok kölcsönös kapcsolatai megoldásának egyedül érvényes és lehetséges alapelvei." kiai eseményekre is, nem titkolta, hogy a szocialista országok közös fellépése nem találkozott tetszésével, de hozzáfűzte, hogy mindez egyáltalán nem indokol f a, hogy Franciaország politikája megváltozzék. Nyomban hozzáfűzte, hogy az európai béke egyik biztosítékát az erőegyensúlyban látja, ennek az egyensúlynak a biztosítása pedig két dolgon múlik: egyrészt azon, hogy NyugatNémetország legyen ugyan aktív, de teljes mértékben békés, másrészt az európat országoknak befelé kell tekinteniük, önmaguk lábán kell állniuk, nem pedig más világrészek felé tekinteniük. De Gaulle és Kiesinger tárgyalásain részt vett Couve de Murville is. A tárgyalással egyidejűleg a két ország külügyminisztere és pénzügyminisztere külön-külön tanácskozott. A 8. francia—nyugatnémet csúcstalálkozó eredményét tegnap délben plenáris ülésen foglalták össze. Utána de Gaulle ebédet adott nyugatnémet tárgyalópartnerei tiszteletére, majd délután visszautazott Párizsba. kissé bonyolultabb képet ad az idei olimpia országának helyzetéről. Latin-amerikai viszonylatban ugyanis Mexikó nem jellegzetes ország. Az 1910—1917-es polHÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK VIHAR AZ OLIMPIA KÜSZÖBÉN gári radikális forradalom viszonylag haladóbb rendszert juttatott hatalomra, mint amilyenek más latin-amerikai országokban váltakoztak. Diaz Ordaz elnök Mexikója ma az egyetlen latin-amerikai ország, amely hivatalos kapcsolatot tart fenn a forradalmi Kubával, Mexikóban legálisan működik a kommunista párt, Mexikó nem zárkózik el az európat szocialista országok elől, kulturális és gazdasági kapcsolatokat tart fenn velük. Ez azonban távolról sem jelenti, hogy Mexikóban nincsenek haladásellenes erők, melyek nem kormányoznák az ország hajóját jobboldali vizekre. Ha Mexikónak az amerikai földrészen játszott szerepét vizsgáljuk, nem kerülheti el figyelmünket két fontos tényező. # A tízes évek polgári demokratikus forradalmát megvalósító mai kormányzó Intézményes Forradalmi Párt ma már csak árnyéka a réginek, elavult, bizonyos értelemben anachronizmussá vált. Nem feft ki forradalmi tevékenységet, csupán fenntartfa a status quó-t, melyet mostanában a diákok forradalmi kiállása eléggé felbillentett. 0 Az Egyesült Államoknak sem közömbös Mexikó magatartása, különösen Kuba-barátságát nem nézi fó szemmel. Az amerikai monopóliumok azért sem engednék ki befolyásukból Mexikót, mert kőolafkészleteivel világméretben a hatodik helyen, latin-amerikai • méretben pedig Venezuela után mindiárt a második helyen áll. Noha az ön/Illó állami kőolajipar, a PEMEX megteremtése érzékeny csapást mért az észak-amerikai olajtársaságokra, Mexikó még mindig függő viszonyban van az USA monopóliumaival, főként a modern olajipari berendezéseket kell tőlük lealázó feltételek mellett beszereznie. így aztán érthető, hogy akadályok állnak az általános reformtörekvések útjában, s az ifjúság az a zabolátlan erő, mely forradalmi lelkesedésében akár fejjel megy a falnak. Megjegyzendő, a mexikói diákmozgalomnak is megvannak a maga Cohn-Bendith-jei, anarchistái, akik többnyire céltalanul forronganak, s eszközökben nem válogatva károkat okoznak a haladó mozgalmaknak. •••BMHmaMea&tr- r.— A diákmozgalomban általában többféle irányzat találkozik egymással, vannak egymással homlokegyenest ellenkező áramlatok is. Egyes Jelentések szerint Kuba barátai indították el a mostani tüntetéseket és sztrájkokat, más források' szerint a CIA amerikai kémszolgálat ügynökei provokálták ki az anarchistákat, hogy az Ordaz-kormánnyal szemben álló szélsőjobboldali erők kommunistaellenes hajszára használják kl a történteket. A kommunisták elleni usztíás már megkezdődött, s jellemző, hogy Ordaz, aki augusztusban még elnéző volt a diákok kilengéseivel szemben, s bizonyos követeléseiket megértően fogadta, ma már nem hajlandó tárgyalni a diákok képviselőivel, elzárkózott előlük, s kijelentette, a hadsereget ls beveti, hogy elejét vegye a zavargások forradalommá válásának. A hadsereg valójában már be is avatkozott, s a zavargásoknak eddig 7 halálos és 90 sebesült áldozata van. A diákok mellé állt munkások, a nép támogatása azonban arra enged következtetni, hogy nagyobb társadalmi kihatása van a mexikói eseményeknek, más szociális bajok is felfakadtak. így aztán az idei olimpiai játékokat a vendéglátó ország fenyegető népmozgalmának légkörében rendezik meg. LŐRINCZ LÁSZLÓ