Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)
1968-09-29 / 269. szám, vasárnap
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA OLVASÓINKHOZ Októbertől számos munkahelyen bevezetik a négy szabad szombatot. Ezek közé tartozik a Posta Hírlapszolgálat is, amely ennek következtében nem vállalja a vasárnapi napilapok kézbesítését. Ezért szerkesztőségünk október elsejétől kénytelen a vasárnapi lapszámot korábban kiadnj, h°gy a z eljusson az olvasókhoz. Szerkesztőségünkben sokat törtük a fejünket, hogy mindenki számára kedvező megoldást találjunk. Végül is úgy határoztunk, hogy a vasárnapi szám helyett egy hetilap jellegű, színes, tartalmas ÚJ SZÚ jelenjen meg. A lap már pénteken reggel, azonban vasárnapi dátummal eljut az olvasókhoz és így a hét végére érdekes, színes, tartalmas olvasmányt tudunk biztosítani előfizetőinknek, olvasóinknak. A Vasárnapi Üj Szó ára 1 korona lesz. Pénteken a szerkesztőség még kiad egy külön négyoldalas napilapot is időszerű hírekkel. A hétfői szám változatlanul négy oldal marad, a hét többi napjain pedig szokásos nyolcoldalas lesz az Oj Szó, számonkénti ára pedig 40 fillér marad. A Vasárnapi Oj Szó megjelenésével kissé emelkedni fog az Oj Sző előfizetési ára is, azonban csak november elsejétől. A szerkesztőség minden tőle telhetőt elkövet, hogy az új helyzetnek megfelelően biztosítsuk olvasóinknak a lehető legjobb tájékoztatást. A Vasárnapi Új Szó megjelenésével egy változatos tartalmú és szórakoztató hetilappal kopogtatunk be olvasóinkhoz. Reméljük, barátaink, olvasóink továbbra is támogatják munkánkat. AZ ÜJ SZÖ SZERKESZTŐSÉGE NAGYGYŰLÉS MÜNCHEN ÉVFORDULÓJÁN Először tekintették meg a „Zöld bunkert" (ČSTK) — A münche- ték, amely az ottani hani árulás 30. évfordulója tárőrségi erődítményalkalmából rendezett rendszerhez tartozik. A nagygyűlésen Dobrošov müncheni egyezményt közelében mintegy 600 elítélő szónoklatok elNáchod vidéki polgár hangzása után most első gyúlt össze. Megjelentek , . ... , . .. . a prágai Katonai Törté- ' zb e, n váIt lehetove a nelmi Intézet és több ka- bunker belsejének, a kitonai alakulat képviselői betonozott föld alatti fois. A gyűlést a „Zöld lyosóknak és termeknek bunker" mellett rendez- a megtekintése. Bratislava, 1968. szeptember 29. Vasárnap # XXI. évfolyam, 269. szám % Ara 50 fillér EGY DUBČEK-MÍÍSZAK EREDMÉNYE: 250 OOO korona ALEXANDER DUBČEK ELVTÁRS A PRÁGA-V RSOVlCE-1 MOZDONX.CSARNOK DOLGOZÓINAK KÖRÉBEN A KÖZELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA # HOGY A NYERSANYAG NE VESSZEN KÁRBA # EXPORTRA IS TERMELTEK # JOBB CSOMAGOLÓANYAGOT IGÉNYELNEK értékű termék A tegnapi szabad szombaton DubCek-műszakot tartottak az ország több száz üzemében. Ezek egyike a bratislavai baromfifeldolgozó üzem. Százhetven dolgozója közül úgyszólván senki sem hiányzott. Futószalagon végzik a feldolgozást, csendesen zümmög a hűtőberendezés. Az eredmény: több mint hatezer csirke feldolgozása, mintegy 60 ezer tojás becsomagolása és jelentős mennyiségű más termék elkészítése. A közellátás ezáltal 250 ezer korona értékű jó minőségű élelmiszert kapott. Más szempontból is hasznos volt c z a műszak. Egyes mezőgazdasági üzemektől a feldolgozó vállalat kapacitáshiány miatt már csak nehézségekkel tudta a baromfit felvásárolni. Félő volt, hogy emiatt a termelők kedve a későbblek folyamán elment volna a csibeneveléstől. Hogy ezt megelőzzék, az üzem már másodízben dolgozott szombaton is. A gyár 20 mezőgazdasági üzem baromfiállományát vásárolja fel. Az igazgató szavai szerint fontos, hogy a szövetkezetek bízzanak a termékek értékesítésének lehetőségében, mert így az üzem számára az elkövetkező években is elegendő nyersanyagot adnak. Az üzem a Koospol külkereskedelmi vállalaton keresztül jelentős mennyiségű terméket szállít külföldre is — főleg Svájcba. Az illetékeseket megkérdeztük, miben- kü lönbözik az exporttermék a hazai piacra szánt vágottbaromfitól. — Csak a csomagolás minősége más. Ez is csak ideiglenesen. Rálőttünk, hogy a hazai fogyasztó is szívesebben vásárolja a gyár termékeit, ha az esztétikailag kifogástalan csomagolásban kerül forgalomba. — Igaz, hogy a fagyasztott baromfihús elveszíti tápértékét? — Egyáltalában nem. Ma a baromfihás már a világ minden fejlett országában így kerül forgalomba. Laboratóriumilag kimutatható, hogy tápértékéből semmit se veszít. A csirkék feldolgozása szinte emberi kéz érintése nélkül történik. A futószalag végén hőmérsékletük plusz 7—8 fok körül mozog, így kerülnek csomagolásra. Ezután a futószalag a terméket a mélyhűtőbe szállítja. Itt bizonyos idő alatt mínusz 35 fokra hűtik le. A raktárhelyiségekben mínusz 18 fokos a hőmérséklet. — Néhány nappal ezelőtt ideiglenesen (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! LUDVlK SVOBODA ELVTÁRS PÉNTEKEN FOGADTA AZ ELSŐ ELLENÁLLÁS RÉSZTVEVŐINEK 50 TAGÚ KÜLDÖTTSÉGÉT. (Telefoto: ČSTK) SZOVJET ÉS NDK TÖRTÉNÉSZEK FELHÍVÁSA A moszkvai Pravda közli a szovjet és az NDK történészek bizottságának felhívását, a világ összes történészeihez. A felhívást V. Hosztov akadémikus, és Leo Stern akadémikus, a bizottság tagozatainak elnökei írták alá. A bizottság felhívja valamennyi ország történészeit, feltétel nélkül ítéljék el a müncheni egyezményt és a nyugati imperialista hatalmaknak az egyezmény felélesztésére irányuló kísérleteit. A marxista történészeknek a müncheni egyezménnyel kapcsolatos álláspontját összegezve a bizottság megállapítja, hogy a müncheni egyezménynek sohasem volt és sohasem lehet törvényes jogi érvénye, mivel törvényellenes cselekedet, háború előkészítésére irányult, a csehszlovák nép képviselőinek részvétele nélkül kötötték meg, háborús fenyegetéssel és erőszak alkalmazásával kényszerítették a csehekre és szlovákokra, sértette a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitását és nemzeti érdekeit. 5lS • MTI , TAHJUÜ UPI • AP • JAKUBOVSZKIJ MARSALL BUKARESTBEN Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke fogadta Ivan Ignatyevics Jakubovszkij szovjet marsallt, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A bukaresti megbeszéléseken részt vettek: Sz. Styemenko, a Varsói Szerződés fegyveres erőinek vezérkari főnöke, I. G. Maurer, a román miniszterelnök, I. Ionitsa vezérezredes, a román fegyveres erők minisztere és I. Gheorghe román vezérkari főnök, valamint A. V. Baszov a bukaresti szovjet nagykövet. Bukaresti közlemény szerint a megbeszéléseken a Varsói Szerződéssel kapcsolatos közös érdekű kérdéseket vitatták meg. A z elmúlt' hónapok viharos, szenvedélyektől és oktalan vádaskodásoktól terhes légköre után sokan meglehetős kétkedéssel látják, vajon a nemzetiségek ügye egyáltalán rendeződik-e... Lehet-e hinni, és kinek?! Az elmúlt időszak ugyanis alapos leckét adott, s nem csoda, hogy egyesek már azt rebesgették, jó lesz, ha az 1948. februárja után fokozatosan kivívott jogok megmaradnak. Sajnálatos és szomorú, hogy ezekre a szenvedélyekre sor került, s egyesek a megújhodás ürügyén a szocializmus eszméitől idegen, másokat megalázó és jogaikat kétségbevonó akciókra, tömegpszichózis-kialakításra vállalkoztak. A közbejött események azóta véget vetettek az ármánykodásnak, s nemcsak próbatétel elé állították népünket, de a sanda eszmék bús-lovagjait is a háttérbe szorították. Ma sem vezet bennünket a boszorkányüldözők, lelkülete, azt a tanulságot azonban feltétlenül meg kell szívlelnünk, hogy csakis a jogok intézményesített biztosításával lehet elejét venni annak, hogy az oktalan szenvedélyek még egyszer elszabadulhassanak. Vajon egyáltalán szükség van-e ránk — tettük fel nem egyszer a kérdést. S az események azt bizonyították: minden vádaskodás és tekintetnélküliség ellenére a csehszlovákiai magyarság nem tagadta meg önmagát. Emberséget valló hittel álltunk ki ügyünk igaza mellett — a szocialista humánum eszméi kiteljesedéséért. Azóta sokan — sokszor kimondatlanul is — attól tartanak, nem túl nagy-e az a tőke, meAmi ügyünk... lyet helytállásunkból kovácsolhatunk ... Mi mást mondhatunk erre, mint hogy helytállásunk nem értékpapír vagy váltóeszköz, még kevésbé piaci áru, melyért egy csöppnyi megértést akarnánk cserélni, kierőszakolni. A megértés munkálása mindig szívügyünk volt, a jogok dolgában azonban sohsem vártunk, s ma sem várunk alamizsnára. Nem vazallusi szinten tartjuk magunkat érdemesnek erre, hanem mint emberek — ennek az országnak államalkotó polgárai... És" ez a meghatározás — ahogy a közelmúltban ismertetett nemzetiségi alkotmányjogi törvényből ez kitűnt — nemcsak jámbor óhaj, hanem hovatovább a törvény erejével biztosított valóság is lesz. A párt és az állami szervek napokban közölt álláspontja — mely az államszövetség alapelveit tartalmazza — ezzel a kérdéssel bővebben ugyan nem foglalkozik, azt azonban egyértelműen leszögezi: ,A csehek és a szlovákok államjogi viszonyának a szocialista föderáció alapján való rendezésével egyidejűleg feltétlenül szükséges törvénybe iktatni és biztosítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti kisebbségeinek jogait, egyenjogú helyzetük és sokoldalú fejlődésük feltételeit. Ennek a feladatnak tesz majd eleget a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányerejű külön törvény, amely alapvető kerete lesz a törvényerejű normák kidolgozásának a nemzeti államokban, a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban." Ehhez a kitételhez csupán egyetlen megjegyzésünk lehet: elengedhetetlenül szükséges — ahogy azt az SZNT és az SZLKP KB elnökségének korábbi álláspontja is leszögezte —, hogy a nemzetiségek alkotmányban biztosított jogait az államszövetségi alkotmányjogi törvénnyel egyídőben fogadják el. Minden halogatás e téren csak további bizonytalanságokat szülhet, s árthat az egyenjogúságról vallott alapvető elveknek. Ezt követően pedig sürgető lesz, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozása — az igényeknek megfelelően — biztosítsa az önrendelkezés és önigazgatás feltételeit. Most, amikor az állásfoglalást országos vitára bocsátották, nem lesz érdektelen, hogy a magyar dolgozók is hallassák szavukat. Mintahogy — az állásfoglalásban felvetett — a területi elrendezés kérdésében is szorgalmazni kell a történelmi, gazdasági és etnikai szempontok érvényesítését. Ez az alapja ugyanis annak, hogy kedvező feltételek teremtődjenek a nemzetiségi politika elveinek megvalósítására. A csehszlovákiai magyarság az elmúlt 50 év alatt sok megpróbáltatást megélt, s bár mélyen megrendítette az utóbbi hónapok oktalan vádaskodása és bizalmatlansága, ennek ellenére nem adta fel hitét, s bízik az egy hazában élők jogai igazságos rendezésében. Megtanulta azonban azt is: jobb, ha a szavakban kinyilatkoztatott jogok helyett a tények beszélnek... S a tettek időszaka pedig sosem volt oly közel, mint éppen ma. Bízunk benne, hogy nem várunk rá hiába... FÓNOD ZOLTÁN