Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-29 / 269. szám, vasárnap

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA OLVASÓINKHOZ Októbertől számos munkahelyen bevezetik a négy szabad szombatot. Ezek közé tartozik a Posta Hírlapszolgálat is, amely ennek követ­keztében nem vállalja a vasárnapi napilapok kézbesítését. Ezért szerkesztőségünk október elsejétől kénytelen a vasárnapi lapszámot ko­rábban kiadnj, h°gy a z eljusson az olvasók­hoz. Szerkesztőségünkben sokat törtük a fe­jünket, hogy mindenki számára kedvező meg­oldást találjunk. Végül is úgy határoztunk, hogy a vasárnapi szám helyett egy hetilap jel­legű, színes, tartalmas ÚJ SZÚ jelenjen meg. A lap már pénteken reggel, azonban vasárnapi dátummal eljut az olvasók­hoz és így a hét végére érdekes, színes, tartal­mas olvasmányt tudunk biztosítani előfize­tőinknek, olvasóinknak. A Vasárnapi Üj Szó ára 1 korona lesz. Pénteken a szerkesztőség még kiad egy külön négyoldalas napilapot is időszerű hírekkel. A hétfői szám változatlanul négy oldal marad, a hét többi napjain pedig szokásos nyolcoldalas lesz az Oj Szó, számon­kénti ára pedig 40 fillér marad. A Vasárnapi Oj Szó megjelenésével kissé emelkedni fog az Oj Sző előfizetési ára is, azonban csak no­vember elsejétől. A szerkesztőség minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy az új helyzetnek megfelelően bizto­sítsuk olvasóinknak a lehető legjobb tájékoz­tatást. A Vasárnapi Új Szó megjelenésével egy változatos tartalmú és szórakoztató hetilappal kopogtatunk be olvasóinkhoz. Reméljük, ba­rátaink, olvasóink továbbra is támogatják mun­kánkat. AZ ÜJ SZÖ SZERKESZTŐSÉGE NAGYGYŰLÉS MÜNCHEN ÉVFORDULÓJÁN Először tekintették meg a „Zöld bunkert" (ČSTK) — A münche- ték, amely az ottani ha­ni árulás 30. évfordulója tárőrségi erődítmény­alkalmából rendezett rendszerhez tartozik. A nagygyűlésen Dobrošov müncheni egyezményt közelében mintegy 600 elítélő szónoklatok el­Náchod vidéki polgár hangzása után most első gyúlt össze. Megjelentek , . ... , . .. . a prágai Katonai Törté- ' zb e, n váIt lehetove a nelmi Intézet és több ka- bunker belsejének, a ki­tonai alakulat képviselői betonozott föld alatti fo­is. A gyűlést a „Zöld lyosóknak és termeknek bunker" mellett rendez- a megtekintése. Bratislava, 1968. szeptember 29. Vasárnap # XXI. évfolyam, 269. szám % Ara 50 fillér EGY DUBČEK-MÍÍSZAK EREDMÉNYE: 250 OOO korona ALEXANDER DUBČEK ELVTÁRS A PRÁGA-V RSOVlCE-1 MOZ­DONX.CSARNOK DOLGOZÓINAK KÖRÉBEN A KÖZELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA # HOGY A NYERSANYAG NE VESSZEN KÁRBA # EXPORTRA IS TERMELTEK # JOBB CSOMA­GOLÓANYAGOT IGÉNYELNEK értékű termék A tegnapi szabad szombaton DubCek-mű­szakot tartottak az ország több száz üzemé­ben. Ezek egyike a bratislavai baromfifel­dolgozó üzem. Százhetven dolgozója közül úgyszólván senki sem hiányzott. Futószala­gon végzik a feldolgozást, csendesen züm­mög a hűtőberendezés. Az eredmény: több mint hatezer csirke feldolgozása, mintegy 60 ezer tojás becsomagolása és jelentős mennyiségű más termék elkészítése. A köz­ellátás ezáltal 250 ezer korona értékű jó minőségű élelmiszert kapott. Más szempontból is hasznos volt c z a műszak. Egyes mezőgazdasági üzemektől a feldolgozó vállalat kapacitáshiány miatt már csak nehézségekkel tudta a baromfit fel­vásárolni. Félő volt, hogy emiatt a terme­lők kedve a későbblek folyamán elment vol­na a csibeneveléstől. Hogy ezt megelőzzék, az üzem már másodízben dolgozott szom­baton is. A gyár 20 mezőgazdasági üzem baromfiállományát vásárolja fel. Az igaz­gató szavai szerint fontos, hogy a szövetke­zetek bízzanak a termékek értékesítésének lehetőségében, mert így az üzem számára az elkövetkező években is elegendő nyers­anyagot adnak. Az üzem a Koospol külkereskedelmi vál­lalaton keresztül jelentős mennyiségű ter­méket szállít külföldre is — főleg Svájcba. Az illetékeseket megkérdeztük, miben- kü lönbözik az exporttermék a hazai piacra szánt vágottbaromfitól. — Csak a csomagolás minősége más. Ez is csak ideiglenesen. Rálőttünk, hogy a ha­zai fogyasztó is szívesebben vásárolja a gyár termékeit, ha az esztétikailag kifogástalan csomagolásban kerül forgalomba. — Igaz, hogy a fagyasztott baromfihús elveszíti tápértékét? — Egyáltalában nem. Ma a baromfihás már a világ minden fejlett országában így kerül forgalomba. Laboratóriumilag kimutat­ható, hogy tápértékéből semmit se veszít. A csirkék feldolgozása szinte emberi kéz érintése nélkül történik. A futószalag végén hőmérsékletük plusz 7—8 fok körül mozog, így kerülnek csomagolásra. Ezután a futó­szalag a terméket a mélyhűtőbe szállítja. Itt bizonyos idő alatt mínusz 35 fokra hűtik le. A raktárhelyiségekben mínusz 18 fokos a hőmérséklet. — Néhány nappal ezelőtt ideiglenesen (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! LUDVlK SVOBODA ELVTÁRS PÉNTEKEN FOGADTA AZ ELSŐ ELLENÁLLÁS RÉSZTVEVŐINEK 50 TAGÚ KÜLDÖTTSÉGÉT. (Telefoto: ČSTK) SZOVJET ÉS NDK TÖRTÉNÉSZEK FELHÍVÁSA A moszkvai Pravda közli a szovjet és az NDK történészek bizottságának felhívását, a vi­lág összes történészeihez. A felhívást V. Hosztov akadémi­kus, és Leo Stern akadémikus, a bizottság tagozatainak elnö­kei írták alá. A bizottság felhívja vala­mennyi ország történészeit, fel­tétel nélkül ítéljék el a mün­cheni egyezményt és a nyugati imperialista hatalmaknak az egyezmény felélesztésére irá­nyuló kísérleteit. A marxista történészeknek a müncheni egyezménnyel kap­csolatos álláspontját összegez­ve a bizottság megállapítja, hogy a müncheni egyezménynek sohasem volt és sohasem lehet törvényes jogi érvénye, mivel törvényellenes cselekedet, hábo­rú előkészítésére irányult, a csehszlovák nép képviselőinek részvétele nélkül kötötték meg, háborús fenyegetéssel és erőszak alkalmazásával kény­szerítették a csehekre és szlo­vákokra, sértette a Csehszlovák Köztársaság állami szuvereni­tását és nemzeti érdekeit. 5lS • MTI , TAHJUÜ UPI • AP • JAKUBOVSZKIJ MARSALL BUKARESTBEN Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke fogadta Ivan Ignatyevics Jakubovszkij szovjet marsallt, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnokát. A buka­resti megbeszéléseken részt vettek: Sz. Styemenko, a Var­sói Szerződés fegyveres erői­nek vezérkari főnöke, I. G. Maurer, a román miniszterel­nök, I. Ionitsa vezérezredes, a román fegyveres erők miniszte­re és I. Gheorghe román vezér­kari főnök, valamint A. V. Ba­szov a bukaresti szovjet nagy­követ. Bukaresti közlemény szerint a megbeszéléseken a Varsói Szerződéssel kapcsolatos közös érdekű kérdéseket vitatták meg. A z elmúlt' hónapok viharos, szen­vedélyektől és oktalan vádasko­dásoktól terhes légköre után sokan meglehetős kétkedéssel látják, vajon a nemzetiségek ügye egyáltalán rendeződik-e... Lehet-e hinni, és ki­nek?! Az elmúlt időszak ugyanis alapos leckét adott, s nem csoda, hogy egye­sek már azt rebesgették, jó lesz, ha az 1948. februárja után fokozatosan kiví­vott jogok megmaradnak. Sajnálatos és szomorú, hogy ezekre a szenvedé­lyekre sor került, s egyesek a megúj­hodás ürügyén a szocializmus eszméi­től idegen, másokat megalázó és jogai­kat kétségbevonó akciókra, tömegpszi­chózis-kialakításra vállalkoztak. A közbejött események azóta véget vetettek az ármánykodásnak, s nem­csak próbatétel elé állították né­pünket, de a sanda eszmék bús-lovag­jait is a háttérbe szorították. Ma sem ve­zet bennünket a boszorkányüldözők, lelkülete, azt a tanulságot azonban fel­tétlenül meg kell szívlelnünk, hogy csakis a jogok intézményesí­tett biztosításával lehet elejét venni annak, hogy az oktalan szenvedélyek még egyszer elszabadulhassanak. Vajon egyáltalán szükség van-e ránk — tettük fel nem egyszer a kérdést. S az események azt bizonyították: min­den vádaskodás és tekintetnélküliség ellenére a csehszlovákiai magyarság nem tagadta meg önmagát. Ember­séget valló hittel álltunk ki ügyünk igaza mellett — a szocialista humánum eszméi kiteljesedéséért. Azóta sokan — sokszor kimondatlanul is — attól tarta­nak, nem túl nagy-e az a tőke, me­Ami ügyünk... lyet helytállásunkból kovácsolha­tunk ... Mi mást mondhatunk erre, mint hogy helytállásunk nem értékpapír vagy vál­tóeszköz, még kevésbé piaci áru, me­lyért egy csöppnyi megértést akarnánk cserélni, kierőszakolni. A megértés munkálása mindig szívügyünk volt, a jogok dolgában azonban sohsem vártunk, s ma sem várunk alamizsnára. Nem vazallusi szinten tartjuk magun­kat érdemesnek erre, hanem mint em­berek — ennek az országnak állam­alkotó polgárai... És" ez a megha­tározás — ahogy a közelmúltban is­mertetett nemzetiségi alkotmányjogi törvényből ez kitűnt — nemcsak jám­bor óhaj, hanem hovatovább a törvény erejével biztosított valóság is lesz. A párt és az állami szervek napok­ban közölt álláspontja — mely az ál­lamszövetség alapelveit tartalmazza — ezzel a kérdéssel bővebben ugyan nem foglalkozik, azt azonban egyértelműen leszögezi: ,A csehek és a szlovákok ál­lamjogi viszonyának a szocialista föde­ráció alapján való rendezésével egyide­jűleg feltétlenül szükséges törvénybe iktatni és biztosítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ki­sebbségeinek jogait, egyenjogú helyze­tük és sokoldalú fejlődésük feltételeit. Ennek a feladatnak tesz majd eleget a nemzeti kisebbségekről szóló alkot­mányerejű külön törvény, amely alap­vető kerete lesz a törvényerejű normák kidolgozásának a nemzeti államokban, a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban." Ehhez a kitételhez csupán egyetlen megjegyzésünk lehet: elengedhetetlenül szükséges — ahogy azt az SZNT és az SZLKP KB elnökségének korábbi állás­pontja is leszögezte —, hogy a nem­zetiségek alkotmányban biztosított jo­gait az államszövetségi alkotmányjogi törvénnyel egyídőben fogadják el. Minden halogatás e téren csak to­vábbi bizonytalanságokat szülhet, s árt­hat az egyenjogúságról vallott alapvető elveknek. Ezt követően pedig sürgető lesz, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozása — az igényeknek meg­felelően — biztosítsa az önrendelkezés és önigazgatás feltételeit. Most, amikor az állásfoglalást orszá­gos vitára bocsátották, nem lesz érdek­telen, hogy a magyar dolgozók is hal­lassák szavukat. Mintahogy — az ál­lásfoglalásban felvetett — a területi el­rendezés kérdésében is szorgalmazni kell a történelmi, gazdasági és etnikai szempontok érvényesítését. Ez az alap­ja ugyanis annak, hogy kedvező felté­telek teremtődjenek a nemzetiségi po­litika elveinek megvalósítására. A csehszlovákiai magyarság az el­múlt 50 év alatt sok megpróbál­tatást megélt, s bár mélyen megrendítette az utóbbi hónapok okta­lan vádaskodása és bizalmatlansága, ennek ellenére nem adta fel hitét, s bízik az egy hazában élők jo­gai igazságos rendezésében. Megtanulta azonban azt is: jobb, ha a szavakban kinyilatkoztatott jogok helyett a té­nyek beszélnek... S a tettek időszaka pedig sosem volt oly közel, mint éppen ma. Bízunk benne, hogy nem várunk rá hiába... FÓNOD ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom