Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-25 / 265. szám, szerda

Nagyot léphetünk előre a lakáskérdés megoldása terén A lakáskérdés úgyszólván az egész világon problémát okoz, még a legfejlettebb országokban is. Megoldása hazánkban különösen az utóbbi években mutatkozik egyre sürgetőbbnek. Az emberek ma már — teljes joggal — kulturált, korszerű összkomfortos lakásra vágynak. Ám vágyaink és reális lehetőségeink gyakran nincsenek összhangban. A legnagyobb igyekezet ellenére sem tudtuk megoldani a lakáskérdést. S hogy ne kergessünk délibábot, tudatosítanunk kell: belátható időn beiül nem is oldjuk meg maradéktalanul. Ennek ellenére az elkövetkező időszakban nagyot léphetünk előre e probléma megoldása terén. Kormányunk szeptember 9-i ülésén ugyanis ismételten foglalkozott a lakás kérdéssel, illetve megtárgyalta az építkezni kívánó vagy lakásszövetkezetbe belépő polgárok támogatásának módját. Az új házasoknak nyújtandó támogatással lapunk szeptember 21-i számában már részletesen foglalkoztunk. Ezúttal a támogatás másik két formáját ismertetjük. Változások a szövetkezeti lakásépítés pénzbeli támogatásában Az állam a lakásépítő szövetkezeteknek a jövőben minden lakás építéséhez egységesen 7200 koronát fog nyújtani, és ezenfelül a szövetkezeti lakás területét figyelembe véve — négyzetméterenként 910 koronóval járul hozzá a költséghez. A szövetkezeti tagsági díj az állam által nyújtott támogatás 30 százaléka lesz. Ezt a szövetkezet tagja köteles megfizetni. A szövetkezeti lakás költségének a többi részét az Állami Bank hitelezi, s a szövetkezeti lakás lakója lakbér formájában törleszti. A törlesztés határideje 30 év, ugyanakkor a kamatláb csupán egy százalék. Persze ezenkívül a szövetkezet tagjának számítani kell arra is, liogy lakbérébe beszámolják a karbantartás költségeit és más költségeket, melyek évente mintegy 1000 koronát tehetnek ki. Előnyösebb lesz a családi ház építése is A jövőben minden szervezet úgynevezett feltételes kölcsönt nyújthat (25 000 korona értékig) alkalmazottjainak családi ház építésére. Ha az alkalmazott a vállalatnál marad, az ilyen kölcsönt bizonyos idő után — rendszerint tíz év után — leírják. Ez vonatkozik a nemzeti bizottságok által nyújtandó kölcsönökre is. Ezenkívül a nemzeti bizottság díjmentesen kiutalhat telket (400 négyzetméterig) az építkezőknek. A szövetkezeti lakásépítésre vonatkozó rendelkezés azokra a szövetkezeti házakra vonatkozik, melyeknek építését 1969. január elseje után kezdik meg^ Családi házak építése esetén vonatkozhat azokra a házakra ls, melyeknek építkezési engedélyét 1968. január elseje után adták ki. Az állam a támogatás különböző módjaival ebben az évben 8,5, 1969-ben pedig 9,8 milliárd koronával járul hozzá a lakáskérdés megoldásához. —fii— Tudják, hol a helyük Néhány nap alatt 582 katona lépett a pártba A laktanyákban ezekben a napokban nagy élénkség uralkodik. Nemcsak azért, mert az újoncok fogadására készülnek, hanem gyűléseken beszélik meg a múlt hónap eseményeit, és a néphadsereg további feladatait. Ilyenkor gyakran szóba kerül a párt és Dubček elvtárs neve, de a tett sem marad el. A katonák munkával segítik népgazdaságunkat, és sokan kérik felvételüket a pártba. A nyugati katonai körzetben például néhány nap alatt 582 katona jelentkezett a párttagok sorába. Hogy mivel indokolják kérelmüket? Íme néhány példa; Jaroslav Beník esztergályos, Losnnc: „Azért lépek be a pártba, mert meggyőződésem, hogy pártunk ezekben a nehéz napokban is kivívja a győzelmét, ígérem, hogy a pártért, a hazáért kész vagyok az életemet is feláldozni." A TÖRVÉNY VAGY AZ ÉSZ ÉRTELMÉBEN? Tizenkét éve lakom Rimaszombatban, a Gottwald téri 11 számú házban. Tíz évig a rimaszombati házkelezőség gondozásában levő lakás meglehetősen rossz állapotban volt. Tavaly végre több mint 100 000 korona beruházással megjavították az épületet. Végre valóban szép lakásban élhettem volna hat tagú családommal, de sajnos ez az öröm sem tartott sokáig. Ez év július végén ugyanis kézhez kaptam a Rimaszombati Városi Nemzeti Bizottság illetékes szakosztályának döntését, amelyben négy törvény, négy paragrafusának idézésével értésemre adják, hogy a lakásból augusztus 10-ig ki kell költöznöm, mert azt kivonták a lakásalapból, hogy átadják raktárnak a villamos felszereléseket árusító üzlet részére. Kaptam ugyan pótlakást a város lakótelepének C-5 számú új lakóházában, de a csere számomra több szempontból ls lényegesen hátrányos. Eddigi lakásomban három nagy szoba á!l rendelkezésemre a> kellő n ellékhelylségekkel. Egyik szobáján idős anyám lakik, a máivan Bindák vasöntő, Opava; „Vágyam és óhajom, hogy a párt politikáját, mint párttag tettekkel segítsem, s hogy a nehéz napok után mielőbb eljussunk a boldogabb holnapba." Vladimír Pitra hivatásos katona, Plzeň; „Azok sorába akarok lépni, akik ma a legnagyobb nehézségek közepette felelősségük teljes tudatában az emberibb szocializmusért küzdenek és harcolnak." Miroslav Kamelsheimer rézműves, Prága; „A párt katonáinak sorába azért jelentkezem, mert a múlt napok eseményei során meggyőződtem arról, hogy a párt képviseli az egész nemzet érdekeit." Az új tagok átlagos életkora 20—22 év. Fiatalok, de nem annyira, hogy ne értenék meg az Idő szavát. Tudják, hol a helyük. —nj— sik kettő pedig kielégíti három gyermekem, feleségem és a magam igényeit. Kereseti lehetőségemnek megfelelően a központi fűtés nélküli lakásért havi 162 korona lakbért fizetek. A VNB által felajánlott lakásban van ugyan három szoba, ezek azonban lényegesen kisebb lakóterületet nyújtanak, s a házbér az eddiginek több mint kétszeresét teszi ki.. . A mostani lakásomat raktárnak sajátították kl, az épületben azonban üresek a pincék, amelyek kisebb átalakítással megfelelnének az áru elraktározására. Felhívom még a figyelmet arra, hogy Rimaszombatban jelenleg mintegy 1200 család vár állami, illetve szövetkezeti lakásra. Miért kell akkor raktárt csinálni egy három szobás lakásból, amelyet emellett alig egy évvel ezelőtt szedtek rendbe nagy költséggel. Amennyiben itt raktárt rendeznek be, az újabb befektetéseket igényel. Nem ragaszkodom eddigi lakásomhoz, de utaljanak ki számomra helyette olyat, amely azt minden szempontból, a házbér összegét illetően is pótolja. Nemrég még ilyen lakást is kilátásba helyeztek, de azt időközben másnak utalták ki. S'arka Gyula, Rimaszombat KÖZGAZDÁSZOK ÁLLÁSFOGLALÁSA Milyen gazdaságpolitikára van szűkségünk A Rudé právo tegnapi számában ismert cseh és szlovák közgazdászok állást foglalnak azzal a kormánynyilatkozattal kapcsolatban, amelyet szeptember 13-án a Nemzetgyűlésben ismertettek. Kifejtik továbbá nézetüket arra vonatkozólag, milyen gazdaságpolitikára van ma szükségünk. A közgazdászok nézeteit az alábbiakban közöljük. A kormány a Nemzetgyűlésben előadott nyilatkozatában egyértelműen kifejezésre adta. hogy a jelenlegi feltételek közölt is ki kell tartani a gazdaságirányítási rendszer kitűzött programja mellett. Üdvözöljük a kormánynak ezt az álláspontját, mivel a gazdaságpolitika ilyen irányvételét tartjuk .az egyedüli lehetséges útnak. A gazdasági reform nem a szerzők egy szűk csoportjának az érdeke, és nem is egy rövid időre szóló program, amely csak az utóbbi időben keletkezett volna. A gazdasági reform gondolata nem 1968 januárja után keletkezett. Ez a gondolat a szocialista vállalatok sokéves tapasztalatai általánosításának, az elméleti és gyakorlati közgazdászok alkotó munkájának, a népgazdaság eddigi fejlődésének és a közgazdasági gondolkodásnak az eredménye. Az, hogy a bürokratikus-centralisztikus irányítási módszerek nem felelnek meg a fejlett ipari társadalom feltételeinek, már az ötvenes évek közepén erősen észlelhető volt. Egy egész évtizedre tehető az az időszak, amikor állandó igyekezet nyilvánult meg a gazdaságirányítás egész rendszerének a megváltoztatására. Az alapvető következtetéseket — az 1956. utáni első lépésekből és a népgazdaságnak a hatvanas évek elején bekövetkezett stagnálásából eredő tapasztalatok alapján — már a CSKP XIII. kongresszusa levonta. A gazdaságirányítási rendszer gyökeres megváltoztatása Csehszlovákia számára minden kétséget kizáróan döntő fontosságú, hogy ne következzék be a gazdaság stagnálása és később visszaesése, hanem ellenkezőleg, a jelenlegi tudományos-műszaki forradalomnak megfelelő fejlődést érjünk el. Az emberek szükségleteinek jobb kielégítése megköveteli a vállalatok kezdeményezését, vállalkozását, érdekeltségét és hatékony bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. A fejlesztés erőforrásainak hiánya megköveteli, hogy nagyon körültekintően ott használjuk fel őket. Mit ért el ebből a régi irányítási rendszer? Néhány vonatko zásban ugyan a termelés viszonylag gyors mennyiségi növekedéséhez vezetett; azonban a mennviségl feladatok utasításos érvényesítésének a nehézségek halmozódása, a „termelés a termelésért" kialakulása és a növekedési tényezők viszonylag nagyon alacsony fokú kihasználása volt a következménye. Ebben a helyzetben a csehszlovák közgazdászok a haza és az egész szocialista mozgalom Iránti kötelességüknek tartották, hogy olyan irányítási rendszert dolgozzanak ki, amely megfelel a népgazdaság elért színvonalának. Nem volt ez könnyű feladat, s ezért nem csoda, hogy fokozatos megvalósítása együtt járt bizonyos iránykereséssel és az egyes vonatkozásaival kapcsolatos véleménykülönbségekkel. Ami azonban a reform alapvető irányát, céljait és módszereit illeti, a sokéves vita megmutatta, hogy a csehszlovák közgazdászok túlnyomó többségének meggyőződése szerint „ tudományosan indokolt. Ezért az újonnan keletkezett feltételek figyelembe vételével a leghatározottabban ki kell tartani mellettük. A bürokratikus gazdaságirányítási módszerek bírálata azonban egyértelműen szocialista alapon történt és történik, amelynek célja, elmélyíteni a gazdaság szocialista jellegét, mentesíteni a deformációktól, amelyek gyengítették. Ebből a szempontból semmi esetre sem érthetünk egyet azzal, hogy az új irányítási rendszer megvalósítását a kapitalizmushoz való visszatérés jelének tüntessék fel. Felmerül a kérdés, vajon a jelenlegi gazdasági helyzet, a termeléskiesés, a kooperációs kapcsolatok megzavarása stb. nem követeli-e meg bizonyos mértékben a visszatérést az utasításos módszerekhez. Véleményünk szerint gazdaságunk mai problémáit rendkívüli formák alkalmazásával kell megoldani, ezek jellegzetes vonása azonban nem lehet a bürokratikus centralizmus, hanem ellenkezőleg, az emberek kezdeményezése és az állami és gazdasági szervek együttműködése. Szabályként kellene elismerni, hogy a nehézségek rendkívüli igyekezete* követelnek. Ez azonban elképzelhetetlen kezdeményezés nélkül, a kezdeményezés viszont megköveteli a vállalatok önállóságát, az emberek iránti bizalmat. Ezért véleményünk szerint gazdasági problémáink megoldásának alapvető útja ebben a helyzetben is a gazdasági reform következetes átfogó fejlesztése, olyképpen, amint azt a párt akcióprogramjában és a kormány áprilisi programnyilatkozatában szerepel. A további gazdaságpolitika kiinduló alapelveinek a gazdasági reform következő elemeinek érvényesítését tekintjük: # Egyértelműen meg kell határozni a vállalatok és társulásaik önállóságát és felelősségét oly módon, hogy a vásárlók és a fogyasztók mindennapi ellenőrzésének legyenek kitéve, s hogy kifejezetten érdekeltté legyenek téve munkájuk eredményében. El keli választani a vállalati szférát az állami 'azgatási tevékenységtől és fejleszteni kell a szocialista piaci kapcsolatokat. F.'yben igyekezni kell megalakítani a vállalati dolgozók tanácsait. O A vállalatok tevékenységére az állam gazdas-ígnolitfkája közgazdasági eszközükkel fejt ki hatást. 9 A gazdasági fejlődés közgazdasági céljait az állami népgazdasági terv átfogó módon kidolgozott változatai alapján kell megfogalmazni. # Az iránylté szervek szerveze ti és intézményes felépítését következetesen a vállalati szféra és a központi irányítás igy értelmezett viszonyához kell idomítani. 0 Meg kell teremteni az új államjogi elrendezés, a két nemzet egyenjogúsága feltételeit, progresszív integrációs folyamatokat az adminisztratív apparátus túlméretezése nélkiil kell megvalósítani. 9 Tekintettel arra, hogy államunk számára a külföldi gazdasági kapcsolatok létfontosságúak, cl kell mélyíteni a vállalataink és a külföldi partnerek közötti közvetlen kapcsolatok különböző formáit. Meg kell szüntetni a kezde ményezés bürokratikus akadályalt a kiviteli tevékenységben. A KGST keretében a gazdasági együttműködés hatékonyabb formáira kell törekedni. • Biztosítani kell az értékkategóriák szerepének tényleges érvényesítését, a termelésben és a kereskedelemben a döntésekel a gazdasági kalkulációra kell alapozni. Ebből a célból az árrendszert, hitel és pénzügyi politikát meg kell tisztítani a szubjektív, deformációktól, és a korona szabad beváltásának (konvertibilitásának) átfogó feltételeit Is meg kell teremteni. 0 A gazdaságpolitika konkrét Intézkedéseivel sokoldalúan ösztönözni és támogatni kell minden gazdasági egység, minden dolgozó kollektíva versengését és kezdeményezését. A gazdaságpolitika e progreszsziv irányát kétség kívül minden elméleti és gyakorlati közgazdász — akárcsak a múltban is — támogatni fogja. A közgazdászok sokat vitázlak gazdasági fejlődésünk legkülönbözőbb kérdéseiről, a gazdasági reform elvpinak megfogalmazásáról, a gazdasági reform menetéről és érvényesítéséről, s továbbra is ezt fogják tenni. Azonban éppen ennek köszönhető, hogy ma közösen kijelenthetik: gazdasági reformunk alapvető elveit az egész gazdasáv politik a vezérfonalának kell tekintenünk, ha azt akarjuk, hojy országunk egyik jelentős láncszeme le yen a világ újkori gazdasá i fejlődésének s ezzel hozzájáruljunk a szocialista világrendszer történelmi küldetésének megvalósításához. Vladimír ANDftL,- Jirí BOUŠKA, Július BRÁNIK, Josef BRCÁK, Andrej CAPO, Antonín CERVINKA, Ján FERIANC, Drago FIŠER, Josef FLEK, Josef GOLDMANN, Jaroslav HABR, Jaroslav HLAVÁČ, Milan HORÄLEK, losef HORSKÝ, Filip HRONSKÝ, Felix HUTNlK, J. CHLUMSKÝ, Antonín CHYBA, M. KADLEC, Jiŕí KLlMA, Ladislav KLINKO, V. KOBlK, Rudolf KOCANDA, Hvezdoft KOCTÜCH, Zdenék KODET, Bohumil KOMENDA, Karel KOUBA, Cestmír KOZUŠNlK, Otakar KRAUS, Josef KRYLEK, Kariol KfilZ, Andrej LANTAY, Milan MAJCHER, Jan PLEVA. Antonín RUSEK, Jifí REZNICEK, Pavel SKALNÝ, Lumír SMETANA, Miroslav SOKOL, Miroslav SOUCEK, Karel SUCHAN, Vének ŠILHÁN, Miroslav ŠMEJKAL, Bohumil URBAN, Jiŕí TESAft, Gustáv THOMAS, Josef TOMAN, Miroslav TOMS. Miroslav TUCEK, Rudolf ZUKAL. A ružombsroki Közép-szlovákiai Culluloz- és Papírgyár dolgozji éppen augusztus 21-én fejezték be szabadságukat és a rendkívüli események ellenére is teljesítették a tervet. Augusztus 21-től a múlt hét végéig 1 50U tnnna papirost gyártottak, ebből 750 tonnát exportáltak. Kéoünkön: ján Chebeň a 60 méter hosszú Tampella papírgyártó gép vezetője beállítja a nyómúprést. (J. Valko — CSTK felv.

j 1968. IX. 25.