Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-25 / 265. szám, szerda

1968. IX. 25. Bottomley után Thomson kilincse! Salisburybsn London — James Bottomley államtitkár-helyettes, az angol kormány Rhodesiába küldött megbízottja kedden délután visszatért Londonba, és nem sokkal később jelentést tett Wilson miniszterelnöknek a Salisburyben Ian Smith-szel folytatott titkos tárgyalásairól. Londoni sajtókörökben valószí­nűnek tartják, hogy a rhodesiai kormánnyal rövidesen újabb magasszintű tárgyalások kez­dődnek. Olyan hfr terjedt el, hogy George Thomson, a nem­zetközösségi ügyek minisztere utazik Stalisburybe. Valószínűtlennek tartják, hogy Wilson még ezen a héten, tehát a Munkáspárt jövő hétfőn kezdődő blackpooli kongresz­szusa előtt, nyilvánosan is hozzálát a kiegyezés népsze­rűtlen feladatához, de bizonyos, hogy erre néhány héten belül mindenképpen soi kerül, ami kétségkívül a rhodesiai lakos­ság 95 százalékát kitevő afri­kaiak végleges elárulását jelen­tené. Izrael panaszt emelt az EAK ellen a Biztonsági Tanácsban A csehszlovákiai konszolidálódás a külföldi sajtó tükreben New York — Izrael hétfőn a tűzszünet súlyos megsértésé­vel vádolta Egyiptomot, azt ál­lítva, hogy egyiptomi katonák egy csoportja a Szuezi-csator­nán átkelve támadást intézett izraeli katonai járművek ellen. Noha a vádat az EAK hivatalos szóvivője haladéktalanul meg­cáfolta, Tekoah, Izrael nagykö­vete tájékoztatta az Incidens­ről a Biztonsági Tanácsot. A nagykövet szerint az EAK erői újabb szándékos katonai táma­dást hajtottak végre izraeli erők ellen a Szuezi-csatorna mentén. Riad egyiptomi külügyminisz­ter kijelentette, várható az Iz­raeli—arab háború kiújulása. A helyzet nagyon súlyos és ve­szélyes — mondotta. Riad, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­ra utazik, Hétfőn este Párizsban Debrével tárgyalt a közel-kele­ti kérdésről. Riad Londonban Stewart brit külügyminiszterrel is tárgyalt. A közel-keleti helyzetről foly­tattak eszmecserét. Várható, hogy Riad Wtlson miniszterel­nökkel is találkozik, ami szin­tén arra enged következtetni, hogy Anglia fontosnak tartja a közel-keleti kérdés politikai rendezését. RUSK TALÁLKOZIK A NATO-ORSZÁGOK külügyminisztereivel Washington — Rusk amerikai külügyminiszter október 7-én New Yorkban találkozik néhány NATO-tagország külügyminisz­terével. Nyilván az európai helyzetről fognak tanácskozni. McCloskey, a külügyminisz­térium szóvivője kijelentette, nincs szó hivatalos ülésről, mely a NATO minisztertanácsá­nak rendszeres ülését helyette­sítené. A szóvivő kétségbe vonta U Thant ENSZ-főtitkár kijelen­tését, hogy a tagállamok több­sége ma a VDK elleni légitá­madások beszüntetése mellett szavazna. A moszkvai Pravda prágai tudósítói azt írják, Csehszlová­kiában sokan megértik azt a körülményt, hogy a moszkvai megállapodások következetes végrehajtásának vonala a je­lenlegi helyzetből, a korábbi hónapokban végbement fejlő­désből indul ki, és egyetlen he­lyes út a helyzet rendezésére. Mint a moszkvai közlemény is rámutat, a szovjet fél kifej­tette, hogy megérti és támo­gatja a csehszlovák párt és ál­lam vezetőségének állásfoglalá­sát, amely a vezetési módsze­rek tökéletesítése, a szocialista demokrácia fejlesztése és a marxista—leninista szocialista rend szilárdítása érdekében a CSKP Központi Bizottságának januári és májusi plénumain el­fogadott határozatokból szán­dékozik kiindulni. A tudósítók megjegyzik, hogy a világos törekvés és szándék ellenére még mindig jelentke­zik az attól való félelem, hogy nem térnek-e vissza a január előtti idők. A tudósítók szerint e vitákat nyilvánvalóan az vált­ja ki, hogy nem húznak határt a CSKP vezette nép történelmi szocialista vívmányai, valamint az elkövetett hibák és fogyaté­kosságok között. A Neues Deutschland közöl­te Max Reimannak a Német Kommunista Párt első titkárá­nak a Központi Bizottság 13. plénumán elmondott referátu­mát. Max Reimann állást foglalt a szocialista országok fegyveres erőinek csehszlovákiai fellépé­se és a moszkvai megállapodás mellett. Max Reimann referátu­mában a nacionalizmust, a nemzeti elkülönülést és elszige­telődést jelölte meg fő veszély­ként a szocialista államok kö­zösségében és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Vitá­ba szállt azokkal a nézetekkel, hogy a január utáni csehszlo­vákiai fejlődés kedvezően ha­tott a nyugat-németországi ha­ladó erők tevékenységére. Max Reimann felszólította a nyugat­német baloldalt, hogy a véle­ményeltérések ellenére őrizze meg egységét, szövetkezzék a kommunistákkal a békéért, a haladásért folytatott küzdelem­ben. AZ AL AHBAR alexandriai keltezésű hírében jelenti, hogy az izraeli hatóságok letartóz­tattak és fogságba vetettek há­rom egyiptomi tengerészt, akik mint a Camus libériai teherha­jó legénységének tagjai érkez­tek meg az egyik izraeli kikö­tőbe. INDIRA GANDHI indiai mi­niszterelnök tegnap Rio de Ja­neiroban egyezményt írt alá a két ország kulturális együttmű­ködéséről. WILLIAM SCRANTON volt pennsylvaniai kormányzó, Nl­xon republikánus elnökjelölt külpolitikai tanácsadója kétna­pos látogatást tett Bonnban. Kiesinger kancellárral, Brandt külügyminiszterrel, Schröder hadügyminiszterrel és Strauss pénzügyminiszterrel találkozott. RIO DE JANEIRÖBAN meg­kezdődött az amerikai hadsere­gek 8. értekezlete, amelyen Kuba kivételével a kontinens valamennyi országának vezér­kari főnöke vesz részt. A SPANYOL KORMÁNY enge­délyezte, hogy a diákok saját szervezetet alakítsanak. Ez az intézkedés a diáktüntetések ál­tal kikényszerített egyetemi re­form keretében született. A KÍNAI HATŰSAGOK tovább­ra sem teszik lehetővé, hogy az angol konzulátus kapcso­latba lépjen Anthony Grey-jel, a Reuter tudósítójával, akit ta­valy július óta pekingi lakásá­ban háziőrizetben tartanak. A KÉPVISELŐHÁZ épületét Rómában több mint 3000 mun­kás és paraszt vette körül, hogy Ily módon szorgalmazza a képviselőktől alapvető köve­teléseik azonnali teljesítését. • AZ ATHÉNI KATONAI Bt­RŰSÁG 2—10 évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélt három fér­fit baloldali szervezetekkel folytatott együttműködésért és bújtogató tevékenységért. • PAUL NICULESCU MIZIL, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága végrehajtó bi­zottságának és állandó elnöksé­gének tagja, a Központi Bizott­ság titkára, aki rövid látoga­tást tett Magyarországon, teg­nap elutazott Budapestről. • AZ IGAZSÁG HANGJA rá­dióállomás ismertette a Görög Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának szeptember 20-ai nyilatkozatát. A nyilatkozat el­ítéli az athéni junta által köz­zétett alkotmánytervezetet, amely törvényesíti az ország ki­árusítását a NATO-nak és más agresszív imperialista egyesü­léseknek. • RUSZE bolgár városban megkezdődött a KGST-orszá­gok bőripari szakembereinek szakmai tanácskozása, amely­nek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. • HOWARD SMITH t, az an­gol külügyminisztérium eddigi osztályvezetőjét nevezik kl Nagy-Britannia új csehszlová­kiai nagykövetévé. COUVE DE MURVILLE: Franciaország nem lép ki a NATO-ból Párizs — Couve de Murville francia miniszterelnök hétfőn kormányfői minőségében első ízben jelent meg a televízió képernyőjén, s egyenes adás­ban nyilatkozott az újságírók­nak a feltett bel- és külpoliti­kai kérdésekre. Nyilatkozatának leglényege­sebb eleme az volt, hogy je­lezte: Franciaország nem szán­dékozik kilépni a NATO-ból, amikor a lövő évben húsz év múltán szükségessé válik az egyes - országok tagságának megújítása. Emlékeztetett rá, hogy a francia kormány poli­tikája megmarad a NATO ke­retein belül mindaddig, amíg alapvető változások nem követ­keznek be a kelet—nyugati vi­szonyban. Az egyórás műsor végén Couve de Murville kifejezte meggyőződését, hogy a francia frank szilárd marad, nem haj­tanak végre leértékelést. AZ FKP A KOMMUNISTA VILÁGÉRTEKEZLET elhalasztását javasolja A Szonda 5. íírteljesítményének visszhangja Apollo-kísérlel készül az Egyesült Államokban Párizs — A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak titkársága levelet intézett a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságához, és javasolja, halasszák el a kom­munista és munkáspártok no­vemberre tervezett értekezletét. A francia kommunisták hangoz­tatják, hogy kezdettől fogva az értekezlet összehívása mellett voltak, s aktívan részt vettek előkészítésében. Most azonban úgy gondolják, hogy jobb fel­tételeket kell biztosítani az ér­. tekezlet megtartására, mert a jelenlegi körülmények nem eléggé kedvezőek ahhoz, hogy szavatolják az értekezlet sike­rét. Az FKP felkérte a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint az előkészítő bizottság szep­tember 30-ára összehívott ülé­sének szervezőjét, hogy a test­vérpártokkal ls közölje a fran­cia kommunisták álláspontját. Végül megjegyzik, hogy ha az előkészítő bizottság szep­tember 30-1 ülésének összehívá­sát elengedhetetlenül szüksé­gesnek fogják tartani, a fran­cia kommunisták készek részt venni az ülésen. Moszkva — Melnyikov alez­redes, a Krasznaja Zvezda kü­löntudósltója a földi koordiná­ciós számítóközpontban tartóz­kodott, amikor a Szonda 5. a Holdat megkerülve visszatért Földünk légkörébe, és leeresz­kedett az Indiai-óceánon. Mel­nyikov beszámol arról, hogy az automatikus űrállomás leszál­lásának helyét, pontos óráját, percét, mi több, másodpercét a központban a feldolgozott ada­tok alapján már jóval a leszál­lás előtt tudták. Az egyik tu­dós a ceruzahegyével rámuta­tott a térképen az Indiai-óceán megadott pontjára: majdnem száz százalékig biztos, hogy itt fog leszállni — mondotta. A moszkvai Pravda keddi szá­ma vezércikkben méltatja a ki­magasló szovjet űrsikert. Ez a kiemelkedő teljesítmény újabb széles távlatokat nyit. Lefekteti az alapokat ahhoz, hogy tovább kutassuk a világűrt és a nap­rendszer bolygóit automatikus állomásokkal oly módon, hogy a kutatási anyagok az űrberen­dezésekkel együtt visszatérje­nek Földünkre. Thomas O. Paine, aki október 7-én veszi át az Amerikai Or­szágos Űrhivatal vezetését, be­jelentette, hogy az Egyesült Államok októberben Föld körüli pályára vezérlik az Apollo hold­űrhajót három űrhajóssal a fe­délzetén. Amennyiben a kísérlet sikerrel jár, nem tartja kizárt­nak, hogy az Egyesült Államok esetleg valamikor a jövő évben embereket juttasson el a Hold­ra. Biafra nem adja meg magát Lagos — Ojukwu ezredes biafrai vezető kormánya külföl­di megbízottaival tárgyal. Ezen a tanácskozáson valószínűleg meghatározzák az ellenállás to­vábbi teendőit. Megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy emig­ráns kormányt alakítanak és partizánharcokat szerveznek. Lagosban hivatalosan bejelen­tették, Nigéria ellenez minden olyan törekvést, hogy a biafrai kérdést az ENSZ-közgyűlés elé terjesszék. Enahoro nigériai tájékozta­tásügyi miniszter támadta de Gaulle tábornokot. Kijelen­tette, ha osztja is a francia ál­lamfőnek azt az álláspontját, hogy a nigériai válságot az ön­rendelkezés alapján kell meg­oldani, ez csak az egész or­szágra vonatkoztatható. A mi­niszter egyidejűleg bírálta a Biafrát támogató afrikai orszá­gokat. Hangoztatta, a szövetsé­gi kormány szembe tud száll­ni Ojukwu külföldi barátainak intrikáival. Gowon, a nigériai központi kormány vezetője külföldi meg­figyelőkkel tárgyal. Az angol, kanadai és svéd és ENSZ-meg­figyelők a központi kormány meghívására tartózkodnak Ni­gériában, hogy a helyszínen vizsgálják meg azt a biafrai vádat, hogy a kormánycsapatok kiéheztetik a biafrai lakossá­got. Gowon biztosította a meg­figyelőket, hogy bármelyik harctérre ellátogathatnak. A tengeralattjárók feladata, hogy láthatatlanul támadjanak a tenger mélyéről. A nyugat­németországi Kielben ezt meg is kísérelték, de egészen várat­lanul bukkantak fel, s maguk váltak összpontosított támadá­sok célpontjává. A támadásokat egyelőre a nyugtalan sajtó és egyes aggódó személyek inté­zik. Megismétlődnek... Ártatlanul kezdődött: egy rö­vid megjegyzés látott napvilá­got arről, hogy a kiell Howalds­werke hajógyár négy tenger­alattjárót épít Görögországnak. Ez még nem volna különös, hisz az NSZK Norvégiának is szállít tengeralattjárókat, s ha­dianyag-kereskedelme jelentős tételt képvisel. A különös rész­letek csak később tudódtak ki. Görögország számára 900 tonna vízkiszorítású tengeralattjárókat építenek, éspedig zárt csarno­kokban, hogy elkerüljék a kí­váncsi tekinteteket. Ezután tört kl a Bonnra néz­ve kellemetlen jogi és politikai botrány. Kíváncsi újságírók megkérdezték Bonnban, hogyan lehetséges, hogy Nyugat-Német­ország 900 tonna vízkiszorítású hajókat építsen, hisz a Nyugat­európai Unióra vonatkozó szer­ződés csak 450 tonna vízkiszo­rításúnál kisebb hajók építését engedi meg az NSZK-nak. Kü­lönben ls hadifegyverek gyártá­sáról vagy kiviteléről a szövet­ségi kormánynak kell döntenie, márpedig a kormány állítólag nem tudott és nem is döntött a tengeralattjárók építéséről, függetlenül attól, hogy a ten­Atengeralattjárók útnak indulnak geralattjárókat a görög katonai diktatúrának szánják. Bonnban nagyvonalúan meg­kerülték a kínos kérdéseket ős ellenvetéseket. A kormány szó­vivője kijelentette, hogy Görög­ország az Észak-atlanti Szövet­ség tagja, tetszés szerinti vízki­szorítású tengeralattjárókkal rendelkezhet, s mi sem indo­kolja megrendelésének vissza­utasítását. Ezenkívül állítólag nem komplett tengeralattjáró­kat építenek, hanem csak ré­szeket, amivel megkerülték a Nyugat-európai Unió rendelke­zéseit. Mi különbség van abban, hogy egyszerre, vagy részekben szállítják kí a fegyvert? A tengeralattjárók építése jogi szempontból tehát hivata­losan rendben volna, de még­sem látom olyan egyszerűnek az ügyet. Az NSZK világosan megkerülte a Nyugat-európai Unió tilalmát, mert 900 tonná­nál nagyobb vízkiszorítású ten­geralattjárók építését hosszabb ideig kellett előkészítenie. A tervek és a műszaki dokumen­tációk nem készülnek el egy hét vagy hónap alatt, s ezeket határozottan nem Görögország szolgáltatta. Már pedig merje azt valaki állítani, hogy a mű­szaki terv nem tartozik a gyár­táshoz? ... a múlt tapasztalatai? Szükségtelen felidéznünk a német hadiflotta tengeralattjá­rócsatálnak hagyományait. A Howaldswerke gyárnak nagy tapasztalatai vannak tenger­alattjárók építésében, hisz a náci birodalom egyik fő ten­geralattjáró-szállítója volt, s az elmúlt hetekben 12 tengeralatt­járó építését fejezte be a Bun­deswehr haditengerészete szá­mára. A Howaldswerke részvé­nyeinek a fele a bonni államé. Világos, hogy a bonni kor­mányköröket kínosan érte a tengeralattjáró-építés híre, s nem kétséges, hogy tudtak az ügyről. Elvégre a félig állami vállalatban folyó hajóépítés több, mint néhány láda töltény vagy pisztoly kicsempészése. Az a legaggasztóbb tény, hogy a nyugatnémet hajóhad maga ls az engedélyezettnél na­gyobb vízkiszorítású tenger­alattjárók megrendelésére spe­kulál: hat darab mintegy 900 tonna vízkiszorítású tenger­alattjáró megrendelését tervezi. Ezért logikus az a következte­tés, hogy a görög megrendelés teljesítése tulajdonképpen a Bundeswehrnek szánt sorozat­gyártás előkészítése. Ehhez még az a megjegyzés kívánkozik, hogy az NSZK-ban olyan atom­meghajtású hajómotor fejleszté­sén dolgoznak, amelyet mintegy ezer tonna vízkiszorítású ten­geralattjárókba építenének be. A Bundeswehr haditengerészete így aztán Nyugat-Európa egyik legkorszerűbb flottájává válhat­na. Az első és a második világ­háború közti Időszak éppen elég példát szolgáltatott a né­met hadseregnek arra, hogyan fejlesztettek, próbáltak ki és gyártottak új fegyvereket titok­ban és a nemzetközi kötelezett­ségek mellőzésével, hogyan tar­totta fenn magát a „fekete Reichswehr". önkéntelenül fel­merül a kérdés: ml mindent le­het Nyugat-Németországban ti­tokban, a „kormány tudta nél­kül", a nemzetközi megállapo­dásokkal szöges ellentétben gyártani. Reméljük, hogy ez az Észak-atlanti Szerződésen és a Nyugat-európai Unión belül is elgondolkoztatja a bonni állam partnereit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom