Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-21 / 231. szám, szerda

A kétszeres József Attila díjas Palotai Boris sokat tud az emberekről, a hétköznapok fényeiről, az ünnepnapok tragédiájáról, szerelemről, ködről, alávalóságról, tisztaságról — az életről. Minden élményét sietve közli, nagy mesterségbeli tudással, szellemesen, mélyrelá­tóan. Ezért „soha, soha, sohasem untat..." — Mióta ír? — kérdeztem tőle. — Gyermekkoromba kell visszanyúlnom, igen hajlamos voltam a kitalálásokra. Megértéstelen környezetben hazudozósnak hittek volna, de anyám soha nem tette, hanem mindig csodál­kozva állpította meg: „veled mindig történik valami". Csakugyan, velem mindig történt va­lami, amit csak én láttam meg és ami csak ná­lam tágult eseménnyé ... Tízéves voltam, mikor meghalt apám és egyszerre minden összezsugo­rodott körülöttünk. Kassára költöztünk, kis ud­vari lakásba. Szegények lettünk, de soha vígabb szegénységet nem ismertem. Anyám robotban élt, ám panasz nélkül olyan művészettel em^lt fel bennünket — hárman voltunk testvérek — a hétköznapok fölé, hogy bátran mondhatom, ha van bennem tehetség, akkor azt neki köszönhe­tem. A tollat egy igazságtalan protekciózás adta kezembe. Elvették tőlem egy Iskolai színielőadá­son a szerepemet, és a tanfelügyelő tehetségte­len lányának adták. Mivel szamár nem volt kéz­EMLÉKEI HOZZÁNK ii FŰZIK BESZÉLGETÉS PALOTAI BORISSAL nél, akit fejbe vághattam volna elkeseredésem­ben, hát leírtam a naplómba az esetet. Elámul­tam, mert a leírás után elmúlt a fájdalmam. Az­tán mindent, ami velem történt, és „velem min­dig történt valami", leírtam, ami aztán mással ls történt, figyelni kezdtem, és lázasan forrong­tam minden igazságtalanság ellen. Első sorsdön­tő sikeremet, az Athenaeum országos Ifjúsági pá­lyázaton első díjat nyert regényem Jelentette. — Azóta írók és azóta nem is hagytam abba az Írást. — Ez mind Kassán történt? — Engem minden emlékem Kassához fűz. Ott voltam diák, ott voltam fiatal, ott voltam sze­relmes, ott született a fiam, ott Ismertem meg a munka ízét, ott lettem szegénypártl. Az is kas­sai életemhez tartozik, hogy szavalókőrust szer­veztem gyerekekből, és ezzel a kórussal jártuk be Szlovákia vidékeit. Később egy fiatal tanító se­gítségével munkásokból és diákokból állítottuk össze a kórust. — Magánélete? — Férjhez mentem tizenhét éves koromban, ridám szegénységben szerettük egymást. Aztán egyéves volt a fiam, mikor a férjem meghalt. Ezeket az emlékeket hordozom magammal, kell-e még több vallomás? A többi vallomás ott van a regényeimben, novelláimban ... — Harminc megjelent kötete van, szinte balza­*i bőség. Nagyon szerethet írni. — Téved, nem szeretek írni. Mielőtt írásba kezdek, minden lehetőt kitalálok, hogy kibújjak alóla, százféle dolgot csinálok, hogy húzzam az időt. Igen ám, ha a múzsa engem csak homlokon csókolna, akkor el is lógnám az életemet, de engem a múzsám rugdos, hogy dolgozzam! És hiába akarok évtizedek óta kibújni az írás kény­szere alól, ez nem megy, és én elégedetten ál­lapítom meg, hogy nem megy, mert ha nem írok olyan üresség fog el, hogy alig várom, hogy új­ra kezdjem. — Mi a véleménye a női írókról? — Mindig dühbe gurulok, ha egy nőíróról azt Írja a kritikus: „Ogy Ír, mint egy férfil" Ezt di­csérőleg állapítja meg. Ne írjon úgyl Hisz ép­pen abban van a varázsa, hogy másképp ír, mint egy férfi, mert másképpen érez. Elsorolhatnék a világirodalom nagy női írói közül nem egyet, Kuttkai Eva és Latlnovits Zoltán, Palotai Boris filmváltozatában. Palotai Boris. akinek írásalt csak nő írhatta meg ilyen töké­letesen, megfellebbezhetetlenül, ilyen gyöngé­den, érzékeny együttérzései, soha férfiaktól el nem várható női őszinteséggel, akármilyen té­máról legyen is szó. Nemde? — Teljesen osztom a nézetét. Könyvei sikeré­vel elégedett? — Igen, valamennyi könyvem két kiadásban Jelent meg, A madarak elhallgattak című regé­nyem három kiadásban, összesen hetvenezer példányban. Ez utóbbit csehül és németül is kiadták. — Tud-e alkotásai közül kiválasztani olyant, melyet kedvencének vall? — Legjobban a Keserű mandula című regé­nyemet szeretem. Nagy viharok dúltak körülötte a sajtóban, majdnem elsepertek engem is. So­kat küzdöttem a megírásával. Nos, ez az írá­som szerezte meg a legnagyobb elégtételt. Most egyszerre jelenik meg Jugoszláviában és Nyugat­Németországban. — Filmjei? —- Eddig hat filmszöveget írtam. Egyik „A ma­darak elhallgattak"-ból készült, melynek film­címe „Nappali sötétség" Locarnóban elnyerte a nagydíjat. Televíziós drámám, a „Nő a barakk­ban" című viszont Monte-Carlóban ugyancsak nagydíjat nyert. — Tudtommal jelenleg ts sokat tartózkodik a stúdióban, valószínűleg nem ok nélkül... — A nyugatnémet televízió megrendelésére a „Férfi" című regényemből készül film a Hunga­rofilm és a Mafilm rendezésében. A regény kü­lönben most jelenik meg a Paper Back (olcsó kiadás) sorozatban. — Miről szól? — Egy deportálásból hazavergődött asszony­ról, akinek férjét és gyermekeit elpusztították. Kopasz fejjel, csontig lesoványodva, lelkileg tel­jesen kiégve, nincs ereje hazamenni sem elár­vult lakásába, hanem volt tanárnőjénél húzódik meg. Ebben a didergő magányban összeakad egy férfival, akibe beleszeret és ez a szenvedélyes szerelem húzza vissza az életbe. Egy véletlen folytán kiderül, hogy a férfi álnéven bujkáló volt csendőr. A felismerés drámai konfliktusba sodorja az asszonyt. Mikor a könyv megjelent, a kritikusok úgy nyilatkoztak, hogy ez a törté­net fllmesítésért kiált... — fi s? — ... és most megfilmesítik, méghozzá el­sőrangú szereposztásban: Ruttkai Éva, Latlnovits Zoltán, Bulla Elma. A rendező Mihályfi Imre. Te­levíziós film, de a mozikban is bemutatják. Né­met szinkronját Münchenben veszik fel. — Oj regénye készül-e? — Szeptemberben jelenik meg új regényem „Zöld dió" címen. Hőse egy fiatal lány, elvált szülök gyermeke, aki szüleinek inkább teher, és csak mint „problémát" tartják számon. Senki sem ismeri fel könyörtelen, nyers őszinteségé­ben a hűséget és a valakihez való tartozás Igé­nyét. — Modellje? — Soha nem voltam hű egy modellhez, azt ír­tam meg mindig, ami izgatott, és magam for­máltam ki a hőselmet. Ennek a regénynek a megírásában az segített, hogy nagyon sokáig él­tem fiatalok között, tovább, mint más szabályos anya. — Igen, anyát mondtam, nem írót. Anya minőségben kerültem közel a fiatalokhoz. A fiam akkor ls ott lakott még, mikor más fiatalember rég elkerült hazulról. Tele volt a ház fiatalok­kal. Zengtek a falak vágyaiktól, kérlelhetetlen ítéleteiktől. Aztán engem is elért az anyák sorsa. „Szoktatom a szívemet a csendhez" — pró­báltam József Attil­lával vigasztalód­ni, de a következő sornál, a „nem oly nehéz"-nél elakad­tam. Nehéz volt. A z élet törvé­nye, hogy „mindig tör­ténik velünk va­lami". Ezt Palotai Boris, a kitűnő író tudja jól és érzem, ha elcsitul benne kissé a bánat, ke­zébe kapja penná­ját és ebből is egy pompás re­gény lesz, olvasói örömére. Férli című regényének SIMKÚ MARGIT NYELVMŰVELÉS Ne tűrjük az idegenszerűségeket Csehszlovákta-szerte ismeri és szereti a magyar lakosság apraja-nagyja az anyanyelvén megjelenő sajtótermékeket. Ezek nélkül jóformán élni sem tudnak. Mind gyakrabban érke­zik azonban panasz, hogy az újság és a hetilapok nyelvében túl sok az idegenszerűség. Vizsgáljuk csak meg, jogo­sak-e a panaszok! Ha beleolvasunk a különböző kiadványokba, meglepődünk, hogy nyelvi szempontból meny­nyi németes csökevényt, úgyne­vezett germanizmust találunk a mondatokban. Egy tipikus hibá­ra rögtön három példát is idé­zek: 1. „Az ipolysági alapisko­la... nagy súlyt fektet a tanu­lók iskolán kívüli foglalkozta­tására is." 2. „Az eddiginél na­gyobb súlyt fektetünk a parko­sításra." 3. „Az elkövetkező időkben nagyobb súlyt kell fek­tetni a katonák elszállásolásá­ra ..." Az Idézett sorok jó híreket adnak tudtul, mégis rontják az olvasó örömét azzal, hogy nagy súlyt, illetve nagyobb súlyt fektetnek a helyes kezde­ményezésekre. Csak nem tönk­retenni, agyonnyomni akarják azokat? Megfelelőbb lenne ezentúl hasonló szövegkörnye­zetben a gondot fordít, a fi­gyelmet szentel, az ügyel reá stb. kifejezések értelem szerin­ti használata. Bizonyos cikkekben, illetve novellákban — főleg a germa­nizmus hatására — más típus­hibák is előfordulnak. Hivatkoz­hatom Itt több esetre: 1. Akad­nak szerzők, akik újságírói gyakorlatukból még nem szám­űzték az úgy — mint és az úgy — valamint páros kötősza­vakat („Megbeszélések f oly:*.' . úgy a tárgyalások színhelyé.... mint programjára vonatkozi lag." — „Ogy az EFSZ-eket, va lamint az ipari üzemeket vou zóvá kell tenni a fiatalság szá­mára.") Pedig ezeket a páros kötőszavakat a mind — mind és az is — is teljesen és ma­gyarosan pótolja. 2. Vannak no­vellisták, akik közvetkezetle­nek a határozott (a, az) és a határozatlan (egy) névelő használatában. Elhagyják ott, ahol szükséges volna, de kite­szik ott, ahol felesleges (pl. „Vera akkor egy szép lány volt."). 3. Az írástudók tekinté­lyes része él anyanyelvünk szellemétől Idegen, németes ki­fejezésekkel: jól néz ki, jól jön ki vele, nem ismerem ki maga­mat benne, fehéren feketével, szőnyegre került probléma, mintha a jó színben van, a megértik egymást, a nem látok tisztán, a letagadhatatlanul, a felvetődött stb. nem volnának ezeknek tökéletes magyar meg­felelői. Viszonylag kevés ma már azoknak a típushibáknak a szá­ma, amelyeket az egykori rend­kívül elterjedt latin nyelv ha­tásával magyarázhatunk. De azért még ilyenekkel is szem­bekerül a figyelmes olvasó Könyveinkből példákat is em­líthetünk: „Megbosszulom ma­gamat rajta" — halljuk az egyik regényhőstől, holott bizo­nyosan azt akarta mondani: bosszút áll. Ne békéljünk meg az anya­nyelvünket mételyező idegen­szerűségekkel! Fogjunk hozzá tervszerű és tudatos kiirtásuk­hoz. Az eredmény nyelvi öntu­datunktól függ. DOBAY BÉLA KULTURÁLIS HÍREK • JÜNIUS rendkívül gazdag volt Európa-szerte zenei verse­nyekben és fesztiválokban. íme néhány a fontosabb, nemzetközi jellegű és jelentőségű zenei eseményekből: ebben a hónap­ban rendezték meg a harmadik nemzetközi Bach-versenyt Lip­csében; a zürichi ünnepi hete­ket, a tizenhetedik augsburgl Mozart-fesztivált; Amszterdam­ban, Hágában, Rotterdamban és Scheveningenben a holland ze­nei fesztivált; a müncheni Bach-fesztlvált, Stuttgartban a zeneművészeti főiskolák verse­nyét; Nürnbergben a tizenhete­dik nemzetközi orgonahetet és orgonaversenyt; megint csak Stuttgartban a német énekka­rok fesztiválját stb. • Súlyos deficittel küzd a New York-i Metropolitan Opera: míg minden egyes előadása öt­venkilencezer dollárba kerül, a telt ház is csak negyvenkétezer dollárt hoz (a jegyek ára más­fél és tizennégy és fél dollár között mozog). Mivel az Opera (egyáltalában az amerikai kul­túrintézmények) állami támoga­tásban nem részesül, magánsze­mélyek dotációiból tartja fenn magát: egyrészt háromszázöt­ven gyáros hozzájárulásából, akik évi legalább ezer dollárt ajánlottak fel a Metropolltan­nek, másrészt ipari és kereske­delmi vállalatok ajándékaiból, melyek ilyenformán adócsök­kentésben részesülnek. • AMMANBAN megkezdte kísérleti adását Jordánia első televíziós adóállomása. A ké­sőbbiekben az ammani adó két csatornán fog műsort sugároz­ni. • Josefine Baker Párizsban címszerepet alakít a Halló, Dol­ly! című amerikai musicalban. A darabot a jövő év februárjá­ban mutatják be. • Carlo Ponti filmre viszi Brecht Kurázs mama című da­rabját. A filmet Michelangelo Antonioni rendezi, a főszerepet Sophia Loren játssza. APRÓHIRDETÉS • Horvátb Lajosnak és fele­ségének Negyedre — közelgő névnapjuk alkalmából gratulál fia, menye és Renátka. 0 892 ALLAS • A varnsdorft Ellte Harisnya­gyár azonnal alkalmaz 15 évesnél Idősebb lányokat. A 4— e heti be­tanulás után a kereseti lehetőség 900—1500 korona havonta. Tiszta munka. Előfeltétel: egészséges szem. Belépés azonnal. Lakást és ellátást hajadonok számira bizto­sítunk. Az útiköltséget a belépés­nél megtérítjük. Jelentkezni lehet: Ellte n. p. osobné oddelenie, Varnsdorf. ÜF-932 • 'a V9W5 7 » IWGF ­•nmlmmm^mmM' >' ' - . • - i-y- JSK: Sii jól szituált leány más lehetőség hiányában ezúton keresi 26—35 éves komoly férfi Ismeretségét. Jelige: Rossz egyedül. 0 925 • 38/177 ezúton keresem magá­nyos nő ismeretségét 40 éves ko­rig házasság céljából. Mindenem van, de jó feleséggel boldogabb lennék. Jelige: Megértés. 0 929 • 25/183 elvált asszony egy kis­fiúval, élettársat keres 40 éves korig saját házzal. Jelige: Falu­siak előnyben. „ ajl • Falun élö, 40-éves, özvegy fér­fi megismerkedne házasság céljá­ból szerény lánnyal, esetleg gyer­mektelen özvegyasszonnyal. Fény­képet várok. Jelige: Hűség. 0-930 VEGYES ADASVÉTEl • Eladó régebbi, kétszobás csa­ládi ház különálló épülettel, nagy udvarral. Vétel után azonnal be­költözhető. Samorín, Duna utca 370. 0-920 • MB—1000-es személygépkocsi (15 000 km) azonnal eladó. Manda, Pezlnok, Záhradná. 0-919 • Eladó fehér, jú karban lévő MB—1000-es személygépkocsi. Cím: Szász József, Svodln 545, okres Nové Zámky. 0-927 • Felhívom osztálytársaim figyel­mét, akik 1958-ban érettségiztek a rozsnyúl pedagógiai iskola IV. b osztályában, haladéktalanul adják meg címüket. Nagy Nándor, Surt­ce 80, p. HajnáCka. 0-923 • Elcserélném 2-szobás, összkom­fortos lakásomat bármilyen szá raz lakással Rimaszombatból Bra­tlslavába. Jelige: SUrgös. 0-923 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ISMERKEDÉS • Rendes falusi legényember élettársat keres 30—40 évig, leányt vagy Özvegyasszonyt. Jel­ige: CsallÓkOz. Ú-917 • 25 évss, szfika, érettségizett. • Mindazoknak a rokonoknak, barátnőknek, munkatársaknak és ismerősöknek, akik részt vettek felejthetetlen Marcsek Tiborné szül. Fülöp Éviké temetésén, ezúton mondunk kö­szönetet. Szülei, férje és a gyászoló család 0-922 1968. VIII. 21. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom