Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)
1968-08-14 / 224. szám, szerda
A müncheni események 30. évfordulójára A BÉCSI DÖNTÉSIG RÓJÁK DEZSŐ DOKUMENTUM SOROZATA (2) Az „ötödik hadtestet" Szlovákia területén különösen két reakciós tömegpárt képviselte: a Hlinka-féle klerikálfasiszta Szlovák Néppárt vagy egyszerűen a „Hlinka-párt", valamint az irredenta Egyesült Magyar Párt. A müncheni árulást követő napokban a Hlinka-féle Szlovák Néppárt már elérkezettnek látta az időt a húsz esztendőn át fennen hangoztatott szeparatista tervek megvalósítására. Amikor a csehszlovák állam a leg» szorongatottabb helyzetben volt, a német haderő pedig alig fejezte be az elszakított Szudéta-vidék megszállását, 1938. október 6-ára Zsolnára pártértekezletet hívtak egybe, amelyen a kommunista párt kivételével minden szlovákiai politikai párt képviseltette magát. Az értekezleten dr. Tiso — a szlovák nép legnagyobb árulója — vezetésével szlovák autonóm kormányt alakítottak, amelynek Karmasin, a szlovákiai német fasiszták vezére is a tagja lett államtitkári minőségben. Ugyanakkor megalakították a hírhedt Hlinka-gárdát is. Szlovákiában a klerikálfasizmus lett úrrá. ... A helyzetre Jellemző, hogy a szlovákok néhány nappal ezelőtt azt üzenték, hogy Prága felé barátságos arcot kell mutatniuk, különben a lemészárlás veszélyének vannak kitéve... Kánya." („Magyarország és a második világháború, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1966, 105. oldal.) Az utolsó sorok szövege a jezsuita iskola ragyogó tükörképe. A magyarokkal való tárgyalások idején Tiso bizonyára nem számolt az események oly rohamos kifejlődésével. A szlovákiai magyar reakciós pártok szerepe Csehszlovákia egységének megbontása terén már többé-kevésbé közismert volt. A szlovákiai reakciós magyar burzsoázia a Csehszlovák Köztársaság megalakításának első heteitől kezdve következetesen és tervszerűen végrehajtotta a Horthy-féle Magyarország politikai célkitűzéseit. Horthy kormánya 1935-ben azzal a • feladattal bízta meg szlovákiai exponensét, Szentiványit, hogy egyesítse a kisebbségi magyar pártokat egy egységes, nagy politikai pártba, amely nagyban hozzájárulhat a A müncheni egyezmény tárgyalóasztala körül Dr. Tiso álszenteskedve krisztusi szeretetet hirdetve, fekete papi ruhában az ősgermán istenekben bízó Hitler oltalma alá helyezte a szlovák nép további sorsát. A fekete reverenda mintegy szimbólum volt Szlovákiában annak a sötét korszaknak, amely ellen a végletekig elkeseredett szlovák nép 1944 nyarán fegyvert ragadott. Ha Tiso nevével kapcsolatban tevékenysége jellemzésére a „szlovák nép legnagyobb árulója" jelzőt használtuk, ezen véleményünket tökéletesen alátámasztja az itt idézett hivatalos okmány, amely szerint Tiso a müncheni döntést megelőzően hajlandó lett volna Szlovákiát a szlovák nép legádázabb ellenségéhez, Horthy Magyarországához csatolni. Az okmány a következőket tartalmazza: „Kánya Kálmán külügyminiszter 1938. szeptember 27-én kelt rejtjeles távirata Hory András varsói követhez... a szlovákok úgy látszik tovább folytatják kétszínű játékukat. Amíg Sidor csehbarát nyilatkozatokat tesz, addig Tiso a napokban három pontban foglalta össze kívánságaikat Magyarországhoz való csatlakozásuk esetében. Ezek: 1. Központi hivatal, végrehajtó hatalommal Szlovenszkó közigazgatását illetőleg és a szlovák nyelv hivatalos használata. 2. Külön országgyűlés törvényhozó hatalommal a belügyekben, vallás- és közoktatási ügyekben, valamint az igazságügy területén és személyi ügyekben. 3. Költségvetési kvóta. Tisóval közöltük, hogy kívánságaikat akceptáljuk, amit 6 megnyugvással vett tudomásul. szervezett magyarság politikai súlya és átütő ereje növeléséhez. Ez a terv a magyar reakciós pártokban termő talajra talált. 1936-ban a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Keresztényszocialista Párt egyesült. E házasságból született új pártot Egyesült Magyar Pártnak keresztelte el, amelynek vezérei Esterházy, Szüllő, Jaros, Korláth és mások voltak. Az új párt legfőbb stratégiai célja Csehszlovákia szétzüllesztése révén a Szent lstván-i gondolatnak megfelelő régi Magyarország határainak visszaállítása volt. Milyen híven szolgálták ezeket a revíziós, államellenes törekvéseket, ennek bizonyítására idézzük Esterházy János gróf néhány felszólalását a klerikálfasiszta szlovák állam parlamentjében. 1939. július 25-én többek között a következőket mondotta: „A csehszlovák elnyomás időszakában mi, magyarok az autonómiáért küzdöttünk Harcunkban a Hlinka-féle Szlovák Néppárt oldalán haladtunk ... 1940. május 15-én: „A mi politikai tevékenységünk tagadhatatlanul destruktív volt..." 1940. november 1-én: Mi, magyarok a Csehszlovák Köztársaságra úgy tekintettünk, mint egy életképtelen tákolmányra és jól tudtuk, hogy nem tarthatja magát. A prágai parlamentben mint a magyarság képviselője segítettem rombolni mindazt, ami nekem szívből ellenszenves volt..." A bécsi döntés után a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva, a Horthy-kormány utasítására az Egyesült Magyar Pártot átszervezték. Járos lett a Dél-Szlovákia megszállt területén működő párt elnöke, gróf Esterházy viszont a szlo vákiai magyarok vezére. Hitler uralomra jutása, valamint az ezáltal nyíltan fasiszta, agresszív Németország megteremtése, fölötte biztatóbb távlatokat nyitott a magyar uralkodó osztályok előtt. Abban az időben a magyar kormány elnöke Gömbös Gyula, az 1919ben csatát vesztett magyar proletariátus hóhéra volt. Alig egy hét telt el Hitler kancellárrá való kinevezése után, amikor Wettstein János, Magyarország akkori berlini ügyvivője megjelent Hitlernél Gömbös Gyula baráti üzenetével. Néhány levélváltás után 1933 júniusában Gömbös mint az első külföldi kormányelnök meglátogatta Hitlert. A tárgyalások során Hitler kijelentette, hogy hajlandó támogatni a magyar uralkodó osztály revíziós igényeit, de egyúttal rámutatott arra, hogy saját célkitűzéseit mindenekelőtt Csehszlovákia ellen kell összpontosítania. A német agresszió veszélyét elsőnek a Szovjetunió ismerte fel, s a kollektív biztonsági rendszer megteremtése érdekében élénk külpolitikai tevékenységet kezdett. Ennek eredményeként 1935. május 16-án létrejött a szovjet—francia szerződés, mint a német agresszió elleni védelem eszköze. A szovjet—francia szerződés megkötése arra késztette a korábban élesen szovjetellenes politikát folytató csehszlovák kormányt, hogy — a francia szövetségeshez hasonlóan — ugyancsak védelmi szerződést kössön a Szovjetunióval. Németországban Hitler uralomra jutása után mind a népgazdaság, mind az ország külpolitikája a totális háború előkészületeit szolgálta. 1937 novemberében a Wehrmacht vezetőségének értekezletén Hitler leszögezte, hogy a német élettér kérdését csakis fegyverrel lehet megoldani. Az értekezletről fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint Csehszlovákia lerohanása egyike lesz a német élettér kibővítésére irányuló lépéseknek. Néhány nappal az említett értekezlet után 1937. november 27-én Hitler fogadta Horthy megbízottait, Darányit és Kányát, s a tárgyalások folyamán a magyar külpolitika célkitűzéseinek., megfelelően világosan kijelentették, hogy megakadályozzák bárminemű németellenes blokk megalakítását. Hitler többek között azt tanácsolta, hogy Magyarország ne forgácsolja szét politikai erejét különböző apró, lényegtelen célok érdekében, hanem egyetlen vonalra összpontosítsa, nevezetesen Csehszlovákia ellen. Az események rohamosan és feltartóztathatatlanul peregtek Csehszlovákia megsemmisítésére irányulva. A német Nemzeti Szocialista Párt 1938. szeptember 12-1 ülésén Hitler napirendre tűzte Csehszlovákia likvidálását. Kijelentette, hogy bármikor kész a döntést a diplomáciai útról katonai síkra terelni. Közben egyre több jel mutatott arra, hogy a nyugati hatalmak nem merik kenyértörésre vinni a dolgot Németországgal és hajlandók Csehszlovákiát kiszolgáltatni Hitlernek, hogy ezzel a Szovjetunió felé tereljék a német terjeszkedési törekvéseket. 1938. szeptember 14-én NagyBritannia miniszterelnöke, a 70 éves Chamberlain Hitlerhez repült (akkor ült életében először repülőgépen). A következő napon Berchtesgadenban tárgyaltak, s ezen az értekezleten adta tudtára Hitlernek, hogy hozzájárul Csehszlovákia németlakta területeinek elcsatelásához. A vágsellyei példa T ársadalmi életünk egyik jelentős problémája az ifjúság alkotóerejének, aktivitásának és tenni vágyásának megfelelő biztosítása. Különböző tanácskozásokon, lapok hasábjain, rádióban és televízióban foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Már rájöttek arra, hogy az oly sokat hangoztatott egység mellett elveszett a tartalom, az ifjúsági szervezet munkája formálissá vált, egyre több fiatal idegenedett el ettől a szervezeti formától és valami más után nézett. Sokan a könnyebbik végéről fogtak hozzá, feltűnést és megvetést keltő viselkedéssel tombolták ki energiájukat, de nagy számban akadtak olyanok is, akik elgondolkoztak azon, hogyan is; lehetne korszerű keretek között helyes irányba terelni ifjúságunkat. A tavaszi derűt hozó első fecskék néhány évvel ezelőtt jelentkeztek ifjúsági mozgalmunkban, amikor minden felső utasítás nélkül, alulról jövő kezdeményezésként megalakultak az ifjúsági klubok. Ez a mozgalom egyre terebélyesedett és ma már számottevő szerepe van országos viszonylatban is. Sokan akadnak még ma is, különösen a helyi és járási szervek képviselői között, akik csóválják a fejüket, nincsenek tisztában a klubmozgalom célkitűzéseivel és jelentőségével. Nekik és másoknak is szolgálion fényes példaként a vágsellyeli Vörösmarty Klub tevékenysége és elért eredményei... — Két évvel ezelő't alakult meg a klubunk — kezdi a beszélgetést Tóth Lajos a khib elnöke. A vidéki magyar kulturális élet elavult formái bizony nem vonzották a fiatalokat és ezért határoztuk el, ho?v más formában igyekszünk céltudatos szórakozást nyújtani művelődést szomjazó ifjúságunknak. Tervünk megértésre talált a Városi Művelődési Otthon vezetőinél, a helyi Centrál kávéhúz igazgatója pedig minden hétfőn rendelkezésünkre bocsátotta a helységet. Az alapvető feltételeket ezzel sikerült biztosítanunk és íey munkához láthattunk. Szabályzataink nem voltak és nem lesznek. Egyetlen Íratlan törvény a megfelelő viselkedés és ez ellen ez idáig nem történt semmi kihágás. Saját zenekarunk van. hetenként ők gondoskodnak a jó talpalávalóról, emellett a társasjátékok kedvelői is kedvükre szórakozhatnak, sakk. biliárd, kártya, asztalifoci és más játékok, állanak rendelkezésiikre. Időnként nagy sikerű mulatságot is rendeznek, a tavaszi gyertyabált még a mai napig is emlegetik. A nyári hónapokban kellemes szórakozást biztosít a Vágparti tábortűz, ahol közös műsorral, játékokkal teszik emlékezetessé az eltöltött órákat. Működésük egyik fő célkitűzése a színvonalas szórakozás biztosítása, de hasonlóan fontosnak tartják a megfelelő művelődést is. A szép kivitelezésű műsorfüzet tanúsága szerint itt ls kitűnő és sokrétű a választék. — Nagy érdeklődés kíséri az irodalmi esteket — mondta később az elnök. — Az idén Móricz Zsigmond, Vörösmarty Mihály, Krúdy Gyula és más irodalmi nagyságok műveiből tartottunk színvonalas műsort. A természettudományok kedvelőire is gondoltunk, és meghívtuk körünkbe Pintér István mérnököt, aki az Antark'iszról tartott lebilincselően érdekes előadást. Az ifjúságot érdeklő kérdéseket is napirendre tűztük. A helyes párválasztásról, a cigarettázásról és más közérdekű problémáról hallhattunk érdekes tájékoztatót. Egyik legnépszerűbb műsorunk a Kedvenc verseim sorozat, amelyen a klubtagok mondják el legszebbnek tartott verseiket. Utána vita következik, miért szép az elhangzott vers és hogyan kellene előadni. Rengeteg érdekes műsort rendeztünk már, szinte lehetetlen valamennyiről beszámolni... Nagy gondot fordítunk a nyelvművelésre Is, erről rendszeresen elbeszélgetünk. Nagy élményben volt részünk, amikor dr. Deme László előadását meghallgattuk a mai magyar nyelvhasználat időszerű kérdéseiről. Tóth Lajos elgondolkodott, majd így fűzte tovább a szót: — Harmincan kezdtünk, ma már csaknem kétszáz tagunk van. Ismernek bennünket, bármerre megyünk, elismerő pillantásokkal találkozunk és ez nagyon jólesik. „Elejétől tudtam a klubról, szerettem és féltettem: megtalálja-e a helyét mai életünkben és a sellyei fiatalok szívében" — mondta nemrég dr. Deme László. Ma már elmondhatjuk, hogy munkánkat siker koronázta: fiatalok vallják magukénak és szeretik klubjukat. Turczel Lajos, a pozsonyi Komenský Egyetem tanszékvezető tanára így nyilatkozott róluk: „Igényes és hasznos a tevékenységük, amely mögött már összeforrott és a szellemi élet tájékozódását tudatosan felmérő kollektívát érez az ember." A klubestékre már az idősebb értelmiség képviselői is egyre többen járnak. Dr. Feldmár Zoltán, a Sarló-mozgalom volt tagja is rendszeres látogatója a klubnak. — Sokoldalú, hasznos munkát végeznek fiataljaink — mondja — mi ís szívesen eljárunk közéjük. Nagyon tetszik a műsor is. Szerintem a jövőben is nagy figyelmet kell szentelni a magyar irodalom és a nyelvművelés kérdéseinek. A mi sajátos körülményeink között ez a klubok egyik legfontosabb feladata. Később újra Tóth Lajoshoz fordultam kérdéssel: — Mennyi erőfeszítés szükséges a klub működéséhez? — Nagyon sok, de ha a tagság aktívan dolgozik, akkor szép eredmény érhető el. Szeretni kell ezt a munkát, lelkesedni érte, s akkor minden nehézséget áthidalhatunk ... Jelenleg szünetel a klubélet. A pihenés éš tervezgetés időszaka ez. — Mi is tovább akarunk lépni, igényesebb, színvonalasabb klubestéket tervezünk. Jó lenne, ha végre megvalósulhatna az az elképzelésem is, hogy szorosabbra fűzzük a meglevő klubok egymás közti kapcsolatait, hogy rendszeresen tudjunk egymásról, ismerjük egymás gondját és örömét. Tevékenységünk jóval sokrétűbb lehetne, ha közös tervek alapján működhetnénk. Megszívlelendő, okos gondolatok ezek. A vágsellyeiek követőkre várnak... K itűnően működő, tevékeny kollektívától búcsúztam Vágsellyén. Munkájuk és eredményeik bizonyítják, mennyi mindent érhetünk el, ha szabad teret biztosítunk az ifjúság tenni- akarásának. Klubmozgalmunkban is szinte egyedülálló példa a vágselylyeiek eredményes munkája. A többi klubokon és más ifjúsági szervezeteken a sor, kövessék példájukat, okuljanak lelkesedésükből és akkor az eredmény sem marad el. SZILVASSY JÖZSEF