Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-14 / 224. szám, szerda

A müncheni események 30. évfordulójára A BÉCSI DÖNTÉSIG RÓJÁK DEZSŐ DOKUMENTUM SOROZATA (2) Az „ötödik hadtestet" Szlová­kia területén különösen két reakciós tömegpárt képviselte: a Hlinka-féle klerikálfasiszta Szlovák Néppárt vagy egysze­rűen a „Hlinka-párt", valamint az irredenta Egyesült Magyar Párt. A müncheni árulást követő napokban a Hlinka-féle Szlovák Néppárt már elérkezettnek lát­ta az időt a húsz esztendőn át fennen hangoztatott szeparatis­ta tervek megvalósítására. Ami­kor a csehszlovák állam a leg» szorongatottabb helyzetben volt, a német haderő pedig alig fejez­te be az elszakított Szudéta-vidék megszállását, 1938. október 6-ára Zsolnára pártértekezletet hívtak egybe, amelyen a kom­munista párt kivételével min­den szlovákiai politikai párt képviseltette magát. Az érte­kezleten dr. Tiso — a szlovák nép legnagyobb árulója — ve­zetésével szlovák autonóm kor­mányt alakítottak, amelynek Karmasin, a szlovákiai német fasiszták vezére is a tagja lett államtitkári minőségben. Ugyanakkor megalakították a hírhedt Hlinka-gárdát is. Szlo­vákiában a klerikálfasizmus lett úrrá. ... A helyzetre Jellemző, hogy a szlovákok néhány nappal ez­előtt azt üzenték, hogy Prága felé barátságos arcot kell mu­tatniuk, különben a lemészár­lás veszélyének vannak kité­ve... Kánya." („Magyarország és a második világháború, Kos­suth Könyvkiadó, Budapest, 1966, 105. oldal.) Az utolsó sorok szövege a je­zsuita iskola ragyogó tükörké­pe. A magyarokkal való tárgya­lások idején Tiso bizonyára nem számolt az események oly ro­hamos kifejlődésével. A szlovákiai magyar reakciós pártok szerepe Csehszlovákia egységének megbontása terén már többé-kevésbé közismert volt. A szlovákiai reakciós ma­gyar burzsoázia a Csehszlovák Köztársaság megalakításának első heteitől kezdve következe­tesen és tervszerűen végrehaj­totta a Horthy-féle Magyaror­szág politikai célkitűzéseit. Horthy kormánya 1935-ben azzal a • feladattal bízta meg szlovákiai exponensét, Szentivá­nyit, hogy egyesítse a kisebbsé­gi magyar pártokat egy egysé­ges, nagy politikai pártba, amely nagyban hozzájárulhat a A müncheni egyezmény tárgyalóasztala körül Dr. Tiso álszenteskedve krisztusi szeretetet hirdetve, fe­kete papi ruhában az ősgermán istenekben bízó Hitler oltalma alá helyezte a szlovák nép to­vábbi sorsát. A fekete reverenda mintegy szimbólum volt Szlovákiában annak a sötét korszaknak, amely ellen a végletekig elke­seredett szlovák nép 1944 nya­rán fegyvert ragadott. Ha Tiso nevével kapcsolat­ban tevékenysége jellemzésé­re a „szlovák nép legnagyobb árulója" jelzőt használtuk, ezen véleményünket tökéletesen alá­támasztja az itt idézett hivata­los okmány, amely szerint Tiso a müncheni döntést megelő­zően hajlandó lett volna Szlo­vákiát a szlovák nép legádá­zabb ellenségéhez, Horthy Ma­gyarországához csatolni. Az ok­mány a következőket tartalmaz­za: „Kánya Kálmán külügymi­niszter 1938. szeptember 27-én kelt rejtjeles távirata Hory András varsói követhez... a szlovákok úgy látszik tovább folytatják kétszínű játékukat. Amíg Sidor csehbarát nyilatko­zatokat tesz, addig Tiso a na­pokban három pontban foglalta össze kívánságaikat Magyaror­szághoz való csatlakozásuk ese­tében. Ezek: 1. Központi hivatal, végrehaj­tó hatalommal Szlovenszkó köz­igazgatását illetőleg és a szlo­vák nyelv hivatalos használata. 2. Külön országgyűlés tör­vényhozó hatalommal a bel­ügyekben, vallás- és közoktatá­si ügyekben, valamint az igaz­ságügy területén és személyi ügyekben. 3. Költségvetési kvóta. Tisóval közöltük, hogy kíván­ságaikat akceptáljuk, amit 6 megnyugvással vett tudomásul. szervezett magyarság politikai súlya és átütő ereje növelésé­hez. Ez a terv a magyar reakciós pártokban termő talajra talált. 1936-ban a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Keresztény­szocialista Párt egyesült. E há­zasságból született új pártot Egyesült Magyar Pártnak ke­resztelte el, amelynek vezérei Esterházy, Szüllő, Jaros, Kor­láth és mások voltak. Az új párt legfőbb stratégiai célja Csehszlovákia szétzüllesztése révén a Szent lstván-i gondo­latnak megfelelő régi Magyar­ország határainak visszaállítása volt. Milyen híven szolgálták eze­ket a revíziós, államellenes tö­rekvéseket, ennek bizonyításá­ra idézzük Esterházy János gróf néhány felszólalását a klerikál­fasiszta szlovák állam parla­mentjében. 1939. július 25-én többek kö­zött a következőket mondotta: „A csehszlovák elnyomás idő­szakában mi, magyarok az au­tonómiáért küzdöttünk Har­cunkban a Hlinka-féle Szlovák Néppárt oldalán haladtunk ... 1940. május 15-én: „A mi po­litikai tevékenységünk tagadha­tatlanul destruktív volt..." 1940. november 1-én: Mi, ma­gyarok a Csehszlovák Köztársa­ságra úgy tekintettünk, mint egy életképtelen tákolmányra és jól tudtuk, hogy nem tart­hatja magát. A prágai parla­mentben mint a magyarság képviselője segítettem rombolni mindazt, ami nekem szívből el­lenszenves volt..." A bécsi döntés után a meg­változott viszonyokhoz alkal­mazkodva, a Horthy-kormány utasítására az Egyesült Magyar Pártot átszervezték. Járos lett a Dél-Szlovákia megszállt te­rületén működő párt elnöke, gróf Esterházy viszont a szlo vákiai magyarok vezére. Hitler uralomra jutása, vala­mint az ezáltal nyíltan fasisz­ta, agresszív Németország meg­teremtése, fölötte biztatóbb távlatokat nyitott a magyar uralkodó osztályok előtt. Abban az időben a magyar kormány elnöke Gömbös Gyula, az 1919­ben csatát vesztett magyar pro­letariátus hóhéra volt. Alig egy hét telt el Hitler kancellárrá való kinevezése után, amikor Wettstein János, Magyarország akkori berlini ügyvivője megje­lent Hitlernél Gömbös Gyula baráti üzenetével. Néhány le­vélváltás után 1933 júniusában Gömbös mint az első külföldi kormányelnök meglátogatta Hitlert. A tárgyalások során Hitler kijelentette, hogy hajlan­dó támogatni a magyar uralko­dó osztály revíziós igényeit, de egyúttal rámutatott arra, hogy saját célkitűzéseit mindenek­előtt Csehszlovákia ellen kell összpontosítania. A német agresszió veszélyét elsőnek a Szovjetunió ismerte fel, s a kollektív biztonsági rend­szer megteremtése érdekében élénk külpolitikai tevékenysé­get kezdett. Ennek eredménye­ként 1935. május 16-án létre­jött a szovjet—francia szerző­dés, mint a német agresszió el­leni védelem eszköze. A szov­jet—francia szerződés megkö­tése arra késztette a korábban élesen szovjetellenes politikát folytató csehszlovák kormányt, hogy — a francia szövetséges­hez hasonlóan — ugyancsak vé­delmi szerződést kössön a Szovjetunióval. Németországban Hitler ura­lomra jutása után mind a nép­gazdaság, mind az ország kül­politikája a totális háború elő­készületeit szolgálta. 1937 no­vemberében a Wehrmacht veze­tőségének értekezletén Hitler leszögezte, hogy a német élet­tér kérdését csakis fegyverrel lehet megoldani. Az értekezlet­ről fennmaradt jegyzőkönyv ta­núsága szerint Csehszlovákia lerohanása egyike lesz a német élettér kibővítésére irányuló lé­péseknek. Néhány nappal az említett értekezlet után 1937. november 27-én Hitler fogadta Horthy megbízottait, Darányit és Ká­nyát, s a tárgyalások folyamán a magyar külpolitika célkitű­zéseinek., megfelelően világosan kijelentették, hogy megakadá­lyozzák bárminemű németelle­nes blokk megalakítását. Hitler többek között azt tanácsolta, hogy Magyarország ne forgá­csolja szét politikai erejét kü­lönböző apró, lényegtelen célok érdekében, hanem egyetlen vo­nalra összpontosítsa, nevezete­sen Csehszlovákia ellen. Az események rohamosan és feltartóztathatatlanul peregtek Csehszlovákia megsemmisítésé­re irányulva. A német Nemzeti Szocialista Párt 1938. szeptem­ber 12-1 ülésén Hitler napirend­re tűzte Csehszlovákia likvidá­lását. Kijelentette, hogy bármi­kor kész a döntést a diplomá­ciai útról katonai síkra terelni. Közben egyre több jel mutatott arra, hogy a nyugati hatalmak nem merik kenyértörésre vinni a dolgot Németországgal és haj­landók Csehszlovákiát kiszol­gáltatni Hitlernek, hogy ezzel a Szovjetunió felé tereljék a né­met terjeszkedési törekvéseket. 1938. szeptember 14-én Nagy­Britannia miniszterelnöke, a 70 éves Chamberlain Hitlerhez repült (akkor ült életében elő­ször repülőgépen). A következő napon Berchtesgadenban tár­gyaltak, s ezen az értekezleten adta tudtára Hitlernek, hogy hozzájárul Csehszlovákia né­metlakta területeinek elcsatelá­sához. A vágsellyei példa T ársadalmi életünk egyik jelentős problémája az ifjúság alkotóerejének, aktivitásának és tenni vágyásának megfe­lelő biztosítása. Különböző tanácskozásokon, lapok ha­sábjain, rádióban és televízióban foglalkoztak ezzel a kérdés­sel. Már rájöttek arra, hogy az oly sokat hangoztatott egység mellett elveszett a tartalom, az ifjúsági szervezet munkája formálissá vált, egyre több fiatal idegenedett el ettől a szer­vezeti formától és valami más után nézett. Sokan a könnyeb­bik végéről fogtak hozzá, feltűnést és megvetést keltő visel­kedéssel tombolták ki energiájukat, de nagy számban akadtak olyanok is, akik elgondolkoztak azon, hogyan is; lehetne korsze­rű keretek kö­zött helyes irányba terelni ifjúságunkat. A tavaszi de­rűt hozó első fecskék néhány évvel ezelőtt je­lentkeztek ifjú­sági mozgal­munkban, ami­kor minden fel­ső utasítás nél­kül, alulról jö­vő kezdeményezésként megalakultak az ifjúsági klubok. Ez a mozgalom egyre terebélyesedett és ma már számottevő sze­repe van országos viszonylatban is. Sokan akadnak még ma is, különösen a helyi és járási szer­vek képviselői között, akik csóválják a fejüket, nincsenek tisz­tában a klubmozgalom célkitűzéseivel és jelentőségével. Nekik és másoknak is szolgálion fényes példaként a vágsellyeli Vö­rösmarty Klub tevékenysége és elért eredményei... — Két évvel ezelő't alakult meg a klubunk — kezdi a be­szélgetést Tóth Lajos a khib elnöke. A vidéki magyar kultu­rális élet elavult formái bizony nem vonzották a fiatalokat és ezért határoztuk el, ho?v más formában igyekszünk céltudatos szórakozást nyújtani művelődést szomjazó ifjúságunknak. Ter­vünk megértésre talált a Városi Művelődési Otthon vezetőinél, a helyi Centrál kávéhúz igazgatója pedig minden hétfőn ren­delkezésünkre bocsátotta a helységet. Az alapvető feltételeket ezzel sikerült biztosítanunk és íey munkához láthattunk. Sza­bályzataink nem voltak és nem lesznek. Egyetlen Íratlan törvény a megfelelő viselkedés és ez ellen ez idáig nem tör­tént semmi kihágás. Saját zenekarunk van. hetenként ők gondoskodnak a jó talp­alávalóról, emellett a társasjátékok kedvelői is kedvükre szó­rakozhatnak, sakk. biliárd, kártya, asztalifoci és más játékok, állanak rendelkezésiikre. Időnként nagy sikerű mulatságot is rendeznek, a tavaszi gyertyabált még a mai napig is emlege­tik. A nyári hónapokban kellemes szórakozást biztosít a Vág­parti tábortűz, ahol közös műsorral, játékokkal teszik emléke­zetessé az eltöltött órákat. Működésük egyik fő célkitűzése a színvonalas szórakozás biztosítása, de hasonlóan fontosnak tartják a megfelelő művelődést is. A szép kivitelezésű műsorfüzet tanúsága szerint itt ls kitű­nő és sokrétű a választék. — Nagy érdeklődés kíséri az irodalmi esteket — mondta később az elnök. — Az idén Móricz Zsigmond, Vörösmarty Mi­hály, Krúdy Gyula és más irodalmi nagyságok műveiből tar­tottunk színvonalas műsort. A természettudományok kedvelői­re is gondoltunk, és meghívtuk körünkbe Pintér István mér­nököt, aki az Antark'iszról tartott lebilincselően érdekes elő­adást. Az ifjúságot érdeklő kérdéseket is napirendre tűztük. A helyes párválasztásról, a cigarettázásról és más közérdekű problémáról hallhattunk érdekes tájékoztatót. Egyik legnépsze­rűbb műsorunk a Kedvenc verseim sorozat, amelyen a klubta­gok mondják el legszebbnek tartott verseiket. Utána vita kö­vetkezik, miért szép az elhangzott vers és hogyan kellene elő­adni. Rengeteg érdekes műsort rendeztünk már, szinte lehe­tetlen valamennyiről beszámolni... Nagy gondot fordítunk a nyelvművelésre Is, erről rendszeresen elbeszélgetünk. Nagy él­ményben volt részünk, amikor dr. Deme László előadását meg­hallgattuk a mai magyar nyelvhasználat időszerű kérdéseiről. Tóth Lajos elgondolkodott, majd így fűzte tovább a szót: — Harmincan kezdtünk, ma már csaknem kétszáz tagunk van. Ismernek bennünket, bármerre megyünk, elismerő pil­lantásokkal találkozunk és ez nagyon jólesik. „Elejétől tudtam a klubról, szerettem és féltettem: megtalálja-e a helyét mai életünkben és a sellyei fiatalok szívében" — mondta nemrég dr. Deme László. Ma már elmondhatjuk, hogy munkánkat si­ker koronázta: fiatalok vallják magukénak és szeretik klub­jukat. Turczel Lajos, a pozsonyi Komenský Egyetem tanszékvezető tanára így nyilatkozott róluk: „Igényes és hasznos a tevé­kenységük, amely mögött már összeforrott és a szellemi élet tájékozódását tudatosan felmérő kollektívát érez az ember." A klubestékre már az idősebb értelmiség képviselői is egyre többen járnak. Dr. Feldmár Zoltán, a Sarló-mozgalom volt tag­ja is rendszeres látogatója a klubnak. — Sokoldalú, hasznos munkát végeznek fiataljaink — mond­ja — mi ís szívesen eljárunk közéjük. Nagyon tetszik a műsor is. Szerintem a jövőben is nagy figyelmet kell szentelni a ma­gyar irodalom és a nyelvművelés kérdéseinek. A mi sajátos kö­rülményeink között ez a klubok egyik legfontosabb feladata. Később újra Tóth Lajoshoz fordultam kérdéssel: — Mennyi erőfeszítés szükséges a klub működéséhez? — Nagyon sok, de ha a tagság aktívan dolgozik, akkor szép eredmény érhető el. Szeretni kell ezt a munkát, lelkesedni ér­te, s akkor minden nehézséget áthidalhatunk ... Jelenleg szü­netel a klubélet. A pihenés éš tervezgetés időszaka ez. — Mi is tovább akarunk lépni, igényesebb, színvonalasabb klubestéket tervezünk. Jó lenne, ha végre megvalósulhatna az az elképzelésem is, hogy szorosabbra fűzzük a meglevő klu­bok egymás közti kapcsolatait, hogy rendszeresen tudjunk egy­másról, ismerjük egymás gondját és örömét. Tevékenységünk jóval sokrétűbb lehetne, ha közös tervek alapján működhet­nénk. Megszívlelendő, okos gondolatok ezek. A vágsellyeiek kö­vetőkre várnak... K itűnően működő, tevékeny kollektívától búcsúztam Vág­sellyén. Munkájuk és eredményeik bizonyítják, mennyi mindent érhetünk el, ha szabad teret biztosítunk az ifjú­ság tenni- akarásának. Klubmozgalmunkban is szinte egyedülálló példa a vágsely­lyeiek eredményes munkája. A többi klubokon és más ifjúsági szervezeteken a sor, kövessék példájukat, okuljanak lelkesedé­sükből és akkor az eredmény sem marad el. SZILVASSY JÖZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom