Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-01 / 211. szám, csütörtök

Á G CS ERNYŐ FELÉ IRÁNYUL A FIGYELEM néhány 1968. VIII. 1. (Folytatás az 1. oldalról) A Lityeraturnaja Gazeta cik­kében bírálja a Literárni listyt, és megállapítja, hogy a lap ál­lásfoglalása kommunistaellenes és az, amit lapjain hirdet, az antikommunizmus. Többek kö­zött iüézi Liehm cikkét, akiről megállapítja, hogy az ország haladó erőit a kommunisták vezetésével a kommunistákkal szembe akarja helyezni. A cikk a továbbiakban megállapítja, hogy a reakció kihasználva a pártvezetőség gyengülését, de­magóg módon használja fel a demokratizálás jelszavát és kampányt indított a CSKP el­len azzal a szándékkal, hogy felszámolja a párt vezető sze­repét, aláássa a szocialista rendszert és Csehszlovákiát szembeállítsa a többi szocialis­ta országgal. MUHRI—TITO: A CSKP VEZETŐSÉGE MEGÉRDEMLI A TÁMOGATÁST Bécs — A Volksstimme be­szélgetést közöl Franz Muhrl­val, az OKP elnökével, aki a napokban Jugoszláviában Tito elnökkel tárgyal. Muhri közöl­te: a tárgyalások során meg­egyeztek abban, hogy a CSKP új vezetősége megérdemli a bi­zalmat és a teljes támogatást, Csehszlovákiában nem áll fenn az ellenforradalom veszélye. Muhri véleménye szerint a szo­cialista demokratizáció folya­matát nem szabad megnehezíte­ni a helyzet fölösleges drama­tizálásával. A BOLGÁR SAJTÓ SZERINT A CSEHSZLOVÁKIAI FEJLŐDÉS NEM CSUPÁN BELÜGY Szófia — A bolgár lapok az ágcsernyői tárgyalásokra vonat­kozó rövid jelentéseken kívül gondosan megválogatott külföl­di kommentárokat közölnek a csehszlovákiai eseményekről. A Narodna Armija közli Dobri Dzsurov honvédelmi miniszter beszédét, amelyben a Varsói Szerződés megszilárdításának fontosságúról beszélt és klje­lentette: „A Varsói Szerződés tagországai kommunista párt­jainak és hadseregeinek nem­csak joga, de kötelessége ls se­gítséget nyújtani minden olyan testvérpártnak, ahol veszélybe került a szocializmus. A Ve­cserni Novini szerint a cseh­szlovákiai események nem je­lentik csupán az ország bel­ügyét. Újból az ellenforradalom veszélyéről ír, és azzal vádolja a prágai Prácet, hogy támogat­ja a szovjetellenes politikát. A Robotnyicseszko Gyelo arra az álláspontra helyezkedik, hogy a csehszlovákiai események — ahol a szocialistaellenes erők a sajtószabadság jelszava mögé rejtőznek és ahol az újságok, a rádió és a televízió az ellen­forradalom politikai és szerve­zeti központjává váltak — új­ból megmutatták, hogy a libe­ralizmus ellensége a valódi sza­badságnak és demokráciának. MIT ÍRNAK A MAGYAR LAPOK? Valamennyi magyar lap rövid jelentést közöl a csehszlovák­szovjet tárgyalásokról. A Ma­gyar Nemzet és a Magyar Hír­lap ezenkívül terjedelmes cik­ket közöl Csehszlovákiáról. A Magyar Nemzet „Emberek legyetek éberek" című cikké­ben idézi az ADN jelentését, amely szerint a Mladý Svét cí­mű ifjúsági képeslap hasábjain támadta július Fučíkot és ezt a felháborító támadást eddig egyetlen prágai újság sem uta­sította vissza. Megemlíti Ale­xander Dubček szombati televí­ziós beszédét, amelyben a nép tökéletes egységéről beszélt. Elképzelhető-e, hogy a kommu­nisták, a szocializmus és a munkáshatalom hívei teljes egységbe forrjanak az antikom­munistákkal, a szocialista rend­szer nyílt vagy leplezett ellen­ségeivel? — teszi fel a kérdést a cikk. A továbbiakban rámutat a nyugatnémet revansisták fo­kozott tevékenységére. A Magyar Hírlap közli Dar­vas István „Bal és főbb" című kommentárját, amely szerint akaratlanul is. össze kell hason­lítani 1956 tapasztalatait a mai csehszlovákiai eseményekkel. A cikkíró foglalkozik a baloldali veszéllyel, amely abban nyilvá­nul meg, ha a kommunista párt munkájában eluralkodik az el­méleti dogmatizmus és a poli­tikai szektásság. Jobboldali ve­széllyel akkor állunk szemben, ha megbomlik a párt egysége, és a párton belül polgári és kis­polgári eszmeáramlatok ütik fel a fejüket. A továbbiakban megállapítja: Csehszlovákiában a szocializmust ma már jobbról fenyegeti a fő veszély. Gyen­gül a tudatos társadalomirányí­tás, vitatéma lett a párt vezető szerepe, a tudatosan cselekvő antiszocialista erők pedig mind szilárdabban építenek a bur­zsoá ösztönösségnek a társada­lomban konzerválódott és most felerősödő jelenségeire, „a szo­kások szörnyű erejére". BERTRAND RUSSELL FELHÍVÁSA London — Bertrand Russell neves angol filozófus felhívta a világ baloldali erőit, azonnal kezdjenek aláírásokat gyűjteni az Alekszej Kosztginnak kül­dendő levélre, melyben felszó­lítják, jelentse ki a nyilvános­ság előtt: a Szovjetuniónak nincs szándékában katonai erőt alkalmazni Csehszlovákiával szemben. A neves filozófus már két héttel ezelőtt rokonszenvvel nyilatkozott a csehszlovákiai fejleményekről és üzenetet kül­dött Kosziginnak. ÚJABB TÁMADÁS Berlin — A berlini napilapok továbbra is figyelemmel kísérik a csehszlovákiai eseményeket. Közlik a TASZSZ rövid jelenté­sét az ágcsernyői találkozóról. A Neues Deutschland másfél ol­dalon foglalkozik Csehszlová­kiával. Dieter Noll cikkében bí­rálja jan Procházka írót és a csehszlovákiai eseményeket. Megállapítja, hogy Csehszlová­kiában senki sem lép fel az ellenséges megnyilvánulások ellen. Cikkét ezzel a szónoki kérdéssel fejezi be: Ki fogja le az ellenforradalom kezét? A lap egy másik cikkében az el­lenforradalom „kellékeiről", azaz a Csehszlovákiában talált fegyverekről ír, és ezzel kap­csolatban megállapítja, hogy ezekről a komoly politikai té­nyekről egyes csehszlovák ve­zetők csupán nem logikus cá­folatokkal és féligazságokkal emlékeznek meg. A cikk éle­sen visszautasítja az Obrana lidu feltételezését, hogy a fegy­verraktár leleplezése az NDK provokációja. A lap követeli, hogy tájékoztassák az NDK és a többi szocialista országok közvéleményét a vizsgálatok eredményéről, és hozzanak szi­gorú intézkedéseket a fegyve­rek tulajdonosai ellen. KOMMENTÁRUNK A Dél-jemeni Népi Köztár­saságból harcokról ér­keznek hírek. A márciusi és májusi zendülések után ez a nyári lázadás kínos intermez­zóként hat az adeni gyarmat­birodalom helyén alakult új független állam fejlődésében. Most Daleh és Radfan térségé­ben, Said és Habillan városok környékén egyes törzsek lázad­tak fel, hónapokkal ezelőtt pe­dig katonai lázadást kellett el­fojtania a köztársasági kor­mánynak. Amikor a katonai zendülés okaival foglalkoztunk, utaltunk arra, hogy a kormányzó NLF {Nemzeti Felszabadítási Front) párt vezetői nem hajtottak vég­re következetes tisztogatást a tisztikarban, s ez ürügyül szol­gált egy ultrabaloldali, kínai, maoista befolyás alatt álló cso­portnak, hogy lázadást szítson a kormány ellen. Alig csendesedett el a kato­nai felkelés harci zaja Gaar, Adian és Sukra vidékén, most Aulaki sejkségben, Radfan tar­tományban konzervatív érzel­mű törzsek fogtak fegyvert az új rendszer ellen. Bár Dél-Jemenből szórványo­san érkeznek hozzánk hírek, a kormány jelentéseiből olyan képet alkothatunk magunknak, mely megerősíti régebbi felte­vésünket: a független Dél-fe­men ellenségei márciust és májusi kudarcuk után sem tet­AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK meghívására július 22-től 31-ig a Szovjetunióban járt az MSZMP pártmunkás küldöttsége. A küldöttséget Bálint József, az MSZMP gaz­daságpolitikai osztályának fő­nöke vezette. QUADROS volt brazíliai elnök a kormány 120 napos számüze­tési parancsának engedelmes­kedve, feleségével és katonai kísérettel megérkezett száműze­tése színhelyére, a bolíviai ha­tár közelében levő Columba vá­rosba. KELET-JÁVÁN az indonéz hadsereg egységei összetűzé­sek során elfogták Sukarnót, az Indonéz Kommunista Párt egyik illegalitásban élő veze­tőjét. PAPANDREU, a Centrum Unió pártjának képviselője kedden kijelentette, hogy a katonai junta elé terjesztett alkotmány­tervezet „minden remény meg­hiúsulását jelenti". JAN LÉDL, hazánk új tuné­ziai nagykövete szerdán át­adta megbízólevelét Habib Bur­giba tunéziai elnöknek. CZESLAW WYCECH, a lengyel parlament elnöke szerdán a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának meghívására üdülésre és gyógykezelésre a Szovjet­unióba érkezett. A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 100 000 font sterling értékű nukleáris kísér­letekhez szükséges berendezést és uránt vásárol Nagy-Britan­niában. Ez az első eset, hogy eleget tesznek egy szocialista ország ilyen megrendelésének és Romániának köteleznie kel­lett magát arra, hogy az anya­gokat nem használja fel ka­tonai célokra. Diáktüntetések Mexikóban Mexikó — A mexikói fővá­rosban kedd délután nagyobb diákcsoport szállta meg azt a körzetet, ahol a mexikói bel­ügyminisztérium van. A diákok a fontosabb útvonalakat felbo­rított autóbuszokkal torlaszol­ták el. A szétoszlatásukra ki­vezényelt katonák szuronyos puskákkal és könnyfakasztó gránátokkal kezdték el a „tisz­togatást". Ennek következté­ben nyolc diák meghalt. A diá­kok a katonák szuronyrohamát benzines üvegekkel próbálták visszaszorítani. Ekkor a rend­őrök nagynyomású tűzoltófecs­kendőkkel oszlatták szét a tö­meget. Egyes jelentések sze­rint néhány tanintézményt, amelyet kedden reggel meg­szállt a katonaság, kiürítettek. A mexikói oktatásügyi minisz­ter elrendelte, hogy a műszaki egyetemhez tartozó összes in­tézmény munkáját azonnal be­sízünteti. Minden állam oszthatatlan joga: a saját bel- és külpolitika Román tiltakozó jegyzék a lengyel kormányhoz Bukarest — A román sajtó tegnap közölte azt a jegyzéket, amelyben a romány kormány a Lengyel Népköztársaság kor­mányánál tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi időben Lengyel­országban elferdítik Romániá­nak a szocialista országok kö­zötti kapcsolatokhoz, a szocia­lista világrendszer megszilárdí­tásához, az európai országok közötti kapcsolatok normalizá­lásához és fejlesztéséhez, vala­mint az európai biztonság biz­tosításához elfoglalt álláspont­ját. Ezzel kapcsolatban konk­rétan rámutatnak a varsói tele­víziónak arra az adására, amely a LEMP V. kongresszu­sának téziseivel foglalkozott. A román Jegyzék rámutat, hogy e műsorban a lengyel sajtó ve­zető képviselői irányzatosan befeketítették és támadták Ro­mánia külpolitikáját. A román kormány megállapítja, hogy ez az eljárás a belügyekbe való beavatkozást jelenti és telje­sen megengedhetetlen a szo­cialista országok között. A román jegyzék hangsúlyoz­za, hogy Románia külpolitikája a román nép és a szocializmus létérdekeiből indul ki, tisztelet­ben tartja a testvérpártokkal és országokkal közösen jóvá­hagyott álláspontot, valamint a vállalt kötelezettségeket is. „Ugyanakkor azt a nézetet vall­juk — hangzik a jegyzékben — hogy minden egyes párt és állam oszthatatlan joga, hogy maga dolgozza ki bel- és kül­politikáját és hogy a maga sa­játos módján járuljon hozzá a szocializmus fejlesztéséhez és befolyása növeléséhez ós segít­se elő a nemzetek közötti bé­ke, barátság és együttműködés megteremtését. Irakban ismét új kormány alakul Bagdad — Hasszán al-Bakr iraki elnök, aki két héttel ez­előtt egy államcsíny során ju­tott hatalomra, kedden megfosz­totta hatalmától a radikális na­cionalista tisztek csoportját és feloszlatta az újonnan alakult kormányt is. Az elnök rádióbe­szédében kijelentette: „A forra­dalmi parancsnokság tanácsa úgy határozott, hogy meg kell teremteni Irakban a demokrati­kus nemzeti egységkormányt. Meg fogjuk valósítani az iraki és az arab nemzet minden re­ményét. A kairói lapok vezető helyen adnak hírt az iraki kormány feloszlatásáról, a miniszterel­nök és a hadügyminiszter száműzetéséről. Az Ahram sze­rint a Baath Párt „régi gárdá­ja" számolta fel a fiatal tisz­tek csoportját, amely vele együt részt vett a július 17-i államcsínyben. A lapok kieme­lik az iraki elnök nyilatkozatát, Válság Bolíviában amely szerint az új kormány vonala a haladás lesz. DRÁMAI ESEMÉNYEK A HUSSZEIN HÍDNÁL A kairói lapok tudósításai szerint a jordániai Husszein­hídnál drámai események zaj­lottak le. A hidat a jordániai hatóságok lezárták, hogy meg­akadályozzák 10 000 paleszti­nai menekült deportálását. Az izraeli megszálló hatóságok módszeresen eltávolítják a pa­lesztinai menekülteket a gazai övezetből és elhatározták 50 000 palesztinai kitelepítését a Jordán-folyó keleti partjára. Az arab államok U Thant köz­benjárását kérték a deportálás megakadályozására, de Izrael ennek ellenére megkezdte az 50 000 palesztinai elhurcolását. Amikor a jordániai őrség lezár­ta a hidat, az izraeli erők meg­torlásul tüzet nyitottak a jor­dániai állásokra. A tűzpárbaj órákon át tartott. La Paz — Kedd estére válsá­gosra fordult a bolíviai hely­zet. Barrientos elnök, aki egy­ben a nemrég alakult katonai junta vezetője, nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy feloszlatja a parlamentet és magát diktá­torrá kiáltja ki. Az AFP a válság kiéleződésé­vel hozza összefüggésbe a kö­vetkező két jelenséget: Barrien­tos elnök kedden este bejelen­tette, hogy helyi idő szerint húsz órakor rádiószőzattal for­dul az országhoz. A kitűzött időpont előtt azonban a terve­zett beszédet minden indoklás nélkül lemondták. A válság súlyosbodására mutat az is, hogy a parlamenti képviselők fiókjaiból kirámolták az Iratai­kat és elhagyták hivatali helyi­ségeiket. Argüedas volt bolíviai belügy­miniszter hollétéről egyébként továbbra is ellentmondó hírek keringenek. Leginkább az a fel­tételezés tartja magát, hogy a volt belügyminisztert London­ban a CIA és az angol titkos­szolgálat ügynökei őrzik. A je­lek szerint ugyanis a CIA fon­tos szerepet játszott Che Gue­vara meggyilkolásában, és a tervekről feltehetőleg az akko­ri belügyminiszternek is tudo­mása volt. ték le a fegyvert, csak takti­kát változtattak, és kihasznál­ják a középkorból hirtelenül a mába zökkent feudális államok végzetes bajait. KOMMENTÁRUNK A kráter újra füstölög Az adeni kormány az ameri­kai és angol imperialistákat, a volt gyarmattartókat, Szaúd­Arábiát, valamint az NLF ve­télytársait, a FLOSY-t és a SAL-t vádolja a zendülés szer­vezésével. Nyilván nem légből kapott vád. A májusi katonai lázadás kudarca után megkezdődött londoni brit—dél-jemeni tárgya­lásokon az angol partner nye­regben érezte magát: a dél­jemeniek részéről követelt, há­rom éven át fizetendő 60 mil­lió font helyett csak 12 mil­liót ígért, de a lázadás leveré­sének hírére ezt ls elutasította. Már pedig az új adeni állam csak ilyen alapon, a múlt sé­relmeinek orvoslása árán volt hajlandó tárgyalni a nemzet­közösségi, vagy bármilyen más együttműködésről, amely nyil­ván mindkét fél érdeke. Az eredménytelen londoni tárgya­lásokat követően a Dél-Jemen­ben tevékenykedő angol cégek nyílt szabotálásba kezdtek. Pél­dául a Bless élelmiszerszállító angol importcég 281 adeni al­kalmazottat elbocsátott; ezzel növelte a munkanélküliek szá­mát és veszélyeztette a közel­látást. Dél-Jemen tőszomszédságában — a volt gyarmattartók közre­működésével — egy újabb ál­lamszövetség összetákolásán munkálkodnak. Az Arab-öböl Emigrátusainak Szövetsége lep­lezetlenül az arábiai nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányul, miután Adenból kiszo­rultak a brit kolonialisták. Ám tervek vannak a gazdag Kuwalt és Irán behálózására is, hogy valamilyen nagyobb tömböt ala­kítsanak kl a jemeni Köztársa­ság és a Dél-femenl Népi Köz­társaság körül. Az arab álla­mok renegátja, Szaúd-Arábia ugyan támogatja, fegyverrel és anyaglakkal ellátja a jemeni monarchistákat, most pedig a dél-jemeni zendülő törzseket, ez a segítség azonban eddig kevésnek bizonyult a cél eléré­sére: a nekik nem kívánatos sanaai és adeni rendszer meg­döntésére. Sőt, a szaúd-arábiai kormány még idegen zsoldoso­kat sem átall toborozni a szom­széd arab kormányok ellen. Adeni jelentések szerint most az amerikai hírszerző szolgá­lat, a C1A is bekapcsolódott az arab nép ellen szőtt nagy ösz­szeesküvés szervezésébe. Sajná­latos, hogy ebben a nép ellen­ségeinek kezére játszik az NLF egykori harcostársa, a FLOSY. A SAL, a Dél-arábiai Liga je­lentéktelen erőt képvisel, kez­dettől fogva a gyarmattartókkal való szoros együttműködés híve volt. A frontok világosan körvona­lazódnak. A helyzet alakulásá­ban az a legszomorúbb, hogy a tekintélyes erőt képviselő FLOSY (a Megszállt Dél-Jemen Felszabadítási Frontja) nem tud megegyezni az NLF-fel, hogy közösen nekilássanak a feudális maradványok felszá­molásához, mert itt gyökerez­nek a bajok. Az NLF felfegy­verezte és harcba mozgósította tagjait, ám a múltbeli győzel­mével félreállított, helyenkint hatalmuktól megfosztott sefkek és szultánok nem törődtek be­le a megváltozott viszonyokba, s még nagyon sokáig a volt gyarmattartók, az Imperialisták potenciális szövetségesel ma­radnak népük érdeket ellen. Eb­ből a helyzetből csak egy ki­vezető üt van az arab népi erők számára: a kölcsönös vetélke­dés, torzsalkodás feladása, ősz­szefogás haladó nemzeti ala­pon, s nemzetközi együttműkö­dés valamennyi haladó erővel. LŐRINCZ LASZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom