Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-02 / 181. szám, kedd

1980-ig 30000 hektárnyi új gyümölcsös Az SZNT Népi Ellenőrző Bizottságának tagjai szakértőkkel együttműködve felülvizsgálták a komáromi, a trenőínl, a prievidzai, a zvoleni, a prešovi, a rozsnyói járás néhány mezőgazdasági üzemében és a járási mezőgazdasági társulásokban a gyümölcstermelés jelenlegi helyzetét, ezenkívül több konzervgyárban tanácskoztak a gyümölcs tartósításának további terveiről. Szlovákiában a múlt év végén több mint 20 000 gyümöl* esősben 13 000 000 gyümölcsfa volt. Túlnyomó részük — mintegy 70 százalékuk — egyénileg gazdálkodók tulajdona. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy mindeddig nem tisztázták kellőképpen az EFSZek és az állami gazdaságok gyümölcstermelésének lehetőségeit, Illetve nem teremtették meg a közvetlen fogyasztás és az ipari feldolgozás lehetőségeit. Sok helyütt olyan helyen propagálták a gyümölcsösök létesítését, ahol ehhez nem voltak meg a szükséges feltételek. A növénytermesztés távlati terveinek értelmében Szlovákiában 1970-ig 11200 hektárElőkészületek az új tanévre Dr. Vladimír Kadlec profeszszor, oktatásügyi miniszter a sajtó képviselővel való első találkozója alkalmával az oktatásügy problémáit ismertette. Beszámolt az idei tanév eredményeiről és az 1968/69. évi tervekről. Tájékoztatása értelmében már megtörténtek az előkészületek az ötnapos tanítási hét bevezetésére. Az ezzel az intézkedéssel kapcsolatos nehézségek — a tanterv módosítása, a tananyag összevonása és a tanítók munkaidejének csökkentése — nyilvánvalók ugyan, ám a változást mégis elkerülhetetlenné teszi a szülők kifejezett kívánsága, valamint az iskolai rend és a fegyelem helyreállítása. Nem hagyható szó nélkül ugyanis, hogy a szabad szombatokon rendszeresen feltűnően sok tanuló hiányzott az iskolából, s noha igazolták távollétüket, hiányzásukkal zavarták a tanítás ütemét. V. Hendrych oktatásügyi miniszterhelyettes az iskolák és főleg a tanítók tekintélyéről beszélt, amelynek a helyreállítása elengedhetetlen követelmény. Ennek egyik feltétele a tanítók iránti bizalom és felelősségteljes munkájuk megbecsülése. Nemcsak a diákok, de a tanítók is igényt tartanak a pihenésre és kikapcsolódásra, hogy az új tanévben újult erővel folytathassák munkájukat. Ezért helytelen, ha a szünidőA „Kétezer szó" sajtóvisszhangja PRÁGAI LAPSZEMLE Azt hiszem, hogy sem a sokat emlegetett „Kétezer szó" című cikk szerzője és aláírói, sem pedig Sámuel Kodaj tábornok, képviselő nem gondolta, hogy cikkükkel, illetve egy parlamenti interpellációval az érdeklődés középpontjába kerülnek. Olvasóinkat már tájékoztattuk arról, hogy a „Kétezer szó" című cikk számos megállapításával nem ért egyet a CSKP KB elnöksége, a Nemzeti Front vezetősége, sem pedig a kormány. A Rudé právo szombati számában közli a művészeti és az alkotó szövetségek vezetőségének a cikkel kapcsolatos álláspontját. Magában véve az is figyelemreméltó, és a sajtószabadság gyakorlati alkalmazásának ténye, hogy a párt Központi Bizottságának lapja olyan véleménynek is helyt ad, amely tartalmában nem azonos az aznap közölt pártvezetési és kormányállásfoglalással. Nos, a művészeti és az alkotó szövetségek vezetőinek állásfoglalása ítéletet mond azok felett, akik illegális nyomtatványokkal, névtelen fenyegetésekkel, demagógiával, féligaz ságokkai és megmásított tényekkel akarják a nyilvánosság előtt megvédeni nézeteiket. „Meggyőződésünk — áll a nyilatkozatban —, hogyha a „Kétezer szó" nem jelent volna meg, a konzervatív erők éppen most találtak volna más okot. Jól ismert régi mesterkedések ezek — mesterségesen előidézett botrányokkal elvonni a figyelmet az igazi fájó problémákról, amelyekért éppen a konzervatív politikusok a felelősek. Miközben a legálisan közzétett és teljes nevekkel aláírt „Kétezer szó" minden szavát méricskélik, az állami szervek mindeddig nem foglaltak állást a jelenlegi fejlődést konzervatív pozíciókból támadó nyi területen kellene gyümölcsösöket telepíteni. A múlt év végéig már 5000 hektáron telepítettek gyümölcsösöket, éspedig a komáromi, a Bratislavavidéki és a prievidzai járásban. A szlovákiai gyümölcstermelés fellendítését célzó tervjavaslat szerint 1980-ig 30 000 hektárnyi területen kerülne sor gyümölcsösök telepítésére, úgyhogy az említett évben az új gyümölcsösökben mintegy 300 ezer tonna gyümölcsöt lehetne leszüretelni. Az illetékes szerveknek erre való tekintettel intézkedéseket kell tenniük a gyümölcs tárolásához szükséges raktárak építésére, a konzervgyári hálózat kiépítésére, a meglevő korszerűsítésére, a gyümölcsbehozatal szabályozására, valamint a megrendelők s a szállítók közötti kapcsolatok kedvezőbbé tételére is. KOLON„ALAP A MEZŐGAZDASÁGI KÁROK ENYHÍTÉSÉRE ben olyan feladatokkal bízzák meg a tanítókat, amelyeknek teljesítése nem a feladatuk. A vakáció idején a pedagógusok ügyeletesi szolgálata is felesleges az iskolákban. Az iskolák felsőbb szervéről szólva a miniszterhelyettes annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gimnáziumokat és szakközépiskolákat a nemzeti bizottságok helyett a jövőben a központnak, vagyis a minisztériumnak kellene irányítania. Ez ugyan többletmunkát jelentene a minisztériumnak, de a területi tanfelügyelőségek útján megoldható volna. A cél ugyanis az, hogy az iskolákat kivonják a helyi szervek hatásköréből, s így biztosítsák függetlenségüket. Ebben a kérdésben még további intézkedések várhatók. (km) röplapok terjesztőivel szemben" — áll a művészek nyilatkozatában. A szakszervezetek prágai napilapja, a Práce a szerkesztőségekbe érkezett határozatokat közli, amelyekben üzemek, munkáskollektívák és szakszervezeti bízott ságok fejezik ki egyetértésüket a „Kétezer szó" aláíróival. A Prágai Hajógyár szakszervezeti tisztségviselői a CSKP KB elnökségéhez intézett nyílt levelükben vitába szállnak josef Smrkovskýval, a parlament elnökével, aki a Nemzetgyűlés csütörtöki ülésén tragikusnak minősítette a felhívás közzétételét. A hajógyáriak nyílt levelében többek között ez áll: „Bocsássa meg, Smrkovský elvtárs, hogy most emlékeztetnünk kell január utáni cikkeire és beszédeire (ezeket a Práce is közülte), amelyeknek tartalma lényedében véve nem különbözött a „Kétezer szó" című cikk tartalmától. Miért gondolkodik tehát ma Smrkovský elvtárs másképp, mint január után, miért ez a változás?" A Práce közli méi a prágai CKD kompresszorüzeme 698 dolgozójának állásfoglalását, amelyben ez áll: ,,A „Kétezer szó" valamennyi lényeges gondolatával elvben egyetértünk, és ezt az egyetértésünket tettekkel is hajlandók vagyunk bizonyítani." Wichterle akadémikus, a felhívás egyik aláírója így nyilatkozik a Prácénak: „Annak ellenére, hogy elszomorít a felhívás lényegének félremagyarázása, örömmel tölt el az az érdeklődés, amely azt bizonyítja, hogy indokolatlanok a nyilvánosság politikai érdektelenségéről szóló mendemondák. Az is megnyugtat, miszerint cikkünk eddigi visszhangja azt bizonyítja: helyesen értelmezik a „Kétezer szó" című cikket." A Prágai Televízió pénteken este kerekasztal-beszélgetést rendezett a „Kétezer sző"-ról. A beszélgetésen jelen volt dr. František Kriegel, a CSKP KB elnökségi tagja, a Nemzeti Front elnöke is. A Práce nyomán idézzük a kerekasztal-beszélgetésen részt vett személyiségek néhány megjegyzését: Dr. Kriegel: A cikk néhány kitétele azt a benyomást keltette, hogy nyugtalanságot és törvénytelenséget szorgalmazó buzdításról van szó — ami teljesen ellentétben áll mindazzal, amire ma törekszünk, s azzal is, ami az aláírók közül soknak a fő gondolata volt. jifí Hanzilka: Fel szeretném hívni p':rtunk és a közélet felelős, de valóban felelős képviselőit, hogy a konzervatív irányzatokkal szembon teljesen egyértelmű elutasítással foglaljanak állást. Akkor nem lesz szükség ilyen dolgokra és eltűnik, megszűnik a félreértés veszélye olyan ügyek iniatt, mint a „Kétezer szó". A Svobodné slovo közli a Cseh Szocialista Párt parlamenti képviselői csoportjának véleményét, mely szerint felesleges volt, hogy a „Kétezer szó"-val kapcsolatban a Nemzetgyűlés hivatalosan állást foglaljon. Ugyancsak nem ért egyet Kodaj képviselővel, hogy a cikk felhívást jelentene az ellenforradalomra. Ugyanakkor azt is hangoztatja a szocialista képviselők nyilatkozata, hogy nem értenek egyét semmi olyannal, ami a cikkben illegális tevékenységre szólít fel. M. jelinek, a Mladá fronta főszerkesztője (ez a lap szintén közölte a felhívást) íey nyilatkozik: »A „Kétezer szót" úgy értelmezem, mint az új pártpolitika, az nj pártvezetés és az új állampolitikai irányvonal támogatását. Ezzel a tudattal közöltem a cikket, s azon a véleményen vagyok, hogy nem szabad a régi gondolkodás batása alatt megítélni az újságcikkekre való reagálást sem. Nincs szükség rá, hogy érvek helyett a hatalmi eszközök ördögét fessük a falra.« (sm) Mezőgazdasági üzemeink gyakran szenvednek kárt kedvezőtlen éghajlati feltételek, valamint természeti csapások, -például aszály, talajvíz, vagy kifagyás következtében. E károk enyhítésére különalap létesült, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezel. Mezőgazdasági üzemeink abban az esetben részesülnek kártérítésben ebből az alapból, ha az 1968-as évben objektív, elháríthatatlan külső befolyások következtében keletkeznek károk a termésben, és az érdekelt fél e károk ellen nem köthet biztosítási szerződést. A kártérítés összege természetesen nem haladhatja meg az említett alapban rendelkezésre álló összeget. Elvileg azonban még az 1968-as évben említett módon keletkezett károk megtérítésére sem formálhat senki jogigényt. Az adott kárnak meg kell haladnia a mezőgazdasági üzem növénytermesztése bruttó értékének 15 százalékát. Ennek kiszámítása alapjául a legutóbbi öt év három legjobb évében minden terményből tényleg elért hektárhozamok átlagát, s a folyó évben tervezett mennyiség átlagát veszik. A kártérítés összege az esetenként megkülönböztetett módon megállapított kár összegéhez igazodik. A becsüsöknek természetesen arra is ügyelniük kell, vajon a bejelentett kár nem az agrotechnikai teendők elhanyagolása következtében keletkezett-e vagy pedig olyan kárról van szó, amelynek megtérítését a mezőgazdasági üzem az érvényes előírások értelmében is követelheti. Hogyan kell igényelni a kártérítést? Ha a kárbiztosítás adta lehetőségek nem vonatkoznak az adott kárt okozó külső befolyásokra, úgy a károsult mezőgazdasági üzemenek ezt a tényállást haladéktalanul, éspedig írásban kell az Állami Biztosító Intézetttel közölnie. Az állami Biztosító Intézet a közötte s a mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében még az adott év folyamán megállapítja az egyes terményekben keletkezett kár terjedelmét. Az Állami Biztosító Intézet e kötelességének azon feladatát teljésítve tesz eleget, amely a szocialista mezőgazdasági üzemek törvényes és szerződéses biztosítása alapján következik abban az esetben, ha a károsult mezőgazdasági üzem haladéktalanul bejelenti kárát. A hópenész, vagy az elfekvés okozta kárt az Állami Biztosító Intézet a károsult mezőgazdasági üzem felettes szervével megegyezve a kár hivatalos megállapítását követő egy hónapon belül köteles megtéríteni. A szóban forgó különalapból e célra hektáronként legfeljebb 500 koronát fordíthatnak. Az Állami Biztosító Intézet más nem biztosítható esetekben is úgy állapítja meg a kárt, mintha törvényesen kötelező biztosítási esetről lenne szó. A termésben keletkezett kár öszszegének megállapítása az állandó árakhoz, tehát nem a változó értékesítési árakhoz igazodik. Amennyiben az állandó elszámolási ár nincs megállapítva, az átlagos értékesítési ár szolgál a kiszámítás alapjául. A kár megállapított összegéből levonják azokat a becslés szerint meghatározott költségeket, amelyeket a károsodott termény további gondozására kellett fordítani. Az esetben, ha az elpusztult termény helyett mást termesztenek, de annak az állandó elszámolási árakban kiszámítható s a költségek levonása után megállapítható hozama kisebb az eredeti termény állandó elszámolható árakban kiszámított tervezett hozamánál, a kárt a kettő közötti különbözetnek arányában számítják ki. Amenynyiben az említett pótterményt az agrotechnikai elvek és az objektív feltételek adta lehetőségek ellenére sem termesztették meg teljesen, az elpusztult terményért nem igényelhető kártérítés. A szóban forgó alap olyan kárbiztosításon kívüli esetekben is felhasználható, amikor a szokásosnál silányabb a korai burgonya, a zöldség, a dohány, a komló és a len minősége, minek következtében a tervezettnél kevesebb a jövedelme. Az így keletkezett kárt a tervezett és az elért haszon közötti különbözet kiszámításával állapíthatják meg. Az Állami Biztosító Intézet a megállapított, illetve a pénzben kifejezett károkról részletes kimutatást állít össze, és kiegészíti a szóban forgó alapból nyújtható kártérítésre tett jajavaslattal. Ennek az a feltétele, hogy a károsult mezőgazdasági üzem legkésőj ) a Icövetkező év január 31-ig az Állami Biztosító Intézet elá terjessze évi zárszámadását. Az Állami Biztosító Intézet a károkat feltüntető, összefoglaló kimutatásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elé terjeszti, amely ennek alapján az Állami Biztosító Intézet vezérigazgatóságával tárgyal a kártérítés lehetőségeiről. Mint már mondottuk, a szóban forgó alapból juttatható kártérítés engedélyezése csak olyan károkra vonatkozhat, amelyek 1968-ban keletkeztek, s a károsultak haladéktalanul bejelentették kártérítési igényüket. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezekhez a feltételekhez ragaszkodva csak az adott kár teljes, részletes megállapítása után és a szóban forgó különalap adta lehetőségek figyelembevételével dönthet a kártérítés összegéről. Az így megállapított s a minisztérium döntése alapján engedélyezett kártérítés összegét az Állami Biztosító Intézet utalja át a károsultnak. Fel kell hívni az érdekeltek figyelmét arra is, hogy a különkártérítés összege nem haladhatja meg a növénytermesztés bruttó eredményének pénzben kifejezett értékét, és azt a kártérítési összeget, amelyet az Állami Biztosító Intézet köteles a növénytermesztés tervezett bruttó hozama értékének 90 százaléka erejéig átutalni. Előfordulhat azonban, hogy az adott mezőgazdasági üzem egy vagy több terményében olyan kár keletkezik, amelyre az Állami Biztosító Intézet előírásai nem vonatkoznak, és ez a tény az év folyamán hovatovább veszélyezteti a mezőgazdasági üzem gazdálkodásának kiegyensúlyozottságát. Ha az így keletkezett kár meghaladja a növénytermesztés tervezett bruttó eredményének 20 százalékát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kivételesen, éspedig a megállapított kárnak legföljebb 50 százalékáig terjedő részbeni kártérítést engedélyezhet. Ezt azonban a károsult mezőgazdasági üzemnek külön kell kérvényez- i

g»

8 nie. A minisztérium döntése ez esetben a károsult üzem felet- vil. tes szervének s az Állami Biztosító Intézetnek véleményezé- ^g sétől és javaslatától is függ. £JL I- P KELETJE VAN A CSÓNAKNAK Lederer felvétele