Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-05 / 184. szám, péntek

A CSKP KOZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL Demokratikus és bíráló szellem a járási pártkonferenciákon A párttagság döntő többsége támogatja az irányvonalat % Fellépünk a jobb- és a baloldali szélsőséges megnyilvánulások ellen 9 Egy szomszédos baráti ország támogatása Q Elbírálták a Szintén egy évforduló című cikket Q A pártsajtó megnevezése és küldetése (CSTK) — A CSKP Központi Bizottságának elnöksége július 3-i ülésén a rendkívüli járási pártkonferenciákat, a rendkívüli kerületi pártkonferenciák előkészítését értékelte, majd megvitatta a pártsajtéval összefüggő kérdések egész sorát. Ezek voltak az filés tárgysorozatának legfőbb pontjai. A CSKP KB elnöksége megvitatta a rendkívüli járási pártkonferen dákról tájékoztató beszámolót, és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a járási pártbizottságok s a pártalapszervezstek felelősségteljesen készítették elő ezeket a konferenciákat. A pártalapszervezetek tagjai fokozott gondossággal szemelték ki azokat az elvtársakat, akik küldöttekként vettek részt a rendkívüli járási és körzeti párt konferenciákon. Ugyancsak nagyon megfontoltan javasolták a kerületi pártkonferenciákon és a párt rendkívüli kongresszusán a küldötteket. A járási pártkonferenciákra a valóban demokratikus szellem volt jellemző, ami egyrészt a nézetek hasznos szembesítését, másrészt a küldöttek nagyon gondos kiszemelését, megválasztását tette lehetővé. A konferenciákon részt vevő küldöttek teljesen nyiltan és bíráló szellemben tanácskoztak. Szembetűnő volt az alapszervezetek küldötteinek a konferenciákon való valóban tömeges részvétele (97 százalék), a példás fegyelmezettség és a döntő fontosságú politikai kérdések iránti fokozott érdeklődésük is. Pártunk rendkívüli járási és körzeti konferenciái teljesítették küldetésüket. További bizonyítékai annak, hogy pártunk magasabb színvonalú akció- és eszmei egysége fokozatosan olyan párbeszédben jut kifejezésre, amelynek folyamán lehetővé válhat a legkiválóbb, a legprngresszívabb erők, elgondolások s javaslatok érvényesülése. Jelenleg folyamatban vannak a rendkívüli kerületi pártkonferenciúkra tett előkészületek. Az e konferenciák tartalmi káder-, valamint szervezési-műszaki előkészítéséről gondoskodó bizottságok e napunkban minden kerületben befejezik munkájukat. A kerületi pártkonferenciákra általában július 6-án és 7-én kerül sor, a középszlovákiai pártszervezet pedig július 13-ra és 14-re hívta össze konferenciáját. A CSKP KB elnöksége jóvábagyta a CSKP Központi B! zottságának küldöttségeit, amelyek a rendkívüli városi és kerületi pártkonferenciákon vesznek részt. A CSKP KB elnöksége megvitatta a Csehszlovákia Kommnnista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége közötti, Június 13áu megkezdett s június 15-én befejezett tanácskozásáról tájékoztató beszámolót is. Az elnökség hangsúlyozta, hogy erre a találkozóra s a magyar elvtársakkal folytatott beszélgetésekre a kölcsönös egyet értés, bizalom és elvtársi nyíltság jellemző. Küldöttségünk tagjai részletesen tájékoztatták magyar barátainkat a csehszlovák társadalomban jelenleg végbemenő fejleményekről és problémákról. Egyben részletesen értesültek a Magyar Népköztársaság fejlődéséről és legsarkalatosabb' problémáiról. A CSKP KB elnöksége politikai szempontból igen nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy most, amikor társadalmunk fejlődésének további rendkívül fontos szakaszába lépett, a szomszédos baráti ország teljes támogatásában részesíti Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetőségét és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányát. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatá«a nemcsak azt a megingathatatlan elhatározást Juttatta kifejezésre, hogy a két ország pártjai s kormányai még szorosabbra fűzik barátságukat s még jobban elmélyítik sokoldalú együttműködésüket, hanem e látogatás folyamán az is Bebizonyosodott, hogy Csehszlovákia fejlődése belpolitikai téren változatlanul szocialista irányzatú. Ez egyaránt vonatkozik külpolitikai irányzatára is, mely a proletár nemzetköziség elveinek szellemében azt célozza, hogy a jövőben még lendületesebb, még szorosabb legyen az együttműködésünk minden szocialista országgal. A CSKP KB elnöksége ezzel kapcsolatban elbírálta a Literárni Jisty című folyóirat 1968. VI. 13-i 16. számában Szintén egy évforduló címmel közölt cikket, amelynek tartalma ellentétes a CSKP politikájával. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének véleménye szerint e cikk közlése helytelen s tapintatlan volt már azért ls, mert megjelenése Idején csehszlovák párt- és kormányküldöttség tartózkodott Budapesten, ahol aláírták a Magyar Népköztársasághoz fűződő barátságunk s együttműködésünk szempontjából rendkívül fontos dokumentumot. A szóban forgó cikk közlése ugyanis gyöngítheti kölcsönös testvéri kapcsolatainkat, amelyeket polgártársaink nagyra becsülnek, mert tudomásuk van arról, hogy a magyar nép s vezetői — ami a hazánkban végbemenő megújhodást folyamatot, Csehszlovákia új kormányát s a CSKP új vezetőségét Illeti — baráti vonzalmat kifejező magatartást tanúsítanak. Az elnökség elhatározta, hogy a Kultúrna tvorba — a párt politikai s kulturális hetilapja — helyett új marzista hetilapot kell kiadni, amely politikai és társadalmi problémákat elemezve a marxista értelmiségiek, a művelt munkások s a széles körű pártaktíva valóban átütőerejű sajtószerve legyen. Az elnökség dr. Alois Svoboda elvtársat nevezte kl a párt új politikai hetilapjának főszerkesz tőiévé. A Politika című új hetilap első számának legkésőbb szeptember elsején kell megjelennie. A Nová mysl című elméleti és politikai havi folyóirat ezentúl is a CSKP KB folyóirata lesz és cikkeiben kifejezésre kell juttatnia a párt állásfoglalását a bölcsészet, a szociológia, a tudomány, a művészet sllí. egyes áramlatainak kérdésében. A CSKP KB elnöksége Jóváhagyta, hogy a Nová mysl című folyóirat koncepciójának megfelelően alkotó jellegű elméleti-politikai tevékenységet fejtsen kl, a marxista gondolkodásmód s a gyakorlati politika összhangját juttassa kifejezésre, és a nem marxista s marxizmusellenes áramlatok elleni küzdelem eszmei szócsöve legyen. A CSKP KB elnöksége egyben azt indítványozta az SZLKP KB bizottságának, hogy szorgalmazza Szlovákiában egy, a Nová mysl-hez hasonló jellegű elméleti folyóirat kiadását. Az elnökség jóváhagyta, hogy dr. Karel Kflžička, a tudományok kandidátusa töltse be a Nová mysl főszerkesztői tisztségét. A CSKP KB elnöksége egyetért egy további új marxista folyóirat megalapításával. Ez B Svoboda Kiadóvállalat gondozásában megjelenő, Teória című elméleti havi folyóirat a marxista gondolkodásmód elmélyítésére lesz hivatva, tehát a marxista bölcsészet, történelemtudomány, szociológia, politológia >tb'. laboratóriuma lesz. Az elnökség e folyóirat főszerkesztőjévé dr. Ľubomír Sokol docenst, a tudományok kandidátusát nevezte kl. A párt Központi Bizottságának elnöksége a CSKP KB titkársága javaslatára beleegyezését adta ahhoz, hogy a CSKP Párttörténeti Intézetét ezentúl a Szocializmus Történeti Intézetének nevezzék. Elhatározta, hogy ez az intézet külön szervezeti szabályzathoz Igazodó, önálló párttörténeti intézményként fejtse ki tevékenységét. Az elnökség leváltotta a CSKP Párttörténeti Intézetének eddigi tudományos tanácsát, és kinevezte a Szocializmus Történeti Intézete tudományos tanácsát, melynek tag|ai legkiválóbb marxista történetíróink. A Szocializmus Történeti Intézete tudományos Intézményként arra lesz hivatva, hogy — különös tekintettel a legújabb csehszlovák és világtörténelemre — tegye lehetővé a CSKP, valamint szocialista mozgalmunk történetének tudományos feldolgozását. Szlovákiában megfeneklett a demokratizálás folyamata ? A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁK VÁLASZOLTAK A KÉRDÉSRE A TAVASZ ÉS A NYÁR KÖZTI rövid időszakban, amikor aligalig érik első gyümölccsé a virág, már másodízben gyűltek össze a párt alapszervezeteinek küldöttei a Járási konferenciákon. Ezúttal rendkívüli konferenciákra került sor. A márciusi konferenciákon részt vevő küldötteket júniusban meglepte a sok új arc. Márciusban ugyanis a megújhodás folyamata még nem mindenütt éreztette hatását lényegesebben a küldöttek megválasztásában. Most azonban a 11624 küldött közül sokan voltak új emberek, akiket éppen a januári központi bizottsági ülés eredményei iránti magatartásuk alapján választottak meg, mert munkahelyükön nézeteikkel és tetteikkel elnyerték a bizalmat. A júniusi taggyűléseken, amelyeken a részvétel 70 százalékos volt, titkos szavazással választották meg a küldötteket, s meg kell mondanunk, hogy többnyire helyesen. Semmiképp sem vádolhatjuk tehát pártunk vezetőségét, hogy az egyes kérdéseket nem vitatta megfelelőképpen a tagsággal. Erről a rendkívüli járási pártkonferenciák tanúskodnak. Itt lehetővé vált az akcióprogramban kifejezésre jutó pártpolitikát szembesíteni a párt sorkatonáinak álláspontjával és véleményével. A tagság kifejezésre juttathatta akaratát a kerületi konferenciák küldötteinek megválasztásában is és javaslatokat tehetett a legfelsőbb pártszervek tagjaira. A járási pártkonferenciák lefolyásáról az elmúlt napokban közölt híranyag nem tette lehetővé, hogy olvasóink átfogóbb képet nyerjenek. Ezért legalább főbb vonásaiban megkíséreljük az általánosítást és ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, ennek a szembesítésnek egyes jelenségeire. A múlt konferenciáihoz viszonyítva a különbséget főleg abban látjuk, hogy mindjobban előtérbe kerültek a politikai kérdések, kifejezésre jutottak az egyes csoportok érdekei, állásfoglalásuk, azt mérlegelték s ennek alapján vonták le a pártnak, mint politikai szervezetnek munkájára vonatkozó szükségszerű következtetéseket. A küldöttek tisztában voltak azzal, hogy „a helyes döntés feltétele a politikai helyzet tökéletes Ismerete", amint azt a trnavai konferencia egyik küldöttétől hallottuk. Ennek megfelelően nem egy helyen bírálták a járási pártbizottságot, hogy beszámolója nem értékelte elég színvonalasan az adott helyzetet. A múltban a központi szervek többnyire maguknak vitatták el a politikai kérdések megítélésének jogát és az alacsonyabb fokú szervek feladata csupán az volt, hogy manifesztációs jelleggel kimondják egyetértésüket. Ennek következményeként még ma sem tudjuk minden esetben mélyen felmérni a való helyzetet, józanul, idegeskedéstől mentesen felbecsülni az erőviszonyokat, csoportosulásokat a politikai színtéren. A lehetséges ellenfél lebecsülése és túlbecsülése között ingadozunk. A politikában feltétlenül szükséges a helyes mérce megválasztása. Ez pedig megkívánja, hogy gyorsan növeljük a pártaktíva eszmei és politikai színvonalát és feltétlenül eleget tegyünk a majd minden konferencián elhangzott követelménynek: tökéletesítsük a pártapparátust. A PARTTAGOK TUDATÁBAN mindinkább gyökeret ver az a felismerés, hogy a pártpolitika sikere ma elsősorban az emberek körében kifejtett helyes politikai munkától függ, nem pedig az adminisztratív hatalom érvényesítésétől. Ezzel öszszefügg — amint arra több küldött figyelmeztetett a vitában — a pártonkívüllek iránti új viszony kialakításának, az akcióprogram alapvető gondolatai mélyebb megértésének és következetesebb valóra váltásának kérdése. A szocialista demokrácia felé vezető utunkon annál kevesebb nehézségbe ütközünk, minél jobb lesz a munkánk. Pártunk vezető szerepét elsősorban maga a párt, az veszélyeztetheti, hogy egyes pártszervezetek képtelenek az irányításra, képtelenek arra, hogy a társadalmi mozgás élén álljanak. Éppen ezért a pártkonferenciák egyik legfontosabb kérdése volt az, hogy szüntelenül fel kell újítanunk a párt iránti bizalmat, erősítenünk a párt tekintélyét. A járási pártkonferenciák küldöttei, mint az alapszervezeti kommunisták képviselői, felszólalásukban tolmácsolták azon pártpolitika iránti bizalmat és a teljes támogatást, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ez év januárja óta gyakorol. Természetesen ez nem volt lélektelen támogatás, mivel szót kaptak a felszólalók nézetei is és bíráló észrevételeket tettek a pártvezetés címére. Látnunk kell azt ls, hogy a küldöttek felszólalásaiban két irányzat volt tapasztalható. Egyesek követelték a demokratizálódási folyamat elmélyítését, figyelmeztettek arra, hogy helyenként lelassult, mások pedig olyformán aggódtak a pártérti hogy az minden esetben nem minősülhet konzervativizmusnak. Senki sem kelt védelmére azoknak, akik a múlt torzulásainak hordozói. Ellenkezőleg, a járási pártkonferenciákon nagyon egyértelműen és világosan követelték a régi módszerek kompromittált képviselőinek és azoknak távozását, akik Ťažký elvtársnak, a középszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának szavai szerint: „nem akarják vállalni a bizalom ismételt megnyerésére irányuló párttörekvés terhét". Nagyon csalódhattak azok, akik abban reménykedtek, hogy a járási pártkonferenciákon a régi politikához való visszatérés jegyei lesznek tapasztalhatóak. A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁK eredményei, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének állásfoglalásával összhangban igazolták, hogy Szlovákiában a demokratizálás folyamata „nem lassult le, nem feneklett meg, hanem a párt józanul és megfontoltan szem előtt tartva valamennyi osztály és társadalmi csoport érdekét, a saját soraiban megoldja a problémákat". Ez persze nem jelenti azt, hogy ennek a folyamatnak mindenütt azonos az intenzitása, minden zökkenőmentesen, ellenállás nélkül halad, de azt sem jelenti, hogy ezt a folyamatot martalékául hagyhatjuk az ösztönösségnek. A demokratizálás folyamata eredményeként könyvelhetjük el azt a körülményt, hogy számos járási pártkonferenciákon néhány hónap leforgása után ismét titkos szavazással választották meg a járási pártbizottságot, kiegészítő választásokra ls sor került, illetve helyenként, egyes tagokkal kapcsolatban, a bizalom kérdéséről szavaztak. Oj járási pártbizottságot választottak Banská Bystricán, Komáromban, Senicán, Érsekújvárott, míg kiegészítő választások voltak Prievidzán és Bardejovon. Banská Bystricán és Bardejovon új járási vezető titkárt választottak. A titkos szavazás szűrőjén nem ment át néhány járási titkár sem. Voltak viszont konferenciák, ahol a küldöttek többsége szavazással visszautasította a választás megismétlésének követelményét, mint indokolatlant. A küldöttek ezeket a kérdéseket minden felsőbb beavatkozás nélkül, valóban demokratikusan döntötték el. A pártkonferenciákon lényegében nem tértek el a nézetek abban, hogy feltétlenül folytatni kell a megújhodás folyamatát. A vélemények azonban sok esetben élesen összecsaptak azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy miként értelmezzük és hogyan valósítsuk meg a szocialista demokráciát, hogyan akadályozzuk meg azt, hogy a szélsőséges elemek visszaéljenek vele. A küldöttek zöme azt a nézetet vallotta, hogy a demokratizálás nem azonosítható csupán a személyek leváltásával, mert ez nem segít rajtunk, ha ugyanakkor türelmesen nem alapozzuk meg az új politikai rendszer feltételeit és a pártot nem készítjük fel arra, hogy vezetni tudja a dolgozókat és megnyerje bizalmukat. Ebben a viszonylatban sok kritika érte az ideológiai munkát. Főleg annak szükségét hangsúlyozták, hogy az új pártpolitika szellemében el kell mélyítenünk és tökéletesítenünk a párttagság marxista nevelését és átnevelését. Természetes dolog, hogy e kérdések megvitatása során sok küldött kifejtette a „Kétezer szó" című felhívás iránti álláspontját. A dokumentum Ismeretében megfontoltan, józanul beszéltek. Bár nem siklottak el a felhívásban felver tett problémák fölött és elisr merték rendezésük szükségszerűségét, a küldöttek túlnyomó többsége nem fogadta el a felhívás által ajánlott módszereket, mivel ezekben az adott feltételek között nem látta a demokratizálás folyamata elmélyítésének és eredményei meg^ szilárdításának útját, módját. SAJNÁLATOS, HOGY EGYE$ KONFERENCIÁK néhány kül. dötte a nézetek harcát összetévesztette a gyakran alaptalan személyeskedéssel, sőt a nemzetiségi szempontoktól vezérelt csoportharccal. Értékelnünk kell azonban azt a tényt, hogy minden esetben felszólaltak olyan kommunisták, akik védelmére keltek a megrágalmazott elvtársaknak, vagy akik megfontoltan és józanul szembehelyezkedtek a nacionalista szenvedélyek szításával és pártolták a nemzetiségek valóban szocialista együttműködését. Szlovákiában a demokratizálás folyamata elképzelhetetlen az államjogi elrendezés következetes megoldásától. A járási pártkonferenciákon elhangzott az a követelmény, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága nyújtson nagyobb támogatást a föderatív elrendezés kérdéseivel foglalkozó bizottságokban dolgozó elvtársaknak és a központi szervek ügyeljenek e munkálatok befejezése határidejének betartására. Helyesen mondotta a Banská Bystrica-i konferencia egyik küldötte: „Arra kell törekednünk, hogy demokráciánk ne a szegények, hanem a jólét demokráciája legyen." Ezért egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az üzemek és a mezőgazdaság közgazdasági problémáinak rendezésérői, a termeié* helyzetéről, a munkafegyelem színvonaláról. Elsőrendű politikai követelmény, hogy szenteljünk figyelmet az embereket érintő gazdasági kérdéseknek. A járási pártkonferenciákon foglalkoztak a pártmunka és a párton belüli élet kérdéseivel is. A küldöttek számos értékes javaslatot tettek a párt alapszabályzatának módosítására. Elsősorban azt a gondolatot húzták alá, hogy a párt bázisa a tagság, amelynek nagyobb részt kell vállalnia a pártpolitika kidolgozásából és megvalósításából, mivel ez a kommunisták aktivitásának fő feltétele. A RENDKÍVÜLI JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁKON számos észrevétel után titkos szavazással megválasztották a kerületi pártkonferenciák küldötteit. A járási pártkonferenciák munkájának hozama elsősorban a kerületi pártkonferenciák, majd a párt XIV. rendkívüli kongresszusa eredményeinek alapján lesz majd lemérhető. 19B8 VII. :