Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-30 / 209. szám, kedd

A HF.SZ segítséget jelent A FIATALOKNAK A szakma szerelmese Politikai megújhodásunknak megfelelően a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége is lényeges változtatásokat eszközöl sokoldalú munkájában. Vonatkozik ez mindenekelőtt a munkamegosztásra és a felelősség vállalására, ami a honvédelmi nevelésben az egyik legfontosabb követelmény. Karel Kučera vezérőrnagy a minap Prágában megtartott sajtóértekezletén a Honvédelmi Minisztérium nevében kedvezően értékelte a HESZ eddigi munkáját, ugyanakkor azonban kijelentette, hogy a fejlődés megköveteli itt is a színvonal emelését. A cél, hogy az ifjúság tényleges hadkötelezettsége előtt minél nagyobb számban vegyen részt a HESZ katonai szolgálatra előkészítő honvédelmi tanfolyamain. Ily módon ugyanis nemcsak a tényleges katonai szolgálatot könnyítik meg maguknak a fiatalok, de pályaválasztásuk szempontjából is jobban tájékozódhatnak. A HESZ jól ismert tanfolyamai díjmentesek és a gépkocsivezetésen kívül sok más szakma elsajátítását teszik lehetővé. Ezért nehezen érthető, hogy a rádiólokátorok, a tank- és a rakétafegyvernemek, a mechanikus-, ejtőernyős, búvárszakkör kevéssé vonzza a fiatalokat. A legtöbben természetesen a gépkocsivezetés iránt mutatnak érdeklődést (42 százalék). Tény, hogy a HESZ munkájába a fiatalok hadkötelezettségük előtt átlagosan 60 százalékban kapcsolódnak be, de ez talán azzal magyarázható, hogy az ifjú ezermesterek munkáját megnehezíti és ezzel persze kedvüket szegi az alkatrészek és az ösztönzés hiánya. Azok a fiatalok, akik a HESZ-ben tevékenykedtek, a jövőben a katonaságnál kiváló teljesítményeikért a kitüntetések és elismerések mellett különféle előnyökben, pl. rendszeres, gyakoribb kimenőkben is részesülni fognak. Az újságírók kérdéseire válaszolva K. Kučera vezérőrnagy kijelentette, hogy a jobb eredmények érdekében a Honvédelmi Minisztérium ezentúl még szorosabban kíván együttműködni a HESZ szerveivel, sőt á junák szövetséget, a honvédelmi sportokat elősegítő szövetséget és a lövészcsoportokat is támogatni fogja. Elhatározta, hogy a különböző vetélkedőket és versenyeket nemzetközi szintre emeli. — km — Nagy az érdeklődés a kulturális rendezvények iránt A CSEMADOK somorjai helyi szervezete e hó elején nagyszabású műsoros délutánt rendezett a városhoz tartozó Béke park szabadtéri színpadán. A park hűvös, kellemes környezete a rekkenő hőség ellenére is nagy vonzerővel bírt, és a vidám tarka műsort nagyszámú közönség tapsolta végig. A műsor keretében fellépett az újjászervezett CSEMADOKénekkar. Ágh Józsefnek, a 9 éves iskola tanítójának vezetésével. Kórusműveket és népdalokat énekeltek. Felemelő és jóleső érzés volt egymás mellett látni az énekkarban idősebb alapító tagokat és gyermekeiket; a fáklyagyújtókat és az ifjú fáklyavivőket. A műsor további részében egyfelvonásos tréfás jelenetek, szólóénekek, szavalatok szerepeltek. A jeleneteket betanította és a műsort sikerrel konferálta Leffler Ödön. Fellépett a CSEMADOK újonnan megalakult tánccsoportja is „Szüreti mulatság" c. táncával és a „Falu végén kurta kocsma" c. táncparódiával. A táncokat Sárközi Aladár és Sipos Károly tanította be. A szólóénekeseket és a tánccsoportot Horváth Imre nápl zenekara kísérte. A CSEMADOK-nak ez a nyilvános rendezvénye is bebizonyította, hogy van érdeklődés a kulturális események Iránt, és elsőrendű ezt az érdeklődést kielégíteni. Az előadás után sok új tag jelentkezett a CSEMADOK-ba, és így ls van ez rendjén. Sokan kívánnak részt venni az egyes kultúrcsoportok munkájában. Világos bizonyítéka ez annak, hogy a nagy szavak ideje lejárt, és a legnagyobb segítséget a mi viszonyaink között szorgos mindennapi munkával tudunk nyújtani. Ezzel kell megnyernünk az embereket, és bizonyítani, hogy élünk, dolgozunk és művelődünk. KOSA ZOLTÁNNÉ A tudományos kommunizmus új tankönyve 1968. VII. 30. A bratislavai Politikai Kiadóvállalat gondozásában ez idén jelent meg a Základy vedeckého komunizmu (A tudományos kommunizmus alapjai) című tankönyv második, átdolgozott, kiegészített kiadása. Az országos kiadványként főiskoláink hallgatói számára megjelentetett 544 oldalas tankönyv anyagát J. Sindelka docens, a tudományok kandidátusa közreműködésével és K. Holýnak, a tudományok kandidátusának irányításával — szakavatott szerzői kollektíva állította öszsze. A tankönyv mélyrehatóan és részletesen ismerteti a tudományos kommunizmust — a marxizmus—leninizmus harmadik alkotóelemét. A marxizmus— leninizmus tudvalevően három részre — filozófiára, politikai gazdaságtanra és tudományos kommunizmusra — oszlik. Mindegyik relatíven önálló tudományág. Ez a taglalás tehát nem véletlenszerű, nem önkényes, hanem kellő összhangban van a természet és a társadalom fejlődése folyamán kialakuló kölcsönös kapcsolatok objektív dialektikájával, s a társadalmi folyamatokon belüli dialektikával. A személyi kultusz éveiben egyrészt az akkori dogmatikus merevség, másrészt az elméleti torzítások is rendkívül kedvezőtlenül befolyásolták, sőt úgyszólván teljesen megbénították a tudományos kommunizmus fejlődését. Csak a személyi kultusz tárgyilagos és igazságos felmérésének folyamatában adódott ismét alkalom a tudomány új útjainak keresésére. Más szóval az előbb említett felmérés közben történt és az azt A véletlen hozott össze vele. Kint állt az autójavító-műhely kapujában, olajosan, maszatos«n. Egy arra robogó Mercedes után nézett. Csak amikor eltakartam elő'e a kilátást, akkor vett észre. A földinek kijáró meleg szavakkal üdvözölt. Mindjárt be is invitált. — Gyere be, nézz szét. . Néhány lépés, s máris bent vagyunk a Kovohron tornaijai javítóműhelyében. Földim, Galo Arpád az ott veszteglő Skida MB-1000-es gépkocsi motorját veszi vizsgálat alá. Közben odaszól Beke Sanyi másodéves tanulónak. — Sanyi, ellenőrizd a karburátort ... A kulcsokat hagyd irajd kint... Dolga végeztével odajön hozzám. — Hogy rohannak az évek — kezdi el a beszélgetést. — Huszonöt éve dolgozom a szakmában ... Valóban. Mintha tegnap lett vclna, amikor együtt róttuk az út porát. Ű a Seres-féle műhelyben tanoncoskodott, én a polgári iskola első osztályába jártam. Községünk két kilométerre volt a várostól. Nyáron sétának számított ez a távolság, télben kínszenvedésnek. Amikor Csehországba deportáltak, akkor sem kerültünk meszsze egymástól. Vasárnaponként találkoztunk. — Bizony eljárt felettünk az idő — töröm meg a csendet. Ü azonban már nem gondol a múltra, hanem szakmájáról beszél. — Ha tízszer újraszületnék, akkor is az autómechanikus szakmát választanáml — Maszatos, olajos lesz az ember ... — Éppen ez a jó benne. Ilyenkor mindig jobban érzem magam, mintha ünneplőben lennék. Furcsán nézhettem rá, mert szavait igyekezett megmagyarázni. — A Skoda típusú, a Wartburg és a Moszkvics gépkocsik szervizszolgálatait látom el. Felkészülten, hiszen 14 napot a Mladá Boleslav-l, 10 napbt a Wartburg, 16 napot pedig a Moszkvics gyárban töltöttem, ahol alaposan megismerkedtem az autók gyártásával, szerkezetével. Tovább nem jutott vissza emlékezésében, mert egy Škode RV 09—75 rendszámú gépkocsi ' állott meg a műhely előtt. Tulajdonosa, egy szőke fiatalember fejcsóválva újságolta. — A kocsi első kereke — ha kátyúba jut — szitál... éppúgy, mint két hónappal ezelőtt ... —Már megint . .. szólt kurtán' a barátom, s máris a kocsi alatt termett. Fejcsóválva bújik ki aztán alóla, így adván tudtára a panaszkodónak, hogy semmi gyanúsat sem észlel. Szó nélkül a kormánykerék mögé ül, gázt ad a motornak, és elrobog. Öt perc sem telik el, s újból a műhely elé gördül. A szitálás nem mutatkozott. — Gyerünk el a rőcei kórházhoz. Ott biztosan meggyőződhet róla — mondja a tulajdonos. — Rőcére? ... Hm... Na jó ... — válaszolja a szerelő, de közben azt latolgatja, hogy ez két-három órát rabol el tőle. Beszól a műhelyvezetőnek, a műszakinak és öten elindulunk. Egész úton semmi gyanúsat nem észlelünk. A kórház előtti bukkanón ötször is áthajtottunk. A kocsi első kereke csak nem akart szitálni. Aztán a tulajdonossal kettesben maradunk a kocsiban. A három szakember a kocsit figyeli. Végre jelentkezik az említett hiba. Indulhatunk hazafelé. — Mi a baj? — Nem akarom elhamarkodni a dolgot... — válaszolja — de kijavítjuk ... Amikor a műhelybe visszaérünk, egy 408-as Moszkvics vár Árpádra Megnézi, majd megadja a napot, mikor hozzák be javításra. — Ilyenkor nyáron mindenkinek sietős a dolga — mondja — sürgeti a javítást. A kocsik kötelező ellenőrzését kedden és pénteken végzem. Van úgy, hogy egy-egy nap 14 kocsit kell „megvizsgálnom". Ebben három tanuló segít. A töbMEGLASSULT A BETAKARÍTAS Jó a termés a komáromi járásban A kombájnosok viszonozzák a segítséget £ Csehországból pótolják a szénahiányt követő társadalmi változások tették lehetővé a tudományos kommunizmus teljes „rehabilitását" célzó törekvéseket, amelyek végeredményben odavezettek, hogy a tudományos kommunizmus ismét a marxizmus— leninizmus szerves részévé válhatott. A tudományos kommunizmus a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet politikai szociológiája, amely egyben politikai tudomány is, mert a szociális struktúrák mozgásának és fejlődésének törvényszerűségeit, nemkülönben a társadalom megszervezésének és Irányításának alapelveit elemzi s ismerteti. A tudományos kommunizmusban azonban főleg a marxista szociológia magvát kell látnunk. Tudvalevő, hogy a tudományos kommunizmuson alapszik minden marxista szociológia metodológiája (tudományos kutatási módszertan), amelyhez a konkrét szociológiai tudományágak — a munka, az ipar, a városok, a falvak, a mezőgazdaság, a kultúra, a Jog, a közvélemény stb. szociológiája, s a szociológiai kutatás módszerei s folyamatai Igazodnak. A tudományos kommunizmus eszerint a marxista értelmezésű politikai tudomány elméleti s metodológiai kiindulópontja. Jóllehet a Základy vedeckého komunizmu című tankönyv második kiadásának terjedelme kisebb (102 oldallal kevesebb), mint az első kiadásé, mégis felöleli mindazokat a problémákat, amelyekkel a tudományos kommunizmus foglalkozik. Dr. JAN MARGOC Az utóbbi napok esős időjárása meglassította, illetve több helyen félbeszakította a gabonaneműek betakarítását. Földműveseink azonban nem nyugtalankodnak, mert tudják, hogy az esőzés az ő javukat szolgálja. KÉNYSZERPIHENŐRE TÉRTEK a komáromi járásban is. Eredetileg július 20-án akarták befejezni az aratást. De hiába, az időjárás felborította tervüket. — Aggodalomra azonban nincs okunk — állítja, Borsányi Menyhért mérnök, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás igazgatóhelyettese. — A terméseredményekben ugyanis kellemesen csalódtunk. Három héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a tervezett hozamokat sem tudjuk elérni. Most viszont örömmel mondhatom, hogy búzából 33, árpából 32 mázsa körüli lesz járásunk átlagtermése. A PERBETEIEKET IS MEGZAVARTA a csapadékosra forduló időjárás. Igaz, náluk, több mint 1000 hektárról már biztos helyre került a termés, de 250—260 hektáron még lábon áll a gabona. A hozamokkal a perbeteiek ls elégedettek, hiszen árpából csaknem 35 mázsát takarítottak be hektáronként, vagyis tíz mázsával többet mint tavaly. A búza már gyengébben fizetett. Ebből tavaly 33,5, az idén pedig csak 30 mázsát értek el hektáronként. A NAGYKESZIEK MÁR BEFEJEZTÉK az idei kenyércsatát. Termésük jónak mondható. A síovjet búzafajtákből egyes parcellákról 50 mázsát is betakarítottak hektáronként, viszont a hazai fajtákból mint például a Dianából ennek csak a felét. Az átlagos hozam azonban így ls magas. Árpából 39, búzából pedig 41 mázsa. Tény, hogy ennél több kevés szövetkezetben termett az idén — főleg a komáromi járásban. CSEHORSZÁGBA KÉSZÜLŐDNEK A KOMBÁJNOSOK, hogy viszonozzák a kapott segítséget. Fogadkoznak, hogy ott sem vallanak szégyent. Szabó Ernő, a perbeteiek kiváló kombájnosa például az Idén legalább 100 hektárral még növelni szeretné teljesítményét. ODAKÉSZÜL 9 SZÖVETKEZET IS szénát kaszálni. A komáromi járásban az idén mintegy 2500 vagonnál termett kevesebb szálas takarmány a tervezettnél. — A takarmányhiányt csak akkor tudjuk megoldani, ha a Csehországból vásárolt mennyiségen kívül még a felvásárló üzemtől ls kapunk legalább 300—330 vagonnyit — mondja a társulat igazgatóhelyettese. — Szó van arról is, hogy áttérünk a szintetikus takarmányozásra. Ezzel jelentős meny nyiségű szálas takarmányt ta karítanánk meg, s így a silótakarmánnyal együtt, — amelyből minden szarvasmarhára 10 mázsányit szeretnénk készíteni — biztosítani tudnánk az állatok megfelelő téli takarmányo zását. Persze nagy segítségünk re lehet a továbbiakban az időjárás alakulása ls, mert a másodvetésekből még szép hoza mokat érhetünk el. (nád) bi napokat a jótállási javításoknak szentelem. Sok, kevés? Mit szólhat ehhez egy laikus? Elég az hozzá, hogy az első fél évben — az első hónapokban Balajty Laci segédletével — 278 kocsin végezte el a kötelező ellenőrzést és 108-on a jótállási javítást. Ebből 40 autó volt külföldi gyártmányú. — Ha sok a munka, magas a tervteljesítménye — ugratom. — Nem nézem én, mit ír elő a norma. Számomra a minőség a mérce. De úgy gondolom d terv teljesítésével sincs baj. Különben szólna a vezetőség. Szívesen elbeszélgetnék még vele, de egyszerre két kocsi is érkezik. Árpád bocsánatkérően rám emeli tekintetét, s az egyil autó felé veszi útját. Hiába, ő a szakma igazi szerelmese. NÉMETH JÁNOS Mindenki gyanús Nem nagy ügy, de tanulságos. Anyám szereti a szép cipőket, így a napokban kart karba öltve elsétáltunk a cipőáruházba, amelyet a pozsonyiak még ma is nagy Bata néven emlegetnek. — Csak az van, ami kint •látható — mondta, ki tudja miért megbántva, az elárusító fiatalasszony, amikor nehezen fújtatva a három emelet megmászása után, a széksorból alkotott védőfal túlsó oldalán megálltunk. Az ember ért a szóból. Ez a rövid mondat a vevő nyelvére lefordítva annyit jelent: ne zavarj felesleges kérdésekkel, kívánságokkal, kár a fáradságért, úgyis elegem van már az egészből. Reggel óta csak cipőt és vevőt látok, únom. A szöveg megértését erősen megkönnyítette az azt kísérő mimika. Anyámat, aki a hetven felé közeledik, leültettem az egyik székbe, háttal az elárusítőnönek, hogy még tekintetével se zavarja, jómagam pedig a kirakott mintadarabok megszemlélésébe kezdtem. Az egyik úgy tűnt, megfelelne. — Azt a fekete, lapos sarkú szandált kérem, négyes nagyságban — fordultam bátortalanul a hölgyhöz. Az ember nem szívesen kellemetlenkedik, de nem volt más választásom. — Azt? — Azt. — Az 130 korona. — Látom, hiszen ott a cédula. Van nálam pénz. Az asszonyka szó nélkül elfordult és eltűnt a cipődobozok sokaságában. Rövidesen ott állt újból mögöttünk, kezében a nyitott cipődoboz ... — A bal cipőt kérem, — igyekeztem könnyíteni a helyzetén, ismerve a cipőboltjainkban elterjedt szokást, hogy csak az egyik cipőt adják oda felpróbálni, s már nyújtottam is a kezem érte. — A balt nem adhatom — hangzott a válasz — csak a jobbat. — Ne haragudjon, anyámnak a balt kell felpróbálnia, az a lába az erősebb. — Csak a jobbat adhatom — ragaszkodott az elárusítónő a maga igazához, majd magyarázatképpen megvető pillantás kíséretében hozzátette: — itt eikérik a bal cipő^, azután egy másik üzletben a jobbat és ingyen le«z egy pár cipőjük. Ismerem rfn a dörgést. Meglepett ez a kombinációs készség. De a hangnem még inkább. Szédelegve somfordáltam ki az ajtón, becsületben megőszült anyámat vonszolva magam után, hogy mielőbb eltűnjünk szégyenünk színhelyéről. Nos, ennyi az egész. Azt hiszerr felesleges a kommentár. De az igazsághoz az is hozzátartozik még, hogy a Dunaj áruház cipőosztályán két perc alatt vásároltunk egy pár szép cipőt, miután a balt mosolyogva, készségesen átnyújtották felpróbálás céljából. A pénztárcéduláva'l igazolni tudom, hogy megfizettem érte. SKALINA KATALIN