Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)
1968-07-26 / 205. szám, péntek
Nyolc VIT volt eddig. Kilencnek kellett volna lennie, de 1965-ben Algír az emlékezetes események miatt nem tudta megrendezni a fesztivált. Egy év múlva Ghanában sem sikerült, így maradt 1968 — Szófia. És Szófia már biztos. Nem jutott tehát zsákutcába a fesztiválok ügye, pedig sokan szerették volna, és 1965-ben sokan „meg is jósolták"! Különösen a nyugati reakciós sajtó örült előre a fiaskónak. Nem elősiöt örült mái előre — és nem először hiába. Am lássuk, hogy is volt, hol is volt az eddigi nyolc! PRÁGA—1947 Az első találkozó. A romjaiból föltámadó főváros üde leheletként fogadta a daltól, kacajtól hangos fesztivál tarka seregét. A szervezés még nem volt anynylra körültekintő, mint a későbbi találkozók során. A VlT-et július 25-én nyitották meg, de már Július 17-től kezdett seregleni a békét demonstráló fiatalság. Béke volt, sok évi háború után végre béke, S a béke örökkévalóságának jegyében ünnepelt a hatvanhét országból összegyűlt több mint harmincezer fiatal. A nemzetközi staféta tizenöt európai országot Járt be, míg eljutott a strahovi stadionba. Itt, akár a felvonuló küldöttségeket, nagy lelkesedéssel fogadták. Pedig akkor még nálunk sem rokonszenvezett mindenki a fesztivál gondolatával. A reakciós elemek megvádolták a találkozó szervetólt, hogy kommunista propaÍ Levszki-stadton föárbocára holnapután felvonják a Világifjúsági és Diáktalálkozó hófehér zászlaját. Az emeletnyi magasságú, ötszínű napraforgó bizonyára ott virít majd a futballpálya zöld pázsitján, s akik körülállják, öt világrész fiat, lányai lesznek. A barátságot teremtő, szívhóúító IX. VIT átlépi a rajtvonalat, hogy tíz napon át fóruma legyen egy újabb fesztiválnemzedék sok vitájának, tiszta örömének, vágyának. ELSŐSORBAN A VIJAT KELL HANGSÚLYOZNI. Szófiában közel százharminc országból mintegy húszezer fiatalt várnak. A fesztivál nemzetközi előkészítő bizottsága száznegyvenhat ország ifjúsági szervezetével lépett összeköttetésbe. A szocialista országok közül Kuba mondta le részvételét, Kína és Albánia nem válaszolt a meghívásra. Kuba távolmaradása annál is inkább sajnálatos, mivel a sértődöttség látszatát keltheti, ugyanis eredetileg Havanna is számításba jött, mint a IX. fesztivál színhelye. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tagszervezetei azonban a reális politikai és gazdasági felételeket tekinteve Európa, illetve Szófia mellett döntöttek. Bulgária lehetővé teszi, hogy a VIT-en a világ ifjúságnak lehető legszélesebb tábora vehessen részt, a lehető legtöbb ország képviseltesse magát, méghozzá jelentős lélekszámú küldöttségekkel. Ennek szükségszerűsége pedig már eleve a IX. VIT küldetéséből következik. A rendezők mindenekelőtt azt akarják elérni, hogy a legkülönbözőbb nézeteket valló, a legkülönfélébb szervezetekhez tartozó fiatalság találkozzék Szófiában. A politikai, vallási, hovatartozási sokrétűség a kölcsönös megismerést, az ifjúsági tömemeg közti véleménycserét és minél nagyobb ifjúsági tömegek egymáshoz való közeledését akarja szolgálni. A szófiai fesztivál elsősorban vitafórum lesz azzal az alapvető szándékkal, hogy legalább a leglényegesebb kérdésekbon: a világbéke, a leszerelés, a haladás kérdésében minél nagyobb egység alakuljon ki. A korábbi találkozókhoz viszonyítva ez újdonságnak, új jellegzetességnek számít, s nem kétséges, hogy megfelel a mai világhelyzet követelményeinek. Ugyanakkor nem kétséges az sem, hogy a fesztivál így valóban harcos, küzdelmes találkozó lesz, s nem biztos, hogy kisebb konfliktusok nélkül ér véget. A résztvevő küldöttségek nagy többségének állásfoglalásában nem lehet kételkedni. Ez a többség feltétlenül egyetért majd a gyilkos vietnami háború megszüntetésének, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcnak, az Európában levő fasiszta rendszerek tarthatatlanságának, az agresszív katonai csoportosulások felszámolásának, az európai biztonság megszilárdításának s a fejlődő országok támogatásának kérdésében. Viszont az is biztosra vehető, hogy számos nemzetközi kérdésben nem alakul majd ki egységes vélemény, de a többség békeóhaja, szolidaritása Vietnammal bizonyára megteremti a barátság légkörét. A fesztiválra az idén nemcsak a szocialista, Szolidaritás, i Világ ifjúsága! Világ reménysége! Világ jövője! Milyen sok, milyen erős, milyen nagy vagy! Prága kővára tövében demokráciát kiáltasz, Vietnam halál^rdeiben életért harcolsz, New utcáin jogot követelsz, Párizs reformot akarsz, Bonnban ú0ársadalmat, Londonban békét Vietnamnak, Rómában olcsóbb kenyeret, Toki%ai(||fc|| : atomhalált, Delhiben munkát, Kajáiban igazságot, Madridban szabadsaP^^,. Hongkongban új kormányt, Rio de Janeiroban szervezeteket, Algírban önrendelkezést, Lisszabonban aktivitást, hanem egyes kapitalista országokból is népes küldöttség érkezik. Nyugat-Németországból például olyan ifjúsági szervezetek is elküldik képviselőiket, amelyek a korábbi találkozókon vagy nem vettek részt, vagy következetesen ellenezték a fesztiválokat. Franciaországból ezer, Olaszországból hatszáz, Indiából hatszáz, Japánból kétszáz fiatal érkezik. Persze, a szocialista országokból érkező küldöttségek sem lesznek kisebbek. 1 száz fiatalt vár a fi HAZÁNKAT Öl LOS KÜLDÖTTSl tal turista képvi kai delegációnak turálisnak közel pedig több mint lltikai küldöttség ganda terjesztésére akarják felhasználni a VIT rendezvényeit. A vádaskodások ellen a leghatásosabban az angol küldöttség érvelt, rámutatva, hogy a brit delegációban munkáspártiak, liberálisok és konzervatívok is vannak, tehát nehéz feltételezni, hogy valamennyien a kommunista propaganda befolyása alatt lennének, őket a béke megőrzésének óhaja hozta ide, s ebben a kérdésben a világ ifjúságának többsége feltétlenül egységes. A fesztivál fénypontja a szovjet kulturális küldöttség fellépése volt. A szovjet együttesek — lényegében az egyetlen komplett művészeti csoportok — fellépése nagy élményt jelentett a fesztivál résztvevőinek is, Prága lakosságának is. BUDAPEST—1949 A második VlT-re már hónapokon át készülődtek. Rendezvényekben, látványosságokban gazdagabb is volt, mint az első. A szocialista országépítés útján Magyarország akkor tette meg az első lépéseket, de ez nem akadályozta meg Budapestet abban, hogy két hétig a fesztiválnak éljen. Klement Gottwald két évvel korábban ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára az I. VIT résztvevőit: „A világ ifjúsága a prágai találkozón Impozáns módon Juttatta kifejezésre izzó akaratát: nem engedi meg, hogy a világot új véres háborúba taszftsákl Békél Ez az a kiáltás, amely Prágából az egész világba széthangzott, és amely bizonyára visszhangra talál a becsületes emberek szivében." A hetven országból Budapestre összesereglett közel tizenötezer fiatal ezt a béke-visszhangot hozta magával. A II. VIT-en a csehszlovák küldöttség volt a legnagyobb. Ezerhétszáz fiatalból állt. Határtalanul lelkesedő, már szocializmust építő fiatalokból. Az ő érdemük is, hogy a budapesti találkozó a fiatalok örömünnepe volt. A spontán lelkesedés, a jövőbe vetett nagy remények jellemezték. BERLIN-1951 1951 Berlinjében az egyik háború sebei már kezdtek begyógyulni, de a másiké — a hidegháborúé — kezdtek fekélyesednl. A demokratikus szektor fiataljai rekordidő alatt felépítették az új Walter Ulbricht-stadiont, s amikor augusztus 5-én, az ünnepélyes megnyitón mintegy nyolcvanezer ember lelkesen üdvözölte a felvonuló küldöttségeget, a nyugat-berliniek helikopterről Uszító röplapokat szórtak a tömeg közé. Jellegzetes volt a válasz: a fiatalok összegyűjtötték és halomra hordva elégették a nyugati „üdvözleteket". Berlinbe nem volt könnyű eljutni. A nyugatnémetek nem adtak átutazási engedélyt a fesztivál! küldöttségeknek, ezért például az angol és a francia fiatalok Ausztrián át akartak eljutni a fesztiválvárosba. Ausztriában viszont az amerikai hatóságok tartóztatták fel őket. Kétezer fiatalból csak néhány százan érkeztek meg Berlinbe. De ők ott voltak, s a többiek nevében ls tiltakoztak a brutális erőszak ellen* A fesztiválon száznégy országból mintegy huszonhatezer kül* dött vett részt a vendéglátó ország több mint kétmillió fiatal* Jávai együtt. A békéért, a koreai háború beszüntetéséért, a gyarmatok felszabadításáért, az ifjúnemzedék szebb trolnapjáért tüntettek. Augusztus 19-én, a Marx—Engels téren megrendezett záróünnepségre kétszáz fiatalt hordágyon hoztak társaik. A nyugati szektorban sebesültek meg, ahol a fesztivál küldöttségeként baráti látogatást tettek. Gumibotokkal és kőzáporral fogadták' A LÜCNICA TÁNCEGYÜTTES IS UTAZIK A FESZTIVÁLRA őket az akkori Nyugat-Berlinben. BUKAREST—1953 A román fővárosban közvetlenül a III. vllágifjúsági kongreszszus után tartották meg a találkozót. A kongresszus felhívást intézett az egybesereglett fiatalokhoz: „Mindnyájunk akarata, hogy egyetlen nemzet fialnak, lányainak fiatal éveit se keserítse a holnap bizonytalansága. 1 sági Mit kell létrehoznunk hoz, hogy álmaink valóra VÍ nak? Az egységet! Először másodszor is, harmadszor ls egységet!" A bukaresti fesztivál ennel egységnek a jegyében zajlott Bizonyította, hogy a legala több követelésben, a béke kiv sában és megőrzésében a \ Ifjúságának abszolút több egységes. A száztizenegy ors ból Bukarestbe érkezett k harmincezer fiatal magatat ezt Juttatta kifejezésre. Hog;