Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-26 / 205. szám, péntek

Humanizmus és „humanizmus" Tavaly az egyik iskolán Javaslat hangzott el, hogy változások szemtanúi lehetünk. Persze a régi veze­X Y legyen az igazgató. A javaslatot a tantestület tők jobbára még most is görcsösen ragaszkodnak túlnyomó többsége helyesnek találta, mégsem való- tisztségükhöz. Sajnos, a hozzá nem értő vezetők is. sult meg Az iskola akkori vezetősége, de főleg a Pedig pártunk akcióprogramja világosan kimondja: járási nemzeti bizottság illetékesei azzal utasították „Gondoskodjunk arról, hogy a hozzá nem értő, de vissza, hogy a 29 éves mindenhez alkalmaz­X. Y. még túl fiatal kodó embereket való­az ilyen komoly tiszt- ^ I f'tíl/-* íU^^^nv^rv^Ju-w+^Jk-. ban felcseréljék olyan ség betöltésére. Ma- l&timnMÁ**f?MTÍAl & emberekkel, akiknek szívügye a szocializ­radt tehát a régi, a „tapasztalt" igazgató, aki 63. évét taposta. Az utóbbi időkben sok helyen előfordul ilyen eset. Persze nemcsak az iskolákon; üzemekben, szö­vetkezetekben, város- és községvezetésben egyaránt. A huszonévesekre, sőt a negyven felé közeledőkre ls nemegyszer kimondták, hogy fiatalok még a tiszt­ségviselőre. S helyettük maradtak a funkciókban az ötvenések, esetleg a hatvanasok. Ha feltennénk a kérdést, hogy valóban a fiata­lok „tapasztalatlansága" miatt aggódtak-e az Idő­sebb funkcionáriusok, akkor aligha felelhetnénk Igennel. Hiszen ők is jól tudják, hogy az ember a „krisztusi" évek idején képes a legnagyobb munka kifejtésére. Az évek során szerzett tapasztalatok igen hasznosak lehetnek, ám a fiatalos hév, lendü­let, a munkabírás sem mellékes. Éppen ezért egy pillanatra sem lehet vitás, hogy a vezető tisztségek­ben az idősebb káderek mellett a fiataloknak is ott a helyük. Sőt, a merész ötleteket, az új gondolato­kat s ezek megvalósítását elsősorban tőlük várjuk. „Az ifjúságban látjuk a társadalom szocialista át­alakítása müvének folyatóját." (A CSKP akcióprog­ramjából.) Január óta a fiatalok előretörése terén is kedvező mus, a haladás, a töb­bi ember érdeke és szükséglete, nem pedig a sze­mélyi hatalom, vagy az előnyök." Dolgozóink régi óhaját fejezi ki az akcióprogramnak ez a monda­ta, hiszun a „személyi hatalom" vagy az „előnyök" semmiképpen sem játszhatnak szerepet a funkció vállalásában, illetve elosztásában. S itt fel szeret­nénk hívni a figyelmet egy hamis nézetre, melyet a humánum leplébe burkolva egyesek szívesen han­goztatnak. Lényege, hogy az idősebb funkcionáriu­sokat nyugdíjba vonulásukig hagyjuk meg tisztségük­ben akkor is, ha nem állnak hivatásuk magaslatán. Akik ezt „jóindulatúan" hangoztatják, arra hivat­koznak, hogy ne bántsuk meg az idős emberek ér­zékenységét, Illetve, hogy a kisebb beosztás rend­szerint kisebb fizetéssel jár, ami kihat az illető nyugdíjára is. Csakhogy ez álhumanizmus és nem más, mint az akcióprogram tagadása, hiszen lé­nyegében az egyéni érdeket helyezi a társadalmi érdekek fölé. Távol áll tőlünk az idősebb nemzedék múltbeli és jelenlegi érdemeinek lebecsülése. Csupán a fia­talok személyi érdekekből történő kiszorításának ká­ros mivoltára szeretnénk felhívni a figyelmet. Véle­ményünk szerint e téren sok a mulasztás, aminek orvoslása nem tür halasztást. FüLOP IMRE 1Ij városnegyed.. Egyforma szür­U ke házak, az egyik nyolc-, a másik tíz-, a harmadik háromeme­letes, mégis mind egyforma. Köz­tük keskeny zöld sáv. Ragyok a Nap. A kék égen egyetlen bárány­felhő sincs. Valamikor azt hittem, hogy ez a boldogság: a kék ég és a Nap. Ma azt az apró, ösz hajú anyókát figyelem, akt csendesen, órák óta ott ül a padon. Nem is mozdul. Csak ül. Mire gondolhat? Ma már tudom, hogy nem a kék ég és nem a Nap jelenti a boldog­ságot. Tudja ezt az a néni is. Mi­lyen szomorúak ezek az egyforma szürke házak, a nyolc-, a tíz- és a háromemeletes is. Mind. Egytől­egyig. Rengeteg ember él ezekben a házakban. Az egyikben élek én is. Itt még sohasem találkoztam a boldogsággal! Nem ismerek itt senkitl Ha most hirtelen meghalna az alattam lakó vak bácsi, bizto­san sokáig nem ls tudnám, mint ahogy azt is csak akkor tudtam meg, hogy közvetlen szomszédom­nak fia született — amikor a gyer­mek már járnt kezdett. Hogy mi a neve, azt még most sem tudom. Azt hiszem, nagyon sokáig nem is fogom tudni. A mamája csaknem egy óra hosszat utazik vele a busz­ban, hogy a játszótéren homokvá­rat építhessen. Rideg szürke há­zak, éjjel-nappal kihalt utcák, szo­morú emberek. Es menekülés. Be, a város szívébe, ahol színesek a ki­rakatok és száguldoznak az autók, csilingelnek a villamosok, kiabál­nak a rikkancsok, a sarkon virágot veszel, a presszóban megiszol egy kávét. Es menekülsz. Mert itt sem találkoztál a boldogsággal! Nagyon sokan tartoznak az „egyedüllét" családjába. Azok, akik valóban magányosak, de azok is, akiknek családjuk, gyermekeik vannak, azok, akik karriert csinál­tak és azok, akik nehezen keresik meg mindennapi kenyerüket, ta­Miért vagyok egyedül ? nult emberek és akik alig jártak néhány osztályt. Mindenütt találkozhatunk velük. Férfiakkal és nőkkel, fiatalokkal és öregekkel, egészségesekkel és rokkantakkal: mindnyájan egyfor­mák. Valamennyien szeretetre vágynak. Keresnek valamit, vagy valakit, de leginkább az emberség melegét. A boldogság keresése a legszörnyűbb dolog! Nincs borzal­masabb, mint az egyedülléttől való félelem. Tapogatódzunk és megra­gadunk minden alkalmat, hogy va­lamit a magunkénak tudjunk: egy üveg alkoholt, egy gitárt, egy ru­hát, egy lakást, egy autót, egy ví­kendházat. Mások akarunk lenni, mint a „boldogok", akikről úgysem hisszük el, hogy boldogok. Szakállt növesztünk, feltűnő ruhát hordunk, heves vitákba bocsátkozunk, pózo­lunk, a szexualitásba menekülünk. Mert emberek vagyunk. Szeretetre, melegségre vágyó emberek. Szá­zan, ezren —, milliók és milliók a földkerekség minden részén. Be itt, egészen biztosan itt, a nagyvá­rosokban vagyunk a legtöbben. Egy falusi „fó reggelt" és Mari néném tarka szoknyája egészen más han­gulatot teremt. Egy nagyvárosban mindenki a saját életéi éli. A mozi, a színház, a televízió, a kávéházak nem nyújt­hatnak teljes örömet. A közleke­dés, szűnni nem akaró autósorok, a szolgáltatások, a bevásárlás csak bosszúságot okoz. A túltechnizált, lüktető nagyvárosok mintha elvesz­tették volna „lelküket", képtele­nek hozzáidomulni az egyénhez. Az emberhez. Az ember melegéhez. Csak rohanunk, hajszoljuk a pénzt, hogy kényelmesebbé tegyük az éle­tet. Építjük és modernizáljuk a vá­rosokat és közben észre sem vesz­szük, hogy éppen ez tesz tönkre bennünkei, ez elöl menekülünk! Az emberek lassan elvesztik egyéniségüket. Akiknek életcéljaik, ideáljaik voltak, napról-napra „szegényebbek" és szerencsétleneb­bek. S végül elérkeznek ahhoz a ponthoz, ahol rádöbbennek arra, hogy egyedül vannak. Es elindul­nak, hogy megkeressék a boldogsá­gukat. Férfiak és nők, fiatalok és öregek, egészségesek és rokkan­tak: mindnyájan egyformák. Vala­mennyien szeretetre vágynak. Em­bert melegségre. Es félnek, nagyon félnek. Félnek, hogy egyedül ma­radnak ... OZORAI KATALIN Megalakul a csehszlovákiai magyar pedagógusok országos szövetsége? Pedagógus közvéleményünk határozott kíván­ságára megszületett az első lépés a hazai magyar pedagógusok országos szervezetének létrehozása felé vezető úton. A pedagógusszervezet életre­hívását szorgalmazó írások, valamint magyar Is­kolákban megnyilvánuló egyéni és testületi kez­deményezések végül is lehetővé tették egy Ideig­lenes előkészítő bizottság létrehozását, amely 1968. július 18-án tartotta alakuló értekezletét Párkányban. Az ország különböző részéből érkezett peda­gógusok erkölcsileg ls feljogosítva érezték ma­gukat arra, hogy a mintegy ötezer magyar tan­ügyi dolgozó nevében és érdekében tárgyaljanak a szervezet (szövetség) létrehozásával kapcso­latos feladatokról. Az elfogadott Javaslatok alapján megegyezés történt a végleges előkészítő bizottság személyi összetételének kibővítésére és szakbizottságok létesítésére. Elhatározták, hogy augusztus utolsó hetében — a köbölkúti iskola vendégszerető meg­hívását élvezve — szakértők bevonásával meg­vitatják a különbizottságok által beterjesztett ja­vaslatokat, különös tekintettel a nemzetiségi is­kolaügy önállósításával és demokratizálásával kapcsolatos sajátos Igényű feladatokra. Az ideiglenes előkészítő bizottság kötelességé­nek tartja minderről tájékoztatni a tanítói nyil­vánosságot, hogy az érdekelteknek módot adjon a szervezettel (egyesülettel) kapcsolatos egyéni vagy kollektív javaslatok, elképzelések közlésére. KÖZBENJÁRTUNK Csábon lesz a központ Balog István lapunk június 7-i számában a köror­vnsl rendelők elhelyezését bírálta. „Az orvosi rende­lőket a központi tekvésfi falvakban kellene elhelyez­ni. Csábról pl. naponta 42 autóbusz Indul és érkezik vissza. Nyénről viszont csak tizenkettő. A körorvosi rendelő mégis ott van. A keszi betegek sokszor órá­kig kénytelenek várakozni az autóbuszra. Ha Csá­bon lenne az orvos, a környező talvakból a betegek sokkal könnyebben kereshetnék lel. Reméljük, a HNB beleegyezik a megoldásba." A bírálatra a losonci Járási Nemzeti Bizottság egészségügyi osztálya válaszolt. A válasz csak alá­húzza olvasónk észrevételét. Azt is megtudjuk belő­le, hogy a környező falvak összeadták a községfej­lesztésére szánt tartalékukat, s abból még ez évben megkezdik Csábon egy új, járási egészségügyi köz­pont építését. Ha felépül, a probléma véglegesen megoldódik. Rimaszombati táviatok Rimaszombat, a régi Gömör megye ősi székhe­lye, fennállása 700. évfordulójának megünneplé­sére készül. A régi város új köntösben köszönti a jelentős jubileumot. A jövő évben megkezdik végre a város kultúrházának építését is. A kor­szerű kultúrpalota tervrajzát NemCok mérnök készítette. Az épületben az 530 férőhelyes szín­házterem és a panoramatikus mozi mellett több klubhelyiség is lesz. A különböző érdekkörök tagjait megfelelően berendezett helyiségek várják majd. A 16 és fél millió koronát kitevő költsége­ket a rimaszombati VNB és JNB, valamint a kö­zép-szlovákiai KNB viseli. A város régi központjába előnyösen illeszke­dik bele az 50 millió korona beruházással épülő nagyáruház is, amely a mai Fő utca csaknem egész hosszát elfoglalja és a maga nemében szin­te egyedülálló üzleti központ lesz a kerületben. A kultúrház mellett egy 10 emeletes, 108 ágyas új szálloda is épül. A szálloda építésének meg­kezdését a Jövő évre tervezik. KOVÁCS ZOLTÁN Méhány éve Prágában megnyílt '•a Seznámka házasságközve­títö iroda. Egy évvel később — pontosabban három éve — prágai mintára Brnóban ts megkezdte mű­ködését egy hasonló nevű intéz­mény. Ennek a Szlovákiában mind­máig hiányolt szolgálatnak a ve­zetője dr. Eva M ádr o v ä pszichológus. Öt kerestem fel, hogy a házasságközvetítö Iroda munka­módszere és eredményei Iránt ér­deklődjem. — Munkamódszerünk elsősorban sze­mélyes beszélgetésen és adatfelvételen alapszik. Az érdeklődő felkeresi irodán­kat és én elbeszélgetek vele. Feljegy­zem személyi adatait, személylelrását, továbbá életszemléletét, érdeklődési körét, alapvető Jellemvonásalt és ter­mészetesen leendő partnerére vonatko­zó elképzelését, kívánságát. Ezeket az adatokat lyukkártyás analizátorok se­gítségével összeegyeztetem és hozzáfű­zöm az illetőről beszélgetésünk során alkotott szakvéleményemet. Nézetem szerint nagyon fontos az illető megis­merése lélektani szempontból, mert összeillő partnerek keresésénél nem elegendő az életkor, az iskolai végzett­ség és a testmagasság figyelembe vé­tele. • Hogyan ismerkednek meg a kt­szemelt partnerek? Az összeillő partnereket meghívjuk egy újabb beszélgetésre. Megmutatjuk nekik a megfelelőnek talált társ fény­képét, esetleg több férfi, illetve nő Partnerkeresés tudományos módszerrel BESZÉLGETÉS A BRNÓI HÁZASSÁGKÖZVETÍTÖ IRODÁBAN fényképét és mindegyikről elmondjuk alapvető Jellemvonásukat és néhány fontosabb adatot. Az illetők nevét egye­lőre nem közöljük. Ha mindkét fél ér­deklődést tanúsít, közvetítésünkkel lét­rejön a találkozás. Erre itt az iroda épületében lévő hangulatosan berende­zett szalonban, vagy az érdeklődők kí­vánságának megfelelően színházban, moziban, esetleg kávéházban kerül sor. Ha mindkét fél vidéki, és körülményes számukra az Ideutazás, megadjuk a cí­müket, és felkereshetik egymást. • A személyes beszélgetésen és adatfelvételen kívül van más közvetítést módszerük ts? Jó kiegészítője eddigi munkamódsze­rünknek az ősszel és télen rendezett táncmulatság, amelyre meghívjuk a nyilvántartott érdeklődőket. Ez idén több kirándulást tervezünk. Az első ki­rándulásra a múlt hónapban került sor. Oticélunk egy közeli vár volt. Erre a kirándulásra kizárólag harminc éven aluli fiatalokat hívtunk meg. A nyár folyamán a többi korcsoport számára is tervezünk kirándulást. Az útitervet az egyes csoportok érdeklődésének megfelelően állítjuk össze. • Vannak fiatalok Is az érdeklő­dök között? Igen. Klienseink életkora 18 évnél kezdődik. A legtöbb érdeklődő a 23—27 évesek korcsoportjához tartozik, de klienseink körében úgyszólván minden korcsoport képviselve van. Jelenleg van egy 70 éven felüli ügyfelünk is. • Milyen társadalmi réteg domi­nál az érdeklődök körében? Erre a kérdésre nem tudok pontos választ adui. Nálunk minden társadalmi réteg képviselve van. A nők között in­kább a közép- és főiskolai végzettsé­gűek vannak többségben. Különösen sok tanítónő és egészségügyi nővér for­dul hozzánk. Viszont kevés falusi nő keres fel bennünkfet. A férfiak körében egyáltalán nem beszélhetek domináló rétegről. Sajnos klienseink között ke­vés a főiskolai végzettségű férfi, s ezért sok főiskolai végzettségű nő kérésének nem tudunk eleget tenni. • Férfiak, vagy nők fordulnak gyakrabban önökhöz? A nők vannak többségben. Ez rész­ben — azt hiszem — összefügg társa­dalmunk összetételével. A nők arány­száma nálunk ugyanis meghaladja a férfi lakosság arányszámát. Másrészt a nőknek az isÄeretségkôtésnél nincse­nek olyan lehetőségeik a kezdeménye­zésre, mint a férfiaknak. Az egyenjogú­ság ezen a téren még nem valósult meg. • Előfordult már, hogy szlová­kiaiak is igénybe vették szolgá­latukat? Igen, sok szlovákiai kliensünk van. Még Kassáról is felkeresnek bennünket. A közvetítés során a nemzetiségi kü­lönbség nem akadály, inkább a nagy távolság jelent nehézséget az ismeret­ség létrehozásánál. Azt hiszem, hogy Szlovákiában nagy lenne az érdeklődés egy hasonló házasságközvetítő Iroda létesítése iránt. • A Seznámka szolgálatát milyen díjazás ellenében vehetik igény­be az érdeklődök? Ügyfeleink félévi nyilvántartásért 120 koronát fizetnek. Amennyiben fél év alatt nem találunk megfelelő part­nert — ez ugyanis a nőknél néha elő­fordul, mert mint említettem, kevesebb a férfi kliensünk — a nyilvántartást to­vábbi fél évre díjtalanul meghosszabbít­juk. I- K •

Next

/
Oldalképek
Tartalom