Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-08 / 157. szám, szombat

Húszéves esz Általános Emberi Jogok Az ENSZ a történelemben először rendezett nemzetközt értekezletet az emberi Jogokról. A nemrégiben Teheránban megtartott értekezleten hazánkat öttagú kormányküldöttség képviselte dr. Rudolf Bystrický professzorral az élen. Hozzá, a prágai Károly Egyetem jogi karán a nemzetközi fog tanárához fordultunk, ismertesse az értekezlet célkitűzéseit és eredményeit. — Nagyon szívesen — mondotta dr. R. Bystrický —, de mielőtt hozzákezdenék, mondjunk el egyet s mást az Emberi Jogok Általános Deklarációjáról, melyet 1948 decemberében az ENSZ közgyűlésén Párizsban 56 állam fogadott el. Noha a határozat az államokra nézve csupán erkölcsileg kötelező, mégis, miután • túlnyomó többségük mellette nyilatkozott, elvárható, hogy a Deklaráció jogszabályait valamennyien tiszteletben tartják. B Mely államok voltak a határozat ellen? — Például Csehszlovákia 6s a többi szocialista állam sem fogadta el a Deklarációt. Tartózkodtunk a szavazástól. Ez az akkori viharos Időkkel is magyarázható. A februári események, a hidegháború. Azután meg a Deklarációban felsorolt jogokat sem garantálta senki ... talán attól is tartottunk, hogy felhasználhatnák ellenünk. Ne feledjük, a személyi kultusz idejében az ilyen helytelen felfogások nem mentek ritkaságszámba. Nagy hiba volt ez részünkről. Tisztában kellett volna lennünk azzal, hogy az emberi Jogok problémája szorosan összefügg a világbéke kérdésével, hiszen ezzel a Deklaráció külön cikkelyben fogla!kőzik. 1948-ban már azt ls tudnunk kellett volna, hogy az az állain, amely megsérti az emberi jogokat, az a más nemzetek elleni agressziótól sem riad viszsza .... B Megváltozott ez a felfogásunk az évek folyamán? — Természetesen. A helyzet lényeges javulását bizonyítja az is, hogy pl. a Szovjetuniónak oroszlánrésze van az emberi jogokat biztosító nemzetközi paktumok létrejöttében. Az egyik paktum a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok, a másik pedig a polgári és a politikai Jogok szószólója. Mindkét paktum olyan haladó szellemű elveket vall, (pl. a nemzetek önrendelkezési jogának biztosítása, a háború propagálásának tilalma stb.), amelyekkel több kapitalista állam még ma sem ért egyet. — Ezeknek az emberi Jogokat garantáló paktumoknak a kidolgozásával az ENSZ közgyűlése különbizottságot bízott meg húsz évvel ezelőtt. A Deklaráció ugyanis — amint már mondottam — csupán erkölcsileg kötelező. Az államok jogilag nem vonhatók felelősségre intézkedéseinek megszegése esetén. Ezt a hiányt hivatottak pótolni a nemzetközi szerződéseknek tekintett paktumok, melyeknek kidolgozása — szinte hihetetlen — teljes 18 évet vett leheránban ax emberi jogokról rendezett nemzetközi értekezlet résztvevfiit üdvözli Reza Pahlavi iráni sab. (Képünkön: Az iráni sah felesége társasagában üdvözli a csehszlovák küldöttség vezetőjét, dr. Rudolf By strický professzort.) (ČTK felvétele) Mtoyy ember az embernek ne legyen többé farkasa igénybe. A paktumokat az ENSZ közgyűlése csak 1966ban hagyta jóvá. Ugyanakkor felszólította az államokat, kövessék példáját. B Mi volt az eredmény? — A gazdasági, a szociális és a kulturális jogokkal foglalkozó paktumot 25, a polgári és a. politikai jogokat biztosító paktumot pedig 24 állam Irta alá eddig. A függelékként hozzájuk tartozó Opciós Jegyzőkönyvet, mely a politikai és a polgári jogaikban megsértett egyéneknek is lehetővé tenné a panasztevést, csupán 11 állam Irta alá. Csakhogy a paktumokat nem elegendő csupán aláírni. Érvényességük feltétele az, hogy legalább 35 állam ratifikálja őket. — Máris közölhetem, hogy Csehszlovákia az emberi jogok védelmének biztosítása érdekében valamennyi szerződést ratifikálni fogja. B Ezzel milyen kötelezettségeket vállalunk ma gunkra? — Bel- és külpolitikai kötelezettségeket. Mindenekelőtt olyan társadalmi rendet, olyan jogrendet kell teremtenünk, amely megfelel a paktumokban lefektetett elveknek. Nemzetközi kötelezettségünk értelmében pedig a többi állammal együttműködve törvényes Intézkedések, megállapodások és egyezmények megkötése alapján kívánunk egymás segítségére lenni az emberi jogok védelme biztosításának érdekében. B Milyen új törvényes intézkedések várhatók ezzel kapcsolatban hazánkban? — Egyébként is számos, a megváltozott helyzetnek megfelelő törvény és rendelkezés módosítására lesz szükség. Persze a módosításokat a Deklaráció is indokolttá teszi. 13. cikkelye pl. biztosítja a mozgásszabadságot. Eszerint mindenki bármikor, tetszés szerint elhagyhatja hazáját és természetesen mindenkinek joga van a hazatérésre is. Ezért tehát módosítanunk kell majd a köztársaság elhagyását büntetendő cselekménynek minősítő jogszabályt, vagy miután eltöröltük az előzetes cenzúrát, az ezt engedélyező törvényes intézkedést ls meg kell változtatnunk. B A nemzetközi paktumok alapján nyilván bizonyos jogkorlátozással is számolnunk kell. — Igen, ez így igaz. Pl. rendkívüli állapot idején átmenetileg korlátozható, mondjuk a szólás-, a mozgás- és a gyülekezési szabadság. Ám semmi körülmények között sem tűrhető pl. a faji, a nemzetiségi vagy a felekezeti megkülönböztetés. A demokratikus és a szabad államoknak joguk van védekezniük az emberi jogok és a szabadság megsértésére irányuló, vagy azt veszélyeztető bármilyen tevékenység ellen. B Milyen nemzetközi ellenőrzésnek vethető alá a nemzetközi jogszabályok megtartása? — Minthogy a Charta 1. cikkelye értelmében az ENSZ egyik legfőbb feladata az emberi jogok védelme, a nemzetközi ellenőrzés, valamely állam kívánságára, az ENSZ szerveinek a kötelessége. Emellett a Gazdasági és Szociális Tanácsban, melynek keretén belül az emberi jogok védelmére különbizottság is működik, minden évben napirendre tűzik ezt a problémát. B Még nem beszéltünk a teheráni értekezletről. Milyen alkalomból hívták össze a kormányküldöttségeket? — Az idei évet az emberi jogok nemzetközi esztendejének nyilvánították. Ennek tiszteletére rendezték meg az értekezletet, melyen 84 kormányküldöttség és az ENSZ szakszerveinek több képviselője vett részt. — Az értekezlet feladata az Emberi Jogok Altalános Deklarációjának elfogadásátólszámított 20 éves fejlődés felmérése, az emberi jogok érvényesítésével alkalmazott módszerek ellenőrzése és értékelése, valamint a további teendőkre vonatkozó terv kidolgozása volt. — A polgári és emberi jogok-hathatós védelmét a második világháború kényszeritette ki. A nemzetközi jog addig csupán az államokat érintette, a második világháború után azonban az emberek, az egyének tragikus sorsával is foglalkoznia kellel!. — Teheránban egyhangúlag megállapították, hogy a Deklaráció teljesítette történelmi küldetését és ma is időszerű. Az értekezlet résztvevői leszögezték továbbá, hogy miután az egyének panaszaikkal ma sem fordulhatnak közvetlenül a nemzetközi szervekhez (meg kell elégedniök államaik szerveivel), az emberi jogok védelmére elkerülhetetlennek tűnik nemzetközi bizottság, vagy főbiztosi hivatal létesítése. Erről azonban nem jött létre megállapodás. — A nemzetközi jog tehát, amint látja, még mindig nem tart olyan messze, mint kellene. A lehetőséget, hogy egyének is fordulhassanak panaszaikkal a nemzetközi intézményekhez, a már említett Opciós Jegyzőkönyv helyezné kilátásba. Jóváhagyása azonban nem kötelező. Aláírásától pedig az államok többnyire tartózkodnak. Főleg azért, mert attól tartanak, hogy ezzel lehetővé teszik már államoknak a belügyeikbe való beavatkozást. Ily módon meglazulhatna az államok és polgáraik közötti kapcsolat... — Azt hiszem, hogy a nemzetközi légkör enyhülésével, az államok közötti bizalom megnövekedésével sok minden megváltozik. Aknor majd a nemzetközi fórumok előtt emelt egyéni panaszoknak is helyt adnak. Egyébként mondottam már, hogy Csehszlovákia az emberi jogok védelmét támogató valamennyi intézkedést helyesli és elfogadja. Ezt az elvünket Teheránban is tolmácsoltuk. B Milyen határozatokat hoztak a nemzetközi értekezleten? — A több mint 50 javaslat közül csupán 26-ot fogadtunk el. Ezeknek java része a már meglevők megerősítését fejezi ki. Az elfogadott határozatok közül megemlítem pl. a fasizmusról kiadottat, mely azt javasolja, minősítsék a faji megkülönböztetést és a faji gyűlöletet büntetendő cselekménynek. Küldöttségünk részt vett ennek a határozatnak kidolgozásában, csakúgy mint pl. abban, amely a műszaki forradalomról szól, vagy amely elrendeli az emberi jogok általános védelmét. — Az értekezleten még egy fontos dokumentum — a Teheráni Kiáltvány — látott napvilágot. Ennek az államokhoz és nemzetekhez intézett felhívásnak a célja figyelmeztetés, az, hogy a gyakorlatban is igazodjanak az Emberi Jogok Altalános Deklarációjának elveihez. Ha mindenütt a világon elfogadnák és megtartanák ezt a felszólítást, akkor kétségtelenül szebb napok virradnának az emberiségre. Nem lenne többé az ember embernek farkasa. KARDOS MARTA AJémely jogalom a szükségesnél ' " jobban mozgatja képzeletemet. Például ha kimondom: századforduló. Lelki füleimmel hallom ilyenkor esikorogni tengelyén századunkat. Kere* kei nyikorognak — száz évl — hosszú táv, berozsdásodott a sok csavar, sín, rugó... Másik fogalom, amit el szoktam képzelni: életszínvonal

t Ha ilyesmiről veszek hírt, rögtön falba vésett vonalat látok mintegy két méternyire a föld színe fölött és egy feliratot: Az árvíz ebben és ebben az évben idáig ért. Nevetséges — tudom — életszínvonalún' kat romboló áradathoz hasonlítani. Olyasmihez, ami minden valószínűség szerint emberáldozatot is szokott követelni. A tetemes anyagi kárról nem is beszélve. Ellentétben életszínvonalunkkal, mely akkor okoz kárt, amikor süllyed. Ennek ellenére vagy éppen ezért, érdekes lenne valamelyik falra feljegyezni: Életszínvonalunk ebben vagy abban az évben ... idáig ért! A legkülönösebb látomást mégis ez n szó idézi elém: generációváltás. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallom. Ezt eddig úgy képzeltem el, ahogyan bizonyos uralkodók portája előtt lejátszódik az őrségváltás. Pergő ütem~ re, díszlépésben felvonul egy egy nemzedék ... vagyis hogy egy kis csoport, maskarába öltözött, deli férfiú feszesen tiszteleg egy másik csoport deli férfi előtt. .. Nos, a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű, nem is ilyen látványos. Es tisztelgésről szó sincs! Talán azért, mert ritkán váltunk. Kijöttünk a gyakorlatból. Ebben az évszázadban például két váltás elmaradt. Az egyik 1914—18 között, a másik 1938—45 után. Ugyanis rosszul álltunk akkor tájt utánpótlás dolgában. Igaz viszont — volt elég katonatemetőnk és tömegsírunk. Itt van azután — amit úgy hívnak: • „Dühöngö ifjúság". Azt hittük eddig, hogy szakáll, hosszú haj, hippi nadrág, bendzsó, cinizmus és neveletlenség teszi. Most már tudjuk, hogy több ennél. De évek kellettek hozzu, amíg felismertük, hogy a nevetésre ingerlő külsőségek komoly benső háborgás előjelei. Mint ahogy a föld is előreküldi üzenetét, ha rengeni készülj M'r

e megszoktuk, az ifjúság már meg' is unta a bosszantásunkra szolgáló külsőségeket. Még nem tudta ugyan, hogy mit akar, de már elhatározta, valami mást, mint amit mi akarunk. Minden vonalon mást... az abszurdumig. Irodalomban, szépművészetben, ruházkodásban, erkölcsben... (Nem sejtve, hogy mindezt atyáik is akarták.! Atyáik atyái azt mondták... forr a bor ... Mi egyebet mondtunk .. . ezért ijjaink kivonultak az utcára. Hol dühöngenek ... hol ülnek a villamossíneken és akadályozzák a forgalmat. Mindenütt és mindegyik korosztály. Olyan városokban, olyan államokban teszik, ahol legkevésbé várták tőlük. Stockholm, Brüsszel, Prága, Bécs! Itt ezt követelik, ott amazt. Egymástól olykor teljesen ellentétes dolgokat. Varsó, Washington, Madrid, Berlin ... Szavaik egyformák, de ki merné állítani, hogy célkitűzéseik is ugyanazok? Csupán a dühük egyformán elszánt. A lelkük mélyén háborgó Indulat. És egyetértésük abban, hogy becsapták őket. Prédikáltok nekünk! — mondják bizonynyal, de azoknak odaát szintén prédikálnak! Es mindennek az ellenkezőiét! Szintúgy az Igazság nevében! Tudjátok-e ti öregek egyáltalán, hogy milyen az igazság? És hol rejtőzik? Nos — látjátok —, mi most majd megkeressük és a szemébe nézünk! Mellesleg utánanézünk a jövőnknek is... És elindultak! Nem tudják, amit mi már tudtunk, hogy az Igazság osztható és szorozható, sokarcú és nem bőbeszédű. A jövő pedig ... ĽJ ja, Igaz, a jövőről jut eszembe, ' ' a szó: elidegenülés. Szomorú és sivár szó. Mint a kor, amely kitalálta. Azt jelenti, hogy kissé még a tegnapban élünk és kissé már a holnapban. Valahol a közeledő ezredforduló peremén. Anno 2001-ben. Egyelőre ez is abszurditás, holott már homokvárakat épít a generáció, amely hivatott lesz leváltani a mai dühöngőket. Akkor persze már ezek fogják csóválni a fejüket. Ha még lesz fejük. Ha nem robbantják Idő előtt magukra egész planétarendszerünket. Akkor pedig meqint elmarad egy váltás... DÁVID TERÉZ m 1968 VI. I