Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-20 / 169. szám, csütörtök

A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZATA Hazánk nemzetei és nemzetiségei történelmi érettségükről tehetnek tanúságot Több mint három hónap telt el azóta, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága nyilvános­ságra hozta ismert állásfoglalását. A felelős­ségtudat vezetett bennünket, amikor elmondtuk véleményünket és javaslatainkat a Csehszlová­kiában élő magyar nemzeti kisebbség helyzeté­nek rendezéséről. Segfteni akartunk ezzel a párt és az állam szerveinek e bonyolult kérdés tisztá­zásában és megoldásában. Ez jogunk és erkölcsi kötelességünk. A CSEMADOK tagjai, a csehszlovákiai magya­rok széles rétegei határozottan és nagy tettvágy­gyal sorakoztak fel a CSEMADOK állásfoglalása mögé. Alig akad olyan magyarlakta falu, város, ahol ne tárgyaltak volna elképzeléseinkről. A gyűlések százain egyszerű emberek tettek bi­zonyságot szabadságszeretetükről, állampolgári felelősségükről, hazafiságukról. Ennek az aktivi­tásnak az értelme és céljai tiszták, s becsülete­sek: emberi és nemzeti jogaink rendezése és biztosítása. S ezt a törekvést képtelenség „fel­forgatásának, az állam rendje megbontásának" minősíteni, mivel legfőbb célja az ország társa­dalmi megújhodásának elősegítése. A magasabb szintű szocialista demokrácia kivívásának és megteremtésének vágya elemi erővel és mégis olyan fegyelmezettséggel tört elő népünkből, hogy arra csak elfogultság, rosszakarat és el­lenséges szándék dobhat követ, mondhat rosz­szat. Társadalmunk megújhodásának feltétele a szo­cialista demokrácia. Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei történelmi érettségükről tehetnek ma tanúságot. Vizsgáznak dnmaguk és mások előtt. A tét nem kicsi: felemelkedés, avagy tár­sadalmi tengődés és gazdasági pangás. A félúton megállás, a félmegoldások csak kompromisszu­mokat szülhetnek. A kompromisszum pedig kö­nyörtelenül társadalmi közönybe fullad. Az „ada­golt" demokrácia elve Csehszlovákiában csődöt mondott. Ehelyett a társadalmi erőviszonyokra, a politikai érettségre, a nemzeti sajátosságokra támaszkodó, a gondolkodók által teremtett de­mokráciára van szükség, amely a nép akaratá­ból és a nép érdekében születik. A demokrácia megteremtése és alakítása min­den egyénnek és közösségnek egyaránt érdeke, joga és kötelessége. A demokrácia és a szabad­ság oszthatatlan: egyformán kell mérni és biz­tosítani minden nemzet és nemzetiség számára, mert különben önmaga lényegét tagadja meg. A csehszlovákiai magyarság már az első köz­társaságban bebizonyította, hogy a párt, a ha­ladás ügyét támogatja. Elég figyelembe venni a kommunista párt tagságának összetételét, vagy a mozgalmi megmozdulásokat, hogy bizonyítsuk: a magyarság legjobbjai — a cseh és a szlovák kommunistákkal — az első sorokban harcoltak. Az öntudatos magyar proletárok nemcsak az osz­tály- és nemzetiségi elnyomás ellen küzdöttek, hanem a népek, a nemzetek közötti barátságért és testvéri együttműködésért is. A baloldali ma­gyar értelmiség szervezetei (A Sarlú, Magyar Fiatalok Szövetsége stb.) a szlovák és cseh ha­ladó értelmiségiekkel agy frontban küzdöttek. Ma is ezekre a forradalmi hagyományokra akarunk építeni, amikor a demokratizálódási fo­lyamaihoz kapcsolódva a CSKP akcióprogramja teljes valóra váltása mellett teszünk hitet. A csehszlovák megújhodási folyamat deformáló­dást szenved, ha a nemzeti kisebbségek termé­szetes igényeit nem elégítenék ki. Ezért fogad­tuk megnyugvással, hogy a CSKP akcióprogram­ja egyértelműen kimondja: „Biztosítani kell a nemzetiségek aktív részvételét a közéletben az egyenjogúság szellemében és annak az elvnek a szellemében, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érin­tő ügyekben." Meggyőződésünk, hogy a CSEMA­DOK KB március 12-én elfogadott állásfoglalása éppen ennek az elvnek a realizálására tett konk­rét javaslatokat. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy szüksé­ges megteremtenünk a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség képviseleti és végrehajtó szer­veit a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Ta­nács, a leendő föderatív kormány és a szlovák minisztertanács, valamint a bizottságok keretén belül. Távol áll tőlünk a szeparatizmus szándé­ka, csnpán legsajátosabb, emberi és nemzetiségi jogaink biztosításának feltételeit kívánjuk meg­teremteni a CSKP politikájával és célkitűzései­vel összhangban. Elítéljük a nemzeti gondolko­dás szélsőséges megnyilvánulásait: a nacionaliz­must, sovinizmust, faji gyűlöletet, egymás nem­zeti önérzetének sértegetését. Tiszteljük egymás emberi és nemzeti érzelmeit, becsüljük a szlo­vák nép múltját, kultúráját, nemzeti önállósá­gáért folytatott harcát. Keserű tapasztalatain­kon okulva mondjuk, hogy a nemzetiségi kérdé­sekben a szenvedélyek hevítése, az érzelmek felkorbácsolása nem szülhet egészséges emberi viszonyokat. Az előnyösebb helyzetben levő fél elfogultsága vagy elvakultsága helyrehozhatat­lan történelmi mulasztást okozhat. A Matica slovenská klubjainak megalakítását azzal a megértéssel fogadjuk, hogy a szlovák dolgozók számára több anyanyelvi kultúrát akarnak nyújtani, s hogy ezek a klubok és a CSEMADOK alapszervezetei nem válnak az el­lentétek és békétlenségek okozóivá. A CSEMADOK — közel húszéves fennállása alatt — több vonatkozásban eddig is eredményes munkát végzett. Népművelési akcióival, népmű­vészeti rendezvényeivel és egész politikai tevé­kenységével hatékonyan támogatta a szocialista kultúra fejlődését és népeink baráti kapcsola­tainak elmélyítését. Helyi szervezeteink tovább­ra is fokozzák kulturális és népművelő munká­jukat, használják fel az eddigi jó tapasztalato­kat, s a helyesnek bizonyult munkamódszerek­kel dolgozzanak a jövőben is, törekedjenek egy színvonalasabb szellemi élet megteremtésére. A CSEMADOK-ot, mint a Nemzeti Front tag­szervezetét Dél-Szlovákia társadalmi életének és az egész demoratizálódási folyamat egyik ala­kítójának tekintjük, mely a CSKP programja alapján és annak szellemében a csehszlovákiai magyarság érdekeit szem előtt tartva segíti elő a nemzetiségi kérdés marxi—lenini megoldását. Köztársaságunk történelmi jelentőségű esemé­nyeket él őt. A demokratizálódás, a föderatív államrendezés minden ember segítségét, aktivi­tását igényli. Ezt a folyamatot mi, csehszlovákiai magyarok „egyöntetűen támogatjuk. Társadalmi, gazdasági, kulturális, nemzetiségi problémánk megoldása csak ezen az úton lehetséges. A CSE­MADOK tagjait és szervezeteit az elkövetkezen­dő pártkongresszus és a CSEMADOK rendkívüli közgyűlését megelőző időszakban magas fokú politikai aktivitásra szólítjuk fel. A szocialista demokrácia megteremtésére s a nemzetiségi kér­dés pozitív megoldására irányuló intézkedések szorgalmazásával támogassák a CSKP erőfeszí­tését, szervezetünk törekvéseit. Sorainkba hívjuk mindazokat a csehszlovákiai magyarokat, akik felismerve e történelmi idő­szak követelményeit, tettükkel és helytállásuk­kal akarják segíteni a demokratikus szocializ­mus ügyét, egy emberségesebb légkör kibonta­kozását, melyben a nemzetiségek jogos követelé­sei is realizálódhatnak. Az egység útján halad­va zárkózunk fel a CSKP KB akcióprogramja mellett, s minden erőnkkel segítjük és támo­gatjuk a demokratikus szocializmus megvalósí­tásának valamint a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága rendezésének nemes, nagy ügyét. A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A csuklós busznak az éles kanyar sem jelent akadályt Csuklós autóbusz Bratislavában A múlt hét szombatján szokatlan méretű autóbusz közle­kedett Bratislava utcáin. A kíváncsiság engem is odavitt a 37-es járat végállomásához, ahol egész embersereg tolongott, hogy az újdonságon utazhasson. A magyarországi Ikarusz Ka­rosszéria és Járműgyár csuklós autóbusza van bemutató kör­úton hazánkban. Az út céljáról és az Ikarusz gyár elképzeléséről dr. Sebők László, az üzem mérnöke tájékoztatott. Nemrégiben Csehszlovákiából szak-küldöttség Járt nálunk, hogy a városi ntazás meggyorsításának a szempontjából megvizsgálja au­tóbuszainkat. Igy kerültünk kap­csolatba a Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottsággal, és kezdtük el a tárgyalásokat. — Az eredmény? — Az előzetes tanácskozások szerint még ebben az évben 50 darabot kellene szállítanunk Bra­tislavába. Amennyiben a végleges megállapodás megtörténik, több' mint valószínű, hogy október vé­gén már a mi csuklós autóbu­szaink szállítják Szlovákia fővá­rosának utasait,. De nemcsak Bra­tislavában, ahol már eddig jár­tunk, hanem Kassán és Beszter­cebányán is nagy az érdeklődés — Ml az előnye a csuklós autó­busznak? — Közismert, hogy főleg a reg­geli és a délutáni órákban min­den városban túlzsúfoltak a jár­müvek. A mi 16,5 méter hosszú autóbuszunkban 180—200 ember is elfér, ami az önöknél jelenleg forgalomban levő három autó­busznak a teljesítménye. Termé­szetesen gazdasági előnye Is van. Elsősorban az, hogy nem három, hanem csak egy sofőr szükséges. Az is tény, bogy valamivel keve­sebb üzemanyagot fogyaszt, mint az ugyanannyi utast szállító ki­sebb méretű járművek. A gyorsa­ság különben hasonló, mint a most forgalomban levő autóbu­szoknál, mivel négy ajtón száll­hatnak ki és be ai utasok • az átlagsebesség 70 kilométer órán­ként. — Más országokba is exportál­nak csuklósbuszokat? — Eddig a Szovjetunióban, Bul­gáriában és az NDK-ban közle­kednek. Hogy az említett orszá­gok elégedettek üzemünk gyárt­mányaival, ezzel kapcsolatban I asárnap abban a hiszem­* ben mentem a párizsi diáknegyedbe, hogy ráakadok néhány barikád vagy gépkocsi­roncs nyomaira, amelyeket még nem sikerült eltakarítani. Nos, őszintén meg kell mondanom, hogy a derült napfényben alig lehetett ilyen nyomokra buk­kant. Egyetlen kávéház ablakán tátongott óriási lyuk, de senki rá sem hederített és a helyiség zsúfolva volt diákpárokkal. A törött ablakkal senki sem törő­dött, úgy tetszett, hogy a kira­kat repedései még a sztrájk előtt születtek. Friss nyomokat csak a Sorbonne épülete előtt lehetett látni. Eltekintve attól, hogy a diá­kok még mindig megszállva tartják az épületet és úgy hem­zsegnek körülötte, akárcsak méhek a méhkas körül, az épü­let falai kétméternyl magasság­ban tele vannak ragasztva Írott és nyomtatott plakátokkal, röplapokkal. A plakátos falak mentén szénné égett deszkák és gerendák hevernek, mellet­tük kupacban tornyosodnak a széttépett könyvek, melyeket nemrég a tüz lángjaiból men­tettek ki. A könyvlapok elsze­nesedett fekete szélükkel egy kicsit gyászjelentésekre emlé­keztettek. A Sorbonne-on a vörös zász­ló mellett fekete zászló leng: A baloldali és az anarchista diá­kok lobogói ezek, és egymás szomszédságában több helyen bukkannak fel az épület tete­lakain Marx és Lenin hatalmas képei láthatók, amott meg Mao Ce-tung nagyított fényképét lát­ni. Ezen senki sem ütközik meg, a nép hullámzik, s a diá­kok vitatkoznak. Az egyik ab­CL nayy, ó,zJbcájfa nyomában SZABÓ BÉLA PÁRIZSI LEVELE jén. Persellyel járó diákok ké­regetnek a járókelőktől segélyt a sztrájkban sebesült diákok számára. Van akt ad, van akt nem ad. A gyűjtök azonban mindenkihez egyformán udva­riasak. Szinte hihetetlen, hogy ugyanezek a szelíd, fegyelme­zett diákok emeltek barikádo­kat és felvették a harcot a ke­gyetlen rendőrséggel ls. Bent a Sorbonne udvarán különös kép tárul a látogató elé. Az óriási tégla alakú udvaron hatalmas tömeg hullámzik. Csoportokban sétálnak ttt a diákok a felnőtt vendégekkel, akikkel vitatkoz­nak. A falak Itt is tele vannak ragasztva plakátokkal, egy te­nyérnyi üres helyet sem fedez­hettem fel. A falak mentén — politikai műveket, füzeteket árusítanak és röplapokat oszto­gatnak. Fent az emeletek ab­lakból forradalmi dalok hang­zanak, tisztán kivehető az In­ternacionálé dallama. Már esteledik, amikor köze­lebb lépek a vitatkozó csopor­tokhoz. Az ember azt hinné, hogy a sztrájkról, a diákok kö­veteléséről folyik Itt a szó. Hát nem, az arab-izraeli ellenté­tekről vitatkoznak. Egy fran­cia felnőtt csalódottan mond­ja: „En azt hittem, köze­lebbi problémákról folyik Itt szó." Egy szelíd arcú diák erre türelmesen válaszolja: „Nincse­nek se közelebbi se távolabbi kérdések, csak az igazság van és mi addig vitatkozunk, amíg megleljük az igazságot." Mielőtt elhagyom a Sorbonne udvarát, még egy pillantást ve­tek a plakátos falra és a sok felirat közül kthalászok néhá­nyat. A vastag betűk ezeket a mondatokat hirdetik: „A bur­zsoázia fél". „A hatalmat a fal­hoz szorítottuk". „Munkások, diákok fogjunk össze". „Önkor­mányzat az egytemen". A kép végül azzal zárul, hogy a Sorbonne szomszédságában egy szakállas úr kiválik a járó­kelők tömegéből, fürgén egy szobor talapzatára ugrik és on­nan fennhangon szól hirtelen összesereglett hallgatóihoz. Azt mondja, hogy a választást had­fáratot nyitja meg. Könnyed, tréfás hangon közli a körülál­lókkal, hogy végre megszerezte az ezer frankot, amelyre szük­sége van, hogy jelöltesse magát képviselőnek. Ö most tulajdon­képpen egy jelölthelyettest ke­res. jelentkezni azonnal lehet nála... mindössze az szük­séges, hogy a vietnami háború és az atombomba gyártása el­len lépjen fel nyíltan. S végül feltétlenül szükséges, hogy min­den tettében kifejezésre jusson, hogy a béke híve. Ebben a pillanatban megjele­nik egy diák csomó újsággal a kezében és harsány hangon ki­áltja. — Tessék egy Macskakől Pa­rancsoljanak egy Mgcskakövetl Macskakőnek hívják azt a la­pot, amelyet a diákság jelentet most meg. Az elnevezésnek nem a véletlen volt a keresztapja. egy kis történetet mondok ef. „Tavaly nyáron a Szovjetunióból olyan autóbusszal jöttek el hoz­zánk, amely több mint egymillió kilométernyi utat tett meg. Őszin­tén megvallva ez számunkra is meglepetés volt. A gyár vezető­sége meg is sajnálta a veterán autóbuszt és egy újat adott a ven­dégeknek, hogy a kiváló teljesít­ményt elérő jármű megpihenjen szüliőgyárában." — Mi az utasok véleménye? — Mindenki nagyon kíváncsi, s főleg napközben legtöbben a csuklóssal akartak utazni. Persze sokaknak gondot okozott a fel­szállás, leszállás. Ugyanis nálunk a hátsó ajtónál van a jegykezelés, Bratislavában viszont a legtöbb közlekedési járműre elől szállnak fel. Szóval volt egy kis zűrzavar^ de azért a megkérdezettek véle­ménye általában az volt, hogy bárcsak minél előbb forgalomba helyeznék, és megszűnnék regge­lenként a nagy tolongás. —tt—• Mezőgazdasági helyzetjelentés (Folytatás as 1. oldalról) biztonságban van, a réti széna begyűjtése mehetne azonban gyorsabban is, mert közeleg az aratás. A többi közép-szlovákiai járáshoz viszonyítva nem kés­nek. Hét százalékkal több szé­nát gyűjtöttek be, mint a ha­sonló helyzetben levő losonci Járásban, és ha minden jől megy, még az aratás előtt biz­tonságban lesz a széna is. A nagy szárazság ellenére a ho­zamokra sem lehet panasz. Legkisebbek a hozamok a tor­naijai körzetben, ahol csak 15 mázsa körül mozgott az elsí lucernatermés. Rimaszombat környékén és a járás északi ré­szén viszont elérték a 30 má­zsás hektárhozamot ls. ROSSZABB HELYZETBEN Nem mondhatjuk el mindezt a nyugat-szlovákiai kerület ta­karmányterméséről. A várt 25^i 28 mázsás hozam helyett csak 8—10 mázsa termett hektáron­ként. A nagy szárazság miatt a lucernások tizedrészét ki kell szántani, és a réteken is kevés a széna. A szálas takarmány a szükségletnek csak a felét fe­dezi. Hogy a nyugat-szlovákiai kerület gazdaságai pótolják a hiányt, szerződéseket kötnek a csehországi gazdaságokkal, amelyek 10 000 hektárnyi rét lekaszálását teszik lehetővé számukra. Csehországból szer­zik be a hiányzó szénát a nyit­ral, a topolcsányl, a galántai, a dunaszerdahelyi és a komáromi járások gazdaságai. A csehor­szági felvásárló üzemek is igyekeznek minél több szénát felvásárolni, hogy 3—4 ezer va­gonnal adhassanak a nyugat­szlovákiai kerületnek. A kerület takarmányhiányát részben úgy akarják megoldani, hogy a fia­tal szarvasmarha-állomány egy részét a közép-szlovákiai lege­lőkre vis&lk. lb|) 1868. VI. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom