Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-14 / 163. szám, péntek

VÁLTOZATOSNAK IGERKEZIK | ferg^za/^KSC^ a piešfany-i zenei fesztivál Eseményekben gazdag kulturális életünkben Jelentős helyet tölt be a nyaranként hagyomá­nyosan megrendezésre kerülő pteStanyl-i zenei fesztivál. Ez idén június 21-én a bratislavai Állami Konzervatórium zenekarának harsona koncertjével kezdődik meg a pie$tany-i kul­turális nyár Xlll. évfolyama. A szervezőbizott­ság változatos, színes műsorról gondoskodott. Az augusztus 4-ig tartó zenei fesztiválon a ha­zai művészeken kívül 12 ország 24 szólistáját Ismerheti meg a zenekedvelő közönség. Június 22-én a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház be­mutatja A. Moyzes Hős király című operáját. Másnap a Szlovák Filharmónia Ladislav Slovák vezényletével Suchoň, Dvofák és Grteg műve­ket szólaltat meg. Eugen Suchoň születésének 65. évfordulója alkalmából (jún. 27-én) Klára Havlíková zongorahangversenyt ad az ismert szerző műveiből. Az ezt kővető napokon a Szlo­vák Filharmónia két ízben rendez szimfoni­kus hangversenyt neves külföldi művészek ven­dégszereplésével. A zenei nyár fénypontja min­den bizonnyal R. Wagner: Lohengrln, G. Pucci­ni: Tosca és G. Verdi: Don Carlos című operája lesz, melyben a budapesti Állami Opera magán­énekeset ls fellépnek. A fesztivál során vokális és kamara hangversenyt is adnak, amerikai illetve olasz vendégek közreműködésével. Piei­tanyban a nyár folyamán bemutatkozik a kö­zönségnek a gottwaldovl és az olomouci szim­fónikus zenekar ls. Műsorukon szerepelnek Beethoven, Bach, Dvofák szerzeményei. A tánc­művészet kedvelői romantikus balett-műsorban gyönyörködhetnek, s ennek során a budapesti opera szólistáinak fellépését élvezhetik, július első felében kerül sor a hegedű-, továbbá az orgonakoncert megrendezésére. A rendezőség nem feledkezett meg a legki­sebbekről sem: június 25-én a bratislavai Oj Színpad előadja J. fílek zenés mesedarabját, mely gyermekeink számára valószínűleg nagy élményt jelent. A fesztivál kiegészítéseként két ízben nemzetközi zenetudományi értekezletet is tartanak. —ym — A szakszervezeti tagok észrevételei és követelései (ČSTK) — A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldött 2500 határozat közül a legtöbb észrevé­tel, javaslat és állásfoglalás — több mint 1500 — a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerkeze­tével, a szakszervezeti szövetségek és szervek feladataival foglalkozik. Hosszú évek őta ez az első eset, amikor az alapszervezetek minden lelszőlftás nélkül ily nagy számban foglalnak állást a szakszervezeti politikával kapcsolatban. A beérkezett határozatok elem­zésének eddigi eredményeiről tá­jékoztatta tegnap a CSTK tudósító­ját dr. František Semler a Szak­szervezetek Központi Tanácsa ana­litikai osztályának vezetője. Mint mondotta, a másik helyen a bérkövetelések szerepeltek, továb­bá észrevételek a szakszervezetek feladataival kapcsolatban a bérpo­litika realizálását illetően. Vala­mivel kevesebb határozatban in­dítványokat tettek a szakszerveze­tek szerepére a népgazdaság irá­nyításában és az új Irányítási rend­szer érvényesítésében. Az elkövetkezendő hónapok so­rán az elemző tevékenység azon Álláspontok és javaslatok értékelé­sére fog irányulni, amelyek a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom programjának vázlatával, a szak­szervezetnek a szocialista vállala­tokbeli hatáskörével, az új válasz­tási rend és a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom új alapszabá­lyainak előkészítésével foglalkoz­nak. Az egész évi elemzés eredmé­nyeit a 7. szakszervezeti kongresz­szus részvevőinek rendelkezésére bocsátják, hogy ezzel is elősegít­sék a tárgyalások objektív voltát. NAPIRENDEN A SAJTOTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A sajtótörvény módosítására tett előkészületekről M. Ga­luška művelődésügyi miniszter tájékoztatta a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának tagjait. A törvényjavaslat sze­rint minden cenzúra megengedhetetlen. Ez a fogalom ugyanis azonos az államhatalom beavatkozásával a szólás­és közlés-szabadságba. A törvényjavaslat félreérthetetle­nül kimondja, hogy a főszerkesztő, vagy annak megbízott helyettese felelős azért, hogy a tömegtájékoztatási eszkö­zök révén ne kerüljenek nyilvánosság elé olyan adatok, amelyek állami titoknak minősíthetők. A törvényjavaslat szerint a szerkesztőségek kötelessége — amennyiben nincs okuk bizonyos cikkek elutasítására — hogy a lapban vagy folyóiratban közzé tegyék az adott cikk helyesbítését. A jö­vőben feltételezhetően feloszlatják a központi sajtóigazga­tóságot. A vitában felszólaló képviselők közül többen aggodal­muknak adtak kifejezést, hogy az előzetes cenzúra meg­szüntetése után miképpen biztosítható az állami titkok vé­delme. A képviselők közül néhányan megkérdezték, hogyan oldják meg külföldön az ilyen problémákat. Az Újságíró Szövetség jelenlevő funkcionáriusa válaszként közölte, hogy pl. Nagy-Britanniában ott őrzik a titkokat, ahol keletkeznek, az újságírókra pedig bizonyos becsületbeli megállapodás kötelező. A csehszlovák sajtótörvény módosításával kapcso­latban valószínűleg a szerkesztőségek rendelkezésére bo­csátják azt a jelenleg 46 részből álló kimutatást, amelyben mindaz fel van tüntetve, amit titokban kell tartani. Knapp akadémikus, a bizottság elnöke megjegyezte, hogy a büntető törvénykönyv pontosan kimondja, milyen bűncselekmény­nek minősíthető az államtitkok elárulása s ez milyen kö­vetkezményekkel jár. A LAKOSSÁG JÖVEDELMÉNEK ALAKULÁSA (CSTK) — A legutóbbi időben szinte rohamosan nő köztársasá­gunk lakosságának bevétele, amit az a tény is biznnyit, hogy ez év első negyedében múlt év első negyedévéhez viszonyítva or­szágos viszonylatban 10,8 százalékos volt a növekedés, ami pénz ben kifejezve 4,4 milliárd koronát jelent. Polgártársaink ezt az összeget különféleképpen használták fel. Csaknem 25 százalékát takarékpénztárban, betétkönyvre helyezték. Egyötödét a fel­emelt adók kiegyenlítésére használták fel, 45 százalékáért pedig vásárnltak. Központi szerveink a lakosság bevételeinek s kiadásainak csak 5,4 százalékos emelkedésére számítottak, viszont a megállapí­tott eredmény ennek kétszerese. Hasonló gyorsütemű növelést évközben már nem várhatunk, mivel az első negyedév emlftett eredményeit rendkívüli tényezők befnlyásolták, elsősorban az, hogy az idei év első negyedében fizették ki a dolgozóknak a múlt évi haszonrészesedést, éspedig olyan ágazatokban Is, ahol ez a múltban nem volt bevezetve. XVI. NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL - KARLOVY VARY Amerikai filmek a műsoron Az amerikaiak az idei Karlovy Vary-i film­fesztivál közönségének három problémakört mutatnak be. A „Hidegvérrel" című filmben cinikusan ártatlan emberek ellen elkövetett gyilkosságot mutattak be, s keresték eme rossz gyökereit, amely Amerikában ma, a modern civilizáció egyik legsúlyosabb fenyegetése. Az „Észak-Vietnamban" című filmben elénk tárták a kegyetlen, igazságtalan háború problematiká­ját, amely vezetői ellen egyre nagyobb ellen­szenvet ébreszt nemcsak Ázsiában és Európá­ban, hanem magában Amerikában is. A harma­dik film, a Találd ki, ki Jön vacsorára, akár­csak a negyedik versenyen kívüli film, Az éj­szaka fényében ugyanilyen élő és aktuális problémát vet fel — a feketék és a fehérek drámai együttélését az Egyesült Államokban, Ezek az amerikai filmek egyebek között ar­ról is tanúskodnak, hogy az elkötelezett kine­matográfia követelése az észak-amerikai kon­tinensen élénk visszhangot kelt. Nemkülönben azt bizonyítják, hogy az amerikaiak nem ha­boznak nagy nemzetközi fórum előtt sem nyíl­tan beszélni országuk társadalmi problémáiról. Ez azonban csak a „Hidegvérrel", a „Találd ki, kl Jön vacsorára" ős az „Éjszaka fényében" cí­mű filmekre vonatkozik. Az „Észak-Vietnam­ban" című filmtől ugyanis az amerikai kül­döttség elhatárolta magát, s leszögezte, hogy ebben az esetben nincs szó hivatalos amerikai állásfoglalásról, s a film alkotójának, Green rendezőnek, nincs joga az amerikai közvéle­mény nevében szólni. A sajtóértekezleten ehhez még az amerikai küldöttség vezetője hozzátet­te, hogy egy nemzetközi fllmfórumot nem len­ne szabad politikai propagandára felhasználni. A film alkotója, Green rendező azonban nem maradt adós a válasszal. Azt írta be a feszti­vál naplóba, hogy a dokumentumfilm forgatá­sát amerikai intézmények pénzelték, az anya­got Hollywoodban dolgozták fel, s a film ős­bemutatója New Yorkban volt. Miért ne lenne tehát ez a film amerikai? A továbbiakban Green szó szerint ezeket Írja: „Mikor a filmet amerikainak neveztem, ezzel mindenekelőtt az Egyesült Államok pártatlan­ságát kívántam hangsúlyozni, amely olyan fil­meket ls hagy forgatni és disztribuálni, ame­lyek élesen szemben állnak a hivatalos vonal­lal. Csodálom, hogy az amerikai küldöttség vezetője megtagadja a film eredetét, mert ezzel az amerikaiak nagyvonalúságát is tagadja". A fesztivál legutóbbi eseményei közül ki kell még emelnünk azt a matinét, amelyet a cseh­szlovák filmművészet megalapításának 70. év­fordulója alkalmából rendeztek. A matinén az első világháború éveiből való régi filmhíradó­kat vetítettek, majd Rudolf Deyl és Kouba épí­tész jelenlétében bemutatták az 1919-ben alko­tott „Dómépítő" című filmet, amelyben Deyl volt a főszereplő, Kouba pedig a film társalko­tőja. Kedves, megható ünnepség volt, amely beleillett a fesztivál programjának keretébe. MILAN POLÁK Homokóra a lassúság ellen Olvasom az egyik magyar képeslapban, hogy a deb­receni Arany Bika Étteremben merész újítást vezettek be. Minden asztalra homokóra került, amelyet abban a pillanatban hoznak működésbe, amint a vendég megrendelte az ételt. Tíz perc alatt leperegnek a homokszemek, s ha addig nem készül el az étel vagy nem szolgálják ki, a vendégnek később nem kell fizetnie érte. A nemzetközi tapasztalatcsere-egyezmények ten­gernyi sokasága között javaslom a csehszlovák ven­déglátóiparnak, hogy használja fel magyar kollé­gáinak újítását. Megtakarításként törölje inkább a panaszkönyveket. Egy kis módosító javaslatom azon­ban lenne. Nálunk akkor hozzák majd működésbe az órákat, amikor a vendég asztalt foglal magának és azt az időt ellenőrizzék a homokórával, amit a leg­több esetben addig kell eltöltenie, míg a pincér egy­általán észreveszi. Attól tartok, hogy erre az újításra nem kerül sor, mert a debreceni „játékszabályok" megtartása esetén nálunk szinte minden esetben a vendég járna jól. Osztályozott „szellemi táplálék" Amióta szélesre tártuk országunk kapuit a külföldi turisták előtt, a haszonszerzésben nem éppen ötlet­szegény vendéglátóiparunk rájött, hogy ugyanazért a bécslszeletért, vagy rántott csirkéért a dupláját is elkérheti. így Jöttek létre az osztályozott kávéhá­zak, éttermek, bárok stb. Valami reakció van a do­logban, mert miért ne lenne olcsóbb egy önkiszolgá­16s talponállóban a sertésborda, mint ugyanaz a por­ció ezüsttálcán és fehér terítővel. Más szóval: az ét­lapokon feltüntetett árosztályból gyakran nem is a mennyiségre és a minőségre lehet következtetni, ha­nem inkább a felszolgálás kulturáltságára. Eddig rendben is lenne a dolog, de amikor szín­házaink műsorán az utóbbi Időben szintén megjelen­tek ezek az árosztályok, kissé gyanakodva fogadtam egyik barátom meghívását a Rómeó és Júlia hétfői előadására. Megpillantottam ugyanis az utcai műso­ron, hogy az úgynevezett szürke napokon (hétfőn, szerdán és pénteken} ugyanaz a darab III. árcsoport­ban kerül bemutatásra, mint például szombaton este, amikor a „tálalás" I. osztályú. Azóta mindig azon töprengek, vajon nem veszítet­tem-e sokat egy ilyen „olcsóbb esttel, amikor pél­dául Rómeó kevésbé romantikusan vallott szerelmet Júliának. Vagy ha csak egyszerű közönségcsábításról van szó, akkor egy színházi műsor ne hasonlítson a vendéglátóipar étlapjához! Kinek szól a harang? Persze nem Hemingway klasszikus könyvének el­ferdftéséről van szó, hanem az előbbi témakör foly­tatásáról. Mostanában ugyanis nemcsak külföldi, ha­nem hazai sportesemények tv-közvetítése alkalmából Is feltűnik egy-egy jónevű nyugati vagy távol-keleti cég reklámja a képernyőn. Elsősorban Ital-, étel- és dohánykülönlegességekről, sőt iparcikkekről van sző, amelyeket azonban csak részben lehet nálunk meg­kapni a Tuzex külkereskedelmi vállalat üzleteiben. Közismert, hogy ezekért a reklámokért szegényes valutakészletünket próbáljuk feltölteni, ám nem le­hetne olyan cikkeket propagálni, amelyeket a vásár­ló meg is talál? TÓTH GÉZA Bútorgyár épül DUNASZERDAHELYEN A dunaszerdahelyi Járás a mezőgazdasági termelés szín­vonalát tekintve lassan vetek­szik a világ legfejlettebb me­zőgazdasági országaival. Más a helyzet az Ipari termelésben. Ogyszólván nincs ls Ipartele­pe. Az ipari termelés fejletlen­sége miatt viszont gondot okoz a lakosság foglalkoztatása. Részben a foglalkoztatottság kérdésének a megoldása ls közrejátszott abban, hogy a járás területén az utóbbi idő­ben egyre többet foglalkoz­nak az iparfejlesztéssel. A las­san formát öltő hatalmas cu­korgyár mellett Dunaszerda­helyen, még a múlt év de­cemberében megkezdték egy fafeldolgozó és bútorgyár épí­tését. Lefektették a csatorna­hálózatot, a leendő gyár he­lyéről eltávolították a termő­föld-réteget (erre sem volt ed­dig példa) és elegyengették a talajt. A 11 és félmillió koronás költséggel létesítendő fafel­dolgozó üzem 1970-re készül el. A legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel ellátott gyárcsarnokokban 300 férfi, il­letve nő nyer alkalmazást. A leendő bútorgyárban nem feledkeznek meg a dolgozók kényelméről sem. A szokásos szociális berendezéseken kí­vül a gyárcsarnokok között át­riumos üdülőteret terveznek. (pl) Hasznos vakáció Hulladékgyűjtő versenyt szervez a nyári vakáció idején a Hulladékgyűjtő Vállalat, a Pionírok Lapia és a Pionierske noviny szerkesztősége. A verseny szerve­zőit az a szándék vezérelte, hogy a szünidőben is megfelelő szinten tartsák az értékes nyersanyagok gyűjtését, mely a nyári hónapokban általában nem kielégítő, és hasznos időtöltésre bfriák a tanulókat. A legszorgalmasabbak közül kerületenként egy tanuló négynapos moszkvai repülőklránduláson vesz részt, a többlek pedig sport- és turistafelszerelést, divatos női táskákat nyerhetnek. (pl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom