Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-30 / 148. szám, csütörtök

MÓRICZ ZSIGMOND: Lubaf Matyi A komáromi MATESZ bemutatója „Kikél Ludas Matyi a fűből, a fából, a földből, hogy bosszút álljon, valahon egy igazságtalan, gonosz úr van a világon!. A magyar irodalom egyik halhatatlan népi hősének ez a mondata tömör, súlyos akkordként zárja le Fazekas Mihály és Móricz Zsigmond remekmüvét, a Ludas Matyit. Ez a mondat egyben a színmű mondanivalóját, az úri pöffeszkedéssel és dölyffel szembeszegülő és legendává magasztosuló plebejus! helytállást is summázza. Móricz Zsigmond a másfél évszázados, forradalmi gondolatokat érlelő, helyzet- és népismeretről tanúskodó alapanyagot tulajdonképpen nemcsak alkalmazta a színpadra, hanem újjá, gazdagabbá, szellősebbé és egyben a színpad követelményeinek megfelelően művészileg is hatásosabbá varázsolta. A gondolatokat új figurákkal, pazar ötletekkel, ízes népi humorral dúsította és nyelvezetében is új köntösbe bújtatta. A regéből népi játék lett, amelynek Móricz korában a Ludas Matyi színpadi változatát 1911-ben írta meg, (de teljes egészében csak 1945-ben mutatták be első ízben, Kolozsvárott!, a hárommilió koldus úri Magyarországában még bőven volt ereje, veleje. Olyan idők voltak azok, amikor el kellettek még a Döbrögi uramékkal szembeni igazságot osztó Ludas Matyik... Azóta sokat változott a világ, s a ma rendezője bizony elég nehéz feladat előtt áll, ha vállalkozik ennek a darabnak műsorra tűzésére. Többségük ezt eddig úgy oldotta me". hogy a realizmus törvényszerűségére alapozta felfogását, s ha érett színészi egyéniségekre támaszkodtak, akkor még a naturalizmus veszélyét is el tudták kerülni. Csakhogy a darab gondolati magva így is eléggé hidegen csillogó maradt, a pazar játékon kívül legfeljebb olyan benyomásunk lehetett, mintha vitrinben csodálnánk az Igazgyöngyöt. Elméletileg el tudok képzelni egy olyan rendkívül erős, a költői és a színpadi metafora minden csínját-bínját ismerő és egyben világszemléleti szempontból is tisztázott koncepciójú rendezői egyéniséget, aki a Ludas Matyi szellemi örökéből reflektorfénybe tudná áilftani azt, arai talán áttételes, jelképes formában még ma is érvényes. De ez csak feltevés, és a gyakorlati próbálkozás minden bizonnyal nagyon kockázatos lenne, az őszinte szándék ellenére visszájára fordulhalna. Konrád József, a Magyar Területi Színház minapi komáromi Ludas Matyi előadásának rendezője nem követi sem az egyik, sem a másik utat. A hasonló jellegű darabokra koncentráló eddigi törekvésének kitaposott, de egyben vitathatatlanul saját ösvényére lép ezúttal ls. Nem „fotografál" a színre poros népszínművet, és erőszakoltan nem hajlandó aktualizálni sem. Ehelyett lendületesen pergő, szórakoztató és megnevettető, a szentimentalizmustól szabaduló sőt enyhe iróniától áthatott komédiát játszat tató „elitje", a tehetetlenségbe életet, mozgást, oltó kovász maga Ludas Matyi. A rendezői felfogást találékonyan, egyedi felfogásban nemcsak kiegészíti, hanem fel is fokozza főleg Platzner Tibor színpadképe, de Nagy Eszter jelmeztervei, Jozef Kvočák koreográfiája, és Slavoj Urban maszkjai is. A szereplőgárda, kezdve a Ludas Matyit játszó Dráji Mátyástól, egészen az epizódszerepekig, nemcsak fegyelmezetten követi a rendezői utasításokat, hanem ahol csak teheti felfrissíti a komédia színeit, s ugyanakkor ügyel a mértéktartásra is. Igaz nem láttunk kimagaslóan nagy alakítást, de értékelni tudtuk Németh Ica (Évi), Fazekas Imre (Döbrögi), Tóth Lászól (Kobak), Siposs Ernő (Bíró), Várady Béla, Szabó Dráfi Mátyás (Ludas Matyii és Szabó Rózsi (Anyó) a darab egyik Jelenetében. meg színészeivel. Még attól sem riad vissza, — végső soron ez a Ludas Matyi tartalmával, alakjainak életével, magatartásával összecsendül, — hogy kissé gúnyorosan tekintsen a sorsüldözött népre, amely meghunyászkodik az urak, az intézők színe előtt, csak hátuk mögött, vagy tehetetlenségük láttán merészkedik a nyelvöltögetésre. A rendező ugyanis jól tudja, hogy itt a nép előremuRózsl, Bugár Béla és a többiek kiegyensúlyozott játékát. Ennek az előadásnak különben is általában kiegyensúlyozottságban, a stílusegységben van az ereje. Éppen csak a Ludas Matyinak cikkünk bevezetőjében említett zárómondata, ez a tömör súlyos akkord hangzik ilyen komédiális felfogásban idegenül, funkcióvesztetten ... GAfcY IVÁN M U R

obbanékony, nyugtalanságtól feszülő mai világunkban, a fejlődést és az épülést veszélyeztető romboló indulatok közepette jogos, meg indokolt szót emelni a háború ellen, a béke védelmében. Magyarországi képzőművészek háborús tématikájú munkáit vonultatja föl a Kultúra és Pihenés Parkjának főépületében rendezett kiállítás. Olyan művészekét, akiknek szenve- • délyes elkötele- _ I zettség határoz- Q \ za meg a magatartását. A korszerű tartalmat meggyőző erővel törekszenek kifejezésre juttatni. Kisebb méreteik ellenére ls nagy hitású életteli szobrok, a formák, a tömegek plasztikai nyelvén szólanak. Mély lélektani hatást váltanak ki Mikus Sándor, Kiss István, Kocsis András, Szabó Iván és Tar István erős szerkesztettségű, forró emberségtől izzó művei. Kiss Sándor, az ihlet és tehetség egységes lendületével fogalmazta érdeke csoportfűzésű kompozícióját: a Partizán temetést, mely a művész sajátos feszültségekre hajlamos, humánus érzésvilágára jellemző. A grafikák is a lényeget mondó igazságokat akarják feltárni. Újra fogalmazással, áttételesen, a fekete-fehér kontraszhatásokra építve szól hozzánk Hincz Gyula, a békevágy ihletett tolmácsolója. — Raszler Károly a grafikai formaeszközök gazdag tárából válogatja a célnak legmegfelelőbbet, a szabadság és béke alapvető szükségességének hangsúlyozására. — Kass János fehér alapon, érzékeny fekete vonalai az újraértelmezés meggyőző erejével hatnak. — Bükkösl Gábor a rézkarc technika magabiztos alkalmazásával tér-, és formaszerkezetbe foglalja a ma s zámára is megszívlelendő tanulságot. A festőművészek vásznain sevészette I >ékéért hol sem mutatkozik szélsőséges elrugaszkodás a valóságtól, sem felszínes batáskeresés. Súlyos balladai, drámai kihangzású olajképeik az igazi élmény egyéni megvallásának erőteljes, emberséges életbölcseletét éreztetik. — Legéndi József fájdalmas gesztussal borús árnyalatokkal utal a magukra maradt anyák, asszonyok tragédiájára. — A fasizmus elleni harcot szenvedélyes ecsetvonásokkal, feszülő színekkel, indulatosan hullámzó, ritmikus felületekkel Jelzi. — Moldován István, Gyimesi Lajos, Bükkösi Gábor s a többiek is mind fájdalmas érzelmi közelségbe hozzák a már történeti múltba tartozó eseményeket. Békés eszközökkel, vésővel, tollal és ecsettel harcolnak. Józanságra, emberségre, megértésre Intenek. S rajtunk mindnyájunkon múlik, hogy igyekezetük na legyen hiábavaló. BARKANY JENŰNÉ KULTURÁLIS HlREK • Május lB-tól Június lli-ig tartanak az idén a bécsi ünnepi hetek. Az ünnepségek során körülbelül ezer művelődési és művészeti rendezvényre kerül sor. Az Európa színészei címfi színházi előadássorozat Arisztophanésztól Ionescuig ölel fel az európai drámairodalmat: a zenei előadásokat többek kőzött a bécsi Filharmónia (Ottó Klemperer vezetésével), a bécsi szimfónikusok (Dávid Ojsztrah és Claudio Abbado vezényletével), az izraeli Filharmónia (vezényel Zubin Mehtaj és a Mravinszkij vezette leningrádi Filharmónia fémjelzi (a műsoraikon Bach, Mozart, Brahms, Csajkovszkij, Sosztakovics, Bruckner és mások müvei), a képzőművészetet pedig többek között Picasso, Max Reinhardt és Fernand Légér kiállítása képviseli. • A franciaországi Fontainebleau-ban nemzetközi modern-zenei könyvtárat alapított az André Billy vezette művelődési központ. E modern zenei könyvtár célja, hogy összegyűjse és megőrizze a modern zenei alkotásoknak eddig a különböző zenei kiadóknál szétszórt partitúráit. • Az olasz Arnoldo Mondadori kiadó és francia Presse de la Cité kiadócsoport egyezményt kötött egy tízkötetes Tudományos és Technikai Lexikon kiadására. A Lexikon kiadását elősegítő és pártoló bizottságnak tagjai többek között Louis Armand, Jean Rostand, Francis Perrln, Pierre Auger, és Pierre Algraln. SZÜLŐK, ..N EVE LÖK FÓR U M A A FIATALKORÚAK ÖNGYILKOSSÁGIAK OKAI A FIATALKORÚAK öngyilkossági esetei rendkívül foglalkoz. tatják a pszichológusokat, orvosokat, szociológusokat, pedagó« gusokat, s főleg a szülőket. Az öngyilkosság okának megállapításával kapcsolatban felvetődik a kérdés, milyen tényezők játszottak szerepet, hogy a gyermek önként megvált életétől, ml késztette arra, hogy a legszörnyűbb tettre szánja el magát. Külső, kedvezőtlen körülmények kergették-e a gyermeket öngyilkosságba, vagy öröklött hajlamok, az idegrendszer gyengesége befolyásolta-e elhatározását. A felmérések azt mutatják, hogy ebben az esetben ha a gyermek kedvező körülmények közt nő fel, az öröklött tulajdonságokban nincs lényeges szerepük a gyermek elhatározása szempontjából. Több ízben hangsúlyoztuk már, hogy az öröklődést tényezők és a környezet befolyásolja az egyén személyiségének formálódását, azonban az utóbbinak van döntő szerepe. Az öröklődés a szervezet tulajdonsága, miszerint bizonyos módon reagál a külső körülményekre, a környezet hatására. A környezet Jellegének megfelelően az egyén új tulajdonságokkal gazdagodik, melyek lehetővé teszik számára, hogy könnyebben, vagy nehezebben alkalmazkodjék a környezethez. Az élet folyamán csak azok a tulajdonságok érvényesülnek, melyek megfelelő környezetre találnak. Az öröklött hajlam — ha megnyilvánulása szempontjából nem talált megfelelő külső feltételekre — lehetséges, hogy egyáltalán nem jut kifejezésre. A szervezet és a környezet közti egyensúly — melyet az agykéreg sejttevékenysége tart fenn — csak külső (testi, vagy szellemi jellegű) káros hatások következtében bomolhat fel. A fiatalkorúak elhatározását túlnyomórészt külső tényezők, a környezet határozza meg. Mivel a gyermek környezetét a felnőttek alakítják kl, egy bizonyos mértékig haláláért ők felelősek. A tudomány Intenzíven kutatja milyen gyermekek, illetve fiatalok köréből kerülnek ki az öngyilkosok. A felmérések eredményei azt mutatják, hogy ezek többnyire olyan gyermekek, akiknek nevelésénél a szülők súlyos hibát követtek el, vagy gyengébb idegrendszerűek, esetleg lelki betegek. MIÉRT KÖVETNEK EL gyermekek öngyilkosságot? Mivel a lelki megrázkódtatások következtében kialakult szorongó helyzetből menekülve nem látnak kiutat vagy nem tudják hogyan reagáljanak a konfliktusokra (mert erre nevelőik nem tanították meg őket), nem találnak más választást, megoldást. Ilyen helyzetet válthat ki a rossz tanulmányi előmenetel, a helytelen viselkedés, illetve a következményeitől való félelem, a szigorú szülői nevelés (főleg olyankor, amikor a lehetőségeket figyelmen kívül hagyva a felnőttek nagy igényeket támasztanak a gyermekkel szemben, a kedvezőtlen családi viszonyok (gyakori viták, veszekedés, válás, a kölcsönös bizalmatlanság és gyanúsítgatás, az ittasság stb.), a munkából eredő sikertelenség, a reménytelen szerelem, a fiatal lányok terhessége stb. A gyermek cselekvése és a lehetőségek közt kialakult ellentét megoldaltlan konfliktusokat idéz elő. A gyermek lelki világát azonban hirtelen katasztrófa, hosszan tartó feszültség, ingerlés, bizonytalanság, örökös súrlódások is megrázkódtathatják. A lelki megrázkódtatást rendszerint a gyermek környezetében egy személy Idézi elő, s elsősorban ez az egyén felelős a gyermek döntéséért. Öngyilkosságra vetemednek a lelki zavarokban szenvedő fiatalkorúak is. A lelki betegségek következtében megváltozik a fiatal személyisége, természete, jellembeli tulajdonságai és az adott helyzetre való reagálás módja. A fiatalkorúnál ez depresszív, melankólikus hangulatot, szorongó helyzetet vált kL Ezt a kedélyállapotot lebeszéléssel nem lehet megváltoztatni, az elhatározás hatalmába keríti a fiatalkorút, kihat gondolkozására és cselekvésére. A gyermekek körében tizennégy éves korukig ritkán fordul elő öngyilkosság. A legtöbb eset a 15—19 évesek közt történik. A 15 évnél fiatalabbak közt több lány kísérel meg öngyilkosságot, mint fiú. Mivel ez az időszak a pubertáskor, a tudomány álláspontja szerint okozati összefüggés van a serdülés és az öngyilkosságok közt. Ebben a korban ugyanis az idegrendszer gyengesége és fogyatékossága még fokozottabb mértékben fel-< j színre kerül, s ennek következtében kilátástalan, válságos helyzet alakul ki. A lányoknál kb. két évvel előbb kerül sor az érésre, mint a fiúknál, ezért több öngyilkossági eset fordul elő köztük 15 éves koruk előtt. A LÁNYOK TÖBBNYIRE gyógyszerrel, vagy világítógázzal mérgezik meg magukat, a fiúk akasztással, gázmérgezéssel, főbelövéssel, vagy vízbeugrással oltják ki életüket. Általában kevés az olyan fiatalkorú, aki vonat vagy más közlekedési észköz alá vetné magát. Több gyermek a valóságban nem is szándékszik megválni életétől, öngyilkossági kísérletével csak figyelmeztetni akar lelki megrázkódtatásaira. Az öngyilkosságot elkövető fiatalok búcsúlevelet hagynak hátra, vagy naplóba jegyzik fel szörnyű cselekedetük okát. Ha sikerül meghiúsítani az öngyilkossági kísérletet, s zülők az egyént tüzetes vizsgálatnak vetik alá, a valódi Indíték szinte egyoldalúnak, szubjektívnak tűnik számukra, nem látják meg az igazi okot, vagy a rossz nevelés, a beteg idegrendszer következtében átvészelt konfliktusokat. Minden öngyilkosságot megkísérelt gyereket pszichiáternek és psichológusnak kell megvizsgálnia, figyelembe véve nemcsak személyiségét, hanem környezetét is, s főleg azokat a tényezőket, melyek befolyásolták tettét. HOGYAN AKADÁLYOZHATÓ, illetve előzhető meg a fiatalkorúak öngyilkossága? A gyermek életének 8—10. évében érti meg ős fogja fel a halál lényegét. A helyes nevelésnek arra kell Irányulnia, hogy a gyermek már ezt megelőzően lássa az élet értelmét. Már előtte tudatosítania kell, hogy az élet a legértékesebb és legdrágább számára. Az emberéletet a társadalom ősidők óta megfelelő eszközökkel és törvényekkel védelmezte, mások életének veszélyeztetését vagy az öngyilkosságot a legsúlyosabb bűncselekménynek tekintette és büntette. Amikor a fiatalkorú önként és megfontolt szándékkal válik meg életétől, tudatában kell lennie annak, hogy a legdrágább értéket dobja el magától és cselekedete már soha nem hozható helyre. Egyidejűleg tudatosítania kell, hogy saját magával és az egész társadalommal szemben szörnyű bűncselekményt követ el, mely nagy gyávaságra vall. Az öngyilkosságot gyávaságnak, nem pedig hősies cselekedetnek tekintjük, mert az öngyilkosságot megkísérlő személy olyan konfliktusok elől menekül, futamodik meg, melyek tulajdonképpen megoldhatók, leküzdhetők, csak időlegesek, átmenetiek. Elveti magától a legértékesebbet, mert ezeket a súrlódásokat nem tudja, vagy nem akarja megoldani. MITÉVŐK LEGYENEK a felnőttek? Elemezniük kell az adott helyzetet, helyes kapcsolatot kell kialakítaniuk a lekl beteg gyermek és a környezet közt, igyekezniük kell eltávolítani a konfliktust előidéző körülményeket, s olyan légkört kell teremteniük, melyben a fiatalkorú kellemesen ős biztonságban érezheti magát. Ha kiküszöböljük azokat az okokat, melyek érzelmi zavarokat Idéztek elő a gyermekben, a helyzet rendszerint javul, megszűnik a feszültség. A szellemileg beteg gyermekeket pszichiáter és pszichológus gondjaira kell bízni, hogy az adott helyzetnek megfelelően szakszerű kezelésben részesítsék. DR. ĽUDOVÍT RÉPÁN OS 196B. V. 30.