Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-09 / 128. szám, csütörtök

f yijiK .' . . '-rTr^-'r.- ' ' 'T ".;" — ' - , —^ •ody ezreder) •er volt. Egy csöppet sem válto­zonban a határtalan emberszere­:edvessége, közvetlensége, amivel irúban megnyerte katonái rokon­t. Es még valami: mindig gerinceSj ember maradt. Akkor is, amikor épfiUi ennek ellenkezőjére pró­rábírni. lélyes élmény? AZ is van ... Négy­ből... íború után úgy határoztam, hogy ereg kötelékében maradok. Es ek­llemetlen meglepetés ért: közölték hogy szolgálataimra nem tarta­ényt, keressek magamnak megfe­lást, mert november harmincadi­\e kell szerelnem. Megdöbbentem, harcoltam én a halál torkában keresztül, hogy most így bán­velem? Ráadásul olyan tisztek, sak a háború végét jelző díszlö­él szagoltak puskaport? Kihallga­*rtem a honvédelmi minisztertől, voboda tábornoktól. Ilyesen, ismerősként fogadott. • elpanaszoltam ügyemet, össze­2 szemöldökét. — Ki mondta ezt? dezte. Mutattam a hivatalos leira­jegyzett valamit a noteszébe, az­ém fordult: — Nyugodj meg! Egy att elintézem! Talán mondanom sll, hogy betartotta a szavát. Az s é ve* szomorú ideje közeledett, írnokot leváltották. En nehezen esültem. Negyvennyolcban még csak századosi rangom volt, és parancsnoki beosztást a mai na­m kaptam. Mintha bizalmatlanok ek velem szemben, holott a mun­még egyetlen panaszos szót sem oha senki... églótóm - bizonyításul — leveleket A honvédelmi miniszter személyes ;ága, a minisztérium különböző linak elismerő sorai, egykori kato­/ányainak köszönőlevele és végül Idányt Ludvik Svoboda fent idézett )ől a szerző személyes kézjegyével >r nevezték ki ezredessé?" /anháromban. Csak összehasonlítás­: egykori közkatonám: Sejna már encben ezredes lett." d a beszélgetés. Brody ezredesből i buggyan ki a szó. Később csak igának mondja: „Soha nem voltam int ma. A haladásért harcoltam — tes úton. Nagyon bánt, hogy éve­llőztek, s a mai napig nem értem amire érdemeim alapján számít­volna. Fájt, amikor Svoboda tábor­nellőzték, s a saját ügyem a mai bánt, bár jobbára már túltettem rajta. A gátlások okára pedig keresek magyarázatot. De talán i rehabilitálósok során végre pór­, becsületesen mérlegelik majd munkásságát." :ozik a tekintetünk, íben a kissé megtört emberek bl­pillantása ... ávlatából föleleveníteni na­század távlatából még me­mösen e derék frontharco­i mozzanat irányította, me­dö. A szív legbelső sarkába sem tudta feledtetni... , MIKLÓSI PÉTER SZEGÉNY, DE ÖNALLO i——JBHMnaww i»i,»ij»nMm JÁR ÁS VAROS NÉLKÜL ELVARÁZSOLT KÖR ' ammi^mámmammmmmmamm L EGNAGYOBB KIVITELI CIKK: A MUNKAERŐ A „nagyvonalú", de a fejlő­dést évtizedekkel megelőző, megfelelő gazdasági bázist nél­külöző területi átszervezés egyik legszembetűnőbb példája a losonci járás elrendezése volt. Ez a járás a volt kékkői, losonci, poltári, füleki és rész­ben az Ipolysági és hnúšfai já­rásokból alakult. Az ország egyik legnagyobb és a fejlődés tekintetében legegyenetlenebb járása született meg így. Az évek során a mesterséges köz­igazgatási határszabás visszás­ságai egyre szembetűnőbbek lettek: a már régen Iparosított északt területek aránytalanul gyorsabban fejlődtek, mint a déli részek. Ez természetes fo­lyamat, hiszen ipari létesítmé­nyek telepítése csak akkor ki­fizetődő, ha a már meglevő Ipari bázisra támaszkodik. Ez a közigazgatási rendszerrel páro­sítva olyan aránytalanságot eredményezett, hogy egyetlen járáson belül egyre szélesebbre nyitotta a fejlődési arányokat ábrázoló grafikon ollóját: a dé­li részek elmaradottsága az északiakkal szemben évről év­re nagyobb volt. EGYÖNTETŰ JARASTI A losonci járás példája szem­léltetően bebizonyította, hogy az egyöntetű járások fejlődése eredményesebb. Az egyenetlenül fejlesztett területeken csalóka képet tárt elénk a „járási át­lag", amely egybe vetve Észak fejlett iparát Dél elmaradottsá­gával, „tűrhető" átlagszínvona­lat mutatott. Ez a „tűrhető át­lagszínvonal" iparilag megfele­lően fejlett mezőgazdasági já­rás képét tárta elénk, a való­ságban azonban az átlagos szá­mok mögött egyes területek el­képesztő elmaradottsága bújt meg. E területek fejlesztésére — éppen a szép átlag számok alapján — sem megfelelő anya­gi eszköz, sem megfelelő nyo­mós érv nem állt rendelkezés­re. A kiutat e visszás helyzet­ből a fejlettség szempontjából egyöntetű járás megszervezése jelentette. így a losonci járás délnyugati — leginkább elma­radott — része számára a gyor­sabb fejlődés távlata a terüle­ti, közigazgatási önállóságban mutatkozott. Nyilvánvalónak tűnt, hogy az önálló elmaradott rész pontosabban megmutatja e terület szükségleteit, és a köz­igazgatási szervek előtt na­gyobb lehetőségek nyílnak a fejlesztés anyagi fedezetére szükséges összegek előteremté­sére. AZ ÚJ JARAS FÖLDRAJZA A tervek szerint a losonci já­rás dél-nyugati részén új járás alakul: nagyjából felújítják az egykori kékkői járást. Nagykür­tös szókhellyel 77 község tarto­zik az új járásba, 67 HNB-vel. A 930 négyzetkilométernyi te­rületet délen az Ipoly völgye és az államhatár határolja, északon az Osztrovszkl hegy­ség. A zvoleni járásból ide csa­tolják hét község határát. A la­kosság száma 44 850, ebből 32 007 szlovák (68%) és 14843 (31,7%) magyar nemzetiségű. Egy négyzetkilométerre 48 la­kos jut. Mezőgazdaságilag ki­aknázható terület 53 610 hektár, szántóföld 29 908 hektár. A te­rületen 53 EFSZ gazdálkodik és egy állami gazdaság. A nép­szaporulat — 0. 37 községben 500 lakosnál kevesebb él. 3000 lakosnál több csupán egyetlen községben. A járásban nincsen egyetlen város sem, maga Nagykürtös is falu. Nagykürtös község, az íj járás leendő székhelye. A képen vá­rosias lakótelep részletét lát­hatjuk, de néhány száz méter­re Innen a völgyben meghúzó­dó kis falucska áll — s ez ls Nagykürtös. (A szerző felvétele.) A területen összesen egyet­len számottevő ipari létesít­mény van — a pótori szénbá­nya, amely 1800 embert foglal­koztat. Itt 168 millió tonna bar­naszén van a föld alatt, ebből 45 millió tonna kiaknázható. Évente 680 000 tonna szenet fej­tenek. A természeti kincsekhez számíthatjuk még az andezit-, téglagyári agyag-, kvarcho­mok-lelőhelyeket és a helyi ka­vicsbányákat. Az iparban a la­kosságnak csupán 4,8 százaléka dolgozik, míg az országos átlag 17,7 százalék. 3000 ember a já­ráson kívül, többnyire Csehor­szágban talál munkát. Talán ez az ország egyetlen olyan járá­sa, ahol nincsen vasút. A Doli­na-bánya szenét magyarországi vasúti szakaszon át szállítják el. A közlekedést 50 tehergép­kocsi és 28 autóbusz látja el — elképzelhetetlenül zsúfoltan. MIT HOZHMT A JDVOf A járás most van alakulóban. Idáig közigazgatásilag Losonc­hoz tartozik, de a járási párt­konferenciák idején már meg­alakult az önálló pártszerveze­te. Ez jelenleg az egyetlen já­rási intézmény, a közigazgatási szervek csak a választások után alakulnak meg. A nagykürtösi járási pártbizottság vezető tit­kára Zoltán Patkó elvtárs lett. öt kérdezzük a most születő járás távlatai felől. Így vála­szol: — Legnagyobb lehetőségeink a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében vannak. A szőlőket 1600 hektárral, a gyümölcsösö­ket 700 hektárral lehetne nö­velni. Legfontosabb feladat most: új üzem, ipari létesít­mény telepítése. Hogy e téren az elképesztő helyzet némileg megoldódjék egy 4000 dolgozót — ebből ezer nőt — foglalkoz­tató nagyüzemre lenne szükség a járás területén. Tárgyalunk e kérdésben számos vállalattal, de bizony kevés jóakarattal ta­lálkozunk. A leggyakoribb kifo­gás, hogy túl drága lenne itt a termelés. Mind a nyersanyag, mind a készáru szállítását ugyanis gépkocsikon kellene le­bonyolítani, s a szállítási költ­ségek túl magasra szöknének. Ha nincs vasútjuk — mondják — nem telepíthetünk gyárat. Amikor pedig vasútvonal építé­sét javasoljuk, akkor a kifo­gás: túl nagy beruházás ez, s nincs ott egy gyár sem, amely a vasútat kihasználná. Tehát gyárat nem telepítenek, mert nincs vasút, vasútat nem építe­nek, mert nincs gyár. Elvará­zsolt kör ez. A foglalkoztatottság lehető­ségei felől Mikulás elvtárs, já­rási titkárt kérdezzük. — Legelőször is idetelepít­jük a járási szolgáltatási vál­lalatot —• válaszolja. — Hozzá­látunk a gépkocsiforgalmi vál­lalat fejlesztéséhez és azonnal „verekedni" kezdünk az ipar­vállalat idehelyezéséért. Most már a „tűrhető járási átlag" nem torzítja az adatokat, úgy­hogy a járást kormányrende­lettel elmaradottnak lehet nyil­vánítani. Ez bizonyos előnyök­höz vezet: az itt beruházó vál­lalatok az építési költségekre közel ötven százalékos -juttatást kapnak az államtól. Ez talán kedvet csinál a beruházásra. AZ VM KAPITANYA ES A rCJOGULYAS BESZÉL A pótori bányák igazgatója, Michal Ondírko az új járás lét­rehozásával kapcsolatban eze­ket mondja: — Számunkra az új járás né­mi tehertételt jelent kezdetben. A bányára, mint az egyetlen ipari létesítményre hárul a fel­adat, hogy szakemberekkel el­lássa és anyagilag támogassa a járási szerveket. De szívesen tesszük ezt, mert biztosítékot szeretnénk szerezni bányánk jövőjét illetően. Reméljük, a já­rás segít majd kiharcolni a bá­nya élettartamának meghosz­szabbítását. A bányafejlesztés is nagyobb anyagi támogatásra számíthat, ha elmaradott járás­nak nyilvánítják e területet. Je­lenleg ugyanis csupán fél szá­zalékos illetményadó kedvez­ményt élvezünk, és dotációt ka­punk a nyugati tárna feltárási munkálataira. Súth József, az Ipolynyéki Állami Gazdaság fejőgulyása szempontjából mit jelent az új járás létrehozása? — Azt hiszem, ez nagyjelen­tőségű dolog, márcsak gyerme­keink boldogulása szempontjá­ból is. Én például kitaníttattam a fiaimat, de idehaza egyik sem érvényesült, mindegyik másutt találta meg munkahelyét. Jóma­gam is három évet Ostraván dolgoztam, s bizony vissza sem •Jöttem volna, ha nem tart itt a család. Ha azonban itt is ér­vényesülhetnek a fiatalok, nem keli elvándorolniuk. Remélem az új járás lehetővé teszi majd ezt az érvényesülést. NAGY REMÉNYEK ­DE MILYEN LESZ A VALÓSA G í Az új járás lakóival, pártve­zetőivel folytatott beszélgeté­sek azt mutatják, hogy az új Járás létrehozásától az emberek sokat várnak, mindenkelőtt gyorsabb fejlődést. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az ország egyik legszegényebb já­rása lesz, s a fejlesztésre for­dítható összegek nem pottyan­nak majd az égből. Kétségtelen azonban, mint sok más arányo­sabban fejlődött járás példája mutatja, hogy a fejlettségi egyöntetűség előnyösebb. Bebi­zonyosodott, hogy a közigazga­tást önállóság jobb lehetősége­ket kínál, mint a fejlett és fej­letlen vidékek egybekapcsolása. Mondani sem kell talán, hogy a határmenti, legdélibb vidéke­ken magyarok laknak. Öröm­mel tapasztaltuk a nagykürtösi járás megalakulásának előké­szítése során, figyelembe vet­ték ezt is. Az új járási pártbi­zottság minden titkára tud ma­gyarul, többen magyar nemze­tiségűek. Az apparátus felépí­tésénél is figyelembe veszik a magyar nyelvtudás követelmé­nyét, ahogy ezt a kerületi párt­bizottság határozata megszabja. Hasonlóképpen akarnak eljár­ni a nemzeti bizottságok meg szervezésénél is. Az új járás létrehozása növelte a magyar lakosság százalékarányát, és így feltehetőleg képviseleti arányát is a járási szervekben. Nemzetiségileg, természetesen, ez nem egyöntetű járás, ahogy ezt a CSEMADOK javaslata fel­veti. Azonban, ha igazságot mércével mérnek, akkor ez nem lesz a járás kárára. Mivel a járás a demokratizálási fo­lyamattal egyidőben születik, formálódik, megvan a lehetősé­ge, hogy a régi gyakorlat itt ne újuljon fel. Az új járás szer­vezőinek politikai tisztánlátá­sán múlik, hogy napjaink kö­vetelményeinek megfelelően, vagy pedig a régi gyakorlat csökevényeivel együtt formál­ják meg a járás arculatát. 11a az új szellem, az igazságos kép­viseleti arány, a legelmaradot­tabb vidék lakosságának fel­emelkedése nem válna az új szervezési formában valóra, ak­kor igazán mindegy lenne, hol van a járási székhely. Csak ak­kor fogadjuk örömmel az új já­rás megszületését, ha már a kezdet kezdetén bebizonyítja, hogy megtette az első lépése­ket a valóságot elkendőző, nagy járásokban dívó „átlagszámok" okozta ferdítések megelőzése, illetve kiküszöbölése jelé. A jö­vőben vissza szeretnénk térni az újjászülető járás problémái­hoz és örülnénk, ha a remények beváltására fordított igyekezet­ről számolhatnánk be olva­sóinknak. VILCSEK GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom