Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-09 / 128. szám, csütörtök

f

yijiK

.'

. . '-rTr^-'r.- ' ' 'T ".;" — ' - , —^ •ody ezreder) •er volt. Egy csöppet sem változonban a határtalan emberszere:edvessége, közvetlensége, amivel irúban megnyerte katonái rokont. Es még valami: mindig gerinceSj ember maradt. Akkor is, amikor épfiUi ennek ellenkezőjére prórábírni. lélyes élmény? AZ is van ... Négyből... íború után úgy határoztam, hogy ereg kötelékében maradok. Es ekllemetlen meglepetés ért: közölték hogy szolgálataimra nem tartaényt, keressek magamnak megfelást, mert november harmincadi\e kell szerelnem. Megdöbbentem, harcoltam én a halál torkában keresztül, hogy most így bánvelem? Ráadásul olyan tisztek, sak a háború végét jelző díszlöél szagoltak puskaport? Kihallga*rtem a honvédelmi minisztertől, voboda tábornoktól. Ilyesen, ismerősként fogadott. • elpanaszoltam ügyemet, össze2 szemöldökét. — Ki mondta ezt? dezte. Mutattam a hivatalos leirajegyzett valamit a noteszébe, azém fordult: — Nyugodj meg! Egy att elintézem! Talán mondanom sll, hogy betartotta a szavát. Az s é ve* szomorú ideje közeledett, írnokot leváltották. En nehezen esültem. Negyvennyolcban még csak századosi rangom volt, és parancsnoki beosztást a mai nam kaptam. Mintha bizalmatlanok ek velem szemben, holott a munmég egyetlen panaszos szót sem oha senki... églótóm - bizonyításul — leveleket A honvédelmi miniszter személyes ;ága, a minisztérium különböző linak elismerő sorai, egykori kato/ányainak köszönőlevele és végül Idányt Ludvik Svoboda fent idézett )ől a szerző személyes kézjegyével >r nevezték ki ezredessé?" /anháromban. Csak összehasonlítás: egykori közkatonám: Sejna már encben ezredes lett." d a beszélgetés. Brody ezredesből i buggyan ki a szó. Később csak igának mondja: „Soha nem voltam int ma. A haladásért harcoltam — tes úton. Nagyon bánt, hogy évellőztek, s a mai napig nem értem amire érdemeim alapján számítvolna. Fájt, amikor Svoboda tábornellőzték, s a saját ügyem a mai bánt, bár jobbára már túltettem rajta. A gátlások okára pedig keresek magyarázatot. De talán i rehabilitálósok során végre pór, becsületesen mérlegelik majd munkásságát." :ozik a tekintetünk, íben a kissé megtört emberek blpillantása ... ávlatából föleleveníteni naszázad távlatából még memösen e derék frontharcoi mozzanat irányította, medö. A szív legbelső sarkába sem tudta feledtetni... , MIKLÓSI PÉTER SZEGÉNY, DE ÖNALLO i——JBHMnaww i»i,»ij»nMm JÁR

ÁS VAROS NÉLKÜL ELVARÁZSOLT KÖR ' ammi^mámmammmmmmamm L

EGNAGYOBB KIVITELI CIKK: A MUNKAERŐ A „nagyvonalú", de a fejlődést évtizedekkel megelőző, megfelelő gazdasági bázist nélkülöző területi átszervezés egyik legszembetűnőbb példája a losonci járás elrendezése volt. Ez a járás a volt kékkői, losonci, poltári, füleki és részben az Ipolysági és hnúšfai járásokból alakult. Az ország egyik legnagyobb és a fejlődés tekintetében legegyenetlenebb járása született meg így. Az évek során a mesterséges közigazgatási határszabás visszásságai egyre szembetűnőbbek lettek: a már régen Iparosított északt területek aránytalanul gyorsabban fejlődtek, mint a déli részek. Ez természetes folyamat, hiszen ipari létesítmények telepítése csak akkor kifizetődő, ha a már meglevő Ipari bázisra támaszkodik. Ez a közigazgatási rendszerrel párosítva olyan aránytalanságot eredményezett, hogy egyetlen járáson belül egyre szélesebbre nyitotta a fejlődési arányokat ábrázoló grafikon ollóját: a déli részek elmaradottsága az északiakkal szemben évről évre nagyobb volt. EGYÖNTETŰ JARASTI A losonci járás példája szemléltetően bebizonyította, hogy az egyöntetű járások fejlődése eredményesebb. Az egyenetlenül fejlesztett területeken csalóka képet tárt elénk a „járási átlag", amely egybe vetve Észak fejlett iparát Dél elmaradottságával, „tűrhető" átlagszínvonalat mutatott. Ez a „tűrhető átlagszínvonal" iparilag megfelelően fejlett mezőgazdasági járás képét tárta elénk, a valóságban azonban az átlagos számok mögött egyes területek elképesztő elmaradottsága bújt meg. E területek fejlesztésére — éppen a szép átlag számok alapján — sem megfelelő anyagi eszköz, sem megfelelő nyomós érv nem állt rendelkezésre. A kiutat e visszás helyzetből a fejlettség szempontjából egyöntetű járás megszervezése jelentette. így a losonci járás délnyugati — leginkább elmaradott — része számára a gyorsabb fejlődés távlata a területi, közigazgatási önállóságban mutatkozott. Nyilvánvalónak tűnt, hogy az önálló elmaradott rész pontosabban megmutatja e terület szükségleteit, és a közigazgatási szervek előtt nagyobb lehetőségek nyílnak a fejlesztés anyagi fedezetére szükséges összegek előteremtésére. AZ ÚJ JARAS FÖLDRAJZA A tervek szerint a losonci járás dél-nyugati részén új járás alakul: nagyjából felújítják az egykori kékkői járást. Nagykürtös szókhellyel 77 község tartozik az új járásba, 67 HNB-vel. A 930 négyzetkilométernyi területet délen az Ipoly völgye és az államhatár határolja, északon az Osztrovszkl hegység. A zvoleni járásból ide csatolják hét község határát. A lakosság száma 44 850, ebből 32 007 szlovák (68%) és 14843 (31,7%) magyar nemzetiségű. Egy négyzetkilométerre 48 lakos jut. Mezőgazdaságilag kiaknázható terület 53 610 hektár, szántóföld 29 908 hektár. A területen 53 EFSZ gazdálkodik és egy állami gazdaság. A népszaporulat — 0. 37 községben 500 lakosnál kevesebb él. 3000 lakosnál több csupán egyetlen községben. A járásban nincsen egyetlen város sem, maga Nagykürtös is falu. Nagykürtös község, az íj járás leendő székhelye. A képen városias lakótelep részletét láthatjuk, de néhány száz méterre Innen a völgyben meghúzódó kis falucska áll — s ez ls Nagykürtös. (A szerző felvétele.) A területen összesen egyetlen számottevő ipari létesítmény van — a pótori szénbánya, amely 1800 embert foglalkoztat. Itt 168 millió tonna barnaszén van a föld alatt, ebből 45 millió tonna kiaknázható. Évente 680 000 tonna szenet fejtenek. A természeti kincsekhez számíthatjuk még az andezit-, téglagyári agyag-, kvarchomok-lelőhelyeket és a helyi kavicsbányákat. Az iparban a lakosságnak csupán 4,8 százaléka dolgozik, míg az országos átlag 17,7 százalék. 3000 ember a járáson kívül, többnyire Csehországban talál munkát. Talán ez az ország egyetlen olyan járása, ahol nincsen vasút. A Dolina-bánya szenét magyarországi vasúti szakaszon át szállítják el. A közlekedést 50 tehergépkocsi és 28 autóbusz látja el — elképzelhetetlenül zsúfoltan. MIT HOZHMT A JDVOf A járás most van alakulóban. Idáig közigazgatásilag Losonchoz tartozik, de a járási pártkonferenciák idején már megalakult az önálló pártszervezete. Ez jelenleg az egyetlen járási intézmény, a közigazgatási szervek csak a választások után alakulnak meg. A nagykürtösi járási pártbizottság vezető titkára Zoltán Patkó elvtárs lett. öt kérdezzük a most születő járás távlatai felől. Így válaszol: — Legnagyobb lehetőségeink a mezőgazdasági termelés fejlesztésében vannak. A szőlőket 1600 hektárral, a gyümölcsösöket 700 hektárral lehetne növelni. Legfontosabb feladat most: új üzem, ipari létesítmény telepítése. Hogy e téren az elképesztő helyzet némileg megoldódjék egy 4000 dolgozót — ebből ezer nőt — foglalkoztató nagyüzemre lenne szükség a járás területén. Tárgyalunk e kérdésben számos vállalattal, de bizony kevés jóakarattal találkozunk. A leggyakoribb kifogás, hogy túl drága lenne itt a termelés. Mind a nyersanyag, mind a készáru szállítását ugyanis gépkocsikon kellene lebonyolítani, s a szállítási költségek túl magasra szöknének. Ha nincs vasútjuk — mondják — nem telepíthetünk gyárat. Amikor pedig vasútvonal építését javasoljuk, akkor a kifogás: túl nagy beruházás ez, s nincs ott egy gyár sem, amely a vasútat kihasználná. Tehát gyárat nem telepítenek, mert nincs vasút, vasútat nem építenek, mert nincs gyár. Elvarázsolt kör ez. A foglalkoztatottság lehetőségei felől Mikulás elvtárs, járási titkárt kérdezzük. — Legelőször is idetelepítjük a járási szolgáltatási vállalatot —• válaszolja. — Hozzálátunk a gépkocsiforgalmi vállalat fejlesztéséhez és azonnal „verekedni" kezdünk az iparvállalat idehelyezéséért. Most már a „tűrhető járási átlag" nem torzítja az adatokat, úgyhogy a járást kormányrendelettel elmaradottnak lehet nyilvánítani. Ez bizonyos előnyökhöz vezet: az itt beruházó vállalatok az építési költségekre közel ötven százalékos -juttatást kapnak az államtól. Ez talán kedvet csinál a beruházásra. AZ VM KAPITANYA ES A rCJOGULYAS BESZÉL A pótori bányák igazgatója, Michal Ondírko az új járás létrehozásával kapcsolatban ezeket mondja: — Számunkra az új járás némi tehertételt jelent kezdetben. A bányára, mint az egyetlen ipari létesítményre hárul a feladat, hogy szakemberekkel ellássa és anyagilag támogassa a járási szerveket. De szívesen tesszük ezt, mert biztosítékot szeretnénk szerezni bányánk jövőjét illetően. Reméljük, a járás segít majd kiharcolni a bánya élettartamának meghoszszabbítását. A bányafejlesztés is nagyobb anyagi támogatásra számíthat, ha elmaradott járásnak nyilvánítják e területet. Jelenleg ugyanis csupán fél százalékos illetményadó kedvezményt élvezünk, és dotációt kapunk a nyugati tárna feltárási munkálataira. Súth József, az Ipolynyéki Állami Gazdaság fejőgulyása szempontjából mit jelent az új járás létrehozása? — Azt hiszem, ez nagyjelentőségű dolog, márcsak gyermekeink boldogulása szempontjából is. Én például kitaníttattam a fiaimat, de idehaza egyik sem érvényesült, mindegyik másutt találta meg munkahelyét. Jómagam is három évet Ostraván dolgoztam, s bizony vissza sem •Jöttem volna, ha nem tart itt a család. Ha azonban itt is érvényesülhetnek a fiatalok, nem keli elvándorolniuk. Remélem az új járás lehetővé teszi majd ezt az érvényesülést. NAGY REMÉNYEK DE MILYEN LESZ A VALÓSA G í Az új járás lakóival, pártvezetőivel folytatott beszélgetések azt mutatják, hogy az új Járás létrehozásától az emberek sokat várnak, mindenkelőtt gyorsabb fejlődést. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az ország egyik legszegényebb járása lesz, s a fejlesztésre fordítható összegek nem pottyannak majd az égből. Kétségtelen azonban, mint sok más arányosabban fejlődött járás példája mutatja, hogy a fejlettségi egyöntetűség előnyösebb. Bebizonyosodott, hogy a közigazgatást önállóság jobb lehetőségeket kínál, mint a fejlett és fejletlen vidékek egybekapcsolása. Mondani sem kell talán, hogy a határmenti, legdélibb vidékeken magyarok laknak. Örömmel tapasztaltuk a nagykürtösi járás megalakulásának előkészítése során, figyelembe vették ezt is. Az új járási pártbizottság minden titkára tud magyarul, többen magyar nemzetiségűek. Az apparátus felépítésénél is figyelembe veszik a magyar nyelvtudás követelményét, ahogy ezt a kerületi pártbizottság határozata megszabja. Hasonlóképpen akarnak eljárni a nemzeti bizottságok meg szervezésénél is. Az új járás létrehozása növelte a magyar lakosság százalékarányát, és így feltehetőleg képviseleti arányát is a járási szervekben. Nemzetiségileg, természetesen, ez nem egyöntetű járás, ahogy ezt a CSEMADOK javaslata felveti. Azonban, ha igazságot mércével mérnek, akkor ez nem lesz a járás kárára. Mivel a járás a demokratizálási folyamattal egyidőben születik, formálódik, megvan a lehetősége, hogy a régi gyakorlat itt ne újuljon fel. Az új járás szervezőinek politikai tisztánlátásán múlik, hogy napjaink követelményeinek megfelelően, vagy pedig a régi gyakorlat csökevényeivel együtt formálják meg a járás arculatát. 11a az új szellem, az igazságos képviseleti arány, a legelmaradottabb vidék lakosságának felemelkedése nem válna az új szervezési formában valóra, akkor igazán mindegy lenne, hol van a járási székhely. Csak akkor fogadjuk örömmel az új járás megszületését, ha már a kezdet kezdetén bebizonyítja, hogy megtette az első lépéseket a valóságot elkendőző, nagy járásokban dívó „átlagszámok" okozta ferdítések megelőzése, illetve kiküszöbölése jelé. A jövőben vissza szeretnénk térni az újjászülető járás problémáihoz és örülnénk, ha a remények beváltására fordított igyekezetről számolhatnánk be olvasóinknak. VILCSEK GÉZA