Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-09 / 128. szám, csütörtök

Hogyan is volt az Pereden? SZÉLSŐSÉGES HANG, „TÉVES" INFORMÁCIÓ A Csehszlovák Rádió bratislavai adása 1968. április 30-án este a magyar nemzetiségi kérdéssel foglalkozó műsort sugárzott. A műsorban egyebek közt arról ls szó esett, hogy egyes helyeken a szlovákiai magyarok részéről — főként az 0] Szó némely túlfűtött cikkének hatására — felháborodást keltő megnyilvánulások észlelhetők. Ennek bizonyítására konkrét példákat is felhoztak: köztük a peredi, március 15-1 koszorúzási ünnepséget, ahol állítólag a magyar himnusz is elhangzott. Sőt, nem kívánatos Indulókat ls játszottak. Ez a rádióműsorban említett esemény nyilván sokaknak a felháborodását váltotta kl, köztük a Józan gondolkodású magyar hallgatókét is. Mivel a szélsőségek károsságával (különösen a nemzetiségi kérdésekben!) mi is tisztában vagyunk, ellátogattunk a „tett" színhelyére, hogy teljes képet nyerjünk a rádióműsorban feltűntetett eseményről. Pered (galántai járás) 4500 lakosával jellegzetes nagyközség. A lakosok mintegy 25—30 százaléka szlovák, a többi magyar. Az egyre inkább új arcot .0116 község az 1848—49-es szabadságharc idején a történelembe is bekerült. Az ismert 1849. június 20—21-én vívott csata emlékére a falu végén ,b Pozsony-megyei Honvédegylet 1869-ben szobrot emelt, mely még ma ls ott áll. Ottjártunkkor három koszorú is díszítette. — Megtudhatnánk a koszorúzás! ünnepség részleteit? — kérdeztük Alaksa Tibortól, a HNB elnökétől. — Az emlékmű koszorúzásának nálunk gazdag hagyományai vannak. Az elmúlt években ugyan többnyire minden látványosság nélkül, korán reggel, vagy este folyt le a koszorúzás, de sohasem maradt él... Az idei koszorúzás ünnepélyes kereteket kapott. Bár sem a CSEMADOK, sem az iskola nem vállalta az ünnepély megszervezését, mégis kb. 300 —350 ember gyűlt össze a koszorúzásra. Meghallgatták a helyi gyógyszerész ünnepi beszédét, egy munkás elszavalta a Nemzeti Dalt, a helyi fúvószenekar pedig korabeli Indulót játszott. Részt vett az ünnepségen a vágsellyei Vörösmarty Ifjúsági Klub is, amely á peredi HNB-n előzőleg bejelentette részvételét. A beszélgetésnél jelen van Štefan Hajtman, a HNB titkára, Ján Magyar a helyi pártszervezet elnöke és Majba József pSEMADOK-elnök, aki egyben ,az EFSZ elnöke Is. Mindanynylan állítják, hogy az ünnepség során nem hangzott el a magyar himnusz. A CSEMADOK-elnöktől azt ls megtudjuk, hogy a zenekar a Klapka-indulót játszotta. Továbbá, hogy a Vörösmarty Klub magnójáról a Szózat is elhangzott. A műsor semmiféle felháborodást nem váltott ki. Indokolatlannak tartják tehát az említett rádióadás rájuk vonatkozó részét. Ez ellen tiltakozni kívánnak. A CSEMADOK vezetősége már tárgyalt is erről a HNB és a pártszervezet elnökének jelenlétében. — Nagyon helytelennek tartjuk, hogy a rádióműsor összeállítói személyesen nem látogattak el Peredre, így meg sem győződhettek arról, hogy az itteni szlovák és magyar lakosok között igazán nincsenek ellentétek. Az ilyen rádióműsor csak éket verhet a szlovák és magyar lakosság közé — mondja a szlovák nemzetiségű pártelnök. Aggódással beszél arról ls, hogy az ilyen téves Információkon alapuló túlzások nemcsak a helyi lakosok Jó viszonyán ronthatnak, de nagy károkat okozhatnak általában a szlovákok ős magyarok együttélésében. Szerinte Pereden a szlovákok és magyarok között súrlódások azért sem fordulnak elő, mert a lakosság arányának megfelel a szlovák és a magyar képviselők aránya is. Ami a koszorúzási ünnepséget illeti, ő ls végignézte. A tömegszervezetek évzáró gyűlésén a HNB elnökével együtt adták a javaslatot, hogy az idén nyilvános koszorúzást rendezzenek. Ezek után felmerül a kérdés: miért és hogyan került bele Pered az említett adásba? Illetve, milyen célt szolgál, ha Ilyen „téves" információkkal felkorbácsoljuk az emberek kedélyeit? FÜLÖP IMRE M

arci bácsi már hetven tavaszt számol, jól ismerik őt a borsiak. Ebben a községben született és ma is ott lakik. Ott élte át a háborút s ott üdvözölte 1945ben a felszabadulást. A fegyverek elcsendesedtek, a borsiak pedig nekiláttak a földek megművelésének, hiszen kenyérre, húsra várt az ország. Mard bácsi szorgos gazda volt, az ő portáján nem ismerték a Pató Pálokat. Szülei után hazai földecskéjén kívül Magyarországon, Sárospatak határában is örökölt öt hold kaszálót. A széna kaszálását és begyűjtését a régi jő szokások szerint az ottani rokonság végezte mindig felesbe. Marci bácsi 1945 júliusában is felült hát a szekérre és elkocogott a szénáért Sárospatakra. Az ottani rokonság segítségével jó magasra megrakták a szekeret, Marci bácsi felült a tetejére és Sátorjaújhelyen keresztül hazafelé indult A vasúti töltés előtt azonban két fegyveres magyar katona Jött kl az őrházból és megállította, öreget, aki egy két ízes szót morogva a bajusza alatt nagy keserűen maga látott hozzá, hogy a széttúrt szénát visszarakja a szekérre. A vágóhíd közelében egy szovjet katona állt őrségen. Persze nem kerülte el figyelmét Marci bácsi esete. EgyszerAz első találkozás kérdezvén, hány hordó bort visz a széna alatt. Be is terelték a közeli vágóliid udvarára. Ott lerakatták vele a szénát, hogy meggyőződjenek róla, mi rejlik a kocsi fenekén. Mikor látták, hogy Marci bácsi igazat mondott, nincs ott semmi más, szó nélkül otthagyták az Óvatosságból csillagos egyes Ismerős kollégámmal találkoztam a minap. — Szervusz! Szervusz! — üdvözültük egymást boldogan. — Mi újság? Hogy szolgál az egészséged? — Szolgál,... és te? — Megvagyok ... mit gondolsz, mit hoz számunkra a demokratizálódási folyamat? — Nehéz véleményt mondani a kezdet kezdetén — mondja s figyelmesen körülnéz —, mindenesetre bizakodóan tekintek a jövöbe. — Tárgyaltátok a Csemadok álláspontját? — Igen. Épp tegnap. — Tegnap!? üt hét elteltével? — Ismered az elvem: nem kell ajtóstul rontani a házba. Megvártuk az akcióprogramot, és amikor megjelent, megvitattok az állásfoglalást. Mindenki elmondta véleményét, óhaját. — Es az eredmény? — Határozat, amely tartalmazza a kollégák kérelmeit. — Például? — Magyar képviseleti szervek, magyar nyelvű bölcsődék, tanonciskolák, TV-adás ... — És te, mint vezető pozícióban lévő egyén, hogyan nyilatkoztál? — Én kérlek, egyetértettem a felszólalókkal! Határozatukat, szavazási tartózkodásom ellenére, elvben elfogadom ... — Es szóban? — Ami ezt Jelenti, hallgatok. De készen állok rá, hogy a megváltozott körülmények és viszonyok közt ls maradéktalanul teljesítsem vezetői pozícióból eredő feladataimat... — Hát... — mondtam zavartan, majd jobb ötlet híján gyorsan áttértem a tánczenére, és megkérdeztem kollégámat, vajon Ismeri-e a „Mindenkinek van egy álma" című táncszámot ... EGRI FERENC csak odalép az öreghez, oroszul ráköszönt, az meg szlovákul válaszol, egész jól megértik egymást. A katona nézi egy-két percig Marci bácsi keserves munkáját, aztán a szekérnek támasztja fegyverét, helyette a villát fogja a kezébe, az öreget meg felküldi a kocsi tetejére s mint akinek ez a dolga, a széna adogatásához lát. Még a munka felénél sem tartottak, amikor jött az őrségváltás. Marci bácsi gondolta magában, várhatott volna ez még egy kicsit, legalább amíg megrakjuk a szekeret. De felesleges volt az aggodalma, mert most már egy katona helyett kettő segítette a munkáját. El is készültek hamarosan és Marci bácsi azt sem tudta, hogyan köszönje meg a szovjet katonák segítségét, akik mosolyogva csak annyit válaszoltak hálás kézszoritására, „nyícsevo sztarí, nylcsevol" így ismerkedett meg Marci bácsi a szovjet katonákkal s ez a kedves emlék ma is melegséggel tölti el a szívét. K. L. S

zinte meghökkentő, hogy a XX. század második felében akadnak nagyhangú tanácsadók és az ilyenek tanácsát propagáló lapok, amelyek éppen nálunk, szocialista és föderatív átalakulás előtt álló köztársaságunkban és éppen most, az igazi demokratikus megújhodás korszakában, valamiféle reciprocitás alapján szeretnék a nemzetiségi problémát megoldani. Értik ez alatt a magyar nemzetiségi kérdést. Hogy félreértés ne essék, tudnunk kell, hogy mi a reciprocitás? A tanácsadók javasolta egyoldalú reciprocitás valamely sérelemnek vagy vélt sérelemnek hasonló sérelemmel való megtorlását jelenti. Vagyis szemet szemért, fogat fogért, Jogtalanságot Jogtalanságért. Röviden, de lényegében bosszút jelent. Szerencsére európai társadalmaink már túl vannak a sötétnek nevezett középkor bosszúerkölcstanán, és a vendetta csökevényét már csak a szicíliai desperádók világában képzelik erkölcsösnek. Demokrácia és bosszú, vagyis az Itteni értelmezés szerinti reciprocitás egymást kizáró tényezőkl Demokrácia nem ismer bosszút, hanem csak igazságot, az Igazság pedig nem ismeri az emberi jogoktól való megfosztást. Márpedig kétségtelen, hogy demokráciában a nemzetiséghez való tartozásból folyó Jogok éppen olyan emberi Jogok, mint a nemzethez való tartozásból származó Jogok. Éppen ezért a nemzethez való tartozásból eredő emberi Jog nem Jogosít fel senkit arra, hogy a vele együtt élő nemzetiség emberi Jogait csorbítsa vagy a nemzetiséget attól megfossza, Mi i a reciprocitás? mert ez nemzetiségi elnyomásra vezetne. Még akkor sem, ha valaki a reciprocitással olyan tényleges vagy vélt sérelmet akar megtorolni, mely állítólag az ő nemzetéhez tartozó, és kisebbségben élő népcsoportot ért annak a nemzetnek részéről, amelynek azonos nyelvet beszélő tagjai, mint nemzetiség élnek a reciprocitás elvét alkalmazni kívánó államnak a területén. Konkréten: a szlovákiai magyar nemzetiség jogait csorbítani vagy éppen megvonni még akkor sem lenne jogos, ha szlovák részről azt feltételezik, hogy a magyarországi szlovákok nemzetiségi jogaikban sérelmet szenvedtek. Nem tudok arról, hogy a magyarországi szlovákok számarányuknak megfelelő és nemzetiségükből származó emberi Jogaikat nem gyakorolhatják. Ez a kérdés azonban — akár igaz, akár nem — nem döntő, és nem szolgálhat alapul arra, hogy a csehszlovákiai magyarság nemzetiségéből eredő jogaitól részben vagy egészben meg legyen fosztva. Mert ha helyes az az elv és megállapítás, hogy a nemzetiségből származó emberi Jogok a demokráciában nem csorbíthatók — s ez pedig nem lehet vitás —, akkor a szlovákiai magyar nemzetiség emberi jogait sem lett volna szabad csorbítani, még akkor sem, ha Magyarország 1945-ben és az ezt követő években kiadott és a magyarságot Jogfosztó csehszlovákiai rendelkezésekkel azonosan, a szlovák nemzetiségűeket kollektiven megfosztotta volna állampolgárságától, ingatlan és ingó vagyonától, személyes szabadságától, megélhetési lehetőségétől, nyelvétől, iskoláitól, ügy, amint ez — sajnos — nálunk megtörtént. És Magyarország mégsem élt Ilyen reciprocitással, remagyarosltással, még akkor sem, amikor a szlovákiai magyarságnak 1945-ben és a következő években az előzőkben felsorolt jogfosztó rendelkezéseket az állampolgárságtól, Ingatlan, Ingó vagyontól, személyes szabadságtól való megfosztást: ténylegesen és éveken át jajjal-bajjal át kellett szenvednie. Ha tehát valaki — akárki legyen ls az — bármilyen jogtalanságot követett el valamelyik hozzám tartozóval szemben, az nem jogosít fel engem arra, hogy én is hasonló jogtalanságot kövessek el, mert ezt nem engedi meg szocialista államunk jogrendje és az erkölcs parancsa, sőt tiltja ezt mindenfajta, az emberi méltóság tiszteletét elismerő társadalmi berendezkedés. Nincsen tehát mentség azok számára, akik feltételezett sérelmekre való hivatkozással a reciprocitás, azaz a boszszú alapján akarnák a magyar nemzetiségi kérdést rendezni. Meg kell ugyanis állapítani, hogy a reciprocitást kívánók ellenségesen szembe helyezkednek a Csehszlovák Kommunista Párt akcióprogramjával és a kormány ünnepélyesen tett nyilatkozatával, amelyek kifejezetten és kötelezően megállapították, hogy „a nemzetiségek egyenjogú polgárai köztársaságunknak, ezért joguk van arra, hogy önállóan és függetlenül döntsenek az őket érintő kérdésekben." Aki ezeknek az alaptételeknek megvalósulását a reciprocitásra való hivatkozással akarja meghiúsítani, az szabotálja a párt és a kormány célkitűzéseit és programját, meg akarja akadályozni az Igazi demokratizálódást jelentő fejlődést, az önmagát bélyegzi meg, hogy reakciós. Hogy ezek ellenére mégis szükségesnek tartjuk a reciprocitás kérdésével való foglalkozást, azt nem azért tesszük, mintha félnénk, hogy ez a reakciós irányzat veszélyeztetné és meg tudná állítani a demokratikus fejlődést. A csehszlovák kommunista párt akcióprogramjában és a kormány nyilatkozatában elég biztosítékot látunk arra, hogy nem valósulhat meg holmi reciprocitáson alapuló nemzetiségi elnyomás. Mindezt csupán preventív szándékkal mondtuk el, hogy fertőtlenítsük a nemzet és nemzetiség közötti atmoszférát a reciprocitásos fertőzéstől. — A sovinizmust ugyanis nagyon könnyen lehet kiprovokálni, a nemzetet ért állítólagos sérelmek hangoztatásával, amely „reciprocitást, bosszút" kíván. Ezzel szemben tehát fel kell ébreszteni a felelősségtudatot, a tárgyilagos kritikára való törekvést, a kölcsönös türelmet, hogy kialakulhasson az a tudatos meggyőződés és lelki beállítottság, mely szerint a reciprocitás nemcsak Jogtalan és Igazságtalan, hanem a demokratizálódásunkkal ellentétes felfogás, amely veszélyezteti és bomlasztja a nemzet és a nemzetiség államalkotó egységét, a zavartalan együttélést is. EGO ZS. 1968. V. 9.