Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-07 / 126. szám, kedd

A MAGYAR NEMZETISÉG KÉRDÉSÉNEK DEMOKRATIKUS MEGOLDÁSA Rendezzük kozos t 1966. V. 7-. Olvasóink válaszai a CSEMADOK Központi Bizottságának javaslatára Az ekeli CSEMADOK szervezet kéri, hogy a község neve ismét Ekei legyen. A bényi pártszervezet sérelmesnek tartja, hogy a járási pártvezetőségben, konkrétan az elnökségben, amely több mint tíztagú — csupán egy a magyar nemzetiségű. Kérik a magyar nemzetiségű lakosság következetesebb bevonását a politikai és közéletbe. Dusza István Kassáról azt javasolja, hogy a magyar szakkáderképzés elősegítése érdekében indítsanak egy -Tjagyar műszaki hetilapot. nagykéri CSEMADOK szervezet kéri, hogy a községben létesítsenek magyar óvodát. Támogatják a csehszlovákiai magyar pedagógusok országos egyesületének megalakítását, valamint a szlovákiai ifjúsági szövetség mellett önálló magyar ifjúsági szervezet létrehozását. Kérik, hogy községük neve ismét a régi Nagykér—Velký Kyr legyen. A csécsi CSEMADOK szerveset javasolja, hogy Csécsét, központi községgé nyilvánítsák, s ott egy korszerű kultúrházat építsenek fel. Kérik a községben magyar óvoda és magyar tannyelvű alapiskola megnyitását. A CSEMADOK lukanényei szervezete javasolja, hogy az újonnan alakult nagykürtősi járás területén létesítsenek könynyűipari és élelmlszerfeldolgozó üzemeket, amelyekben elsősorban a helyi lakosságot alkalmazzák. Ä A CSEMADOK losonci szervesete felhívja az illetékes szer-, vek figyelmét, hogy a MATESZ ismeretlen okok miatt évek óta elkerüli Losonc városát s ezzel súlyos mulasztást követ el á város lakosságával szemben, javasolják a losonci járás székhelyén a III. számú alapiskola gimnáziummá való fejlesztését, továbbá a mezőgazdasági szakközépiskolában párhuzamos magyar osztályok mégnyitását. Javasolják a városban egy előkészítő bizottság szervezését, amely Kármán József losonci születésű felvilágosodáskorabeli magyar Író születésének 200, évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepséget készítené elő. A párkányi Cellnlózés papírkombinát építésén dolgozók kérik a volt párkányi járás visszaállítását, az FSZM új programjának mielőbbi közzétételét és a nemzetiségi kérdés igazságos megoldását. Az érsekújvári CSEMADOK szervezet kéri, hogy a város épülő új lakónegyedében nyissanak magyar tannyelvű kilencéves alapiskolát, a magyar tannyelvű szakközépiskolákban a szaktantárgyakat is a tanulók anyanyelvén tanítsák a szlovák szakkifejezések alkalmazásával. Kérik, hogy Surányból a kereskedelmi szakközépIskola magyar tagozatát hozzák vissza Érsekújvárba s egy további ipari szakközépiskolát nyissanak a városban. A nagykeszi Csemadok szervezet javasolja, hogy a vegyes lakosságú területeken állítsák vissza a hagyományos helység és utcaneveket, valamint a történelmi emlékműveket. Kérik egy új magyar napilap megindítását és a járási újságok újbóli kiadását. A bénái CSEMADOK szervezet a kultúrházba színpadi felszerelést kér. Továbbá egy új iskola és óvoda felépítését kérik, hogy a kultúrházból ezeket kitelepíthessék és így biztosíthassák a község kulturális életének feltételeit. Kele Lajos Tardoskedd: javasolja, hogy a községben önálló magyar óvoda létesüljön s hogy a község viszszakaphassa régi nevét. A csallóközaranyosi CSEMADOK szervezet kéri, hogy az utóbbi időben eltávolított kétnyelvű feliratok és cégtáblák mielőbb kerüljenek vissza eredeti helyükre. A lévai CSEMADOK szervezet javasolja, hogy a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság teremtse meg annak a feltételeit, hogy a városban és a járás területén a nemzetiségi kérdés megoldása súrlódásoktól mentes legyen. Kérik az illetékes szerveket, hogy a vezetékes rádió magyar adást is iktasson műsorába. A búcsi CSEMADOK szervezet kéri: a Csehszlovákiai Magyar Rádió adásának műszaki feltételeit javítsák meg, hogy az adást náluk is hallgathassák. A párkányi CSEMADOK szervezet javasolja a város régi nevének visszaállítását, a papírgyár mellett magyar tannyelvű tanonciskola létesítését és azt, hogy építsék fel Párkányban a régóta ígért kórházat. A kéméndi CSEMADOK szervezet többek között azt kéri, hogy a járási művelődési házban létesítsenek magyar osztályt, amely módszertani és szervezési segítséget nyújtana a járás magyar kultúrmunkásalnak a gyakorlati munkában és öszszekötő szerepet töltene be a gyakorlati kultúrmunka és a járási szervek között. A CSEMADOK érsekújvári járási bizottsága az összevont alap- és középiskolák mielőbbi szétválasztását javasolja, továbbá azt, hogy minden magyar községben nyissanak magyar óvodát. Kérik a járási újság visszaállítását, valamint azt, hogy a CSEMADOK is képviselve legyen a járási választóbizottságban. Kem kampány - folyamat Néhány gondolatot szeretnénk vázolni ez alkalombúi, amikor pontot teszünk egy spontán véleménynyilvánítás után. A CSEMADOK Központi Bizottságának lapunk március 15 i számában nyilvánosságra hozott álilásfoglalása váltotta ki ezt a visszhangot, amely lapunk immár majd két évtizedes történetében nem csak kvantitását tekintve a legerőteljesebb, hanem jelentősége is — szerényen szólva — rendkívül figyelemreméltó. Az egyénektől, de főleg a pártszervezetektől, a CSEMADOK csoportoktól és különféle intézményektől érkezett mintegy félezer tartalmas és konkrét levél, álláspont, rezolúció, elvitatbatatlanul tanúskodik a figyelem gyújtópontjába került probléma égető fontosságáról. Számtalan ötletnek, javaslatnak, elképzelésnek adtunk helyet hasábjainkon a közös cél szolgálatában, hogv a szlovák és a cseh nemzettel vállvetve, a demokratikus szocializmus szellemében obulusával a hazai magyarság is hozzájáruljon a nemzetiségi kérdés rendezéséhez. A vélemények tömkelegében — ís ezt fontosnak tartjuk aláhúzni — nem akadt egyetlenegy sem, amelyet állam , párt- vagy szocializmusellenesnek, egységbontónak, sőt mi több irredentának minősíthetne bárki, aki jogot formál arra, hogy józannak, elfogulatlannak, értelmesnek és utoljára, de nem utolsósorban internacionalistának tartsuk. Az ilyen torz következtetést csak az vonhatja le, aki vagy nem ismeri ezt az anyagot, vagy célzatosan mérget akar szórni nemzeteink és nemzetiségeink életadó kútjába. Bátran mondhatjuk, hogy bár ez a nem szervezett „ankét" természetszerűleg elsősorban a még megoldatlan, tisztázatlan kérdéseket állította előtérbe, egyben nem tagadta mindazt, amit nemzetiségi életünkben hozamként, eredményként, cáfolhatatlan vívmányként könyvelünk el. Ettől eltekintve, a visszhang minden kétséget kizáróan tanúsította, hogy sok mindenben — az ország nemzeteihez és más nemzetiségeihez hasonlóan — mi is többet kívánunk, de itt, ennek az országnak határai között, amely otthonunk és hazánk. Nem véletlen az sem, hogy szinte nem akadt hozzászóló, aki ne tett volna hitet a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg végbemenő, a CSKP által elindított demokratizálódási, megújhodási folyamat mellett. Nem célunk most az adott szűk keretek között elemezni a leközölt levelek, rezolúciók tartalmát. Annyi azonban már az első elolvasásra is világos, hogy a javaslatok dandárja okos, célravezető ás valós. Most már — a felvetett kérdések jellegének megfelelően — az illetékes párt- és állami szervek feladata haladéktalanul felmérni ezeknek ax ötleteknek gazdag tárházát, létjogosultságát vagy vitathatóságát. A vitathatóság fogalmát azért alkalmazzuk, mert ebben az anyagban vannak olyan javaslatok, melyek nem reálisak, vagy amelyek hangvételükben bizonyos türelmetlenséget tükröznek. Senki sem várhatja, hogy most már íziben, egyik napról a másikra, csodapálca érintésére minden elképzelés életes életté válik. Ez ugyanis főként az adott lehetőségektől függ Az érem egyik oldala tehát, hogy a nemzetiségi kérdés valamennyi vetületének rendezésében ne lássunk kampányt, hanem folyamatot. Az érem másik oldala, hogy az illetékes szervek ne helyezkedjenek várakozó álláspontra, hanem megfontoltan cselekedjenek. Meggyőződésünk ugyanis, hogy szépszerével közöltünk olyan észrevételeket, amelyek kellő jóakarattal, politikai körültekintéssel, kezdeményező aktivitással és — tegyük hozzá — a nemzetiségek által joggal elvárt nagyvonalúsággal — haladéktalanul megoldhatóak az alacsonyabb fokú szervek szintjén. Ogy hisszük, hogy Itt felesleges, sőt mi több politikailag káros lenne ölbe tett kézzel várai a direktívákat. Szeretnénk végfii hangsúlyosai, hogy felette szükségesnek tartjuk nemcsak magőrizni, hanem továbbfejleszteni s a nemzetiségi problémák mellett fokozottan a gazdatágfejlesztés, az életszínvonal, a szélesebbben értelmezett egyenjogúság és demokrácia kérdéseire Irányítani azt a pozitív töltetű kezdeményezést, amely ez esetben a hazai migyar dolgozók körébea tömegese* megnyilvánult. Ez a záloga annak, hosy egyenértékűen kivegyük a részünkéi az ország élete egészségesebbé tételének nem éppen könnyű munkájából. GAIY IVAN DÉL-SZLOVÁKIA LAKOSSÁGA EGYÉRTELMŰEN TÁMOGATJA A CSKP POLITIKÁJÁT Nem volt hiábavaló... ÖTSZÁZ LEVÉL ÉS REZOLŰCIÖ A CSEMADOK KB ASZTALÁN • Hány rezolúciót kapott a CSEMADOK Központi Bizottsága s ezek tömören hogyan jellemezhetők? — Központi Bizottságunk 1988. március 12-i határozata óriási visszhangot váltott ki Dél-Szlovákiában. Ezt bizonyltja a CSEMADOK-ba érke zett közel 500 rezolúció, állásfoglalás és lévé is. A határozatok e tömege dokumentálja Dél Szlovákia lakossága túlnyomó többségének egyértelmű pozltfv álláspontját és teljes egyet értését Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával, a hazánkban január óta végbemenü megújhodási folyamattal és az államjog) kérdé sek föderatív megoldásával kapcsolatban. Három határozat kivételével valamennyi egyértel műén támogatja a CSEMADOK Központi Bizott ságának a nemzetiségi kérdés rendezésére előterjesztett kezdeményező Javaslatát is. E hároir — a közel 500-ból — vádaskodik és olyan gondolatokkal perlekedik, amelyek a CSEMADOK KB javaslatában nem is szerepelnek. A címünkre érkezett határozatok és levelek nagy része az egyetértés s a javaslatainkkal vá ló teljes azonosulás kifejezésén kívül olyan ré szeket is tartalmaz, melyekben a szerzők pon tokba foglalva további javaslatokat terjesztenek elő. • Mit tett és tesz a CSEMADOK Központi Bi zottsága ezekkel a javaslatokkal? — Minden hozzánk küldött levélről (hacsak nem névtelen, vagy a levél írója kifejezettel nem kéri, hogy levelét sehová se továbbítsuk] és határozatról a beérkezés sorroadjében má solatokat készítünk s azokat folyamatosan e sajtó és a rádió rendelkezésére bocsátjuk közlés céljából, illetve megküldjük a központi álla mi- és pártszerveknek intézkedés végett. Azéri választottuk ezt a megoldást, mert mint az aláb biakból látható, a javaslatok túlnyomó több sége olyan kérdéscsoportokat érint, melyeknel kivizsgálása vagy elintézése nem áll módunk ban. Persze a magunk vonalán is foglalkozunk i beérkezett levelekkel. Központi titkárságunk i javaslatokat rendszerezi és a következő fő cso portokba osztja: 1. Javaslatok, melyek azonosak a CSEMADOf KB állásfoglalásával. Ezekef feldolgozás utál ad acta tesszük. ELINTÉZTÜK MIÉRT HALLGATTAK A TELEFONOK „Még január közepén működtek városunkban a készülékek. Akkor egyszerre elnémultak. Senki sem tudott biztosat mondani, hogy miért." — írta lapunk II. 9 1 számában Kovács Károly. A panaszra eléggé megkésve válaszolt a zselízi VŇB. A válaszból kiderül, hogy Idöközben megjavították olvasónk telefonját. A telefonok hosszabb Mőre történt kiesését az okozta, hosy kl kellett csérélni a régi kábeleket. 1 í Meggyőződésünk, hogy az a sok jószándék, ami az utóbbi hónapokban a megújhodási folyamat kapcsán az embereket a hibák kijavítása, a sérelmek orvoslása érdekében tömeges megmozdulásokra ösztönözte — nem volt hiábavaló. A gyűlésekről, szervezetektől és egyénektől is százával érkezett levelek és határozatok mind azt az utat keresik, amelyen hamarább és gördülékenyebben juthatunk előre, ebben az országban, az itt élö népekkel testvéri egyetértésben Minden bizonnyal érdekli a levelek és rezolúciók szerzőit és általában olvasóinkat, hogy mi lesz a levelek sorsa, ezért felkértük dr. Szabd Rezsőt, a CSEMADOK KB vezető titkárát, válaszoljon néhány kérdésünkre: 2. A CSEMADOK munkájára vonatkozó javaslatok. Ezeket elnökségünk megtárgyalja és véleményezve a Központi Bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, 3. A helyi jellegű kérdések és problémák megoldására tett javaslatok. Ezek főleg gazdasági kérdéseket, az üzlethálózat, közszolgáltatás. iskolai, kulturális, hellyel-közzel káderkérdéseket érintenek. Bízva abban, hogy a gyűléseken a község vezetői Is részt vettek {a rezolúciók nagy részén a HNB pecsétje is rajta van), vagy ha nem, a határozat másolatát megkapták, e javaslatokat nem küldjük vissza a HNB-nek. 4. A járási vagy kerületi szerveket érintő kérdések és javaslatok. Ezeket az illetékes szerveknek továbbítjuk. 5. Központi méretű kérdések és javaslatok, melyek főleg a nemzetiségi kérdést és a népgazdasági problémákat érintik. Ezeket részben mi magunk dolgozzuk és használjuk fel, részben — mint már mondottam — továbbítjuk az illetékeseknek intézés cáljából. • Mi a biztosíték arra, hogy e továbbított javaslatokat figyelembe is veszik? — A Január óta kialakult új szellem, valamint a CSEMADOK és a KSUP vezetőinek az SZLKP KB és az SZNT vezetőivel folytatott április 30-i tanácskozása, melyről az Oj Szó 1968. május l-l száma közölte a közleményt. Ebből idézem: „A tanácskozás résztvevői azt javasolják az SZLKP KB szerveinek, hogy vegyék figyelembe... a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete s a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának rezolúcióiban lefektetett indítványokat, s a lakosság javaslatait." Továbbá: „A tanácskozás résztvevői végül azt javasolják, hogy az SZNT elnökségének hatáskörében megfelelő apparátussal rendelkező titkárságot kell létesíteni a nemzetiségi ügyek intézésére." Szeretném felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik javaslatainkat támogatták, bizalmukkal megtiszteltek s egyetértésükkel erősítettek bennünket. Egyúttal elnézésüket és megértésüket kérem azoknak, akik levelükre vúlaszi vártak s kérem őket, hogy az itt nyilvánított köszönetet s javaslataik sorsára vonatkozóan a fentebb kifejtetteket fogadják Válaszul a CSEMADOK Központi Bizottságától. A nyelvhasználat egy-két kérdése A legutóbbi hetekben mind a szlovák, mind a magyar lapokban s folyóiratokban több, sok esetben nem eléggé világosan fogalmazott cikk ismerteti a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségi kisebbségek jogait. A cikkírók, különösen néhány szlovák lapban többek között azt állítják, hogy magyar polgártársainknak meg kell tanulniuk szlovákul, sőt mi több, ez kötelességük is. Magam is gyakran hallhattam olyan véleményeket, hogy szégyen, ha valaki mindeddig nem tanult meg szlovákul. Nincs szándékomban vitába szállni sem a szlovák, sem a magyar lapokkal és folyóiratokkal, még kevésbé egyes olvasók szubjektív nézeteivel, viszont meg kell jegyeznem, hogy a szóban forgó kérdést jelenleg is érvényes alkotmányunk (100/ /1960 gyűjt. sz. alkotmányerejű törvény), valamint a bíróságok megszervezéséről szóló 62/1961 sz. törvény, illetve a 36/1964 sz. törvény 8. §-a már megoldotta. A 62/1961 sz. törvény 8. §-a szó szerint tartalmazza: „Bíróság előtt minden állampolgárunk anyanyelvén tárgyalhat". Ugyanez áll a 36/ /1964 sz. törvény 8. §-ában. Mivel minden polgárisunk maga tudja a legjobban, hogy melyik az anyanyelve, kizárólag tőle függ, vajon magyar vagy szlovák tannyelvű iskolába járatja gyermekét. Ez minden polgártársunk alkotmányban biztosított elidegeníthetetlen Joga. Polgártársainknak ugyancsak joguk van eldönteni, hogy bíróság vagy közigazgatási szerv előtt anyanyelvükön akarnak-e tárgyalni. Amennyiben s polgártársunk például magyarul akar tárgyalni, a bíróságnak ezt figyelembe kell vennie, s az esetben, ha a bíró nem tud magyarul, hiteles tolmácsot kell segítségül hívnia. Tekintettel a felsoroltakra, nyilván badarságot beszél az, aki azt állítja, hogy bárkit is kényszeríteni lehet arra, hogy szlovák vagy cseh nyelven művelődjék, e nyelveken tárgyaljon a bíróság előtt, tekintet nélkül arra, bírja-e vagy nem az említett nyelveket. Ha törvényhozóink ennek ellenkezőjét szándékolták volna, úgy alkotmányunk s a bíróságok szervezésérőt szóló törvény a következőt tartalmazná: Mindenki jogosult arra, hogy anyanyelvén művelődjék, vagy bíróság előtt tárgyaljon, de csak az esetben, ha nem tud csehül vagy szlovákul. Remélem, ez még az avatatlan számára is teljesen világos. Teljesen világos tehát ax is, hogy az érvényes előírások elegendő Jogokat biztosítanak a nemzetiségi kisebbségeknek köztársaságunkban. Más kérdés, vajon e kisebbségek tagjainak tudomásuk van-e az említett lehetőségekről, s valóban elegendő mértékben élnek-e velük. Dr. IMRICH OCZWIRK rrcoiráiuár