Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-07 / 126. szám, kedd

< J a >> O >> m o * < Kassai életképek mesíere JAKOBY GYULA ÉRDEMES MŰVÉSZ E

gy régi kassai belvárosi házban él és dolgozik Jakoby Gyula festőművész, a kassai piktorok „nagy öregje". Műterméből — mely egyben lakása — szép kilátás nyílik a város patinás épületeire, rőtszlnü háztetőire, zegzugos utcáira, a körös-körül épülő toronyházakra és az új negyedekre. Hangulatos, festői kilátás a múlt és a Jelen Kassájára, melynek a hatvanöt esztendős művész már eddigi alkotásában is maradandó emléket emelt. A háromszobás otthon hangulatos, világos, minden tárgy kitűnően érvényesül benne. A polcokon, az asztalkákon ósdi ötvösmunkák, művészeti kerámiák, a könyvespolcokon folyóiratok, szakirodalom, könyvek, monográfiák: Chagall, Miro, Dufy, a francia lmpreszszionisták, a fauvisták. Soutine. Jakoby rajong Soutinértl A munkaasztalon Herbert Read „A modern festészet", a falakon — a mennyezetig — sok-sok Jakoby festmény: harminc-negyven év előtti vásznak, köztük a legújabbak is. Jakoby nem szívesen válik meg a képeitől. Már régen elterjedt róla: amolyan gyanakodva fogadja látogatóit, mert úgy véli, képet jönnek tőle venni... K

épzőművészeti alapismereteit ' fgjp HÉ " K"" ' m 'fí

1'

1' jÉP'iilŕ B^^RHK Jjg wly gy ü / ÉÉÉHr^^Sr Jakoby Gyula: Öltözködés közben (1964, olaj) (Berenhaut felvétele) Kassán Krón mesternél szerezte, majd Budapesten Réti Istvánnál tökéletesítette őket. 1927-ben hazajött és azóta megszakítás nélkül Kassán él. Barátai „lokálpatrióta" festőnek nevezik. És nem ok nélkül. Szülővárosában kereste saját kifejezési módját — s szülővárosában találta meg jellegzetes, utánozhatatlan stílusát, mely saját nézete szerint is nehezen sorolható határozott képzőművészeti irányzathoz. — Nemrégiben egy magyarországi kollégám az „akciófestészettel" talált sok hasonló vonást képeimben — mondja Jakoby mester. — Utánanéztem mit is jelent tulajdonképpen ez a meghatározás. Herbert Read szerint akciófestészet — a festői alkotás folyamatának olyan felfogása, amely szerint a mű tartalma, mondanivalója maga a festés történése, illetve az az ösztönös indulati állapot, amely a festő alkotói cselekvését, szinte öntudatlan gesztusait irányítja. Ez lenne tehát a stílusom, a hovatartozásom. És a témaköröm? Konok vagyok e tekintetben: a kassai emberi Érdeklődési köröm az évtizedek során nem változott. Erről valóban nem nehéz meggyőzni. Jakoby kisebb méretű, seíndús zsánerképein számtalan változatban örökítette meg a kassai kisember életét, örömét, bánatát, szokásait, munkáját, apró szürke problémáit — köznapjait. Iparosokat fest, munkásokat, pincéreket, artistákat, bohócokat, kereskedőket, szórakozó embereket, pihenőket, munkába sietőket, az útszélen ődöngőket, sakkozókat, gondolkodókat, tereferélőket, lesben álló vadászokat, halászokat, horgászokat, kirándulókat — éber szemmel, gyakran élcelő, karikírozó ecsettel örökíti meg a mindenkori jelent... J

akoby Gyula festőegyénisége mély gyökeret vert KeletSzlovákia kultúrhagyományában. A napokban nevezték ki érdemes művésznek! TÄNZER IVAN IPOLYSÁGI HÍREK A napokban ülést tartott a városi nemzeti bizottság tanácsa és többek között megtárgyalta a Csemadok helyi szervezetének beadványát a tanonciskola ügyében. Ez az iskola a lévai tanonciskola igazgatóságához tartozik, melynek fölérendelt szerve a KNB iskolaügyl osztálya. A tanulók létszáma 127, ebből 80 százaléká magyar alapiskolát végzett. Sajnos, komoly nyelvi nehézségekkel küszködnek, nem értik jól a szaktantárgyak óráin a magyarázatot, mert az oktatási nyelv szlovák. Közben a gyakorlatot vezető mesterek mintegy 80 százaléka szintén magyarul beszél a különféle üzemekben. Ez a felemás helyzet gátolja a tanulókat az ismeretek alaposabb elsajátításában. Az Ipolysági VNB tanácsa meghívta ülésére a Csemadok vezetőit, akik a tanonciskola ügyében felmérésen alapuló beadványt, Javaslatot nyújtottak be és rövid vita után határozatot hoztak: 1968. szeptember 1-től önállósítsák a tanonciskolát, vagyis függetlenítsék a 16vai Igazgatóságtól és a KNB Illetékes szervei gondoskodjanak arról, hogy a tanulók érdeklődése alapján biztosítsák mind a szlovák, mind a magyar nyelvű oktatást. A Honti Ének- és Táncünnepély előkészítő bizottsága is ülésezett a napokban. A Honti Napokat, melyeken ismét felelevenednek Hont megye gyönyörű népi hagyományai, a népi szokások, énekek és táncok, ez idén június 22-én és 23-án tartják meg. A Honti Napok egyik érdekessége a színes, népi felvonulás lesz, melynek keretében a négy évszaknak megfelelően a tavasz, nyár, ősz és tél jelképes bemutatásával a népi együttesek a kiszehajtástól a lakodalmakig minden jelentősebb népi hagyományt felelevenítenek. Eddig már sok népi együttes jelentette be részvételét. De nem hiányzanak majd a hontiakat köszöntő barsiak, zólyomiak, losonciak sem, sőt Magyarországból is várják a rétségl és a szobi együttest Is. Hajdú András HIHIHI Megváltoztatható az éghajlat Z A TERMÉSZET MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK SARKALATOS PROBLÉMÁI • MI HATÄROZZA MEG AZ ÉGHAJLATOT? • A LEVEGŐ KÖRFORGÁSA ÚRIÁSI ENERGIAFORRÁS • TERVEK E KÖRFORGÁS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA* AZ ÉGHAJLAT MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI KISZÁMÍTHATATLANOK Az időjárás alakulásának megváltoztatását célzó beavatkozások kisebb területen is nagyon bonyolult s nehezen megoldható problémát jelentenek. Magától értetődő tehát, hogy sokkal nehezebb s Jóval bonyolultabb probléma az éghajlat megváltoztatása nagy területeken,' pl. a földgolyó egyik vagy másik felén, illetve az egész földkerekségen. Tudományos dolgozók — ha másként nem, legalább elméletileg — már sok-sok éve keresik az említettekkel összefüggő problémák nyitját. Az éghajlat három alapvető tényezőtől — a Nap hőenergiájától, a Föld felületének adottságaitól és a levegő körforgásától, Illetve mindennemű áramlásától — függ. A Nap, a Föld s az atmoszféra (a Föld levegőburkolata) energetikai egyensúlya jellemző az általunk Ismert egyik legnagyobb termodinamikai rendszerre (a fizikának a hőegyensúllyal és a hőnek más energiafajtákká történő átalakulásával foglalkozó ága), s tanulmányozásának a tudományos dolgozók állandóan fokozott figyelmet szentelnek. A levegő nagy területeken megfigyelt körforgásának rendszerel — melyeken belül hideg, illetve meleg levegő áramlik az egyik térségből a másikba — egyrészt a Föld egyes területei nem egyenletes felmelegedésének, másrészt a Föld forgásának következtében keletkeznek és léteznek. Az Időjárás és az éghajlat alakulására az egyes éghajlati területeken ezzel egyidejűleg a földfelület adottságai (szárazföld, tenger, jéghegyek, síkságok, hegységek stb.). éspedig nemcsak a helyi jellegűek, hanem a bolygónkra általában Jellemzők is hatást gyakorolnak. A levegő körforgása által előidézett kinetikus (mozgási) energia óriási. Feltételezhetően azonos a kb. 10 000—100 000 megatonna erejű robbanások energiájával. Az atmoszféra körforgásának megváltoztatása az időjárás alakulását ls megváltoztatná, ami azonban nukleáris energia segítségével nyilván sohasem válhat lehetővé. Tudományos dolgozók már eddig ls több Javaslatot tettek a Föld éghajlati feltételeinek megváltoztatására. Az ezzel kapcsolatos elgondolások azon alapszanak, hogy lehetőleg minél nagyobb területeken kellene gyökeresen megváltoztatni a Föld felületének sajátosságait s így befolyásolni az atmoszféra körforgásának mechanizmusát. Ilyen elvi jellegű változást eredményezne az Északi-Jegestengeren úszó jéghegyek szétolvasztása, vagy legalábbis terjedelmüknek lényeges csökkentése ls. Az esetben, ha a jéghegyek elolvadnának, az említett térségben a jelenlegi éghajlati feltételek között újabbak nem keletkeznének. Az erre vonatkozó javaslatot A. A. Boriszov szovjet mérnök tette azzal, hogy e célra a Golf-áram meleg vizét kellene felhasználni. Elgondolásai szerint a Bering-tengerszorosban hatalmas gátat kellene emelni, és óriási szivattyúk egész sorát működésbe helyezni. így válna lehetővé az Északi-Jeges-tenger hidegvizének átszivattyúzása a Csendes-óceánba, minek következtében megerősödne s egyben északra tolódna el a Golfáram, amelynek meleg vize szétolvasztaná az Északi-Jegestengeren úszó jéghegyeket. Egy további szovjet tudományos dolgozó — A. Csernylkov — úgy képzeli el az északi-sarki jégmezők eltávolitását, hogy a Föld fölött 1500 kilométernyi magasságban parányi, de szilárd halmazállapotú részecskékből hőenergiát fejlesztő „gyűrűt" kellene létesíteni, s a belőle kisugárzó hőt az Északisark vidékére összpontosítani. Az említett és hasonló elgondolások műszaki kivitelezése ugyan lehetséges, de a lehetőségeket nem szabad eltúloznunk, mert arra kell gondolnunk, hogy amennyiben a földgolyó egyik felén kedvezőbbé változna az éghajlat, ezt az eredményt semmissé tenné az éghajlat hirtelen vagy legalábbis részbeni romlása a Föld más területein. Ezeknek az elméletileg feltételezett összefüggéseknek az ellenőrzése egyelőre még a leggyorsabban működő számítógépek segítségével sem lehetséges. Az viszont nyilvánvaló, hogy nagyobb területek éghajlata megváltoztatásának lehetőségét mindenre kiterjedően, tehát nem csupán bizonyos szempontokból kell felmérni. Az Északi-Jeges-tenger jéghegyeinek elolvadása után minden bizonnyal kedvezőbbé változna az északi-sarki terület éghajlata, de ugyanakkor jelentősen emelkedne az óceánok vizének szintje, és ez a tény most még el sem képzelhető veszélyt rejtene magában. Egyidejűleg megváltozna a földgolyó északi fele fölött a levegő körforgása, s ennek következtében az Időjárás alakulása is. A következmények kiszámíthatatlanok, de nincs kizárva, hogy Európa bizonyos területeinek éghajlata a mostaninál Jóval szárazabb lenne, mert megszűnne az északt hideg levegő beáramlása, Illetve nem kerülne sor azokra a légnyomászavarokra, amelyek a csapadék keletkezését eredményezik. Az ember uralni szeretné a természetet. A célravezető feladatok közül a legnehezebb s a legbonyodalmasabb — az éghajlat befolyásolása. Az ez

zel összefüggő elméleti munkálal^Bt kat és kísérleteket azonban ennek ellenére is tovább folytatják, elsősorban ott, ahol e célra tetemes összegeket fordíthatnak — pl. a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban. Azt azonban ma még senki sem tudhatja, hogy az ezekkel a rendkívül nehezen megoldható problémákkal foglalkozó tudományos dolgozók a legközelebbi években, vagy évtizedekben milyen eredményeket érhetnek el. Viszont feltételezhető, hogy az ember hovatovább az időjárás s az éghajlat mesterséges befolyásolására kényszerül, mivel egyre rohamosabban nő a földlakók lélekszáma, s így évről évre sürgetőbb feladat a Föld élelmlszerkészletelnek gyors ü'cmű gyarapítása. A nagyhatalmak ezeket a tudományosan Indokolt és ma már megcáfolhatatlan ténveket tudatosítva egy^—, re tetemesebb eszközöket leszl^ nek kénytelenek feláldozni a Föld éghajlatának kedvezőbbé változtatására. DR. PETER FORGÁČ Új angol gyártmányok Az angol ipar minden alkalommal számos újdonsággal érkezik a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Az idén egyebek között az alábbi gyártmányokat is bemutatja. SZÁLOPTIKÁI SZÍNMÉRŐ A The Tintometer Ltd. színmérője (alul) egyedülálló a maga nemében. A műszer neve „Lovibond Rugalmas Optikai Fénymérő", a száloptika elvén működik, s elvégezhető vele a szilárd anyagok és a folyadékok színmérése. Kis nézőfeje van, amelyhez három hajlékony, akár 2,74 m hosszú üveg száloptika vezet. IRODAI SOKSZOROSÍTÓGÉP A Rank Xerox Ltd. 720-tlpusú másoló-sokszorosító gépe közönséges vagy nyomtatott űrlapokra tud másolni. 298 mm-nél hosszabb papíron teljesítménye óránként 720 másolat közvetlenül az eredetiről. A 813 típusú másolót (felül) Íróasztalon lehet elhelyezni és ugyancsak száraz, tartós fekete-fehér másolatokat készít közönséges papíron. A gyártó szerint még a leghalványabb színárnyalatokat ls másolja, golyóstoll és ceruzajegyzeteket is. Leggazdaságosabb havi kétezer példányig. Az ennél nagyobb számú példányt igénylő irodáknak a cég a padlón álló 914 típust ajánlja. 1968. V. 7.