Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-29 / 147. szám, szerda

daságt rendszer területileg differenciáit eszközei közvetíté­sével. Sürgető problémaként kerül előtérbe a szövetkezetek egy részének, főleg a később alakult szövetkezetek anyagi bázisa építésének pénzellátását biztosító hitelek nyújtása, ami ma feltétele annak, hogy minden területen azonos legyen a fej­lesztés gazdasági feltételeinek kiindulási szintje. Ezt a prob­lémát a konszolidálás folyamata érdekében gyorsan meg kell oldanunk. A párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésének nagyon fontos tényezőjét látja a szövetkezeti elvek következetesebb érvénye­sítésében. A szövetkezetesek társtulajdonosi viszonyának meg­erősítésével kell fokoznunk érdekeltségüket a közös gazdál­kodásban, előnyben részesíteni a szövetkezetek távlati fej­lesztésének érdekeit az azonnali személyi érdekekkel szem­ben, és fokoznunk a tagság aktivitásét. A szövetkezeti elvet sikeresen alkalmazhatjuk és kell alkal­maznunk a vállalatok feletti szférában is. Elsősorban gyorsan létre kell hoznunk a nemzeti mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetet, ennek az ágazatnak demokratikus közigazgatási szervét. Továbbá szükséges leiülvizsgálnunk az olyan demok­ratikus szövetkezeti jellegű vállalatok naclonalizálásának cél­szerűségét, amilyenek például a földműves raktárszövetkeze­tek, a bortermelo szövetkezetek stb. voltak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szervesebb bekapcso­lódása Szlovákia gazdaságának fejlődésébe, számos változta­tást követel a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szer­vezeti felépítésében, beleértve a szlovákiai állami lrány'tő szervek helyzetét. Az új elrendezésnek elsősorban arra kell vezetnie, hogy a tudományos-műszaki forradalom követelmé­nyeinek megfelelően szélesebb keretek között lehessen meg­oldani a tárgyi problémákat. A szervezeti elrendezésnek, a kötelességeknek és i jog- . körnek szeívesen bele ke'.l iileszkednie Szlovákia népgazdasá­gának és gazdaságának általános irányítási rendszerébe. Életszínvonal Az eddigi fejlődés során Szlovákia lakosságának társadalmi­gazdasági és kulturális helyzete nagyot változott. Emelkedett az általános jólét, az életszínvonal alkotóelemeinek növeke­dési üteme az országos méretűnél gyorsabb volt. 1948—1967 között Szlovákia részaránya az országos munkajövedelmekben 17 százalékról 25 százalékra, a társadalombiztosításból szár­mazó jövedelemben 16-ról 25 százalékra növekedett. Egyben meg kell állapítani, hogy a személyi és a társadalmi fogyasztás valamennyi alkotóelemét tekintve Szlovákia és a cseh országrészek között továbbra is aránylag nagy különbsé­gek vannak. Ezeket a különbségeket döntően a munkaképes lakosság gazdasági aktivitásának alacsonyabb foka, főleg a 15 évesek és a nők elhelyezkedésének korlátai okozzák. Szlovákia lakossága életszínvonalának fejlesztése érdekében a párt szükségesnek tartja: A munkajövedelmeket a cseh országrészek és Szlovákia, valamint Szlovákia egyes területei közötti életszínvonalbeli különbségek intenzívebb kiegyenlítődésében döntő tényezőnek kell tekinteni. Új kapacitások építésével, a meglevő termelői állóalapok jobb kihasználásával, munkaigényesebb termelésre való áttéréssel ezért a legközelebbi években növelni kell a hatékony foglalkoztatottságot. Egyben a párt sztíkségesnek tartja a munkadíjazási rendszer tökéletesítését, hogy az meg­feleljen a munka mennyisége és minősége szerinti igazságos jutalmazás elvének, a munka hatékonyságának. Hosszú távú program keretében átgondolt Intézkedésekkel tovább javítani a fiatal és gyermekes családok helyzetét. Fokozatosan mérsékelni az életszínvonalbeli különbségeket a több gyermekes családok és a gyermektelen vagy egy gyer­mekes családok között. Az állami támogatás új formáival le­hetővé tenni az anyáknak a legkisebb gyermekek családon belüli nevelését, és az anyasági kötelességek teljesítése után a munkába való visszatérést. A legközelebbi időszakban biztosítani a CSKP akcióprogram­jába foglalt szociálpolitikai intézkedések megvalósítását és további tökéletesítését. A munkajövedelmek és a társadalmi fogyasztási alapból származó jövedelmek növekedésének lehetővé kell tenni, hogy a lakosság egy. főre jutó személyi fogyasztása Szlovákiában 1980 körül a cseh országrészek színvonalán mozogjon. Ez azonban — a már említetteken kívül — sok komoly Intéz­kedést követel a kereskedelem, a fizetett szolgáltatások, az idegenforgalom anyagi-műszaki bézisa fejlesztésében, valamint a lakosság ellátása szervezésében. A jövőben meg kell javítani és kl kell bővíteni a kereske­delmi hálózatot, növelni kell a kereskedelmi dolgozók számát, javítani a kiszolgálás minőségét és meggyorsítani a vásárlást. Feltételeket teremteni a kereskedelem és a fogyasztási szövet­kezetek közötti versengésre. Ezzel kapcsolatban már a legközelebbi Időszakra vonatko­zólag megfelelő módon rendezni kell a kisüzletek, turistahá­zak, vendéglők, dohányboltok, újságboltok stb. egyéni kisvál­lalkozás keretében történő Irányítását, A szolgáltatásokat úgy kell fejleszteni, hogy megfeleljenek a lakosság száma alakulásának, a foglalkoztatottságnak, a jö­vedelmeknek, a lakosság településeinek és a szolgáltatások terjedelmével és minőségével szemben támasztott növekvő igényeknek. A gyors javulás megköveteli a gazdasági szabá­lyozók hatékonyságának fokozását és a kisüzemek létesítése adminisztratív korlátainak eltávolítását. Egyben lehetővé kelt tenni az iparos munka, az iparűzés és karbantartó munka fejlesztését magánvállalkozás keretében. Szlovákiában nagy jelentősége van az Idegenforgalom fej­lesztésének, mind a gazdaságfejlesztés, mind a foglalkozta­tottság növelése szempontjából. Tekintettel a természeti szép­ségek sokaságára, fejleszteni kell ezen ágazat anyagi-műszaki bázisát úgy, hogy Szlovákia egyre nagyobb mértékben elégít­se kl a külföldi és a belföldi idegenforgalom igényeit. Kü­lönös gondot kell fordítani főleg a Magas-Tátra kiépítésének és a jelentős fürdöközpontok fejlesztésének. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban a na­gyobb városok és Ipari központok környékén biztosítani kell a dolgozók pihenési és üdülési lehetőségét. Az SZLKP arra fog törekedni, hogy az állami és gazdasági szervek, valamint a szövetkezetek kommunistái és funkcioná­riusai következetesen fogjanak hozzá a lakásprobléma meg­oldásához, ami ma az életszínvonal legégetőbb kérdése. A lakásépítéssel egyidüben meg kell oldani a lakótelepek és falvak közművesítését (vízvezeték, kanallzáció, utak stb.) és az egészséges életkörnyezet feltételeinek megteremtését. A lakásprobléma megoldásában ügyelni kell arra, hogy Szlovákia nagyobb mértékben alkalmazza a lakásépítés azon országos formált, amellyel a gyengébb szociális rétegek lakás­problémáját és az aszanálást oldják meg. A gazdasági szerveknek át kell gondolni az egyéni lakás­építés támogatásának hatásos formáit, hogy az egyéni lakás­építés feltételei megközelítsék az általános lakásépítési fel­tételeket. Szlovákia lakossága életszínvonalának további fejlesztése során különös figyelmet kell szentelni a nem termelői álló­alapok azon csoportjának, amely viszonylag egyforma felté­teleket teremt a művelődés, az egészségvédelem, az életkör­nyezet, s különösen a fiatal nemzedék társadalmi érvényesü­lése számára. Egészségügyünkben — ezen a nép életszínvonalát befolyá­soló fontos területen — érvényre kell juttatnunk mind gaz­dasági, mind szociális küldetésének progresszív irányzatalt. Szervezési felépítését a gyakorlati szükségletekhez kell alkalmazni, fokozni kell az ezzel összefüggő beruházási tevé­kenységet, és Szlovákiában is ki kell építeni a megfelelő kísérleti létesítmények hálózatát. Az egészségügyi dolgozók­szakképzését Illetően pedig ki kell eszközölni a legfelsőbb egészségügyi szervek közvetlen tevékenységét a nevelőmun­ka e rendszerében. Az SZLKP elsőrendű társadalmi feladatok közé sorolja a dolgozók iránti gondoskodás állandó javítását a népgazdaság A csehek és szlovákok viszonyának államjogi elrendezése A csehszlovák társadalom és állam fejlődésének Jelenlegi szakaszában központi fontosságú politikai kérdés a politikai demokrácia általános fejlesztése és biztosítása. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának problémái kétségtelenül össze­függnek a politikai demokrácia hiányosságaival. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának szocialista értelmű demokratikus elnrendezése szerves része a megújhodási politika folyamatá­nak, amelyet a CSKP januári központi bizottsági ülése Indított el. A cseh ós a szlovák nemzet viszonya eddigi államjogi elren­dezésének elemzése éš bíráló szellemű megítélése egyöntetűen arra a következtetésre vezet, hogy ebben a kérdésben nyil­vánvaló sürgető és tagadhatatlan szükségszerűség, valamint Indokolt követelmény a politikai, illetve az alkotmányos for­dulat. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának államjogi el­rendezésében már nem építhetünk az aszimmetrikus modellre, mivel az nem felel meg a csehszlovák államiság Jellegének, értetmének és küldetésének és különösképpen két nemzetünk egyenlősége, egyenjogúsága és nemzeti szuverenitása elvének, s nem szilárdltja, nem fejleszti ezt az államiságot. A szlovák nemzeti szervek helyzetének fokozatos háttérbe szorítása és funkciójuk gyengítése — úgyhogy végül az 1960. évi alkotmány koncepciójának antidemokratikus érvényesítése folytán mér nem töltettek be szerves szerepet alkotmányjogi rendszerünkben, miközben hatáskörük gyakorlatilag megszűnt és különleges végrehajtó, utasító szervük (a Megbízottak Tes­tülete) megszűnt létezni — ez a nemzetiségi viszonyok marxi— lenini elrendezésétől telesen idegen nézetek és irányzatok meg­nyilvánulása volt. Mindez nem erősítette nemzeteink állami kapcsolatának stabilitását és nem állt összhangban a szocia­lista állam, valamint a szocialista társadalom azon lehetősé­gével, hogy nemzeteink között valósan érvényesítsék és ki­bontakoztassák a következetesen demokratikus kapcsolatokat. Nemzeteink viszonyának eddigi államjogi elrendezése olyan volt, hogy a központi állami szervek a valóságban a cseh nem­zeti szervek szerepét töltötték be, de ugyanakkor — országos viszonylatban — a szlovák nemzeti szervek fölé voltak rendel­ve, ami már formális alkotmányjogi szempontból is megbon­totta a két nemzet egyenjogú viszonyát. A szlovák nemzeti szervek fennálló államjogl formálnak és a szlovák nemzet állampolitikai képviselete további formáinak Jellege és haté­konysága, valamint az országos irányításban az egyenjogúság biztosítása — amint azt az adott helyzet reális értékelése, va­lamint az aszimmetrikus modell valóraváltásának gyakorlata bizonyltja — nagyon bizonytalan és határozatlan s jelentősé­gét, befolyását tekintve nem minősülhet a nemzetiségi kérdés valóban marxi—lenini megoldása állampolitikai zálogának. Az aszimmetrikus modell elméleti és gyakorlati érvényesí­tése nem vezetett azoknak az elveknek reális beteljesülésére, amelyekre közös államunkban nemzeteink együttélésének kell épülnie, sőt ez a modell meg sem közelíti ezeket az elveket. Az aszimmetrikus modell létének 23 esztendeje ellenére a keretében megvalósított Intézkedések dacára szemmellétható eltérés tapasztalható a cseh és a szlovák nemzet államszövet­ségét a felszabadulás után kifejező dokumentumok és egyez­mények elvei, valamint a kialakult helyzet között, illetve az említett dokumentumok és nemzeteink egyenjogúsága állam­politikai és gazdasági szinten jelentkező reális szükségletel között. Az aszimmetrikus modell a gyakorlatban lehetővé tette a szlovák nemzeti szervek háttérbe szorítását, a szlovák nem­zet szuverenitását képviselő e szervek jelentőségének és tekin­télyének lejáratását s nem hatott olyan tényezőként, amely ha­tásosan elősegítette volna a cseh országrészek és Szlovákia között fennálló különbségek kiegyenlítődését. Ez a modell már intézményes jellegénél és lényegénél fogva nem tette lehetővé a két egyenjogú nemzet közös állama alapvető alkotmányos elvének és nemzeti szuverenitásának adekvát kifejezését, és konkrét alkotmányos garantálását a részletes alkotmányerejű törvényekben, a szlovák nemzeti szervekben és a legfelsőbb állami szervekben. Nemzeteink viszonya államjogl elrendezésé­j nek eddigi aszimmetrikus koncepciója nem kívánatos következ­j ménnyel járt. Nem telíthette és nem telítette megfelelő tarta­I lommal azokat az elveket, amelyekre közös államunkban épül­nie kell nemzeteink együttéllésének. Az aszimmetrikus megoldás polikitalilag lejáratta magát és a szlovák nyilvánosság nem tekint rá bizalommal, mint olyan eszközre, amely kifejezné, elrendezné és biztosítaná nemzeteink államjogl viszonyát az egyenlőség, az egyenjogúság, az önren­delkezési jog és a nemzeti szuverenitás alapján. Ezeknek az alapvető követelményeknek legjobban az állami szervek következetes föderatív elrendezése felel meg, amely egy­részt szimmetrikus lenne a két nemzet közös ügyeit képviselő és megoldó országos szervek szintjén, másrészt az egyik és a másik nemzet ügyeit külön-külön képviselő és megoldó nemzeti bizottságok szintjén is. A politikai demokrácia fejlesztése és garantálása eszmélnek valóra váltása s ennek keretében a cseh és a szlovák nemzet viszonyának demokratikus államjogl elrendezése is megkíván­ja az új alkotmányt, amely államunk legfelsőbb rendű tör­vényeként, alkotmányos módon rendezné az alapvető s a tár­sadalmi fejlődés adott szakaszában legidőszerűbb kérdéseket, s ennek keretében a csehek és a szlovákok viszonyának állam­jogi elrendezését az említett formában. A Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság alkotmá­nyának tervezetét minél előbb kl kell dolgozni. Az új alkotmány szerves részének, fejlődési fokozatának kell tekinteni a cseh és a szlovák nemzet viszonyát a föderáció alapján újszerűen elrendező alkotmánytörvényt. Ez számol azzal, hogy azonos eredeti hatáskörrel, helyzettel és küldetéssel, azonos megala­kulásl és létezési indokkal rendelkező szlovák nemzeti szer­vek, valamint cseh nemzeti szervek lesznek. A cseh és a szlo­vák nemzeti szervek hatásköre megfelel majd a csehszlovák feltételekhez, az egyenlőség, az egyenjogúság elvéhez, a nem­zetek következetes önreldelkezési jogához és a két testvér­nemzet nemzeti szuverenitásához, valamint a közös csehszlovák államiság jellegéhez és értelméhez igazodó föderatív elrende­zésnek. A két nemzet és érdekei egyenlősége, valamint egyenjogú­sága elvének érvényesülnie kell nemcsak az ilyen nemzeti szervek szimmetriájában, hanem a közös országos szervek fel­építésében és tevékenységében is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderalizlásával kap­csolatos alkotmánytörvényt úgy kell megszövegezni, hogy lé­nyeges változtatások nélkül beiktathassák az új alkotmányba. Az új képviseleti testületek következő választását úgy ren­dezzük meg, hogy ekkor már megválasszuk az új cseh és szlovák nemzeti szerveket és az új közös parlamentet. A már emiitett elvektől eltekintve, amelyeknek valóra vál­tása megkívánja az adott helyzet megváltoztatását az alkot­mánytörvény útján, közvetlenül fontolóra kell venni a nem­zeteink egyenjogú helyzetével összefüggő további Intézkedé­seket. Így például azt, hogy a nemzetek egyenjogúságának elve kifejezésre jusson a központi országos szervek politikai és vég­rehajtó tisztségeiben az arányos képviseletet biztosító káder­munka gyakorlatában is. Az említett alkotmánytörvény logikus, szerves és időrendben közvetlen folytatása lesz végül az új alkotmány előkészítése és minél gyorsabb Jóváhagyása. Ez az új aloktmány követke­zetesen rögzíteni fogja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezésében a szimmetrikus modellt. Szlovákia Kommunista Pártja szükségesnek tartja hang­súlyozni, hogy testvérnemzetelnk, a csehek és a szlovákok ál­lamjogi viszonya föderalizálásával összhangban biztosítani kell a nemzetiségek helyzetének és egyenjogúságának reális, alkot­mányos garanciáit, olyan Intézmények és nemzetiségi szervek létrehozásával, amelyek felelősségteljesen oldanák meg a nem­zetiségek problémáit. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az em­lítettekből, valamint a nemzetiségi problémák megoldásának f

Next

/
Oldalképek
Tartalom