Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-29 / 147. szám, szerda

daságt rendszer területileg differenciáit eszközei közvetítésével. Sürgető problémaként kerül előtérbe a szövetkezetek egy részének, főleg a később alakult szövetkezetek anyagi bázisa építésének pénzellátását biztosító hitelek nyújtása, ami ma feltétele annak, hogy minden területen azonos legyen a fejlesztés gazdasági feltételeinek kiindulási szintje. Ezt a problémát a konszolidálás folyamata érdekében gyorsan meg kell oldanunk. A párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésének nagyon fontos tényezőjét látja a szövetkezeti elvek következetesebb érvényesítésében. A szövetkezetesek társtulajdonosi viszonyának megerősítésével kell fokoznunk érdekeltségüket a közös gazdálkodásban, előnyben részesíteni a szövetkezetek távlati fejlesztésének érdekeit az azonnali személyi érdekekkel szemben, és fokoznunk a tagság aktivitásét. A szövetkezeti elvet sikeresen alkalmazhatjuk és kell alkalmaznunk a vállalatok feletti szférában is. Elsősorban gyorsan létre kell hoznunk a nemzeti mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetet, ennek az ágazatnak demokratikus közigazgatási szervét. Továbbá szükséges leiülvizsgálnunk az olyan demokratikus szövetkezeti jellegű vállalatok naclonalizálásának célszerűségét, amilyenek például a földműves raktárszövetkezetek, a bortermelo szövetkezetek stb. voltak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szervesebb bekapcsolódása Szlovákia gazdaságának fejlődésébe, számos változtatást követel a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum szervezeti felépítésében, beleértve a szlovákiai állami lrány'tő szervek helyzetét. Az új elrendezésnek elsősorban arra kell vezetnie, hogy a tudományos-műszaki forradalom követelményeinek megfelelően szélesebb keretek között lehessen megoldani a tárgyi problémákat. A szervezeti elrendezésnek, a kötelességeknek és i jog- . körnek szeívesen bele ke'.l iileszkednie Szlovákia népgazdaságának és gazdaságának általános irányítási rendszerébe. Életszínvonal Az eddigi fejlődés során Szlovákia lakosságának társadalmigazdasági és kulturális helyzete nagyot változott. Emelkedett az általános jólét, az életszínvonal alkotóelemeinek növekedési üteme az országos méretűnél gyorsabb volt. 1948—1967 között Szlovákia részaránya az országos munkajövedelmekben 17 százalékról 25 százalékra, a társadalombiztosításból származó jövedelemben 16-ról 25 százalékra növekedett. Egyben meg kell állapítani, hogy a személyi és a társadalmi fogyasztás valamennyi alkotóelemét tekintve Szlovákia és a cseh országrészek között továbbra is aránylag nagy különbségek vannak. Ezeket a különbségeket döntően a munkaképes lakosság gazdasági aktivitásának alacsonyabb foka, főleg a 15 évesek és a nők elhelyezkedésének korlátai okozzák. Szlovákia lakossága életszínvonalának fejlesztése érdekében a párt szükségesnek tartja: A munkajövedelmeket a cseh országrészek és Szlovákia, valamint Szlovákia egyes területei közötti életszínvonalbeli különbségek intenzívebb kiegyenlítődésében döntő tényezőnek kell tekinteni. Új kapacitások építésével, a meglevő termelői állóalapok jobb kihasználásával, munkaigényesebb termelésre való áttéréssel ezért a legközelebbi években növelni kell a hatékony foglalkoztatottságot. Egyben a párt sztíkségesnek tartja a munkadíjazási rendszer tökéletesítését, hogy az megfeleljen a munka mennyisége és minősége szerinti igazságos jutalmazás elvének, a munka hatékonyságának. Hosszú távú program keretében átgondolt Intézkedésekkel tovább javítani a fiatal és gyermekes családok helyzetét. Fokozatosan mérsékelni az életszínvonalbeli különbségeket a több gyermekes családok és a gyermektelen vagy egy gyermekes családok között. Az állami támogatás új formáival lehetővé tenni az anyáknak a legkisebb gyermekek családon belüli nevelését, és az anyasági kötelességek teljesítése után a munkába való visszatérést. A legközelebbi időszakban biztosítani a CSKP akcióprogramjába foglalt szociálpolitikai intézkedések megvalósítását és további tökéletesítését. A munkajövedelmek és a társadalmi fogyasztási alapból származó jövedelmek növekedésének lehetővé kell tenni, hogy a lakosság egy. főre jutó személyi fogyasztása Szlovákiában 1980 körül a cseh országrészek színvonalán mozogjon. Ez azonban — a már említetteken kívül — sok komoly Intézkedést követel a kereskedelem, a fizetett szolgáltatások, az idegenforgalom anyagi-műszaki bézisa fejlesztésében, valamint a lakosság ellátása szervezésében. A jövőben meg kell javítani és kl kell bővíteni a kereskedelmi hálózatot, növelni kell a kereskedelmi dolgozók számát, javítani a kiszolgálás minőségét és meggyorsítani a vásárlást. Feltételeket teremteni a kereskedelem és a fogyasztási szövetkezetek közötti versengésre. Ezzel kapcsolatban már a legközelebbi Időszakra vonatkozólag megfelelő módon rendezni kell a kisüzletek, turistaházak, vendéglők, dohányboltok, újságboltok stb. egyéni kisvállalkozás keretében történő Irányítását, A szolgáltatásokat úgy kell fejleszteni, hogy megfeleljenek a lakosság száma alakulásának, a foglalkoztatottságnak, a jövedelmeknek, a lakosság településeinek és a szolgáltatások terjedelmével és minőségével szemben támasztott növekvő igényeknek. A gyors javulás megköveteli a gazdasági szabályozók hatékonyságának fokozását és a kisüzemek létesítése adminisztratív korlátainak eltávolítását. Egyben lehetővé kelt tenni az iparos munka, az iparűzés és karbantartó munka fejlesztését magánvállalkozás keretében. Szlovákiában nagy jelentősége van az Idegenforgalom fejlesztésének, mind a gazdaságfejlesztés, mind a foglalkoztatottság növelése szempontjából. Tekintettel a természeti szépségek sokaságára, fejleszteni kell ezen ágazat anyagi-műszaki bázisát úgy, hogy Szlovákia egyre nagyobb mértékben elégítse kl a külföldi és a belföldi idegenforgalom igényeit. Különös gondot kell fordítani főleg a Magas-Tátra kiépítésének és a jelentős fürdöközpontok fejlesztésének. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban a nagyobb városok és Ipari központok környékén biztosítani kell a dolgozók pihenési és üdülési lehetőségét. Az SZLKP arra fog törekedni, hogy az állami és gazdasági szervek, valamint a szövetkezetek kommunistái és funkcionáriusai következetesen fogjanak hozzá a lakásprobléma megoldásához, ami ma az életszínvonal legégetőbb kérdése. A lakásépítéssel egyidüben meg kell oldani a lakótelepek és falvak közművesítését (vízvezeték, kanallzáció, utak stb.) és az egészséges életkörnyezet feltételeinek megteremtését. A lakásprobléma megoldásában ügyelni kell arra, hogy Szlovákia nagyobb mértékben alkalmazza a lakásépítés azon országos formált, amellyel a gyengébb szociális rétegek lakásproblémáját és az aszanálást oldják meg. A gazdasági szerveknek át kell gondolni az egyéni lakásépítés támogatásának hatásos formáit, hogy az egyéni lakásépítés feltételei megközelítsék az általános lakásépítési feltételeket. Szlovákia lakossága életszínvonalának további fejlesztése során különös figyelmet kell szentelni a nem termelői állóalapok azon csoportjának, amely viszonylag egyforma feltételeket teremt a művelődés, az egészségvédelem, az életkörnyezet, s különösen a fiatal nemzedék társadalmi érvényesülése számára. Egészségügyünkben — ezen a nép életszínvonalát befolyásoló fontos területen — érvényre kell juttatnunk mind gazdasági, mind szociális küldetésének progresszív irányzatalt. Szervezési felépítését a gyakorlati szükségletekhez kell alkalmazni, fokozni kell az ezzel összefüggő beruházási tevékenységet, és Szlovákiában is ki kell építeni a megfelelő kísérleti létesítmények hálózatát. Az egészségügyi dolgozókszakképzését Illetően pedig ki kell eszközölni a legfelsőbb egészségügyi szervek közvetlen tevékenységét a nevelőmunka e rendszerében. Az SZLKP elsőrendű társadalmi feladatok közé sorolja a dolgozók iránti gondoskodás állandó javítását a népgazdaság A csehek és szlovákok viszonyának államjogi elrendezése A csehszlovák társadalom és állam fejlődésének Jelenlegi szakaszában központi fontosságú politikai kérdés a politikai demokrácia általános fejlesztése és biztosítása. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának problémái kétségtelenül összefüggnek a politikai demokrácia hiányosságaival. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának szocialista értelmű demokratikus elnrendezése szerves része a megújhodási politika folyamatának, amelyet a CSKP januári központi bizottsági ülése Indított el. A cseh ós a szlovák nemzet viszonya eddigi államjogi elrendezésének elemzése éš bíráló szellemű megítélése egyöntetűen arra a következtetésre vezet, hogy ebben a kérdésben nyilvánvaló sürgető és tagadhatatlan szükségszerűség, valamint Indokolt követelmény a politikai, illetve az alkotmányos fordulat. A cseh és a szlovák nemzet viszonyának államjogi elrendezésében már nem építhetünk az aszimmetrikus modellre, mivel az nem felel meg a csehszlovák államiság Jellegének, értetmének és küldetésének és különösképpen két nemzetünk egyenlősége, egyenjogúsága és nemzeti szuverenitása elvének, s nem szilárdltja, nem fejleszti ezt az államiságot. A szlovák nemzeti szervek helyzetének fokozatos háttérbe szorítása és funkciójuk gyengítése — úgyhogy végül az 1960. évi alkotmány koncepciójának antidemokratikus érvényesítése folytán mér nem töltettek be szerves szerepet alkotmányjogi rendszerünkben, miközben hatáskörük gyakorlatilag megszűnt és különleges végrehajtó, utasító szervük (a Megbízottak Testülete) megszűnt létezni — ez a nemzetiségi viszonyok marxi— lenini elrendezésétől telesen idegen nézetek és irányzatok megnyilvánulása volt. Mindez nem erősítette nemzeteink állami kapcsolatának stabilitását és nem állt összhangban a szocialista állam, valamint a szocialista társadalom azon lehetőségével, hogy nemzeteink között valósan érvényesítsék és kibontakoztassák a következetesen demokratikus kapcsolatokat. Nemzeteink viszonyának eddigi államjogi elrendezése olyan volt, hogy a központi állami szervek a valóságban a cseh nemzeti szervek szerepét töltötték be, de ugyanakkor — országos viszonylatban — a szlovák nemzeti szervek fölé voltak rendelve, ami már formális alkotmányjogi szempontból is megbontotta a két nemzet egyenjogú viszonyát. A szlovák nemzeti szervek fennálló államjogl formálnak és a szlovák nemzet állampolitikai képviselete további formáinak Jellege és hatékonysága, valamint az országos irányításban az egyenjogúság biztosítása — amint azt az adott helyzet reális értékelése, valamint az aszimmetrikus modell valóraváltásának gyakorlata bizonyltja — nagyon bizonytalan és határozatlan s jelentőségét, befolyását tekintve nem minősülhet a nemzetiségi kérdés valóban marxi—lenini megoldása állampolitikai zálogának. Az aszimmetrikus modell elméleti és gyakorlati érvényesítése nem vezetett azoknak az elveknek reális beteljesülésére, amelyekre közös államunkban nemzeteink együttélésének kell épülnie, sőt ez a modell meg sem közelíti ezeket az elveket. Az aszimmetrikus modell létének 23 esztendeje ellenére a keretében megvalósított Intézkedések dacára szemmellétható eltérés tapasztalható a cseh és a szlovák nemzet államszövetségét a felszabadulás után kifejező dokumentumok és egyezmények elvei, valamint a kialakult helyzet között, illetve az említett dokumentumok és nemzeteink egyenjogúsága állampolitikai és gazdasági szinten jelentkező reális szükségletel között. Az aszimmetrikus modell a gyakorlatban lehetővé tette a szlovák nemzeti szervek háttérbe szorítását, a szlovák nemzet szuverenitását képviselő e szervek jelentőségének és tekintélyének lejáratását s nem hatott olyan tényezőként, amely hatásosan elősegítette volna a cseh országrészek és Szlovákia között fennálló különbségek kiegyenlítődését. Ez a modell már intézményes jellegénél és lényegénél fogva nem tette lehetővé a két egyenjogú nemzet közös állama alapvető alkotmányos elvének és nemzeti szuverenitásának adekvát kifejezését, és konkrét alkotmányos garantálását a részletes alkotmányerejű törvényekben, a szlovák nemzeti szervekben és a legfelsőbb állami szervekben. Nemzeteink viszonya államjogl elrendezéséj nek eddigi aszimmetrikus koncepciója nem kívánatos következj ménnyel járt. Nem telíthette és nem telítette megfelelő tartaI lommal azokat az elveket, amelyekre közös államunkban épülnie kell nemzeteink együttéllésének. Az aszimmetrikus megoldás polikitalilag lejáratta magát és a szlovák nyilvánosság nem tekint rá bizalommal, mint olyan eszközre, amely kifejezné, elrendezné és biztosítaná nemzeteink államjogl viszonyát az egyenlőség, az egyenjogúság, az önrendelkezési jog és a nemzeti szuverenitás alapján. Ezeknek az alapvető követelményeknek legjobban az állami szervek következetes föderatív elrendezése felel meg, amely egyrészt szimmetrikus lenne a két nemzet közös ügyeit képviselő és megoldó országos szervek szintjén, másrészt az egyik és a másik nemzet ügyeit külön-külön képviselő és megoldó nemzeti bizottságok szintjén is. A politikai demokrácia fejlesztése és garantálása eszmélnek valóra váltása s ennek keretében a cseh és a szlovák nemzet viszonyának demokratikus államjogl elrendezése is megkívánja az új alkotmányt, amely államunk legfelsőbb rendű törvényeként, alkotmányos módon rendezné az alapvető s a társadalmi fejlődés adott szakaszában legidőszerűbb kérdéseket, s ennek keretében a csehek és a szlovákok viszonyának államjogi elrendezését az említett formában. A Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság alkotmányának tervezetét minél előbb kl kell dolgozni. Az új alkotmány szerves részének, fejlődési fokozatának kell tekinteni a cseh és a szlovák nemzet viszonyát a föderáció alapján újszerűen elrendező alkotmánytörvényt. Ez számol azzal, hogy azonos eredeti hatáskörrel, helyzettel és küldetéssel, azonos megalakulásl és létezési indokkal rendelkező szlovák nemzeti szervek, valamint cseh nemzeti szervek lesznek. A cseh és a szlovák nemzeti szervek hatásköre megfelel majd a csehszlovák feltételekhez, az egyenlőség, az egyenjogúság elvéhez, a nemzetek következetes önreldelkezési jogához és a két testvérnemzet nemzeti szuverenitásához, valamint a közös csehszlovák államiság jellegéhez és értelméhez igazodó föderatív elrendezésnek. A két nemzet és érdekei egyenlősége, valamint egyenjogúsága elvének érvényesülnie kell nemcsak az ilyen nemzeti szervek szimmetriájában, hanem a közös országos szervek felépítésében és tevékenységében is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderalizlásával kapcsolatos alkotmánytörvényt úgy kell megszövegezni, hogy lényeges változtatások nélkül beiktathassák az új alkotmányba. Az új képviseleti testületek következő választását úgy rendezzük meg, hogy ekkor már megválasszuk az új cseh és szlovák nemzeti szerveket és az új közös parlamentet. A már emiitett elvektől eltekintve, amelyeknek valóra váltása megkívánja az adott helyzet megváltoztatását az alkotmánytörvény útján, közvetlenül fontolóra kell venni a nemzeteink egyenjogú helyzetével összefüggő további Intézkedéseket. Így például azt, hogy a nemzetek egyenjogúságának elve kifejezésre jusson a központi országos szervek politikai és végrehajtó tisztségeiben az arányos képviseletet biztosító kádermunka gyakorlatában is. Az említett alkotmánytörvény logikus, szerves és időrendben közvetlen folytatása lesz végül az új alkotmány előkészítése és minél gyorsabb Jóváhagyása. Ez az új aloktmány következetesen rögzíteni fogja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezésében a szimmetrikus modellt. Szlovákia Kommunista Pártja szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy testvérnemzetelnk, a csehek és a szlovákok államjogi viszonya föderalizálásával összhangban biztosítani kell a nemzetiségek helyzetének és egyenjogúságának reális, alkotmányos garanciáit, olyan Intézmények és nemzetiségi szervek létrehozásával, amelyek felelősségteljesen oldanák meg a nemzetiségek problémáit. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az említettekből, valamint a nemzetiségi problémák megoldásának f