Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)

1968-05-29 / 147. szám, szerda

eddigi gyakorľatäbfll kiindulva szükségesnek tartja hangsúlyozni annak igényét, hogy oldjuk meg a nemzetiségek képviseletét a nemzeti és az orszáos szervekben. Ezzel kapcsolatosan helyesnek tartja, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács, illetve Szlovákia Minisztertanácsa mellett megfelelő Jogkörrel felruházott nemzetiségi titkárság létesüljön, élén az SZNT, vagy Szlovákia Minisztertanácsa felelős funkcionáriusaival. Hasonlóan kell megoldani ezt a problémát az országos szervekben is. A nemzetiségi problémák rendezése érdekében az alacsonyabb fokú párt- és állami szervek mellett megfelelő végrehajtó szervekkel rendelkező nemzetiségi bizottságokat kell létesíteni, amelyek az adott hatáskörben elsősorban biztosítják a párt- és az állami szervek nemzetiségi politikájának gyakorlati valőraváltását. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szlovákia nemzetiségi problémáinak rendezésére nemzetiségi bizottságot létesít szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű kommunista funkcionáriusokból és szakértőkből. A népgazdaság és az életszínvonal A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasága két nemzeti gazdaság integrált szintézise. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzetek ne forgácsolják szét, hanem ellenkezőleg, gyarapítsák gazdasági potenciájukat és így sokoldalúbban kielégítsék jelenlegi és jövőbeli szükségleteiket. A nemzet szuverenitása megkívánja, hogy irányítsa gazdaságát, kiaknázza feltárt forrásait és ugyanakkor nemzeti felelősséget vállaljon az eredményekért. Szlovákia a szocialista fejlődés éveiben a fellendülés gyors, de egyben bonyolult gazdasági, szociális és kultúrális folyamatán ment át. Fejlett ipari, mezőgazdasági területté vált. A szlovákiai dolgozók százezreinek keze és agya munkájából az üzemekben, az építkezéseken, a földeken, a laboratóriumokban és minden munkahelyen létrehozott pozitív Javak a párttagok és a pátonkívüliek áldozatkészségét és hősiességét tanúsítják a szocialista átalakulásért folytatott történelmi küzdelemben. Amikor a párt ma nyíltan beszél az elmúlt időszak szlovákiai fejőldésének bonyolult feltételeiről, Szlovákia forrásainak nem ésszerű felhasználásáról és a szerkezeti deformációkról, akkor ezzel a dolgozók előtt fel akarja tárni a Jelenlegi gazdasági és életszínvonalbeli fogyatékosságoknak, Szlovákia és a cseh országrészek kiegyenlítődése megofdatlan problémáinak mélyebb gyökereit is s ezzel egyidőben az egész nemzeti közösség figyelmét fel akarja hívni Szlovákia fellendülése alapvető kérdéseinek megoldására. Szlovákia optimális módon nem hasznosította az abból eredő előnyöket, hogy gyors ütemű iparosítására a XX. század ötvenes és hatvanas éveiben került sor. Ez a fejlődés nem valósult meg a tudományos, műszaki és gazdasági megismerés adott helyzetének megfelelő strukturális és műszaki szinten. A megismerésnek és a jelenlegi fejlődés irányzatai alkalmazásának fogyatékosságai következtében számottevő emberi és anyagi javak vesztek kárba. Á párt programja ma a korunk gazdaságában érvényre jutó fujlődési irányzatokra épül. Ezzel előtérbe állítja annak Igényét, hogy általában változtassunk felfogásunkon Szlovákiának, ennek az új Ipari területnek fejlesztésével kapcsolatban, amely szervesen korszerűsíti és a fejlődés áramlatába bevonja a mezőgazdaságot ls, s előnyben részesíti a terciális szektor fellendítését. A párt ma az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra és a szolgáltatások közvetlen kapcsolataiban és kölcsönös befolyásában látja társadalmunk osztályai és csoportjai alkotó együttműködésének természetes bázisát. A soronlevő szakasz dinamikus fejlődése új feltételeinek és körülményeinek tisztázása egyike azoknak a nagy feladatoknak, amelyekkel a párt megbízza az értelmiséget, a tudományos-kutató Intézmények, a főiskolák tudományos dolgozóit, a vezető gazdasági és politikai dolgozókat és a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság porgresszív erőit. Szlovákia Kommunista Pártja létrehozza az új fejlődési irányzatoknak utat törő politikai feltételeket, a nemzeti gazdaság dinamikus kibontakozásának és az egységes csehszlovák gazdaság magasabb fokú rendszerében, illetve valamennyi baráti szocialista ország gazdasági rendszerébe és a világgazdaságba való Integrálódásának feltételeit. A két nemzeti gazdaság integrálódásának feltételei között valós probléma a területek közti szociális és gazdasági kiegyenlítődés. A párt Szlovákia és a cseh országrészek kiegyenlítődésének programjában a nemzetiségi kérdés marxista megoldásának fontos részét látja. Ez sajátos jelleggel ruházza fel Szlovákia gazdasági kiegyenlítődését, amely eltérő a köztársaság kisebb területi egységei (gazdaságilag fejletlen mikroterületek, a határvidék) kiegyenlítődésének jellegétől. A kiegyenlítődés eddigi folyamatában felszámoltuk Szlovákia gazdasági lemaradottságát és csökkentek az egy főre eső viszonylagos különbségek. Az abszolút különbségek azonban megnőttek. Szlovákia lakosságának gyarapodása a köztársaság lakossága gyarapodásának 30,9 százalékát teszi kl, a nemzeti jövedelem létrehozásában azonban csak 24 százalékban vesz részt. Szlovákiában az egy lakosra számított színvonal az alábbi (a cseh országrészek színvonalát 100 százaléknak vesszük): nemzeti jövedelem 71 százalék, állóalapok 70,9 százalék, termelési állóalapok 71,1 százalék, személyi fogyasztás 80,5 százalék. A cseh országrészekben a produktív életkorban levő aktív lakosság gazdasági részaránya 90,8 százalékos, Szlovákiában 83,3 százalékos. A produktív életkorban levő aktív nők gazdasági részaránya a cseh országrészekben 83,1 százalékos, Szlovákiában 66,3 százalékos. Számolunk azzal, hogy Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági és életszínvonalbeli alapvető különbségeit 1980-ig megszüntethetjük s ezt meg is kell tennünk. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy a kiegyenlítődés problémája mindinkább előtérbe állítja a gazdasági hatékonyság kérdését. A Szlovákia gazdaságával kapcsolatos új felfogás, gyarapításának új útja-módja, a gazdasági s általában az egész társadalmi rendszer működésének új mechanizmusa teljesen új megvilágításba helyezi e valóban történelmi célkitűzés elérését, amire a párt politikájában törekszik. A nemzeti gazdaság fellendülésének ipari szakaszát lezáró időszakba lépünk. A gazdaságfejlesztés új irányzatai Szlovákia gazdaságát integrált egésznek tartják. A szlovákiai gazdaság modernizálásának egyik legjelentősebb tényezője a műveltség és a szakképzettség színvonalának gyors emelkedése. A szakértőket, a művelt embereket az eddiginél nagyobb mértékben kell felelős posztokra állítani, hogy igazolhassák képességeiket. A párt aláhúzza a szakmai és a főiskolai képesítéssel rendelkező emberek tudása gondos felhasználásának igényeit. Teljes mértékben tudatában van annak, hogy a gazdasági eredmények a munkások, a szövetkezetesek, a népgazdság valamennyi ágazatában az alkalmazottak minél szélesebb köre szakképzettségének elmélyülésétől, a munka kultúrájától és a képességektől függ. Nagyon sürgető feladat bővíteni és kiegészíteni a kutatási és a fejlesztési bázis hálózatát. Az alkalmazott kutatást és fejlesztést szakosítanunk kell és figyelmét összpontosítanunk Szlovákia azon ágazatai és termelési szakaszai problémáinak megoldására, amelyek a fellendülés legkedvezőbb feltételeivel rendelkeznek. A hatékony kutatási és fejlesztési tevékenység feltétele tartósan fejleszteni a kutatást és a fejlesztési munkahelyek magasfokú érdekeltségét a legjobb eredmények elérésében. Döntő fontosságú feltétel a kutatás és a fejlesztés dolgozói alkotó kezdeményezésének útjában álló akadályok eltávolítása, a béregyenlősdl következetes megszüntetése, a műszaki színvonal, az újszerű megoldások és a gazdasági hatásfok szerinti premizálás, a nyereségrészesedés óriási indokolatlan különbségei kérdéseinek gyors megoldása, és a díjazás Indokolt progresszív elveinek alkalmazása. Céltudatosan támogatni fogjuk azt a törekvést, hogy Szlovákia jobban és célszerűbben bekapcsolódjon az egész csehszlovák gazdaság és a nemzetközi munkamegosztás vérkeringésébe s ennek érdekében erősíteni fogjuk az erre felkészült termelési ágazatok versenyképességét, mégpedig a nemzetközi együttműködésnek, a szabadalmi politikának s a külföldi tőkerészvételnek a felhasználásával is, a termelők és az átvevők közvetlen kölcsönös kapcsolatának elve alapján. A párt- és a gazdaságpolitikai szervek erélyesen fognak törekedni a progresszív ágazatok fejlesztésére. Ez nemcsak a ter- 6 melés magas műszaki és gazdasági mutatóiban fog megnyilvánulni, hanem elsősorban abban, hogy megnyílik a nagy jövedelem elérésének útja, ami feltétele az életszínvonal emelkedésének és az egész társadalmi termelés intenzívebb újratermelésének. Gondoskodnunk kell a termelési-műszaki bázis kiegészítéséről, továbbfejlesztéséről és műszaki fellendítéséről. Fejleszteni fogjuk a végtermékeket gyártó dinamikus termelési ágazatokat. Javaslatokat dolgozunk ki és felmérjük az olyan minél több végterméket gyártó üzem építésének lehetőségét, amelyek felhasználják az alumíniumot, a Kelet-szlovákiai Vasműben gyártott hengerelt acéllemezt, a Slovnaft üzem petrokémial derivátjait és a műanyagokat. Javaslatokat dolgozunk ki és felmérjük annak lehetőségét, hogy gépkocsigyárat építsünk, fejlesszük a gyengeáramú elektronikát, a mikroelektronikát és a gyógyszeripart, a fafeldolgozást, a bútor, az építkezésíasztalosi gyártmányok termelését stb. Megalapozzuk a mezőgazdaság szükségleteit fedező termelési ágazatokat, amelyek gépeket, mezőgazdasági vegyszereket, műtrágyát Szállítanak, közlekedési, karbantartási, tanácsadói és más szolgáltatásokat nyújtanak. Oj üzemek építésével és a meglévők átépítésével, termelési-műszaki bázis korszerűsítésével gondoskodunk a mezőgazdasági termények komplex élelmiszeripari feldolgozásáról, és kizárjuk főleg a nyersanyag tásadalmilag nem gazdaságos szállítását. Lel kell küzdenünk az építkezési termelés lemaradását, egyrészt a hagyományos építőanyagok termelési-műszaki bázisának fejlesztésével, másrészt főleg kohászati és vegyipari gyártmányokra épülő új üzemek építésével. Korszerűsíteni fogjuk egész közlekedési rendszerünket, ahogý az megfelel az ún. második közelekdési hullámnak, amely a motorizmus elterjedésével kapcsolatban világszerte érezteti hatását. Meggyorsítjuk Szlovákia sajátos természeti adottságainak kiaknázását (Magas- és Alacsony-Tátra, gyógyhatású termálforrások) különösen az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Szlovákia gazdasági struktúrája korszerűsítésének és átépítésének említett útját-módját Szlovákia legjelentősebb központjaiba koncentráljuk, hogy azok az egész gazdaság mozgató erejévé váljanak, beleértve a kisebb fejletlen területeket is. Tudatában vagyunk annak, hogy az említett problémák közül néhány nagy igényeket támaszt a forrásokkal szemben, következetes műszaki-gazdasági értékelést és helyes időrendi besorolást követel. Földművespolitika Csehszlovákia Kommunista Pártja földművespolitikájának fő elve mind a burzsoázia hatalmának megdöntéséért folytatott harcban, mind a szocializmus építésének Időszakában, a város és a falu politikai-gazdasági szövetségének megszilárdítása volt. Ennek a politikának valóraváltása több pozitív eredménynyel járt. Földműveseink többsége tömörült az egységes földművesszövetkezetekben, létrehozta a korszerű szocialista nagyüzemi termelés bázisát és különösen az utóbbi években jelentősen hozzájárult lakosságunk ellátásának javításához. 1967ben a szlovákiai mezőgazdasági termelés a háború előtti színvonalat több mint a felével meghaladta. # A mezőgazdaság szocialista átépítésének gyakorlatában azonban nemegyszer megkerülték és megbontották ezt az alapvető politikai irányvonalat. Hosszú éveken keresztül, főleg a nem ekvivalens csere folytán, megbontották az áruviszonyokat s ezzel kapcsolatban elsősorban a mezőgazdasági munkában való anyagi és erkölcsi érdekeltség elvét. A mezőgazdaság adminisztratív-centralista irányításának gyakorlata durván megsértette a szövetkezeti vállalatok alapvető jogait, a szövetkezeti demokrácia elveit, deformálta mind a szövetkezeti parasztság osztálya, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok iránti politikai viszonyt. Tekintettel arra, hogy Szlovákia gazdaságában a mezőgazdaságnak nagyobb súlya volt és a mezőgazdaság keretében Jelentős tételt képviselt az egyénileg gazdálkodó parasztok szektora, az említett deformációk nagymértékben kihatottak Szlovákia gazdaságának általános színvonalára. A párt a szocialista mezőgazdasági vállalatok (EFSZ-ek, állami gazdaságok) megszilárdításában és fejlesztésében látja a mezőgazdaság fellendülésének alapját. Egyben támogatni fogja az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési igyekezetét is, akik többnyire a hegyvidéki és a hegyaljai területek nehéz feltételei között dolgoznak. A párt nagyra becsüli a mezőgazdaságnak, a lakosság ellátását biztosító ezen alapvető ágazatnak jelentőségét, tiszteletben tartja a szövetkezeteseknek, az állami gazdaságok dolgozóinak, a földműveseknek derekas munkáját. A talaj- és az éghajlati feltételek elemzése kimutatta, hogy Szlovákiában gazdaságilag feltétlenül szükséges kifejezően differenciálni a mezőgazdasági termelés intenzitását. Vannak egyrészt aránylag jő minőségű földdel és kedvező Időjárási feltételekkel, gépi eszközökkel könnyen megművelhető alföldi területek, másrészt a termelés úgynevezett közepes' intenzitású területei mellett jellegzetesen hegyvidéki és hegyaljai területek, ahol a mezőgazdasági termelésnek csupán néhány ágazatát, főleg a szarvasmarha-tenyésztést lehet hatékonyan fejleszteni. Szlovákiában a mezőgazdasági termelés gyors és hatékony fejlesztésének legfontosabb feltétele s fő útja-módja a talaj termőképességének komplex fokozása, elsősorban az öntözéses rendszer kiépítésével. Tekintettel arra, hogy jelentős területen kellene bevezetnünk az öntözést, s ez nagy beruházásokat Igényel, szükséges kidolgozni az állam nagyobb fokú részvételének elveit és feltételeit. A hegyvidéki területen a mezőgazdasági termelés további fejlesztése sokoldalú racionalizálásra és más ágazatokkal való szervesebb és szorosabb kapcsolatra épül. A többi között megfelelőnek tarthatjuk azt a törekvést is, hogy a hegyvidéki területeken a mezőgazdaság és az élelmiszeripar struktúráját összhangba hozzák a turisztikai övezetek fogyasztási szükségleteivel, továbbá az egyes szolgáltatások nyújtásába közvetlenül bevonják a földműveseket s főleg a szövetkezeteket is. Itt és más területeken is következetesebben kell megoldani a dolgozók idényen kívüli foglalkoztatásának sürgetően jelentkező kérdését, megfelelő melléktermelés és más tevékenység megszervezésével. A párt a mezőgazdaság iránti viszonyában a mezőgazdaság továbbfejlesztésének alapvető módját látja a termelés ipari formáinak minél nagyobb érvényesülésében, a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés ""céltudatos összpontosításában és szakosításában, a mezőgazdasági szolgáltatásoknak, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum keretében az együttműködés és az integrálódás fejlesztésében. A mezőgazdasági termelés feltételezett gyorsabb fellendülésének megfelelően az eddiginél sokkal következetesebben kell gondoskodni a szlovákiai élelmiszeripar fellendítéséről. Oj élelmiszeripari üzemek építésével megfelelő időelőnyre kell szert tennie a mezőgazdasági termeléssel szemben és számolva a termelés változó szintjével, kapacitásbeli tartalékokra is gondolni kell. Ugyanakkor olyan új üzemek építését, és olyan régi üzemek átépítését kell tervbe venni, amelyek minél több végterméket állítanak elő. Az élelmiszeripar új, igényes feladatai megkívánják, hogy ennek az ágazatnak a dolgozóit egyenjogúsítsuk a bérpolitika viszonylatában is. Tekintettel a mezőgazdasági termelés alacsonyabb kiindulási szintjére és gyorsabb ütemű fejlesztésének igényére, feltétlenül sajátos szemszögből kell tekinteni a szlovákiai mezőgazdaság és élemiszerellátás fejlesztése gazdasági forrásainak gyarapítására. Itt két alapvető utat követhetünk: — létrehozhatjuk a mezőgazdaság természeti- forrásai kiaknázásának önálló alapját;' -— az állam, főleg szubvenciós és hitelnyújtási politikájával, részt vehet a vállalatok újratermelésének biztosításában úgy, hogy a konszolidálás és a fejlesztés programjának valóraváltása ne gyengítse az anyagi érdekeltség hatásfokát. A mezőgazdaság új irányítási rendszere 'érvényesítésének jelenlegi szakaszában az alapvető közgazdasági eszközöknek (egységes árak) kimondottan differenciáló hatásuk van. A közvetítésükkel nyújtott kárpótlás Szlovákia rosszabb termelési feltételekkel rendelkező területein kisebb azoknál a költségeknél, amelyeket ezeken a területeken a termelés fejlesztése és az anyagi érdekeltség biztosítása megkövetel. Ilyen feltételek között feltétlenül szükséges az utólagos kárpótlás a gaz* f