Új Szó, 1968. május (21. évfolyam, 120-149. szám)
1968-05-18 / 136. szám, szombat
^laXiuxIlU HALLÓ, EGEGS? A napokban Egegről ka pott panaszlevelet a Halló, Fiataloki — melyet az aláb blakban kissé rövidítve közlünk. Reméljük, a falu vezetői válaszolnak majd a fölvetett problémára és álláspontjukat rövidesen közzétehetjük. Mint más faluban, nálunk, Egegen is működik a helyi CSISZ-szervezet, sajnos nem úgy, ahogy azt az ember joggal várhatná. Igaz, vannak szervezett CSISZ tagok, vannak vezetők, de „valami" mégis hiányzik: a k I u bl Ogy gondoljuk, egy ilyen szórakozóhely ma már nélkülözhetetlen az if jóság számára ... A helyi CSISZ-sxervesetnek van plng-pong asztala, sakk készlete, tévékészüléke, de mindezt nincs hol elhelyeznünk. A fiataloknak — főképpen a fiúknak — egyetlen szombati és vasárnapi szórakozóhe lye a kocsma. Többször fordultunk már a HNB titkárához s a többi vezetőhöz, mindig elutasító választ kaptunk . . Kérdem: elhanyagolható így az ifjúság? Nem akad a faluban egyetlen helyiség sem, amelyben az Ifjúság szórakozhatna? BELÁNYI GYÖRGY, Egeg i Világhírű szerelmeslevelek II. • 11 1 A HF május negyedikén Indított világhírű szerelmeslevelek soľľj rozatában ezúttal a halhatatlan orosz költő: A. Sx. PUSKIN'fe~~ leségének küldött, az Intő féltékenység hangján 1833 októberében papírra vetett soralt közöljük. ISI KEDVESEM! Tegnap, «/> köszönettel, két leuelet I kaptam Tőled, de most mégis szelíden megpironíí? gatlak. Kokettálsz, s ez rosszul esik nekem. Nézdi TI — nem véletlen, hogy a szemezés nem divat és il2E lemtelenségnek tartják. Nem vezet semmire. Tudod, ahol vályú van — ott malacok mindtg akadnak. Kérlek, hagyj föl az otthoni akadémiai teázásokkal. És most, angyalom, csókollak, mintha mi sem történt volna, s hálás vagyok Neked, hogy aprólékosan és őszintén tárod föl előttem játékos életedet. Szórakozz, aszszonykám, csak ne feledkezz meg magadról, ne feledj engem. Nem bírom már itt, látni szeretném az a la Ninon frizurádat. Varázslatosan kedves lehetsz. Miért nem jutott eddig eszedbe, ez a hajviselet? Angyalom, kérlek, ne kokettáljl Nem féltékenykedem, mert tudom: semmi komolyat nem vétesz, ám tudod, nem szeretem mindazt, aminek moszkvai úrihölgy íze van, mindazt, ami nem comme il faut, mindazt, ami vulgáris. Ha majd visszajövök és észreveszem, hogy kedves, egyszerű arisztokratikus magatartásod megváltozott, bíz'tsten azonnal elválok és fölcsapok katonának. Kérded: hogy vagyok, megszépültem-e? Kisszakállt növesztek i A bajusz és a szakáll férfiasabbá nemesíti a fiatalembereket. Ha kilépek az utcára, utánam kiabálnak: Komám! Üdvözöllek és csókollak Benneteket. AZ ÚJ T O L D Y Amikor először lépett a Magyar Rádlő könnyűzenei stúdiójának mikrofonja elé, a szakemberek összenéztek: a próbaéneklésre jelentkező lányban egy Jo Stafford-sze rű alakot láttak, egy |o Stafford-szerű hangot hal lottak. Magas, nyúlánk lány, kellemes mély hang gal és egy névvel, amely eleinte problémát okozott Toldy Máriának hívták . . Lehet-e valaki Magyaror szagon népszerű ezzel a névvel? — aggályoskodtak a szakemberek. — Vajon Arany klasszikus értékű Toldijának neve használ e majd, vagy árt-e, ennek a karriernek? — vitatgatták. De a fiatal, lány olyan tehetségesnek bizonyult, hogy felvették a stúdióba. Ezzel u felvétellel egy hosszú próbasorozat hozta meg első, Igazán biztató, ígéretes eredményét. Toldy Mária gyermekkora óta komolyan érdeklődött mind a komoly, rnind a könnyűzene iránt. De arra csak viszonylag későn kezdett gondolni, hogy ő maga is éne keljen. Érettségi után megismerkedett egy amatőr táncze nekarral és amikor az együttest a rádióba hívták próba felvételre, a fiúk őt hívták szólistaként. Hivatásos énekesnőként csak 1960-ban Lipcsében, a Nem zetközi Táncdalfesztiválon állt a közönség elé és mindjárt Igen szép sikerrel. Slágerének az volt a címe „Húsz éves vagyok". A német kritikákban azt írták róla, hogy ezt a dalt azért tudta olyan meggyőzően előadni, mert ő maga U éppen akkor volt húszéves. Ezt az első slágerét mellyel mindjárt országos hírnevet szerzett, több más nagy siker követte: Gézengúz, Békaszerenád, Minden olyan más, Hogy lia látni akarsz. Bánat, hozzád többé semmi közöm, Bum cslli. Régi korban, Más ez a szerelem. Népszerű szereplője a rádió és a televízió műsoros est Jelnek ls. Több mint húsz lemeze van forgalomban, és a magyar felvételeken kívül Münchenben a világhírű Tele funken-cég is foglalkoztatta, több számot énekelt lemez re, s ezek Igen nagy kereskedelmi sikert arattak. Többször járt az NDK-ban, szerepelt a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Angliában, az NSZK ban, és Itáliában. A kérdésre, hogy lehet-e valaki egy klasszikus mű cl mével egybehangzó névvel népszerű — az élet és a slke res pályafutás „igen"-nel válaszoltl Az új Toldy derekasan megállta helyét a tánczene vllá gában . . . (fenyvesi Lehetőséget a fiataloknak! Csaknem egy évvel ezelőtt riportban számoltam be a Királyin rendezett „Falusi klubok első országos találkozójáról". Lelkesedéssel írtam az ott látottakról, a fiatalokról. Írásomat azzal fejeztem be, hogy támogatnunk kell e dicséretes kezdeményezést, viszontlátásra szólítottam Unčinon, a második országos találkozón. Nos, a találkozó dátuma rohamosan közeledik. Ezt megelőzően azonban — a tavalyi megegyezés alapján — megrendezik a kerületi fesztiválokat, melyekre az elmúlt hetekben került sor. A nyugat-szlováklal kerület fesztiválját i CSISZ Cseklészen rendezte. A program gazdag volt, Igy aki esetleg ennek ellenére unatkozott, csakis magára vethet. A sportversenyekkel párhuzamosan a kultúrházban folyt az irodalmi színpadok vetélkedője. Dr. Ivan Welner, a Népművelési Intézet dolgozója, a bíráló bizottság elnöke szerint a kerületi verseny színvonalban túlszárnyalta a tavalyi országos versenyt. Méltán remélhetjük tehát, hogy Unčínra csak a legjobb csoportok kerülnek ell Külön említést érdemel a radostní irodalmi színpad, amely a „Boncolás" című összeállítással a legjobbnak mutatkozott. A négytagú együttes S. Stepka rendezésében hivatásosnak is beillő teljesítményt nyújtott. A szervező bizottság a záróestre tervezte a találkozó fénypontját: a tábortüzet. Sajnos a záporeső „elmosta" a terv megvalósulását, ám a kultúrházban — telt nézőtér előtt — került sor az énekesek és a gitárosok fellépésére. Véget ért a találkozó, a kiválasztottak az országos fesztiválra készülnek. Szép volt, jó volt. Egyet mégis hiányoltam: a falu vezetősége és a lakosság nem járult hozzá méltóképpen sem az előkészületekhez, sem pedig a találkozó lebonyolításához. Kár, mert Királyin Is ezt könyveltük el a legnagyobb pozitívumnak. A múlt évihez hasonlóan ezt a rövid beszámolót ls azzal fejezem be: támogatni kell a fiatalokat — megérdemlik, tudják mit akarnak: szórakozva tanulni. —ozo— Isten veled, legényélet! Szikora Györgyöt, a pozsonyi Inter és a csehszlovák labdarúgóválogatott népszerű középcsatárát nem szükséges külön bemutatni a sport híveinek. Igaz, a „beavatott" szurkolók is csak a zöld gyepről Ismerik, s talán fogalmuk sincs arról, mit csinál kedvencük a magánéletben. Tardoskedden született, huszonegy éves, a lányok szerint jóvágású, másodéves joghallgató, és ... amikor ezeket a sorokat olvassák éppen a pozsonyi Övárosház Tükörtermőben az anyakönyvvezető, a tanúk, a kíváncsiak, no és persze a menyasszonya „Jelenlétében" búcsúzik a legényélettől. • Elárulhatnád, ki a boldog menyasszony? — kérdeztük Gyurit néhány nappal az eskflvő előtt. — Boldog? Azt hiszem ő is megbánja, ha majd csupán hétközben lát egy-két napon, vagy még annyit sem, ha többhetes portyára utazunk. Egyelőre azonban Jól megértjük egymást. Pozsonyi kislány, harmadéves bölcsészhallgató. Még azt ls elárulhatom, hogy nagyon Jól fej lődik a magyar nyelvtudása — édesanyám legnagyobb örömére. • Hogy kerültél a jo gi pályára? — Bár most, sajnos, elsősorban a labdarúgás a „kenyerem", úgy vélem, nem árt, elsajátítok egy állandó szakmát is. A labdarúgó-pályafutásomról azért beszélek Ilyen sajnálattal, mert nagyon hátráltat tanulmányaimban. A sok edzés, mérkőzés, meg utazás mellett nagyon kevés Időm marad a tanulásra. Előfordul, hogy egyik másik tanárommal csupán a vizsgán találkozom először. Bizonyára sok diák számára ez Jól hangzik, de teljes felelősséggel állíthatom, hogy az előadások meghallgatása nélkül, az örökös hajsza közben nagyon nehéz lelkiismeretesen felkészülni egy egy vizsgára. • Sok szó esik mostanában nemzetiségi ellentétekről. Ilyen kellemetlenséged nincs? — Előfordul, mint pél. dául legutóbb Trnaván, hogy a helyi szurkolók Illetlen, durva szavakkal sértegettek. Az Ilyen embereket azonban mélységesen megvetem. Az Interben és a válogatottban nincsenek Ilyen problémáim. 9 Jólesik a népszerűség? — Jól. Naponta halomszámra kapom a leveleket. Főleg lányoktól, közte több házassági ájánlat is van. A lányokat azonban el kell szomorltanom. Csalódnának bennem, mert például még csak táncolni sem szeretek. fealágyi) • •••••••••• ••••••••••• Ű 1 F I i M É K ••••••••••• MÉHEK VÖLGYE ••••••••••• (cseh) Egy éve sincs annak, hogy filmforgalmazásunk műsorra tűzte František Vláčil Marketa Lazarová című művét, s hogy ez a film osztatlan sikert aratott a művészetet kedvelő közönség körében. A kivételes tehetségű rendező korábbi műveivel is felfigyeltetett magára (mindenekelőtt az Ördögszakadékkal — 1961), de Marketa Lazarová mégis váratlanul, meglepetésszerűen jött. Váratlanul és meglepetésszerűen azért, mert a nyelvezet, a forma, a kifejezésgazdaság egy egészen új tárházát állította elénk olyan művészi színvonalon, amilyen még a ma már nagykorú filmvilágban sem gyakori. A Marketa Lazarová kétségkívül a cseh filmművészet egyik legjobb alkotása lett. S most, nem is egy évvel e bámulatos filmballada bemutatása után František Vláčil új művel lép a közönség elé: a Méhek völgyével. Csodákban nem hiszünk. Vláčil nem ismétli meg, nem Ismételhette meg bravúrját, nem érhette el a Marketa Lazarová tökélyét. Nem érhette el még akkor sem, ha a Méhek völgyében tudatosan alkalmazta a Marketá-ban kialakított alkotói stílusának leglényegesebb elemeit. A Marketa Lazarovát csak egyszer lehet megalkotni, s ezt a negyvennégy éves rendező is tudja. Hogy másodszor is sikerüljön, ahhoz talán önmagát kellene felülmúlnia. (Kívánjuk, hogy sikerül jönl) Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Méhek völgye nem értékes, nem színvonalas film. Vláčilnak — minden költőisége ellenére — van érzéke a realitás iránt, ő a kép művésze, de művészi képeivel nemcsak gonWESTERPLATTE dolatokat, nemcsak elvont igazságokat Igyekszik kifejezni, hanem a valóságot is hangsúlyozni akarja. Filmjével tehát kettős hatást igyekszik kelteni: a mai nézőhöz szól, amikor költői kifejezési eszközeivel gondolatokat ébreszt, s akkor is, amikor a XIII. század emberi-társadalmi realitását mutatja be. A társadalmi valóságot a nemesi kúria és az egyházi lovagrend szigorú törvényekkel körülhatárolt szürke valósága jelenti. A középkor világának ez a két pólusa nemcsak életrendjével különbözik egymástól, hanem természetesen és legfőképpen eszmei valóságával is. Az ellentét a vallás! dogma, a vallási elvakultság .és a teljesebb étet Iránti vágy között van, miközben a kornak megfelelően mindkettő kíméletlen módszerekkel, elemi erővel szerez érvényt magának. Ondrej, a méhek virágos völgyében nevelkedett nemesifjú nem önszántából kerül a fanatikus egyházi lovagrendbe, s természetes, hogy sosem szűnik meg visszavágyni a számára teljesebb életet jelentő méhek völgyébe. Számára természetes ez, de nem természetes a lovagrend fanatikus híveinek, a dogma elvakult elkötelezettjelnek ... Vladimír Korner forgatókönyve nem kínált Vláčilnak olyan alkotói lehetőségeket, mint a Marketa Lazarová esetében Viadislav Vančura regénye. Az igénytelenebb történet azonban nem akadályozta meg a kiváló rendezőt abban, hogy ezúttal ls érvényesítse rendkívüli tudását. A Méhek völgye elsősorban ennek révén lett szép és értékes film. Tiszteletre méltó hely illeti meg a nagy számú hazai történelmi filmek között. (lengyel) 1939. szeptember elsején, négy óra negyvenöt perckor Westerplatte a színhelye a második világháború első puskalövéseinek. Ezen a gdanski kikötőt védő parányi félszigeten alig egy századnyi lengyel helyőrség tartózkodott azokban az órákban, s bár a nagy kikötővárost a németek még aznap elfoglalták, Westerplatte több napon át hősiesen ellenállt. Ez a példamutató helytállás késztette fan józef Szczepaňskl forgatókönyvírót és Stanislaw Rózewicz rendezőt a Westerplatte film elkészítésére. Mint mondják, nem az volt a szándékuk, hogy az ismert történelmi tények és az ütközet résztvevőinek élménybeszámolói alapján dokumentumfilmet forgassanak. FigyelEGYEDÜL MENT mttket a lengyel katonák magatartására összpontosították. Arról vallanak, hogy ezek az egyszerű lengyel fiúk hogyan váltak hősökké, hogyan nőtt, fokozódott bennük a kitartás akarása még akkor is, amikor a küzdelem már teljesen egyenlőtlen és reménytelen volt. Az alkotók nagyobb figyelmének köszönhető, hogy ez a lélekrajz sokkal jobban sikerült, mint a tényleges harci cselekmény ábrázolása. A kettő azonban itt annyira összefügg, hogy a nézőben kölcsönösen erősítik vagy gyengítik az egész film hatását. Kár, hogy az utóbbi változat következett be. Ha nem így történik, jó film születhetett volna. (keletnémet) Nagyszabású bűnügyi történet akart lenni ez a kétrészes NDK-beli film, de éppen mert nagyszabású akart lenni, nem sikerült úgy, mint alkotói szerették volna. Pedig figyelmeztető, tettekre serkentő mondanivalója is lehetett volna, hiszen nem kevesebb problémával, mint a német fasizmus ma is büntetlenül élő és ténykedő tömeggyilkos képviselőinek a leleplezésével foglalkozik. Egy nyugatnémet kisvárosba vezeti el a nézőt, olyan városba, amelyben a hatalom urai még ma is ellenszegülnek a bűnös múlt leleplezése minden kísérletének. A filmnek sikerült érzékeltetnie e kisváros nyomasztó légkörét, de a túlzsúfolt cselekmény a mesterkéltség hatását kelti, s így a film pozitívumait is lerontja. Nem indokolt a film csaknem háromórás hoszszúsága sem. Nem tudja végig Izgalomban, feszültségben tartani a nézőt, tehát tulajdonképpen kifárasztja. Márpedig ez aligha lehet célja egy időszerű problémáról valló bűnügyi filmnek. j szó j Egy jelenet a Westerplatte című lengyel filmből. Zyguiunt Hub- m ner (jobbra) Sucharski őrnagyként sikeresen játszotta az emberséges parancsnok szerepét. ^^