Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-19 / 108. szám, péntek

A RÖVIDLÁTÓ KISKIRÁLY: — Van ott valaki? A híres írót felkeresi egy fia­tal orvos. — Szögre akasztottam a dip­lomámat, hogy író lehessek. Ogy gondolom, hogy Ilyen mó­don nagyobb hasznára leszek az embereknek. — ön már azzal ls használt az embereknek, hogy feladta a foglalkozását. A feleség nyaralni ment és naponta küldi férjének a táv­iratot: „Isik az eső és nagyon unat­kozom!" A nyolcadik napon a férje ezt táviratozza neki: „Azonnal gyere haza! Itt ol­csóbb az eső." • • • — Igaz, hogy tegnap váltál? : — Igaz. - — No és ki az a szerencsés? • * • Két skót beszélget: — Tegnap este a cirkuszban szörnyű mgrázkódtatás érte a nézőket: az oroszlán produkció közben feljalta az idomítójátI — fis a közönségtől pótdíjat szedtek be a külön látványossá­gért? — Nem. —- Hát, akkor mi volt a ször­nyű megrázkódtatás? Nagymama az unokájához: „Ha jó leszel, a mennyországba kerülsz, ha meg rosszalkodsz — a pokolba." Az unoka: „És mit kell ten­nem, hogy a moziba kerüljek?" Borzasztóan romlik a memó­riám. S ami a legérdekesebb: Nagyszerűen emlékszem a húsz év előtti dolgokra, de arra nem, ami tegnap történt. — Egyet se búsulj, húsz év múlva eszedbe jut! Az életben min­dent el lehet veszí­teni. Végeredmény­ben valaki elveszít­heti a fejét is. Én csak a bal cipőmet hagytam el. Tizen­egyes nagyságú, fe­kete lakkcipő. Hihe­tetlenül hangzik, de elveszett. Ott ma­radtam az utcán fé­lig cipőben, félig mezítláb, félig szo morú, félig nevetsé­ges helyzetben, az emberi lét szélére állítva. Azzal, hogy nem voltam sem me­zítláb, se cipőben, a járókelők érdeklődé­sének középpontjá­ba kerültem, ami eddig még nem for­dult elő velem egyetlenegy szélső­séges helyzetben sem. Hisz senki sem állna meg akkor, ha mezítláb járnék, vagy cipőben. Ebben a félhelyzetben vi­szont egész sor cso­dálom akadt. Egyik ezt tanácsolta, a másik meg azt, de mindig csak félúton maradtunk. A meg­valósításhoz szükség volt a másik felére is, ami nem volt a birtokunkban. Taná­csolták, vegyek egy pár új cipót. Nem volt annyi pénzem. Végiil egy járókelő nekem akarta ajän dékaznl a bal cipő jét, de ez sem cldot ta mag a problémát, sőt éppen fordítva. Növekedett, megsok­szorozódott. Ü ma­radt félig mezítláb, másokra szorult, Igy egyre szaporodott a károsultak száma, végül az idegen ci­pőkben senki sem érezte magát olyan jól, mint a sajátjá­ban. A tömeg nőtt, mondhatnám az együttszenvedők tö­mege, és már-már úgy tűnt, hogy nincs kiút, mikor jött egy szürke, feltűnés nél­küli ember. Inkább alacsony volt, mint magas, hozzám jött, levetette a másik cipőmet is, és a je­lenlevők legnagyobb csodálkozására nagy ívben közéjük dob­ta. Fordította: TÖTH LÁSZLÓ — Tudjátok, én nagyon szeretem a vendégeket. Egy kisvárosi sportklub lab­darúgóedzője első foglalkozá­sát tartja: — játék közben figyeljétek az ellenfelet, de — s ez a leg­fontosabb — ne tévesszétek szem elől a labdát. — Meghiszem aztl — mond­ja az egyik játékos. — Hiszen egy labda 2 font sterlingbe ke­rül! A skót új lakását mutatja ba­rátainak: — Ez itt a hálószoba ... ez a szálon... ez pedig az ebédlő. Ugye, milyen szép nagy? Itt, — ne adj isten —, akár tíz ven­dég is ebédelhetne! — Ogy képzeled, hogy egész életemen át fogom hordani ezt a nyúlszőr kabátot? — Miért ne? Hiszen a nyúl is hordja! # • » — Mi lesz belőled?! Már a harmadik osztályba jársz és csak nagy keservesen tudsz tí­zig számolni! — Ez teljesen elég. Ha nagy leszek, úgyis ökölvívó bíró aka­rok lenni... • • • — Anyu, mi az, hogy miszti­fikáció? — Amikor apád azt mondja neked, hogy édes „fiam". Apu te voltál a fronton? — Természetesen, fiacskám. — És bátor voltál? — Persze. — Hát akkor olvasd el, mit írt neked a tanítóbácsi az ellen­őrzőbe. APRÓHIRDETÉSEK • Gondos gazdasszony saját házzal szeretne megismerked­ni egy derék Iparossal, jelige: „Karbantartásra is." • Nem az önhibáján kívül el­vált mérnők két lélek össz­hangját keresi. Jelige: „Oj la­kás az 1. kategóriában." • Egykor elegáns, karcsú, nyelvismerettel rendelkező fő­iskolás diáklány csak megfe­lelő partnert keres a követke­ző jelige alatt: „Lovak a mo­torburkolat alatt." • Egy tapasztalt vidéki lány Prágába szeretne kerülni, je­lige: „Lehet, mint feleség is." • Utolsó kísérleti Ez Ideig bájos 19 éves — mások véle­ménye szerint — a hercegét keresi. Jelige: „A gyermekeket vidéken gondozzák". H Nagyon szép unokahúgom számára keresek sürgősen szerény férjet. Jelige: „Méltó nagybácsi." (kad.) MESE FELNŐTTEKNEK 1 ióta kitiltották az öreg farkast és megválasztották a medvét nagyfőnöknek, sok minden megválto­zott a Kerekerdőben. Nyugodtabban élnek az erdő lakói, nem kell rettegni senkitől és ha mégis nézetelté­rések támadnak, a nagyfőnök összehívja az erdei tanácsot és elsimítják a vitát. Egyik délután, mint­ha a föld alól bújt volna elő, a bóbiskoló medve mellett termett a róka. — Alázatos tisztele­tem nagyfőnök! A medve kimeresz­tette a szemét. — Alig ismerlek meg. Hát veled meg mi van ravaszdi koma. Mivel szeretnéd átej­teni a medvét? — Ah, ne bánts már te is ilyen igazságta­lanul. — Merre csász­kálsz? Szolgálod még hűségesen a kegyet­len farkast — évődött a medve. — Épp ebben az ügyben jöttem. Fakép­nél hagytam a szívte­len, gátlástalan or­dast. Nem érdemelte meg barátságomat. — Ugyan, ugyan, hisz mindent együtt csináltatok! — Drága nagyfő­nök, ne htgyj a plety­káknak. Én mindig el­leneztem az ordas ga­rázdálkodását és tu­dod mennyi gaztettről lebeszéltem és ezzel milyen szolgálatot tet­tem az erdő tisztes la­kóinak? — Hallod, ez na­gyon szépen hangzik — nevetett a medve — de senki nem hiszi el. — Látod, ez az, ami­ért hozzád jöttem. Fel­ajánlom néked szolgá­lataimat és nagy hű­ségemet, szeretném bebizonyítani, hogy én mindig humánus vol­tam, és ha ki is szol­gáltam a farkast, de lelkem mélyén mindig elítéltem. Vegyél fel titkárodnak, nem bá­nod meg, fürge ész­járás kell az ilyen munkához. — Hát hogy képze­led te lompos farkú? Kiszolgáltad a durva vaddisznót, aztán meg a vérengző farkas szolgálatába szegődtél és most hogy elkerget­tük őt is, megint be szeretnél lopakodni a vezetésbe? Azt aján­lom, gyorsan szedd nyakadba a lábad, míg a többiek meg nem látnak, mert kiporol­ják a bundádat -— dörmögte dühösen a medve. — De hiszen én egész megváltoztam — álszenteskedett a ró­ka. A faluban két libá­nak és egy pulykának kitekertem a nyakát s majd le puffantot­tak. Nem látod hogy rőt bundámat teletűr­deltem libatniial meg pulykatollal? A medve nem szólt egy szót sem. csak el­kapta a róka farkát, megforgatta mint eqy buzogányt és úgy vág­ta a közeli tó közepé­be, hogy a levégöb 'n minden toll kirepült bundájából és a ré.ii rókaként pottyant a hideg vízbe. Mikor kiúszott a parira, ravasz kobak­ját azon törte, hogy a változás Igen bo­nyolult dolog lehet. SZŰCS BELA O 00 O i— < V) O < > < IDEGGYÓGYÁSZ A FILMOFÁGIÁRÓL Egy párizsi ideggyógyász különös témát választott dok-« tori disszertációja tárgyául: a filmofágia, vagy filmmánia jelenségét. Az ideggyógyász szerint az átlagos mozilátogatókon, va-. lamint a gyakran moziba járó filmrajongókon kívül (akik természetesen tökéletesen normálisak), vannak szemé­lyek, akiknél a mozilátogatás szenvedélye már a pszichopa­tológia területére tartozik. A szerző kutatásai a párizsi mozilátogatókra terjedtek ki, Vizsgálatait kiterjesztette a közönséges mozikra, és a Pá­rizsban nagy számban működő úgynevezett artkinókra. Kutatásait azzal kezdte, hogy a helyszínen, a mozikban vizsgálta meg a filmofágokat. Különös megállapításokat si­került tennie. Először is: a legtöbb filmmániás a mozik első soraiban fog­lal helyet. (Ennek nein anyagi okai vannak, mivel Francia­országban a mozikban nem számozottak az ülőhelyek.) Ha megkérdezte őket, miért részesítik előnyben az elsá sorokat, így feleltek: — Itt nem zavarnak az emberek ... — Közelebb van az ember a filmvászonhoz. — Valahogy belül van az ember a filmen... Ami a lelkiállapotukat illeti, az ideggyógyász véleménye szerint a filmofágia a könnyebb kábítószer-mérgezéses ál­lapotra emlékeztet. A filmofág (filmfaló) intellektuális ké< pességel csökkennek, sőt a szerző szerint, még a fizikai ér­zékenységük is csökken. Ezzel szemben kifejezetten meg­növekszik a szuggerálhatóságuk. A filmfaló, mihelyt belépett a moziba, otthonosan érzi magát. Ha megkérdezik, miért szeret annyira moziba járni, ilye* neket felel: — Hát csak úgy eljár az ember... Mert unatkozom.,. Nincs más dolgom ... Hogy agyonüssem az időt... íme, néhány jellegzetes filmfaló a szerző vizsgálati anya* gából: A. E. 23 éves, naponta megnéz legalább egy filmet, dq sokszor többet is. Nem dolgozik, szülei tartják el. Nagyfokú bátortalanságban és enyhe beszédzavarban szenved. Sze« xuális kapcsolatai úgyszólván sohasem voltak. C. B. 34 éves, alkalmilag dolgozik, szüleinél lakik. Kata* lógusokat őrizget minden filmművészről, és azt állítja, hogy hivatásszerűen akar a filmmel foglalkozni. Nagyon ideges, állandóan izeg-mozog, napjában többször átgyalogol a város egyik végéből a másikba, egyik moziból a másikba. J. R. 27 éves, szülei tartják el, állítólag tanul, valójában csak a mozinak él. Nem mer elmenni a kávéházak terasza előtt, mert ez félelemérzetet kelt benne. Több tucat hasonló eset elemzése alapján az ideggyógyász megállapított néhány állandó tünetet: félelemérzés, rossz közérzet, félelem az emberi pillantásoktól, kifejezésben ne­hézségek, fóbiák, a motorikus egyensúly hiánya, szexuális zavarok. A fílmmániások mozi rajongása menekülésként értelmez­<Q hető a képi világban, amelyben kárpótlást keresnek azért, Oj hogy nem tudják kifejezni magukat. (PRZE KRÖJ) O S BETEGSÉGEK AZ ÓKORBAN vi O < > < o co O i— < co O < Az ókori ember betegségeinek tanulmányozása történelmi, orvosi és biológiai jelentőséggel bír. Don Brothwell, a Bri* tish Museum természettudományi osztályának vezetője pél* dául a csontrákot tanulmányozta az ókori csontvázakon. Bizonyítékot talált arra, hogy a csontrák már a történelem előtti időkben fellépett. Csonttumort találtak egy valószí­nűleg 500 ezer éves emberi állkapocsban és az ókori Egyip­tomból származó csontvázakon. Dr. A. T. Sandison, a glasgowi egyetem előadója a mú­miák testének a balzsamozás következtében épen maradt lágyszöveteiből megállapította, hogy az ókori Egyiptomban is voltak bőrmegbetegedések. így például V. Ramzesz fáraó bőrén himlőhelyszerű sebhelyeket fedeztek fel. /TIMES) A BEATLES-FIÚK GURUJA A Beatles-együttes már jó ideje nem pusztán világhírű muzsikuscsoport. Nemcsak hangszereket propagál, hanem bizonyos fajta magatartást is. Mennyire komolyan veszik őket, és mennyire megváltozott a felnőtt nemzedék állás­pontja, arról az is tanúskodik, hogy komoly tudósok elem­zik dalaik szövegét. A Beatles-íiúk egy hindu jógit fogadtak el szellemi vezető. Jüknek. Ez a híres guru (szeliemí vezető és tanító) tíz évvel ezelőtt hagyta el Indiát. Akkor nem volt semmi egyebe a rajta levő ruhán, mesterének fényképén és az egész embe­riséghez intézeti felhíváson kívül. Most már kilencedszer utazik lökhajtásos repülőgépen az Egyesült Államokba, ötezer főnyi közönség előtt tart beszé­det a Madison Square Gardenben. New York legnagyobb sportcsarnokában. Minden hallgató tíz dollárt fizet a belé­pőjegyért. Másnap a Harvard Egyetem diákjainak szónokol. Mindkét beszédében azt ígéri híveinek, hogy az ő titkos meditációs technikája segítségével belső nyugalomra és tett­erőre tehetnek szert. A Beatlés-fiúk guru juknak nevezik. Azt mondják, hogy londoni előadásának meghallgatása után elsajátították a mély gondolkodás alapelveit, és ezek jóvoltából sokkal mé­lyebb lelki élményekre tettek szert, mint a kábítószerek hatása alatt. Maharishi módszereit alkalmazza Mta Farrow és Shirley MacLaine is. A technikát, amelyre tanít, „transzcendentális meditáció­nak" nevezi. Hangsúlyozza, hogy ez tudományos és mecha­nikus módszer, semmiképpen sem vallás. Olyan folyamat, amelynek során az ember fokozatosan összpontosítja elmé­jét a gondolkodás legtökéletesebb szintjén. A meditáció se­gítségével eljuthatunk gondolataink forrásaihoz — mondja. Bár mindez nagyon emlékeztet az LSD híveinek vallomá­saira. Maharishi híveinek meditációi hagyományos módon folynak le Amit az ember a meditáció folyamán gondol és érez, mindörökre titok marad. Ha több személy gyűlik is össze a meditációra, nem osztják meg egymással gondolataikat. A meditációk összehasonlítása félreértésekre vezetne, mivel az emberek félni kezdenének, hogy saját élményeik nem olyan gazdagok és gyümölcsözőek, mint másokéi. A meditációs tanfolyamért felnőttek egyheti keresetük­nek megfelelő összeget fizetaek, egyetemi hallgatók pedig 35 dollárt. Az Egyesült Államokban a mozgalom főleg a diákok köré­ben terjed, míg Svédországban egész családok részt vesz­nek benne. (THE NATIONAL OBSERVER]

Next

/
Oldalképek
Tartalom