Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)
1968-04-19 / 108. szám, péntek
ELMÜSODOTT NYOMON A tudathasadásos csaló Negyvenes, jó megjelenésű, kisbajuszos, magas homlokú, elegáns férfi beszélget egy kőművessel. — .. szóval így mennek maguknál a dolgok. Tudja, én nem is erre az építkezésre igyekeztem, ds épp itt kapott defektet a kocsi, s itt ragadtam éjszakára. Nagyon kellemetlen ... Bocsánat. be sem mutatkoztam, de talán ismer is ... Sámuel Takáő építésügyi miniszter vagyok ... Kellemetlen ez a fennakadás. De örülök is neki, jó, ha néha közvetlenül elbeszélgethet az ember az építőmhnkásokkal. Egyébként alig marad erre idő, tudja, hogy van ez... Efnye, de azért valami pénzt hozhattam volna magammal, ki számított erre? Nevetséges, ügye, miniszter, pénz nélkül... no, de valahogy csak megleszek ... Nincs véletlenül háromszáz koronája? — Annyi nincs, de kettővel szolgálhatok miniszter elvtárs. .. — Ugyan, kérem, ne is... nagyon kellemetlen. Természetesen nem feledkezem meg róla. Azonnal, amint megérkezem ... Aki ismeri Sámuel Takáőot, annak furcsának tűnhet a fenti jelenet, mert meglepi, mikor növesztett a miniszter bajuszt ... De kőművesünk nem ennyire tájékozott. Meg van Illetődve, hogy maga a miniszter beszél vele. Es, hogy éppen 0 segíthette ki kellemetlen zavarából ... Ha ezt elmeséli... iz — Hallotta? Oj főorvos jött a klinikánkra. Csodálatos ember. Dr. Kukura docens, híres agy sebész. Kassáról jött... Beszéltem is már vele. Végre reményem van arra a régvárt gyógykezelésre. — Es elfogad...? — Persze hogy, kit nem fogad el? Háromszázötvenért... De megéri kérem, az én betegségemmel ... — Szervusz, öregfiú! Te is szabadultál? — Hogy vagy? Gyere, igyunk egyet rá, hogy mind a ketten szabadlábon vagyunk ... — Ugyan, hagyd, kérlek ... pillanatnyi pénzzavar, ez a régi betegségem. Nem szeretnélek.. . — Hogy a csudába isi Menynyi kell? En most jó útra tértem, mind látod. Nesze kétszáz. Ennyi akad még a régi havernál. De megadd, ám, nem mindig állok olyan jól, mint ma... Te vén csavargó ... Egész jól nézel ki. No, gyere, megiszunk egy féldecit... * Ha valaki ügyes szavakkal és kifinomult pszichológiai érzékkel behálóz egy építőmunkást kétszáz korona erejéig — akkor ez Jő emberismeretről tesz tanúságot. Ha valaki hiszékeny betegtől háromszázötven koronát kicsal fondorlattal — akkor ez magabiztos fellépésre, s jártasságra vall. De ha valaki volt börtöntársát is képes „megvágni", olyan embert, aki igazán ismerheti ragadós kezét ... akkor ez már mestermű. Mag kell vallani, Štefan Kakar — a három előbbi jelenet főszereplője, alias építésügyi miniszter, agysebész, főorvos és támogatást kérő szaba duit fegyenc egy személyben — „szakmájának" igazi mestere. Legutóbbi, tizenharmadik szabadulása és tizennegyedik őrizetbe vétele közötti három hónap belül 14 esetben (legalábbis ennyit sikerült rábizonyítani J tíz koronától ezer koronáig ter jedő összegeket csalt ki az emberektől a legváltozatosabb módon. Tíz koronáért ugyanolyan erőbedobással és mesterségbeli rutinnal „dolgozik", mint ötszázért. S talán ez a „sikerének" titka. Nincs számára olyan csekély összeg, amelyet nem tartana érdeipesnek meglepő fantáziáról tanúskodó ötletessége bevetésére. Bratislavában az állami ellenőrzés embereként, Plzeüben élelmiszeripari szakemberként, leggyakrabban agysebészként (doktor, docens), vagy kerületi nemzeti bizottsági tisztségviselőként jelenik meg az ország bármely pontján. Legtöbbször 600—800 koronás összeg üti a markát egy-egy „fellépésért". Minél magasabb tisztséget és hangzatosabb titulust vállal magára, annál nagyobb a siker. Ennyi szerep vállalásához kétségtelenül kellenek bizonyos képességek. Elvégre némi hozzáértés nélkül csak óriási kockázattal mondhatja magát valaki agysebésznek. De Kakar nem kockáztat. Ö valóban „ért" a dolgokhoz. Kereskedelmi akadémiát végzett ember, szókincse, alapvető műveltsége megvan a megfelelő mese megszövéséhez. Tudathasadásos beteg, agyoperációt is végeztek már rajta. Sokat volt kórházakban, itt szívta magába a legkülönfélébb szakkifejezéseket. Tudathasadása is segíti működését: ő valóban hiszi is, hogy híres agysebész, esetleg miniszter, vagy ellenőr. Ezért a legnagyobb természetességgel beszél áldozatával... Életútja a börtön—kórházszabad élet—börtön korvonalon halad évtizedek őta. A börtönben mindig megbetegedik, vagy „megbetegedik", akkor kórházba vitetik és azután állapotára való tekintettel szabadon bocsátják, hogy néhány hónap múlva Ismét börtönbe kerüljön. Nem, nem közveszélyes, tettleg senkit sem bántalmazott. Tudathasadása nem olyan, hogy állandó, zárt, intézeti ápolást tenne szükségessé. Betegsége mindig csak anynyira romlik le, hogy az elég legyen szabadlábra helyezéséhez ... Még a rendőrorvosokat is becsapja? Legutóbb az apátfalusi Polana textilgyár egyik dolgozóját csapta be: 600 koronáért üdülést ígért a leányának. Ezen lebukott. De vigyázat! Ismét közénk kerül nemsokára. A biztonság kedvéért néhány ismertetőjel: 43 éves, erős, magas homlokú, magabiztos fellépésű, keskeny bajusza van, fején oldalt dudor. Sokat és kellemesen szeret csevegni... VILCSEK GÉZA rafuai kerület északi csücske egyike azokaak a körzeteknek hazunkban, amely különösen fokozott ipari és kulturális gondoskodást igényel. Az orlovai Prefa a körzet második legnagyobb üzeme és 150 embernek ad kenyeret. Képünkön a Prela özem. (G. Bodnár — ČTK felv.) KISERLETEK AZ IDŐJÁRÁS BEFOLYÁSOLÁSÁRA Az időjárás olyan tényező, amely a földkerekség bármelyik táján mindenkor befolyásolja az emberek életét és tevékenységét. Sőt az sem ritkaság, hogy néhol — például a sarkvidékeken, vagy a sivatagokban — éghajlati feltételekhez igazodik a civilizáció fejlődése. Ám ott is,, ahol általában kedvezők az éghajlati feltételek, az időjárás szeszélyessége következtében évről évre óriási anyagi károk keletkeznek s gyakoriak az emberi életeket követelő katasztrófák is. Az embereket már régóta foglalkoztatja az a gondolat, hogyan védekezhetnek az időjárás szeszélyei ellen, és ezt a földön s a levegőben egyaránt megpróbálták. Az ember — ami az időjárás mesterséges befolyásolását illeti —• aránylag sikeresen küzd a szőlő, a gyümölcs s egyes zöldségfajták termését veszélyeztető késő tavaszi fagyok ellen. A mikroklíma kedvezőbbé változtatásának lényege ez esetben a föld szintjéhez legközelebbi levegőréteg hőmérsékletének emelése az éjjeli órákban, ami sűrű füstöt fejlesztő tüzek rakásával válhat lehetővé. A különösen érzékeny növényeket más módon, pL betakarással, vízzel való bepermetezéssel stb. óvhatjuk meg a tavaszi fagy káros hatásától. Több országban már mintegy 300 éve próbálkoznak „esőcsinálással". A mesterséges eső lehetőségének problémáival foglalkozó tudományos dolgozók túlnyomó többsége a Bergeron-elméletre alapozta kísérleteit. Az említett elmélet szerint csapadék csak olyan felhőkből hull, amely egyaránt tartalmaz vízcseppeket és apró jégkristályokat. A kísérletek lényegében abból álltak, hogy a kísérletezők bizonyos fagypont alatti hőmérsékletű vegyi anyagokat juttattak a nagyon lehűtött vízcseppeket tartalmazó felhőkbe. Az erősen lehütött vízcseppek e vegyianyagok hatására apró jégkristályokká változtak, amelyek — mivel aránylag súlyosak — csapadék formájában gyorsabban hullnak a földre. A kísérletek céljaira többnyire szilárd halmazállapotú széndioxid, vagy pedig ezüstjodid apróbb kristályait használták. A megfelelő vegyianyag használatán kívül rendkívül fontos a felhők összetételének hőmérséklete és páratartalma arányának, valamint annak a szintmagasságának ismerete, amelyen a vízpárák vízcseppekké változnak. Köztársaságunkban a Csehszlovák Tudományos Akadémia geofizikai osztályának dolgozói foglalkoznak a mesterséges eső előidézésnek problémáival. Franciaországban a Clermont egyetem tudományos dolgozói s mérnökei a közelmúltban találták fel a Meteotront — egy különleges berendezést, — mely tulajdonképpen gigantikus hőforrás. A Meteotron 100 rendkívül nagy kőolajégővel egyszerre 3200 négyzetméternyi terület fölött melegítheti fel a levegőt. Az alsó légréteg nagyon gyors felmelegedése következtében ugyancsak nagyon gyorsan áramlik a levegő felfelé, és ez — bizonyos időjárási feltételek közepette — meggyorsítja a sűrűsödés folyamatát s egyidejűleg a gomolyfelhők feltöltődését is. Két esetben így sikerült záporesőt előidézni. Habár a mesterséges eső előállítását célzó kísérletek közül néhány sikeres volt, a probléma még mindig megoldatlan, Illetve gyakorlatilag nem mindenütt s nem mindenkor hasznosíthatók az eddig elért eredmények. Ezt bizonyítja, hogy mesterséges eső tulajdonképpen csak olyan felhőkből hullt, amelyek — talán valamivel később — természetes folyamat eredményeként is esőt adtak volna. Verőfényes időben még senkinek sem sikerült mesterségesen, illetve bizonyos beavatkozással olyan felhőket létrehoznia, amelyekből eső vagy hó hullott volna. Emberemlékezet óta már nagyon sokan próbálkoztak a zivatarok befolyásolásával, illetve elhárításával. Régebben megkongatták a harangokat, vagy a viharfelhőkbe lőttek, Eddigi sikeres beavatkozósok ^ Küzdelem a késő tavaszi fagyok ellen ^ Mesterséges eső #Jégeső elhárítása © Orkánok befolyásolása az USA-ban napjainkban pedig vegyianyagókkal próbálkoznak, éppúgy, mint a mesterséges eső előidézése esetén. A Szovjetunióban 1,5 millió hektárnyi területen, kísérleteznek rendszeresen a jégesők elhárításával. Lényeges csökkentésük már hét ízben sikerült. A legborzalmasabb hatásfi természeti jelenségek közé soroljuk a trópusi ciklonokat, amelyeket aszerint, hogy hol keletkeznek, hurrikánnak, orkánnak, vagy tájfunnak nevezünk. Ilyenkor nemcsak roppant erejű forgószelek döntenek romba épületeket, pusztítják a termést és követelnek emberi életeket, hanem a trópusi ciklonokat különösen a tengerparton követő szökőárak és árvizek is. Az Egyesült Államokban a legutóbbi években mesterséges beavatkozásokkal próbálják csökkenteni a hurrikánok pusztító erejét. Ezt gyakorlatilag úgy hajtják végre, hogy a ciklon mozdulatlan „szeme" körüli óriási viharfelhők gyűrűjét parányi ezüstjodid kristályokkal „oltják be", mivel feltételezhető, hogy így csökkenteni lehet a ciklon első kitörésének erejét. Egy csupán közepes hurrikán egyetlen nap alatt annyi energiát tesz szabaddá, mint 400 egyszerre felrobbanó hidrogénbomba. 1963-ban sikeres „beoltási" kísérletet hajtottak végre. A Beulah hurrikán „szeme" körüli viharfelhők fokozatosan szétoszlottak és csökkent a szélvihar sebessége is. Több esetben azonban nem sikerült a hasonló kísérletektől remélt eredményeket elérni. Az eredmények eshetősége általában csupán 1 százalékos. Az időjárás mesterséges befolyásolása csak korlátozott. Illetve aránylag csekély területen, bizonyos irányban és csupán rövidebb ideig tartó kedvező változást eredményezhet. A kísérletek ugyanis nagyon sokba kerülnek, úgyhogy végrehajtásuk nagyobb mértékben jelenleg főleg az USA-ban s a Szovjetunióban válhat lehetővé. Dr. PETER FOGAC Esteledik már, most megyek haza munkából. Egy szűk utcából vidám mulatozás hangfoszlányal áradnak. Valaki énekel. Magas jegenyefán... Igen, igen, hiszen kocsma van Itt. Arrafelé veszem az irányt. Az épület falához támasztva öt kerékpár áll. Kl tudja, kivárják-e tulajdonosalkat. A csevegésen, zajongáson át hallatszik a kocsmáros káráló hangja: Záróra, uralmi Válaszul felhangzik: Nem, nem, nemnemnem, nem megyünk ml Innen el... Hirtelen kinyílik az ajtó, és enyhe ívben kirepül rajta egy — ember. Aki kidobta, még néhány szitkot kiált utána és az ajtó becsukódik. A kidobott ember úgy elterült a földön, mint a földre vetett kabát. Aztán mozogni kezdett, megpróbált felállni, s közben azt a szlovák dalt motyogta, hogy: Lístoček z brezy, dolu vodou pláva Mire lábra állt volna, újra visszaesett. Mellette termettem és igyekeztem öt támogatni. — A közbiztonsági szervek dolgozója vagyok — mondtam. Amint meghallotta azt, hogy „közbiztonsági", újra le akart zuhanni a földre, aztán görcsös nevetésbe kezdett. — Hahahal Nincs egy fillérem sem, egy fillérem sem, nem büntetsz megl De tu- dom, úgyis elinnád! — Nem büntetem meg, bácsi. Csak hazakísérem. Ez kissé megnyugtatta és barátságosabb hangon szólt: — Még csak az kellene. Kapnánk az asszonytól mind a ketten. ŕ. Azt láttam, hogy így nem megyei" vele semmire. A. kocsmából telefonáltam a szolgálatos tisztnek, CERUZAJEGYZETEK Félreértés hogy küldje ide a készültségi autót. Ezalatt „ismerősöm" szánalmasan sírva ült a kocsma lépcsőjén. Igazoltattam, de hát nem volt semmilyen Igazolványa. — Hol lakik? — kérdeztem, de csak annyit tudott mondani, hogy pozsonyi. Aztán egy monológba kezdett: — ... te még azt mondod, hogy szeretsz? Hát ne hazudj, kár a beszédért. Ha szeretnél, már régen itt lennél... Éva, drága Éva! Ne engedd, hogy elvigyenek ezek a zsaruk ... Az alkohol egyre Inkább elhomályosította a tudatát. Elhatároztam, hogy régi fogáshoz folyamodom. Szemembe rántottam a sapkámat és dülöngélve rászóltam: — Gyurikám, egyetlen barátom, te vagy az? Szevasz Gyurikám! Mit üldögélsz itt? Gyere, hazaviszlek, itt a szekerem ... Pillanatok alatt változott a helyzet. A panaszos abbahagyta a dünnyögést, felkelt és átölelte a nyakamat. — Jó, hogy jöttél, mert már el akartak vinni a zsaruk. — Ne félj semmitől, amíg engem látsz, ne féljl Ülj bel — s betessékeltem a közben megérkezett készültségi kocsiba, Reggel tíz óra körül kopogtattak az ajtón. Egy aprótermetű asszonyka lépett be rajta. Tekintetéből semmi jóra nem lehetett következtetni. Hellyel kínáltam, de visszautasította. —• Tegnap már harmadszor lopták el a férjem pénzét. Ráadásul még a kerékpárját is. Micsoda rendőrök maguk, ha mindent el lehet itt lopni?! Szavai úgy áramlottak, mint a megáradt Duna,' nem lehetett megállítani. Végre sikerült megkérdeznem: — Asszonyom, egyáltalán nem tudom kiről, miről van szó. Hogy hívják? — Mikulascsenko — vágta rá. Elmosolyodtam. — Hát persze. Ez magának nevetséges dolog... Azért megy így minden. — Nyugalom, nyugalom, asszonyom! Figyeljen csak ide. Az asszony egy kicsit meglepődött, aztán szó nélkül végighallgatta az éjszakai történetet. Amikor befejeztem, felkelt, megköszönte és kifelé Indult. Közben alig hallhatóan ezt sziszegte a foga között: — Szóval, hogy ellopták a fizetésedet? No megállj, csirkefogó... Nem tudom, mi történt ezután az éjjeli társammal, de annyi biztos, hogy az igazi „zsaruval" csak e látogatás után találkozott. MARTIN KRIŠS 1