Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-14 / 104. szám, vasárnap

Hogy ember embertársának testvére legyen... „Az a harcos szellem, amely most áthatja a néger közössé­get, nem vezethet általános fe­hérellenességre. Sok fehér test­vérünk felismerte, hogy sorsa nem független a mi sorsunktól, hogy szabadsága összefonódik a mi szabadságunkkal" — dr. Martin Luther King mondása ez, azé a néger vezetőé, akit e hé­ten helyeztek örök nyugovóra az amerikai Atlantában. Talán csak államfőket kísér el utolsó útjukra ilyen nagy tö­meg. Martin Luther King teme­tésén a becslések szerint mint­egy 150 ezren vettek részt, kép­viseltette magát az amerikai kormány is. A bátor, elveiért minden áldozatra kész néger baptista lelkész népszerű volt Amerikában, s nemcsak néger fajtestvérai rajongtak érte. A fehér Amerika tisztességes em­berei is tisztelték King emberi nagyságát, és egyetértettek mozgalma céljaival. King temetésén azonban nem­csak ezek a fehérek vettek részt: ott voltak a fajüldözés szelemi atyjai is, azok, akik nem intézkedtek idejében, hogy meggátolják a néger vezető meggyilkolását, s akik most Pi­látusként mossák a kezüket. Látszatrészvétükkel a négerek haragját szeretnék csillapítani, elhárítani a már hónapok óta a tavalyit is felülmúló nyarat". Négersors Amerikának több mint 300 éve vannak néger polgárai. Az első néger hajószállítmány 1619­ben érkezett meg az Újvilágba. Az afrikai bennszülöttek utódai gyorsan szaporodtak, gyorsab­ban, mint a fehér ember. 1910 és 1961 között 11-szerte nőtt a néger lakosság lélekszáma, amely ma már meghaladja a tíz­milliót. Ugyanakkor hétmillió néger 12 amerikai nagyvárosban összpontosul. A futurológusok szerint a négerek lélekszáma 1985-re 75 százalékkal fog sza­porodni és eléri a 20 millió 800 ezret. Ebből következtetik, hogy a négerek helyzete önmagában is súlyos szociális problémát Jelent, amelynek megoldását különösképpen megnehezíti az 5>V3sült Államokban dívó fajt ^-^lönböztetés rendszere, államonkint — az er­kincsi kiközösítéstől a szegre­gáció legbrutálisabb és törvé­nyesen őrzött formáiig érezteti hatását. A néger kérdés megoldatlan­sága — Amerika szégyene. Az amerikai társadalom bajai dup­lán sújtják a néger városok és a nagyvárosi néger gettók la­kosságát. Első helyen áll a munkanélküliség kérdése. New York harlemi néger negyedében 33,1, Brooklyn negyedében 27,6, New Orleansban 45,3, az ariso­nai Phoenixben pedig 41,7 szá­zalékos a négerek munkanélkü­lisége. Ugyanakkor láthatatlan fal választja el a gettót a többi vá­rosrésztől. Itt 10—15 százalék­kal többet kell fizetni az áruért, amely sokszor silányabb minő­ségű, mint máshol, összehason­líthatatlanul rosszabbak a nége­rek lakásviszonyai, hiányzik az elemi higiénia is. Clevelandban például csak a patkányok éven­te négymillió dollár kárt tesz­nek a négerek otthonaiban. A négerek körében a 70 százalé­kot is eléri a gyermekhalandó­ság. Tíz néger közül legfeljebb egy végzi el a középiskolát. A főiskolákon még kisebb a nége­rek részaránya. A szakképzett­ség hiánya miatt nem kapnak rendesen fizetett munkát, s le­építés esetén az elsők között kerülnek az utcára. Az egyedü­li hely, ahol a négerek viszony­lag egyenjogúak: a csatamező, jelenleg a vietnami hadszíntér. Itt kitüntetést is kaphatnak, otthon azonban csak „piszkos niggerek" maradnak. Radikalizálódás A társadalmi haladás, fel­emelkedés vágya a négerek életét is áthatja. A második világháború óta mind szervezet­tebben állnak csatasorba embe­ri jogaik kivívásáért. 1957 óta évente több akcióval hallatják szavukat, s kívánnak érvényt szerezni jogaiknak. Nem egysé­ges a néger polgárjogi mozga­lom: regionális, csoportérdek és egyházi alapon oszlik meg. A közös cél azonban egyesíti őket. Ma általában mérsékelt és szélsőséges szárnyat külön­böztetünk meg. Az előbbiek mozgalmát rengeteg lelkész ve­zeti, szavuknak súlya van, de az elkeseredés erőszakosságokba torkolló kitörését ők sem tud­ják megakadályozni. Ugyanak­kor ők is hangoztatják, hogy mozgalmuk radikallzálódott, a szavakról mindinkább konkrét tettekre térnek át. Martin Lu­ther King, az „erőszakmentes­ség apostola" mondotta az autó­buszbojkott, az Imádkozó tün­tetések, békemenetek sikerei után: „Eljött az idő, amtkor valóra kell váltani a demokrá­cia ígéretét. Menjetek vissza az északt városok nyomortanyáiba, néger gettóiba — de úgy men­jetek, hogy immár tudjátok: a helyzetet meg lehet és meg kell változtatni." A néger mozgalom másik, ki­sebbségben levő, de kalandor­politikája miatt veszélyes szár­nya a feltétlen erőszak a gyúj­togatás, a rendbontás híve. Ilye­nek a Néger Muzulmánok, va­lamint Stokely Carmtchael, Rap Brown, Ron Karenga köve­tői. Amikor azonban a fehér hatóságok erőszakosságaikkal kiprovokálják az összecsapást, a két tábor hívei között elmo­sódhatnak a különbségek, s a tegnap embert szabadságjogai­ért még békésen tüntető néger holnap már tomboló anarchista lehet. A múlt év tanulságai Az 1967 forró nyaraként em­legetett néger lázadások 126 amerikai városra terjedtek ki. A csatározásokban 117 ember vesztette életét, több mint két­ezer volt a sebesültek és több mint 16 ezer a letartóztatottak száma. A zavargások 160 millió dollár kárt okoztak, s az élet megbénulása következtében ösz­szesen 665 millió dollár kár ér­te Amerikát. Tekintélyes államférfiak fi­gyelmeztettek rá, hogy az idén a tavalyinál is forróbb nyár várható. A hatóságok úgy ké­szültek rá, hogy különleges fegyverzettel látták el a szövet­ségi katonaságot és a nemzeti gárdát, például lángszóróval, az utcakövezetet rendkívül síkossá tevő vegyianyagokkal, a tünte­tőkre permetezett, eltávolítha­tatlan foltot hagyó vegyszerrel, hogy később könnyebb legyen a letartóztatás, helikoptereket bo­csátottak a rendcsinálók sági ségére, hogy hátba támadhassák a zavargókat, páncélosokat he­lyeztek készenlétbe, ezenkívül a lélektani hadviselés fegyver­tárát ls bővítették, például olyan készüléket állíthatnak be, amely vérfagyasztó hangot bo­csát ki és demoralizálóan hat a zavargó tömegre. Ezenkívül kiépítették a spiclirendszert, hogy idejében tájékozódjanak a készülő megmozdulásokról. A Martin Luther King elleni merénylet meggyorsította acz idei forró nyár bekövetkezését. A merényletet követő zavar­gásoknak hat nap alatt 123 vá­rosban 38 halálos áldozata volt, 2300 volt a sebesültek száma és 19 ezer a letartóztatottaké. A kormány 100 ezer fegyverest ve­zényelt kl a rend helyreállításá­ra. Az Igazi nyár nyilván még forróbb lesz. Stokely Carmi­chael hívei még bőszebben kö­vetelik: Black powerl Fekete hatal mat l Ugyanaz a gyilkos kéz oltotta ki King életét, mint Kennedy elnökét. Kennedy meggyilkolá­sa óta a King elleni merénylet Amerika második legnagyobb szégyenfoltja. Akkor, követték el a gyilkosságot, amikor a Johnson kormány vietnami há­borús politikája csődöt mondott, amikor az elnök kénytelen — legalább látszatra — békésebb húrokat pengetni. Amerika bel­ső békéje azonban csak akkor állhat helyre, ha hátat fordít az Imperializmus hagyományos politikájának, tiszteletben tart­ja a népek csorbíthatatlan jo­gait mind külföldön, mint ott­hon, a saját portáján. LÖRINCZ LÁSZLÓ Jarring missziója kudarcba fullad? A PRAVDA IZRAEL MAGATARTÁSARÓL Kairó — Egyiptomi lapvéle­mények szerint Jarring mlsz­sziója végéhez közeledik és a küldetés kudarcát Izrael maga­tartása okozza. A Gum Hurija „Megbukott misszió" címmel azt írja, hogy Jarring küldetése ku­darcba fulladt, de az ENSZ ezt még nem vallja be. Ez a siker­telenség az izraeli—amerikai szövetség tevékenységének az eredménye. Izrael előbb nem vett tudomást a Biztonsági Ta­nács határozatáról, majd eluta­sította azt. Az ENSZ-hez közelálló körök­ben hangsúlyozzák, hogy Izrael tovább fokozza támadásait a Jordánia területén levő állítóla­gos „felforgató akciók" ellen, és fő célja Husszein király rendszerének megbuktatása. A moszkvai Pravda „Szemle­író" aláírással terjedelmes cikk­ben foglalkozik Izrael politiká­jával. „Tel Aviv vezető körei a provokációk útján haladnak to­vább, ami súlyos következmé­nyekkel fog járni" — figyelmez­tet a cikkírói, majd rámutat a Tel Aviv-1 szélsőségesek bruta­litására. A történelem azt is megmu­tatta, hogy minél nagyobb gaz­tettet követnek el az interven­ciósok, annál keményebb és ha­tározottabb a népek válasza. A Szovjetunió síkraszállt és síkraszáll ma is a közel-ke­leti probléma politikai rendezé­séért, s mint a konfliktus kör­zetének közvetlen közelében lé­vő állam teljesíti kötelességét és kötelezettségeit az arab or­szágokkal szemben, támogatja a Biztonsági Tanács által az iz­raeli agresszió ügyében hozott határozatokat. Diáktüntetések NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN ÉS NYUGAT-BERLINBEN Nyugat-Berlin — Hat nyugat­német nagyvárosban és Nyugat­Berlinben tüntető diákok ezrei csaptak össze a rendőrséggel és megostromolták a Springer sajtókonszern épületeit, hogy megakadályozzák a Bild Zei­tung és más lapok megjelené­sét. A diákok azzal vádolják Nyu­gat-Európa legnagyobb lapki­adóját, hogy lapjai — elsősor­ban a négymillió példányszá­mú Bild Zeitung — rágalom­hadjáratot indítottak a diákság ellen és a gyűlölet légkörét terjesztik. Ebben a légkörben követte el szerdán a 23 éves Josef Bakmann merényletét Rudi Dutschke Ifjúsági vezető ellen. Kiesinger kancellár meg­szakította dél-németországi hús­véti szabadságát és sietve visz­szatért Bonnba, hogy nyuga­lomra intse a diákságot. A diákmegmozdulások azonban tovább terjedtek és szombatra virradó éjszaka Münchenre, Essenre és Hannoverre is át­csaptak. Hamburgban valóságos közel­harc folyt a rendőrség és a diákok között. A város polgár­mestere személyesen próbálta nyugalomra inteni a diákokat, akik elbarrikádozták magukat és az Internacionálét énekel­ték. A nyugat-berlini rendőrség bejelentette, hogy a diáktünte­tések során 49 tüntető fiatalt vettek őrizetbe. Az összecsapá­sokban 50 rendőr sebesült meg. A városban a parlamenten kí­vüli ellenzék a városi hatósá­gok tiltó rendelkezése ellené­re és a rendőri önkénnyel da­colva újabb nagyszabású tünte­tésre készül. Diákmegmozdulásokra került sor Amszterdamban, Rómában és Oslóban is. A diáktüntetők több helyen a nyugatnémet kép­viseleti hivatalok előtt tüntet­tek, s Jelszavakat írtak falaik­ra. MÉG MIK NEM KERÜLT KÉZRE KING GYILKOSA Washington — A Missouri ál­lambeli Kansas Cityben, ahová a faji zavargások mostani hul­láma utoljára érkezett el, szom­batra virradólag már negyedik éjszaka tartott a kijárási tila­lom. Az éjjeli órákban ezer rendőr és 300 nemzeti gárdista cirkált az utcákon. Az elmúlt éjszaka nyugodt volt a helyzet, csak szórványos lövöldözések hallattszottak. A rendőrség ösz­szesen 133 embert tartóztatott le ebben a városban. Walter Washington, az ame­rikai főváros néger polgármes­tere elrendelte az egy héttel ezelőtt életbe léptetett kijárá­si tilalom megszüntetését Wa­shingtonban. Továbbra is tilos azonban a fegyverek árusítása, és benzint sem adnak el kan­nákban. Chicagóban is annyira, javult a helyzet, hogy kivonták a városból azt az 5000 katonát, akiket a múlt hét végén vezé­nyeltek ide a néger megmozdu­lások elfojtására. A Martin Luther King gyilko­sának kézrekerítésére indított országos méretű hajtóvadászat mindeddig nem járt lényeges eredménnyel. A rendőrség most egy Eric Starvo Galt nevű 36 éves munkanélküli, az egyik kereskedelmi hajó volt tengeré­sze után nyomoz, akiről megál­lapították, hogy a röviddel az­előtt Atlantában lefoglalt fehér Ford „Mustang" típusú autó tu­lajdonosa. Korábban szemtanúk azt állították, hogy a Nobel-dí­jas polgárjogi vezető gyilkosa egy ilyen márkájú kocsiban menekült el a tett színhelyéről/ A „Fekete hatalom" néger mozgalom vezetője, Stokely Carmichael pénteken sajtóérte­kezleten foglalkozott King meg­gyilkolásával és a gyilkosság nyomán a néger mozgalmakban kialakult helyzettel. „A fehér Amerika súlyos hibát vétett, amikor King lelkészt gyilkolta meg. Helyesebben járt volna el, ha engem ölt volna meg vagy Rap Brownt. Akkor elmondhatta volna, hogy aki karddal támad, kard által vész el. Így semmi mentsége nincs dr. King meg­gyilkolására, aki mindenkor a szeretetet, a könyörületet és a megbocsátást prédikálta." Carmichael kizárólag néger újságíróknak tartott sajtóérte­kezletén hangsúlyozta, hogy King meggyilkolása „hatalmas egyesítő erő lesz a néger nép számára", és a néger aktivisták száma tovább fog növekedni. Végül kijelentette, meg van ró­la győződve, hogy Martin Lu­ther King összeesküvés áldoza­ta lett. BONNI VÉLEMÉNY a csehszlovák kormány kiadatási jegyzékével kapcsolatban Bonn — A bonni külügymi­nisztérium szóvivője tegnap a következő megjegyzést fűzte ah­hoz a CTK által pénteken nyil­vánosságra hozott jegyzékhez, amelyben a csehszlovák kor­mány a háborús bűnös Karma­sin és Ďurčanský kiadását kér­te: A külügyminisztérium eddig nem kapta meg a háborús bű­nösökre vonatkozó csehszlovák jegyzéket, s ezért a szövetségi kormány még nem helyezked­hetett vele kapcsolatban állás­pontra. Rhodesiai csendélet, avagy Smith a függetlenség útján. SVÉDORSZÁG, Norvégia, Dá­nia és Finnország miniszterel­nökei és külügyminiszterei áp­rilis végén megvitatják, hogy e négy skandináv ország mi­ként erősítse az Európai Közös Piaccal szembeni pozícióját. SINGAPORE-BAN befejező­dött a délkelet-ázsiai országok gazdasági fejlesztésének fel­lendítésével foglalkozó 3. mi­niszteri értekezlet, amelyen Japán, Indonézia, Malaysia, Sin­gapore, Laosz, Thaiföld, a Fü­löp-szigetek és Dél-Vietnam küldöttei vettek részt. A kon­ferencián megfigyelőkkel kép­viseltette magát India, Kam­bodzsa, Pakisztán és Öj-Zéland. A JOURNAL DO BRASIL szom­baton egy amerikai misszioná­rius leleplezései alapján közöl újabb részleteket a brazíliai indiánok ellen elkövetett bűn­tettekről. A misszionárius sze­rint Mato Brosso államban a farmerek mérgezett étellel Ir­tották az Indiánokat, hogy ki­sajátíthassák földjeiket. „ILLEGÁLIS GYŰLÉSEK" miatt számos személyt tartóz­tattak le Djakartában, köztük a volt sportügyi miniszter fiát, azzal a váddal, hogy Sukarnót ismét hatalomra akarták jut­tatni. A SZOCIALISTA CENTRUM, amely 1967-ben alakult Frank­furtban 36 baloldali csoportból, nyílt levélben követelte Benda nyugatnémet belügyminiszter­től a Német Kommunista Párt újbóli engedélyezését. HATVAN SZEMÉLY sebesült meg pénteken hatezer tüntető és kétezer rendőr összetűzése során Okínawában, a kadenal amerikai támaszpont bejáratá­nál. A tüntetők a B-52-es bom­bázók Jelenléte ellen tiltakoz­tak. A diákok tüntetéséhez Ka­dena lakossága ls csatlakozott. GIOVANNI DE LORENZO tá­bornokot, az olasz hadsereg volt vezérkari főnökét, aki a májusi törvényhozói választá­sokon a Monarchlsta Párt lis­táján indult volna, felfüggesz­tették a hadügyminisztérium­ban betöltött tisztsége alól, mert politikai propagandát folytatott a hadseregen belül. Mint ismeretes, korábban saj­tőjelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Lorenzo tábor­nok 1964-ben katonai állam­csínyt szervezett, s az ügyben még folyik a vizsgálat. TITO jugoszláv elnök szom­baton Kyotóba, Japán volt fő­városába látogatott, és megte­kintette a császári palotát. Tito vasárnap tér vissza a Japán fővárosba. AZ AIR FRANCÉ francia ál­lami légitársaság valamennyi Franciaországból Induló Jára­tát lemondotta húsvétvasárnap­ra és hétfőre a hajózó-műsze­részek 48 órás sztrájkja követ­vetkeztében. A sztrájkot azért határozták el, mert a társaság nem hajlandó újabb felvételek­kel növelni létszámukat. A SZÖULI FELLEBBVITELI bíróság szombaton hozta meg ítéletét a kémkedés vádjával 22 dél-koreai értelmiségi ellen Indított perben. A bíróság há­rom vádlottat halálra, egyet életfogytiglani börtönre ítélt. A vádlottak ügyében végső fo­kon a legfelső bíróság dönt. U THANT ENSZ-főtitkár teg­napra virradó éjjel befejezte európai látogatását, és vissza­utazott New Yorkba. AZ SZKP KÜLDÖTTSÉGE, amelynek a Guadeloupe-l Kom­munista Párt IV. kongreszusá­ra kellett volna utaznia, az ot­tani hatóságoktól nem kapott beutazási engedélyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom