Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-14 / 104. szám, vasárnap

Ä magyar nemzetiség kérdésének demokratikus megoldása A CSEMADOK baracskai helyi szervezete Teljes egészében támogatjuk a CSKP KB és az SZLKP januári ülésének határozatait, valamint a CSEMADOK dokumentumát. Javasoljuk a választások elhalasztását és azt olyan személyek kerüljenek a képviselői tisztségekbe, akik azt érdemeik, képességeik és képesítésük szerint meg is érdemlik. Javasoljuk a nemzetiségi kulcs szerinti arány szigorú betartását mind a választott, mind a végrehajtő szervekben. A nemzetiségi kérdésben kompromisszumos megoldást nem fogadhatunk el. Követeljük, hogy a Jövőben a CSEMADOK ne csak kulturális, hanem érdekvédelmi szervezet legyen mind politikai, mind gazdasági téren. Biztosítani kell a kétnyelvűség betartását írásban és szóban. Mivel 1945-ben községünk nevét a magyar nemzetiségű lakosság megkérdezése nélkül változtatták meg Baracskáról Bardoňovóra, kérjük a falu nevének visszaállítását a forradalmi múltú Baracskára. Ezt már 1965-ben is kérelmeztük, de az Illetékesek akkor válaszra sem méltattak bennünket. Hangsúlyozottan támogatjuk a CSEMADOK Központi Bizottságának a magyar járások megalakítására vonatkozó javaslatát. A tantervek átdolgozásával meg kell oldani a magyar iskolákban a hazai történelem tanítása mellett a magyar nemzet történelmének tanítását. Továbbá javasoljuk, hogy a szlovák iskolák tantervében is helyet kapjon az Itt élő nemzetiségek kultúrájának oktatása, javasoljuk, hogy a CSEMADOK az írószövetség, az újságírók, a főiskolások stb., ne külön-külön, hanem együttesen lépjenek fel a magyarság érdekélnek képviseletében, jogainkat az alkotmány biztosítVarga Ferenc, Lelesz Mi, leleszi öreg kommunisták, olvassuk az Oj Szóban, hogy végre megindult a tisztogatási folyamat, a vezető helyeken meg nem felelő személyek eltávolítására. Hogy nekünk, magyar kommunistáknak is lesz beleszólásunk, ha látjuk, hogy egyes személyek nem úgy dolgoznak a felsőbb szervekben, mint ahogy kellene, meg is kritizálhatjuk őket. Sajnos eddig nem Így volt. Ha valamelyik munkás megmondta az igazat, vagy elbocsátották a munkából, vagy olyan beosztásba helyezték, ahol kevesebbet kereshetett. De megtörtént az is, hogy börtönnel fenyegették. Igen rosszul esett nekünk, magyar kommunistáknak, hogy 1946-ban azért, mert magyarok vagyunk, kizártak a kommunista pártból. Pedig mi magyar kommunisták bebizonyítottuk a kapitalista Csehszlovákiában, hogy tudunk harcolni. Egy járásban sem volt annyi sztrájk és tüntető gyűlés, mint a volt királyhelmeci járásban, főleg Leleszen. Nem volt olyan sztrájk vagy harc a nagyobb darab kenyérért, amelyből a leleszi kommunisták kimaradtak volna. Azért esett rosszul, hogy bennünket a pártból kizártak. Bár, tudtuk mi azt, hogy ez csak átmeneti lehet, mert nemzeti kommunizmust nem ismertünk, csak nemzetközit. Most reméljük, hogy ez a tisztogatási folyamat lassan lekerül egészen a helyi nemzeti bizottságokig s hogy minden vezetőhelyet becsületes kommunisták és pártonkívüliek töltenek majd be. Mi öreg kommunisták Ígérjük, hogy a párt központi bizottságának határozatait maradéktalanul teljesíteni fogjuk s mindent elkövetünk, hogy a párt újra visszaszerezze a nép bizalmát. A CSEMADOK kúntapolcai helyi szervezete Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy föderációs alapon rendezzék a csehek és szlovákok viszonyát. Ezzel egyidőben teljes egyenjogúságot követelünk minden itt élő nemzetiségnek is. Helyeseljük a rozsnyói járás elválasztását a volt rőcei járástól. Kérjük azoknak a járási és községi funkcionáriusoknak a leváltását, akiknek részük volt a hibák elkövetésében. Követeljük a kétRendezzük i •• •• kozos dolgainkat OLVASÓINK VÁLASZAI A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATÁRA nyelvűség szigorú betartását. Javasoljuk olyan lap megindítását, amely közelebb hozná egymáshoz a munkásságot és az értelmiséget. Hiányoljuk, hogy a szlovák sajtó és rádió nem foglalkozik a nemzetiségek problémáival. Kérjük, járásunkban létesítsenek magyar tanonciskolát, a magyar iskolákat válasszák külön a szlovák iskoláktól és a többi iskolákhoz hasonlóan szereljük fel segédeszközökkel. Több szakközépiskolát kérünk, ahol magyar pedagógusok tanítsanak. Községünkben követeljük a magyar óvoda megnyitását és kérjük a Gömöri Hajnal című újság újbóli megjelentetését. A CSEMADOK ipolypásztói helyi szervezete Helyénvalónak tartanánk, ha a rádió magyar adását bővítenék és lehetőséget adnának arra, hogy a televízió műsorában legalább a híreket magyar nyelven is közölnék, mivel a tapasztalat azt mutatja, hazánk magyar lakossága tájékozottabb Magyarország belpolitikai életéről, mint a hazai viszonyokról. Ennek kapcsán kérjük a Csehszlovák Rádió és Televízió vételi viszonyainak megjavítását vidékünkön is. Megnyugtató lenne számunkra, ha a nemzetiségek problémáival a cseh és szlovák sajtó is foglalkozna. A CSEMADOK feledi helyi szervezete Párttagok és pártonkívüliek javasoljuk és követeljük legyen községünkben magyar tannyelvű óvoda is, mivel a jelenlegi óvodában a gyermekek zöme magyar. A hivatalokban és intézményekben szóban és írásban be kell tartani a kétnyelvűséget. A nemzeti bizottságokban megfelelő százalékban legyenek képviselve községünk magyar polgárai. A nemzeti bizottságokba olyan egyéneket javasoljanak, akik egyetértenek a párt januári határozataival és a CSEMADOK dokumentumával. A felelős gazdasági intézmények élére rátermett szakembereket állítsanak, akik megfelelő gazdasági végzettséggel rendelkeznek és következetesen teljesítik népünk többségének akaratát. Kérjük községünk nevének megváltoztatását. Legyen újra Feledince, ami megfelel a magyar fordításnak is (Feled). Kérjük ezt azért, mert 1947-ben a közigazgatási szervek bürokratikus módon a nép akaratát semmibevéve változtatták meg a község nevét. Az utcák nevét magyarul is tüntessék fel. A kultúrotthon vezetését olyan egyénre bízzák, aki egyformán törődik a szlovák és a magyar kultúra fejlesztésével. Községünk környékén kérjük ipari üzem vagy fióküzem létesítését, s azt, hogy községünk az esetleges területi átszervezés során olyan járáshoz tartozzon, amely túlnyomórészt magyar községekből alakul meg. A CSEMADOK bodvavendégi helyi szervezete Egyetértünk a CSEMADOK Központi Bizottságának nyilatkozatával s a magunk részéről követeljük, legyen magyar nemzetiségű képviselőnk megfelelő arányszámban a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve a Szlovák Nemzeti Tanácsig és a Nemzetgyűlésig. A vegyesen lakott területeken tartsák be a kétnyelvűséget szóban és írásban. A cégtáblák és hirdetmények ls kétnyelvűek legyenek, az utca és községneveket állítsák vissza. Külön kell választani a súrlódások elkerülése érdekében a magyar iskolákat a szlovák Iskoláktól. A kassai járásban indokolatlanul megszüntetett magyar iskolákat újból meg kell nyitni (Szádudvarnok, Somodi, Makranc, Csécs stb.J. A CSEMADOK komáromi járási bizottsága A magunk, valamint járásunk 4871 CSEMADOK-tagja és 75 000 magyar nemzetiségű polgára érdekképviseletében kijelentjük: szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk legutóbbi határozatai hazánk felvirágzását s az emberek életének kiteljesedését és javát szolgálják. Egyhangúlag egyetértünk a CSEMADOK javaslataival s messzemenően támogatjuk. Javasoljuk, váltsák valóra a CSEMADOK és az írószövetség magyar szekciójának a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatait. A Kassai Kormányprogramból töröljék a csehszlovákiai magyarság jogfosztottságáról szóló részt, hatálytalanítsák az 1945 után a magyar dolgozókkal szemben alkalmazott reszlovakizációs intézkedéseket; erkölcsileg és anyagilag rehabilitálják a jogtalanul meghurcolt magyar dolgozókat. Pártunk és államunk vezető személyiségei fejtsék kl elképzeléseiket az itt élő magyarság jövőbeni jogi helyzetéről, és azt hozzák nyilvánosságra. A nemzeti bizottsági választások során szükségesnek tartjuk olyan intézkedések foganatosítását, amelyek tekintetbe vennék a tényleges nemzetiségi kulcsarányt mind a képviselők, mind a tisztségek elosztása szempontjából. Javasoljuk a választási törvények és rendeletek szigorú ellenőrzését és betartását. Tekintettel a magyar tannyelvű iskolák sajátos problémáira létesítsenek a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a megalakuló új államhatalmi szervek keretében magyar nemzetiségi osztályokat, amelyek biztosítanák a magyar tannyelvű iskolák önálló irányítását. Hasonló megoldást javaslunk a magyar kulturális ügyek irányításában is. A lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően létesítsenek bölcsődéket és óvodákat. Helyezzék külön Igazgatás alá az általános tanonciskolát és a komáromi hajógyár mellett működő iparitanuló-intézet magyar tagozatát. Tekintettel Komárom vidékének nemzetiségi összetételére, kulturális, történelmi és haladó politikai hagyományaira, javasoljuk, hogy ezt a várost a Csehszovákiában élő magyarság kultúrközpontjává építsék ki. Ennek érdekében indokoltnak látszik a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának Komáromba való áthelyezése, javasoljuk a Duna menti Múzeum kibővítését, és a,z itt élő magyarság központi múzeumává való átalakítását, amelynek a volt Jókai Egyesület képtára is részét képezné. Ezért kérjük a képtár anyagát mielőbb származtassák vissza Komáromba. Javasoljuk, hogy a MATESZ minél előbb állandó épületet kapjon Komáromban. Javasoljuk továbbá egy új országos magyar napilap megindítását s azt, hogy annak szerkesztősége Komáromban székeljen. Állásfoglalásunk és e határozatban foglalt javaslataink célja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban teljessé tegyük a demokráciát, mert meggyőződésünk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos rendezése a demokrácia egyik próbaköve országunkban. A CSEMADOK marcelházai helyi szervezete Helyi szervezetünk tagsága, párttagok és pártonkívüliek, valamint községünk értelmiségi dolgozói javasoljuk, hogy vizsgálják felül a magyar oktatásügy rendszerét és tegyék lehetővé, hogy megfeleljen a modern kulturális igényeknek és a kibontakozó fejlődés feltételeinek. Ha figyelembe vesszük a megművelt földterület százalékszerű megoszlását, annak egyharmadát magyar paraszt műveli. Jogosnak tartjuk tehát, A nyugat-szlovák&ai kerület néhány időszerű problémájáról A NYUGAT SZLOVÁKIAI KERÜLET ebben az évben először készíti el akcióprogramját Bratislava, Szlovákia fővárosa nélkül, amely önálló szerepet kapott. Annak következtében, hogy Bratislava közvetlen a kormány fennhatósága alá került, változik a kerület helyzete is. A nyugat-szlovákiai kerület lakosságának aránya Bratislava kiválásával 2 százalékkal csökken és az ország lakosságának 10.8 százalékát képezi. Legtöbb lakos él a trnavai járásban (a kerület lakosságának 12.9 százaléka), a nyitrai járásban (12,2), legkevesebb a dunaszerdahelyi (5,7) és a komáromi járásban (6,9). A kerület részaránya az ország ipari termelésében 8,7 százalékról 5,9 százalékra csökken. Nagyon leromlanak a vízgazdálkodás mutatói. A lakosság 29.7 százaléka helyett csak 18,5 százaléka lesz rákapcsolva a vízvezeték-hálózatra, s 21,8 százaléka helyett mindössze 11,3 százaléka a csatornahálózatra. Az 1966-ban kimutatott havi átlagkereset 40 koronával csökken. Bratislava elválasztásával a többi ágazatban (mezőgazdaság, közlekedés, helyi építőipar stb. J nincs lényeges változás. Általában megállapítható, hogy a kerületben a Járások gazdaságfejlettségének aránytalansága még jobban kiütközik, ami még sürgetőbbé teszi a lakosság gazdasági tevékenységének fokozását. A KNB szervei eddig is arra törekedtek, hogy jobban kihasználják a természeti, gazdasági adottságokat, fokozzák, részarányát a nemzeti jövedelem megtermelésében és felhasználásában. Ennek eredménye abban mutatkozott meg, hogy a kerület jellege megváltozott, agrárterületből Ipari-mezőgazsági terület lett. 1967-ben a dolgozók létszáma 546 650 főt tett ki, ebből a mezőgazdaságban 179 ezer ember dolgozott (beleértve a magángazdálkodókat is). A kerület jó eredményeket ért el a mezőgazdaságban ls. A mezőgazdasági termelés 1/6-a az országos és több mint 50 százaléka a szlovákiai mezőgazdasági termelésnek. MINDEZEN EREDMÉNYEK ELLENÉRE nem használjuk ki kellőképpen a kerület természeti és gazdasági feltételeit. Legnagyobb tartalékok rejlenek a munkaerőforrásban a kerület fejletlenebb déli járásaiban. A gazdasági és a kulturális fejlődés ezekben a járásokban bár jelentős, de távolról sem kielégítő. Kétségtelen, hogy a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban javult a társadalmi fogyasztás: jobb a lakáshelyzet, némi javulás tapasztalható a vízellátásban, a közúti hálózatban és a szolgáltatásokban. A dunaszerdahelyi járásban 1960ban még nem volt vízvezeték, 1967-ben a lakosság 6,6 százalékának vízellátását vízvezeték biztosítja. A Duna-akció keretében 44 artézi kutat fúrnak hidroglóbusszal, amelyekre fokozatosan rákapcsolják a lakosság vízellátását. A portalanított utak hossza az állami közútak 78,4 százalékát teszi (1960-ban 19,2 százalékát képezte). 1967-ben a 3—5 éves gyermekek 57,2 százaléka óvodai ellátásban részesült (1960-ban 41.8 százaléka). 1967-ben az alapiskolákban a tanulók 22,6 százaléka tanult két váltásban. 1960-ban 29,7 százaléka. A kerület e legelmaradottabb Járásában a lakosság gazdasági aktivitása messze elmarad a népgazdaság lehetőségei és szükségletei mögött. 1967ben a munkaképes lakosság mindössze 62,1 százaléka volt alkalmazásban, az iparban 100 lakosból 3 (a kerületben átlagban 10,6) ember dolgozott. A foglalkoztatottság növelése csak a mezőgazdasági termelés fejlesztésével lehetetlen. Ellenkezőleg, a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozása még rontja a helyzetet. A kerületi szervek a helyzet javítására törekednek, elsősorban a helyi források hasznosításával. Bővítettük a helyi ipar kapacitásait. Ezenkívül a nagymegyeri Ravakóban néhány száz embernek biztosítottunk munkalehetőséget, hasonlóképpen Ipolyságon és Zselízen. Megmutatkozott azonban, hogy az ilyen részlogintézkedések alapvetően nem biztosítják e területek természeti és gazdasági adottságainak hasznosítását. Ezenkívül e területek gazdasági elmaradottsága komoly politikai ügy, amelynek megoldását nem lehet tovább halasztani. A vezérigazgatóságok és vállalatok nem nyilvánítanak valami nagy érdeklődést az Iránt, hogy a kevésbé fejlett területeken beruházzanak, annak ellenére, hogy 40— 50 százalékos dotációra számíthatnának. Az Állami Tervb ság a vállalatok elképzelé direktív módon nem avatkozhat bele. A tervező, építőipari kapacitások, beruházási limitek 1970-ig el vannak osztva. AZ EDDIGI FEJLŰDÉS azt bizonyítja, hogy nem jártak el mindig átgondoltan, átfogóan és következetesen, nem értékelték kellőképpen az alulról jövő kezdeményezést. Ezért az utóbbi időben a CSKP Központi Bizottsága elveivel összhangban követeljük az illető gazdasági és központi szervektől e területek fejlesztésének alapvető megoldását. Az eddigi tárgyalások eredményei alapján valószínűnek látszik, hogy a somorjai vegyipari kombinát építéséhez előbb, még 1969-ban hozzáfognak, hasonlóképpen a Tesla üzemének építéséhez Dunaszerdahelyen és Érsekújvárott hengergörgős csapágy üzem .^ií^ téséhez Gútán stb. A tyéni Tesla dolgozói péí alapján sikerül leküzdeni egyes gazdasági vezetők aggályait a fejletlenebb területekkel szemben, hogy itt olyan emberekről van szó, akiknek nincsenek tapasztalataik az iparból. A meglévő és az építendő üzemek szükségletei megkívánják, hogy elektrotechnikai középiskolát létesítsünk Érsekújvárott. Dunaszerdahelyen közgazdasági középiskola létesítésére számítunk. A komáromi gépipari középiskolát nyolc osztállyal bővítjük. Érsekújvárott önálló közgazdasági iskola létesül a szolgáltatások számára. Ezekben az iskolákban, ahogyan a szükség megkívánja, magyar osztályok is lesznek. Kerületünk dolgozóiban sok a munkakedv, a kezdeményezés. A gazdasági és állami szervek részéről halálos vétek lenne, ha az emberek politikai és munkaaktivitását nem fejlesztenénk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gazdasági és a központi tervező szervekkel együttműködve az elmaradott területek gazdaságfejlesztésével emeljük a kerület szerepét az ország gazdaságában. Dr. ĽUDOVÍT VAŠKOVlC a nyugat-szlovákiai KNB alelnöke nenhogy magyar nyelvű mezőgazdasági főiskola létesüljön. Kívánjuk, hogy a szakközépiskolák olyan kapacitással álljanak a magyar ifjúság rendelkezésére, amely megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. Egyes szakmákban, szakágazatokban nincs magyar tanonciskola Járásunkban. A hivatalos iratokon és okmányokon ne forduljon elő az ősi hangzású vezetéknevek eltorzítása (Čaba, Sabó, Nad, Cőry stb.J. A munkaerőtartalékok felhasználása érdekében szükségesnek tartjuk környékünkön a helyi adottságoknak megfelelő ipari létesítmény felépítését. A tájékoztatás megjavítása érdekében még egy magyar napilap megindítását Javasoljuk. Javaslataink megfogalmazásakor az a cél vezetett bennünket, hogy szlovák polgártársainkkal testvéri megértésben munkálkodva elmélyíthessük a szocialista hazafiság szellemét és a jövőben igazi, teljes értékű polgárai lehessünk hazánknak. 1968. IV. 1.