Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-14 / 104. szám, vasárnap

Ä magyar nemzetiség kérdésének demokratikus megoldása A CSEMADOK baracskai helyi szervezete Teljes egészében támogatjuk a CSKP KB és az SZLKP ja­nuári ülésének határozatait, valamint a CSEMADOK doku­mentumát. Javasoljuk a válasz­tások elhalasztását és azt olyan személyek kerüljenek a képviselői tisztségekbe, akik azt érdemeik, képességeik és képesítésük szerint meg is ér­demlik. Javasoljuk a nemzetisé­gi kulcs szerinti arány szigorú betartását mind a választott, mind a végrehajtő szervekben. A nemzetiségi kérdésben kom­promisszumos megoldást nem fogadhatunk el. Követeljük, hogy a Jövőben a CSEMADOK ne csak kulturális, hanem ér­dekvédelmi szervezet legyen mind politikai, mind gazdasági téren. Biztosítani kell a két­nyelvűség betartását írásban és szóban. Mivel 1945-ben közsé­günk nevét a magyar nemzeti­ségű lakosság megkérdezése nélkül változtatták meg Baracs­káról Bardoňovóra, kérjük a fa­lu nevének visszaállítását a forradalmi múltú Baracskára. Ezt már 1965-ben is kérelmez­tük, de az Illetékesek akkor válaszra sem méltattak ben­nünket. Hangsúlyozottan támo­gatjuk a CSEMADOK Központi Bizottságának a magyar járá­sok megalakítására vonatkozó javaslatát. A tantervek átdolgo­zásával meg kell oldani a ma­gyar iskolákban a hazai törté­nelem tanítása mellett a ma­gyar nemzet történelmének ta­nítását. Továbbá javasoljuk, hogy a szlovák iskolák tanter­vében is helyet kapjon az Itt élő nemzetiségek kultúrájának oktatása, javasoljuk, hogy a CSEMADOK az írószövetség, az újságírók, a főiskolások stb., ne külön-külön, hanem együt­tesen lépjenek fel a magyarság érdekélnek képviseletében, jo­gainkat az alkotmány biztosít­Varga Ferenc, Lelesz Mi, leleszi öreg kommunis­ták, olvassuk az Oj Szóban, hogy végre megindult a tiszto­gatási folyamat, a vezető he­lyeken meg nem felelő szemé­lyek eltávolítására. Hogy ne­künk, magyar kommunistáknak is lesz beleszólásunk, ha lát­juk, hogy egyes személyek nem úgy dolgoznak a felsőbb szer­vekben, mint ahogy kellene, meg is kritizálhatjuk őket. Saj­nos eddig nem Így volt. Ha va­lamelyik munkás megmondta az igazat, vagy elbocsátották a munkából, vagy olyan beosz­tásba helyezték, ahol keveseb­bet kereshetett. De megtörtént az is, hogy börtönnel fenyeget­ték. Igen rosszul esett nekünk, magyar kommunistáknak, hogy 1946-ban azért, mert magyarok vagyunk, kizártak a kommunis­ta pártból. Pedig mi magyar kommunisták bebizonyítottuk a kapitalista Csehszlovákiában, hogy tudunk harcolni. Egy já­rásban sem volt annyi sztrájk és tüntető gyűlés, mint a volt királyhelmeci járásban, főleg Leleszen. Nem volt olyan sztrájk vagy harc a nagyobb darab kenyérért, amelyből a le­leszi kommunisták kimaradtak volna. Azért esett rosszul, hogy bennünket a pártból kizártak. Bár, tudtuk mi azt, hogy ez csak átmeneti lehet, mert nem­zeti kommunizmust nem ismer­tünk, csak nemzetközit. Most reméljük, hogy ez a tisztoga­tási folyamat lassan lekerül egészen a helyi nemzeti bizott­ságokig s hogy minden vezető­helyet becsületes kommunisták és pártonkívüliek töltenek majd be. Mi öreg kommunisták Ígérjük, hogy a párt központi bizottságának határozatait ma­radéktalanul teljesíteni fogjuk s mindent elkövetünk, hogy a párt újra visszaszerezze a nép bizalmát. A CSEMADOK kúntapolcai helyi szervezete Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy föderációs alapon rendezzék a csehek és szlová­kok viszonyát. Ezzel egyidőben teljes egyenjogúságot követe­lünk minden itt élő nemzeti­ségnek is. Helyeseljük a rozs­nyói járás elválasztását a volt rőcei járástól. Kérjük azoknak a járási és községi funkcioná­riusoknak a leváltását, akik­nek részük volt a hibák elkö­vetésében. Követeljük a két­Rendezzük i •• •• kozos dolgainkat OLVASÓINK VÁLASZAI A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATÁRA nyelvűség szigorú betartását. Javasoljuk olyan lap megindítá­sát, amely közelebb hozná egy­máshoz a munkásságot és az értelmiséget. Hiányoljuk, hogy a szlovák sajtó és rádió nem foglalkozik a nemzetiségek problémáival. Kérjük, járásunkban létesít­senek magyar tanonciskolát, a magyar iskolákat válasszák kü­lön a szlovák iskoláktól és a többi iskolákhoz hasonlóan szereljük fel segédeszközökkel. Több szakközépiskolát kérünk, ahol magyar pedagógusok ta­nítsanak. Községünkben köve­teljük a magyar óvoda meg­nyitását és kérjük a Gömöri Hajnal című újság újbóli meg­jelentetését. A CSEMADOK ipolypásztói helyi szervezete Helyénvalónak tartanánk, ha a rádió magyar adását bővíte­nék és lehetőséget adnának ar­ra, hogy a televízió műsorá­ban legalább a híreket ma­gyar nyelven is közölnék, mi­vel a tapasztalat azt mutatja, hazánk magyar lakossága tájé­kozottabb Magyarország belpo­litikai életéről, mint a hazai viszonyokról. Ennek kapcsán kérjük a Csehszlovák Rádió és Televízió vételi viszonyainak megjavítását vidékünkön is. Megnyugtató lenne számunkra, ha a nemzetiségek problémái­val a cseh és szlovák sajtó is foglalkozna. A CSEMADOK feledi helyi szervezete Párttagok és pártonkívüliek javasoljuk és követeljük le­gyen községünkben magyar tannyelvű óvoda is, mivel a je­lenlegi óvodában a gyermekek zöme magyar. A hivatalokban és intézményekben szóban és írásban be kell tartani a két­nyelvűséget. A nemzeti bizott­ságokban megfelelő százalék­ban legyenek képviselve köz­ségünk magyar polgárai. A nemzeti bizottságokba olyan egyéneket javasoljanak, akik egyetértenek a párt januári ha­tározataival és a CSEMADOK dokumentumával. A felelős gazdasági intézmények élére rátermett szakembereket állít­sanak, akik megfelelő gazdasá­gi végzettséggel rendelkeznek és következetesen teljesítik né­pünk többségének akaratát. Kérjük községünk nevének megváltoztatását. Legyen újra Feledince, ami megfelel a ma­gyar fordításnak is (Feled). Kérjük ezt azért, mert 1947-ben a közigazgatási szervek bürok­ratikus módon a nép akaratát semmibevéve változtatták meg a község nevét. Az utcák nevét magyarul is tüntessék fel. A kultúrotthon vezetését olyan egyénre bízzák, aki egyformán törődik a szlovák és a magyar kultúra fejlesztésével. Községünk környékén kérjük ipari üzem vagy fióküzem lé­tesítését, s azt, hogy közsé­günk az esetleges területi átszervezés során olyan já­ráshoz tartozzon, amely túlnyo­mórészt magyar községekből alakul meg. A CSEMADOK bodvaven­dégi helyi szervezete Egyetértünk a CSEMADOK Központi Bizottságának nyilat­kozatával s a magunk részéről követeljük, legyen magyar nemzetiségű képviselőnk meg­felelő arányszámban a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve a Szlovák Nemzeti Tanácsig és a Nemzetgyűlésig. A vegyesen lakott területeken tartsák be a kétnyelvűséget szóban és írás­ban. A cégtáblák és hirdetmé­nyek ls kétnyelvűek legyenek, az utca és községneveket állít­sák vissza. Külön kell válasz­tani a súrlódások elkerülése érdekében a magyar iskolákat a szlovák Iskoláktól. A kassai járásban indokolatlanul meg­szüntetett magyar iskolákat új­ból meg kell nyitni (Szádud­varnok, Somodi, Makranc, Csécs stb.J. A CSEMADOK komáromi járási bizottsága A magunk, valamint járá­sunk 4871 CSEMADOK-tagja és 75 000 magyar nemzetiségű polgára érdekképviseletében ki­jelentjük: szilárd meggyőződé­sünk, hogy pártunk legutóbbi határozatai hazánk felvirágzá­sát s az emberek életének ki­teljesedését és javát szolgál­ják. Egyhangúlag egyetértünk a CSEMADOK javaslataival s messzemenően támogatjuk. Ja­vasoljuk, váltsák valóra a CSE­MADOK és az írószövetség ma­gyar szekciójának a nemzeti­ségi kérdés megoldására vo­natkozó javaslatait. A Kassai Kormányprogramból töröljék a csehszlovákiai magyarság jog­fosztottságáról szóló részt, ha­tálytalanítsák az 1945 után a magyar dolgozókkal szemben alkalmazott reszlovakizációs intézkedéseket; erkölcsileg és anyagilag rehabilitálják a jog­talanul meghurcolt magyar dol­gozókat. Pártunk és államunk vezető személyiségei fejtsék kl elképzeléseiket az itt élő ma­gyarság jövőbeni jogi helyze­téről, és azt hozzák nyilvános­ságra. A nemzeti bizottsági vá­lasztások során szükségesnek tartjuk olyan intézkedések fo­ganatosítását, amelyek tekin­tetbe vennék a tényleges nem­zetiségi kulcsarányt mind a képviselők, mind a tisztségek elosztása szempontjából. Java­soljuk a választási törvények és rendeletek szigorú ellenőr­zését és betartását. Tekintettel a magyar tan­nyelvű iskolák sajátos problé­máira létesítsenek a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a megalakuló új ál­lamhatalmi szervek keretében magyar nemzetiségi osztályo­kat, amelyek biztosítanák a magyar tannyelvű iskolák ön­álló irányítását. Hasonló meg­oldást javaslunk a magyar kul­turális ügyek irányításában is. A lakosság nemzetiségi össze­tételének megfelelően létesít­senek bölcsődéket és óvodákat. Helyezzék külön Igazgatás alá az általános tanonciskolát és a komáromi hajógyár mellett mű­ködő iparitanuló-intézet ma­gyar tagozatát. Tekintettel Ko­márom vidékének nemzetiségi összetételére, kulturális, törté­nelmi és haladó politikai ha­gyományaira, javasoljuk, hogy ezt a várost a Csehszovákiában élő magyarság kultúrközpontjá­vá építsék ki. Ennek érdekében indokoltnak látszik a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának Komáromba való áthelyezése, javasoljuk a Duna menti Múzeum kibővítését, és a,z itt élő magyarság központi múzeumává való átalakítását, amelynek a volt Jókai Egyesü­let képtára is részét képezné. Ezért kérjük a képtár anyagát mielőbb származtassák vissza Komáromba. Javasoljuk, hogy a MATESZ minél előbb állandó épületet kapjon Komáromban. Javasoljuk továbbá egy új or­szágos magyar napilap megin­dítását s azt, hogy annak szer­kesztősége Komáromban szé­keljen. Állásfoglalásunk és e határozatban foglalt javasla­taink célja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tel­jessé tegyük a demokráciát, mert meggyőződésünk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos rendezése a demokrácia egyik próbaköve országunkban. A CSEMADOK marcelházai helyi szervezete Helyi szervezetünk tagsága, párttagok és pártonkívüliek, va­lamint községünk értelmiségi dolgozói javasoljuk, hogy vizs­gálják felül a magyar oktatás­ügy rendszerét és tegyék lehe­tővé, hogy megfeleljen a mo­dern kulturális igényeknek és a kibontakozó fejlődés feltéte­leinek. Ha figyelembe vesszük a megművelt földterület szá­zalékszerű megoszlását, annak egyharmadát magyar paraszt műveli. Jogosnak tartjuk tehát, A nyugat-szlovák&ai kerület néhány időszerű problémájáról A NYUGAT SZLOVÁKIAI KE­RÜLET ebben az évben először készíti el akcióprogramját Bra­tislava, Szlovákia fővárosa nél­kül, amely önálló szerepet ka­pott. Annak következtében, hogy Bratislava közvetlen a kormány fennhatósága alá ke­rült, változik a kerület helyze­te is. A nyugat-szlovákiai kerület lakosságának aránya Bratislava kiválásával 2 százalékkal csök­ken és az ország lakosságának 10.8 százalékát képezi. Leg­több lakos él a trnavai já­rásban (a kerület lakosságának 12.9 százaléka), a nyitrai járás­ban (12,2), legkevesebb a du­naszerdahelyi (5,7) és a komá­romi járásban (6,9). A kerület részaránya az or­szág ipari termelésében 8,7 szá­zalékról 5,9 százalékra csök­ken. Nagyon leromlanak a vízgaz­dálkodás mutatói. A lakosság 29.7 százaléka helyett csak 18,5 százaléka lesz rákapcsolva a vízvezeték-hálózatra, s 21,8 szá­zaléka helyett mindössze 11,3 százaléka a csatornahálózatra. Az 1966-ban kimutatott havi átlagkereset 40 koronával csök­ken. Bratislava elválasztásával a többi ágazatban (mezőgazdaság, közlekedés, helyi építőipar stb. J nincs lényeges változás. Általában megállapítható, hogy a kerületben a Járások gazdaságfejlettségének arány­talansága még jobban kiütkö­zik, ami még sürgetőbbé teszi a lakosság gazdasági tevékenysé­gének fokozását. A KNB szervei eddig is arra törekedtek, hogy jobban kihasz­nálják a természeti, gazdasá­gi adottságokat, fokozzák, rész­arányát a nemzeti jövedelem megtermelésében és felhaszná­lásában. Ennek eredménye ab­ban mutatkozott meg, hogy a kerület jellege megváltozott, agrárterületből Ipari-mezőgaz­sági terület lett. 1967-ben a dolgozók létszáma 546 650 főt tett ki, ebből a mezőgazdaság­ban 179 ezer ember dolgozott (beleértve a magángazdálkodó­kat is). A kerület jó eredményeket ért el a mezőgazdaságban ls. A mezőgazdasági termelés 1/6-a az országos és több mint 50 százaléka a szlovákiai me­zőgazdasági termelésnek. MINDEZEN EREDMÉNYEK ELLENÉRE nem használjuk ki kellőképpen a kerület termé­szeti és gazdasági feltételeit. Legnagyobb tartalékok rejle­nek a munkaerőforrásban a ke­rület fejletlenebb déli járásai­ban. A gazdasági és a kulturá­lis fejlődés ezekben a járások­ban bár jelentős, de távolról sem kielégítő. Kétségtelen, hogy a dunaszer­dahelyi és a komáromi járás­ban javult a társadalmi fo­gyasztás: jobb a lakáshelyzet, némi javulás tapasztalható a vízellátásban, a közúti hálózat­ban és a szolgáltatásokban. A dunaszerdahelyi járásban 1960­ban még nem volt vízvezeték, 1967-ben a lakosság 6,6 száza­lékának vízellátását vízvezeték biztosítja. A Duna-akció kereté­ben 44 artézi kutat fúrnak hid­roglóbusszal, amelyekre foko­zatosan rákapcsolják a lakos­ság vízellátását. A portalanított utak hossza az állami közútak 78,4 százalékát teszi (1960-ban 19,2 százalékát képezte). 1967-ben a 3—5 éves gyer­mekek 57,2 százaléka óvodai el­látásban részesült (1960-ban 41.8 százaléka). 1967-ben az alapiskolákban a tanulók 22,6 százaléka tanult két váltásban. 1960-ban 29,7 százaléka. A kerület e legelmaradot­tabb Járásában a lakosság gaz­dasági aktivitása messze elma­rad a népgazdaság lehetőségei és szükségletei mögött. 1967­ben a munkaképes lakosság mindössze 62,1 százaléka volt alkalmazásban, az iparban 100 lakosból 3 (a kerületben átlag­ban 10,6) ember dolgozott. A foglalkoztatottság növelése csak a mezőgazdasági termelés fejlesztésével lehetetlen. Ellen­kezőleg, a mezőgazdasági ter­melés intenzitásának fokozása még rontja a helyzetet. A kerületi szervek a helyzet javítására törekednek, elsősor­ban a helyi források hasznosí­tásával. Bővítettük a helyi ipar kapacitásait. Ezenkívül a nagy­megyeri Ravakóban néhány száz embernek biztosítottunk munkalehetőséget, hasonlókép­pen Ipolyságon és Zselízen. Megmutatkozott azonban, hogy az ilyen részlogintézkedé­sek alapvetően nem biztosítják e területek természeti és gaz­dasági adottságainak hasznosí­tását. Ezenkívül e területek gazdasági elmaradottsága ko­moly politikai ügy, amelynek megoldását nem lehet tovább halasztani. A vezérigazgatósá­gok és vállalatok nem nyilvá­nítanak valami nagy érdeklő­dést az Iránt, hogy a kevésbé fejlett területeken beruházza­nak, annak ellenére, hogy 40— 50 százalékos dotációra számít­hatnának. Az Állami Tervb ság a vállalatok elképzelé direktív módon nem avatkozhat bele. A tervező, építőipari ka­pacitások, beruházási limitek 1970-ig el vannak osztva. AZ EDDIGI FEJLŰDÉS azt bi­zonyítja, hogy nem jártak el mindig átgondoltan, átfogóan és következetesen, nem értékel­ték kellőképpen az alulról jövő kezdeményezést. Ezért az utób­bi időben a CSKP Központi Bi­zottsága elveivel összhangban követeljük az illető gazdasági és központi szervektől e terü­letek fejlesztésének alapvető megoldását. Az eddigi tárgyalások ered­ményei alapján valószínűnek látszik, hogy a somorjai vegy­ipari kombinát építéséhez előbb, még 1969-ban hozzáfog­nak, hasonlóképpen a Tesla üzemének építéséhez Dunaszer­dahelyen és Érsekújvárott hen­gergörgős csapágy üzem .^ií^ téséhez Gútán stb. A tyéni Tesla dolgozói péí alapján sikerül leküzdeni egyes gazdasági vezetők aggályait a fejletlenebb területekkel szem­ben, hogy itt olyan emberekről van szó, akiknek nincsenek ta­pasztalataik az iparból. A meglévő és az építendő üzemek szükségletei megkíván­ják, hogy elektrotechnikai kö­zépiskolát létesítsünk Érsekúj­várott. Dunaszerdahelyen köz­gazdasági középiskola létesíté­sére számítunk. A komáromi gépipari középiskolát nyolc osztállyal bővítjük. Érsekújvá­rott önálló közgazdasági isko­la létesül a szolgáltatások szá­mára. Ezekben az iskolákban, ahogyan a szükség megkívánja, magyar osztályok is lesznek. Kerületünk dolgozóiban sok a munkakedv, a kezdeményezés. A gazdasági és állami szervek részéről halálos vétek lenne, ha az emberek politikai és mun­kaaktivitását nem fejlesztenénk. Mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy a gazdasági és a központi tervező szervekkel együttműködve az elmaradott területek gazdaságfejlesztésé­vel emeljük a kerület szerepét az ország gazdaságában. Dr. ĽUDOVÍT VAŠKOVlC a nyugat-szlovákiai KNB alelnöke nen­hogy magyar nyelvű mezőgaz­dasági főiskola létesüljön. Kí­vánjuk, hogy a szakközépisko­lák olyan kapacitással álljanak a magyar ifjúság rendelkezésé­re, amely megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. Egyes szakmákban, szakágaza­tokban nincs magyar tanoncis­kola Járásunkban. A hivatalos iratokon és okmányokon ne for­duljon elő az ősi hangzású ve­zetéknevek eltorzítása (Čaba, Sabó, Nad, Cőry stb.J. A mun­kaerőtartalékok felhasználása érdekében szükségesnek tart­juk környékünkön a helyi adottságoknak megfelelő ipari létesítmény felépítését. A tájé­koztatás megjavítása érdeké­ben még egy magyar napilap megindítását Javasoljuk. Javas­lataink megfogalmazásakor az a cél vezetett bennünket, hogy szlovák polgártársainkkal test­véri megértésben munkálkodva elmélyíthessük a szocialista hazafiság szellemét és a jövő­ben igazi, teljes értékű polgá­rai lehessünk hazánknak. 1968. IV. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom