Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-12 / 102. szám, péntek

A világűr meghódítása kiszámíthatatlan Hét éve annak, hogy első íz­ben utazott ember mesterséges égitestben. A TASZSZ 1961. áp­rilis 12-i rövid híre Gagarin őr­nagy sikeres űrútjáről a Vosz­tok űrhajó fülkéjében világszen­zációt keltett. Oj fejezet kezdő­dött a kozmosz és az idegen égitestek felkeresésére és fel­derítésére irányuló törekvések­ben, az űrhajózás valósággá lett. Ezért ünnepit a szovjet nép s vele együtt az egész világ ánrílis 12-ét, az űrhajózás nap­ját. Az első űrhajós nem élte meg ezt a napot, néhány héttel a ju­bileum előtt tragikus körülmé­nyek között életét vesztette. Halála, s a többi tragikusan végződött örhajózási kísérlet is azt bizonyítja: a kozmosz meg­ismerése és meghódítása nem egyszerű feladat, az idegen vi­lágok védekeznek az ember be­hatolásával szemben. A világ­űr meghódítása kiszámíthatat­lan. Előre nem látott akadá­lyok támadnak amelyekkel az ember tudásának, kitartásának és bátorságának kell megbir­kóznia. Ennek ellenére szünet nélkül folynak az űrkutatási kísérle­tek. Az első szputnyik kiröpíté­sének tizedik évfordulóját a múlt év október 4-én ünnepel­tük, azóta pedig már számos űrállomás elérte a Holdat, a Marsot, a Venust, simán le­szálltak és feltérképezték a Hold felszínét, számos szovjet és amerikai űrhajós végzett si­keres utat, űrsétát és kozmikus rendevúk valósultak meg. Nem­csak a rakétatechnika tökélete­sedett, hanem nagymértékben kibontakozódott az irányítás technikája is, megoldódott a táv­összeköttetés, s az elektronika ugrásszerű fejlődése eredmé­nyeként egyre kisebbek, emel­lett pontosabbak és nagyobb teljesítményűek lettek az űrha­jók és az űrlaboratóriumok be­rendezései. Nagy lépést tett előre a kozmikus orvostan, élet­tan és biológia. Tízezrek dol­goznak az űrhajózás problémái­nak megoldásán, sok ezer vál­lalat kapcsolódott be az űrha­józási eszközök gyártásába, évente százmilliókat költenek a kozmonautika, a kozmikus sebességgel haladó űrhajókkal történő közlekedés megvalósítá­sára. A sikerek nem hiányoznak, a kísérletek mégis nagy elővi­gyázatosságot és sok próbát igényelnek. Az űrhajózás első úttörői már számtalan tapasz­talattal gazdagították a kozmi­kus tér kutatásának elméletét és gyakorlatát, az igazi hódító utak azonban még előttünk vannak. Erre készült J. A. Ga­garin is, amikor 1968. március 27-én bajtársával V. Sz. Szerjo­ginnel repülőszerencsétlenség áldozata lett. D. J. Erre nincs orvosság? Az első Csehszlovák köztár­saság Idején Rimaszombatnak 3 gyógyszertára volt. A lakos­ság száma nem egészen 7000. Ma Rimaszombatnak 14 000 la­kosa van és csak két gyógy­szertára. Ha figyelembe vesz­szük — már pedig ezt a prob­léma elbírálásánál feltétlenül figyelembe kell venni <=- hogy az első Csehszlovák Köztársa­ság idején a szociális biztosítás nem volt kiterjesztve a földmű­vesekre, kereskedőkre, a ház­tartásban dolgozó asszonyokra, úgy ez a tény már egymagá­ban is elegendő annak megálla­pítására, hogy a rimaszombati gyógyszertár-probléma megol­dása immár tovább nem halo­gatható. A Szlovák Nemzeti Felkelés utcában lévő gyógy­szertár, ahol kiadják a gyógy­szereket, mindössze 80 négy­zetméter, holott az előírások értelmében legalább 300—350 négyzetméter területtel kellene rendelkeznie. Bonyolultabbá tette ezt a sú­lyos problémát 1967 szeptem­ber óta az a tény, hogy a má­sik gyógyszertár vezetője olyan átalakítási munkálatokat hajta­tott végre, amelyeknek rövid időn belül való befejezésére nem kapott határozott írásbeli biztosítékot. Ennek következté­ben múlt év szeptembere óta a 14 000 lakosú városnak ma már csak egyetlen gyógyszer­tára van. Naponta 1000 recept kerül feldolgozásra és kiszolgá­lásra és naponta reggel 8 órá­tól este 18 óráig zsúfolásig megtelik a kis térfogatú gyógy­szertár olyannyira, hogy a gyógyszerekért jelentkezők az utcán ácsorognok hosszú so­rokban. A lakosság mélységes felháborodással veszi tudomá­sul napról-napra ezt a ma már egyenesen kétségbeejtő állapo­tot, és sürgős orvoslást kér! KOZINER IMRE MIÉRT KELLETT KÉTSZER JEGYET VÁLTANOM? Március 29 én gyorsvonat! le­gyet váltottam Handlovárél Komá­romba. Ersekújvárott közölték ve­lünk, hogy pályaátépítés miatt utunkat autóbuszon kell folytat­nunk. Annak ellenére, hogy érvé­nyes jegyem volt, az autóbuszon is kifizettettek velem 14 koronát. Sérelmesnek tartom a CSD ezen eljárását, hiszen miattuk kellett autóbuszt igénybe vennünk. Kér­jük az Ünök véleményét is. Tihanyi Józsefné MEDDIG KELL MÉG SORBAN ÁLLNUNK? Bélyben a hentesüzletben nem­csak húst, hanem kenyeret, tejet, tojást és tejtermékeket is kapni. Természetesen, különösen a regge­li órákban, nehezen kerülhető el a torlódás. A helyi üzletház már megkapta a Jednota gálszécsi ki­rendeltségétől az utasítást, vegye át a kenyér és a tej eladását, de ez ideig nem történt változás. Pe­dig a vásárlók ezt már nagyon várják! Palkó Józsefné ÍRJAK, NE ÍRJAK? Ezen törtem a fejemet, mielőtt megírtam ezt a néhány sort. Hogy miért? Nem lehet ugyanis kapni borítékot, amelyben a levelet el­küldtem volna. Kerestem már Lo­soncon, Kékkőn, Nagykürtösön is, de hiába. Nein kapni egyszerű bo­rítékot. De miért? Budai József Önálló diákszervezet? A diákmozgalomban mindeddig nem született döntés arról, hogy a CSISZ égisze alatt föderatív szer­vezetet, vagy önálló diákszerveze­tet, esetleg diákönkormányzatot hozzanak-e létre. A plzeni medi­kusok felhívással fnrdultak az or­szág többi orvosi fakultásához, hogy alakítsanak egy medikus szövetséget. A tíz orvosi kar ifjú­ságának küldöttei április 19-én kétnapos tanácsknzásra ülnek ösz­sze Szlovákiában, hogy lefektes­sék és megvitassák a szervezet célkitűzéseit. Mint ismeretes, március 24 én Brünnben tanácskoztak az ország egyetemi, illetve főiskolai Ifjúsá­gi szervezeteinek küldöttei, ame­lyen két előkészítő bizottság ala­kult. Jelenleg arról van KZÓ, hogy az előkészítő bizottságok és az el­múlt hetekben alakult diákszer­vezetek konkrét, vonzó és főleg reális programot terjesszenek a főiskolák fiataljai elé. Valószínű, hogy erre a fontos lépésre, a prog­rnmadásra már a jövő héten sor kerül: (sm) MOLT HETI KÉRDÉSÜNKRE MIT TENNE ba az Hiúsági szövetség elnöke lenne? — beérkezett vála azokból az alábbiakat közöljük: Utánanéznék fiataljaink elhelyezésének, és szóklmon­dásukért nem engedném megbüntetni őket az egyes ve­zetők által, mint ahogyan nálunk történik. Amelyik ve­zetőnek nem tetszik, ha a fiatal munkás megbírálja, — azt eltávolítanám beosztásából. KÖSZÖRŰS ISTVÄN, Mad Szükségesnek tartanám a hazánkban élő nagyszámú magyar fiatalság részére a magyar ifjúsági szervezet megalakítását. Ugyanakkor továbbra is arra törekednék, hogy jó viszonyt tartsuak fenn a szlovák fiatalokkal, hisz egy hazában élünk, közösen építjük a szocialista társadalmat. De mindemellett • ápolnánk és fejlesztenénk saját kultúránkat, haladó hagyo­mányainkat, jó, régi szokásainkat. VARGA FERENC, Olgya, dunaszerdahelyi járás Odahatnék, hogy a fiatalok megadják az idősebbeknek kijáró tiszteletet, mert a jelenlegi demokratikus rend­szer az Idősebbek harci eredménye. Ifjúságunknak ezt értékelni kellene, s a mindennapi életben a dolgozók társadalmának javára kellene hasznosítani tudását. Mert a szocializmus nemcsak nekem-lzmus. ifj. SZELLE VINCE, Doborgaz Gondoskodnék róla, hogy azokban a falvakban, ahol a fia­talság csupán a kocsmában tudja tölteni szabad idejét, a fia­talok közös mnnkával klubhelyiséget, olvasótermet rendez­zenek be. OROSZ BÉLA, Csernő Nügy gondot fordítanék a fiatalok anyanyelvükön va­ló továbbképzésére. Szükségesnek tartom a magyar fő­iskolák létesítését. FORRÖ ZSIGMOND, Handlová Megvalósítanám a magyar fiatalok vágyát: több magyar szak­középiskolát, főiskolát létesítenék, s igy a fiatalok nyugodtan gondolhatnának a továbbtanulásra. A helyzet ugyanis az, hogy a szlovák iskolában végzett tanuló sokkal könnyebben eljut a főiskolára, mint a magyar iskolában végzett, még akkor is, ha a tanulmányi eredménye jobb a szlovák iskolában végzett eredményénél. RÉH JÁNOSNfi, Királyhelmec Mozgalmat indítanék, hogy minden faluban legyen kul­túrotthon, mozi és könyvtár. Mert sohasem tudhatunk any­nyit, hogy még ne tanulhatnánk hozzá valamit. Nagyon sok jó tudás elfér az emberi koponyában, csak szorgalom és kitartás kell hozzá. SZÄNTÔ ZOLTÁN, Nagyabony Elősegítik Szlovákia további iparosítását? A TECHNOIMPEX, Magyarország egyik legnagyobb külke­reskedelmi vállalata a közeli napokban kiállítást rendez Bra­tislavában. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel O d­z e E n d r é n e k, a TECHNOIMPEX gazdasági igazatójának: • Mi késztette külkereske­delmi vállalatukat, hogy ilyen szakosított kiállítást rendezzen Szlovákia fővárosában? — Elsősorban az a körül­mény, hogy a Csehszlovákia és Magyarország közti árucsere­forgalom az 1949—1967-es évek között több mint hatszorosára növekedett. Tavaly Brnóban rendeztünk hasonló kiállítást és ezt igen eredményesnek mi­nősíthettük. Nem közömbös, számunkra az sem, hogy nem­régiben közös csehszlovák— magyar bizottság alakult, amelynek küldetése, hogy meg­oldja az ipari beruházások, a vállalatok közti együttműködés, valamint a külkereskedelem egyes kérdéseit annak érdeké­ben, hogy kiküszöböljük a két­vonalúságot. Nem utolsósorban pedig az is latba esik, hogy a szakosítás szükségességétől el­tekintve a TECHNOIMPEX — lehetőségeinek megfelelően — szívesen részt vállalna Szlová­kia további Iparosításában. • Mit mutatnak be Bratis­lavában? — A kiállításra kerülő gyárt­mányokat négy csoportba so­rolhatjuk: a szerszámgépek, a kábelgépek, a híradástechnikai gépek és végül a műanyagipari gépek csoportjába. Valamennyi iparág legújabb gyártmányait^^ hozta el Bratislavába. r' • Mikor és hol tekinthetők meg gyártmányaik? — A TECHNOIMPEX kiállí­tását a RAPID reklámügynök­ség közreműködésével április 17—24-e között a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának csarnokaiban rendezzük meg. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a kiállítás keretében szakmai napokat is rendezünk: április 19-én a magyar szerszámgépek­ről, április 22-én a műanyag­Ipari gépekről, április 23-án pe­dig a kábelgépekről, valamint a híradástechnikai gépekről adnak tájékoztatást szakembe­reink. jdfl Népünk Jelenleg a CSKP KB decemberi és januá­ri határozatának jegyében él, amely a párt poli­tikájában és az állam gazdasági életében egész sor torzulást tárt fel. E határozatok lehetővé tet­ték, hogy meginduljon a megújhódásl folyamat, a múlt évek hibáinak felszámolása és a szocialista demokrácia elmélyítése társadalmunkban. Városunk és környékének dolgozói teljes mértékben támo­gatják a megújhodási folyamatot és követelik azon sérelmek orvoslását, amelyek a múltban értek ben­nünket. Szlovákia Kommunista Pártjának városi bizottsá­ga és a városi nemzeti bizottság tanácsa teljes mértékben azonosítja magát a polgárok által fel­vetett követelésekkel. Ezek alapján átértékeli a hatalmi direktív irányítás követelményeit, annak kihatását városunkra és az idetartozó területre — az Ipoly-völgyre — amely Szlovákia legelmaradot­tabb vidékei közé tartozik. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság megalakulása óta a központi szer­vek az Ipoly völgyének jóformán semmi figyelmet sem szenteltek, sem az iparosítás, — vagyis a la­kosság munkalehetőségeinek megteremtése — sem a lakásépítés terén. Nem csoda tehát, hogy ezt a területet sokan senki földjének nevezik. Ez a tény az itt élők politikai ténykedését nem sarkall­ta, nem biztosított kedvező feltételeket. Ennek a lemaradásnak a felszámolása tehát sürgető feladat. Az amúgy is rossz helyzet 1960 után, amikor fel­sőbb rendeletre megszűnt az Ipolysági járás, még rosszabbodott. Ez a rendelet mélyen felháborította lakosságunkat nemcsak azért, mert megszűnt a já­rás, amelyhez természeti adottsága révén az egész JOGOS KÖVETELMÉNY Az ipolysági járás visszaállítása meggyorsítaná az Ipoly völgyének fejlődését Ipoly-völgy tartozott, hanem azért ls, mivel a já­rás megszűnése után csökkent az amúgy ls mini­mális munkalehetőség. Ez a tény kényszerítette rá az Ipolyságiakat és az Ipoly-völgyieket arra, hogy lakóhelyüktől távol, más kerületekben, sok esetben Csehországban keressenek munkát. Az ipolyságl járás visszaállításának kérdése az emberek között állandóan felmerülő téma, amely ezekben a napokban még időszerűbbé vált. Az itt élők nagyon határozottan és nyíltan követelik a járás visszaállítását. Meggyőződésünk, hogy az újonnan megalakult járás jobban hozzájárulna az Ipoly völgyének iparosításához, igazságosabban rendezné a nemzetiségi kérdést, hathatósabban megoldaná a munkalehetőségek problémáját és a serdülő ifjúság elhelyezkedését is. Valamennyien tudjuk, hogy az 1960 as területi átszervezés visszásán hatott egész népgazdaságunk fejlődésére. A volt Ipolysági járás megszüntetése, annak három részre osztása hátráltatta az Ipoly­völgy fejlődését. Földrajzilag ls a legtermészete­sebben rajzolódik kl a Dél-Garam völgy és az Ipoly­völgy határvonala. Az Ipoly völgye mélyen fekvő, mezőgazdasági szempontból termékeny vidék, ám nagyon eltérő földrajzi tényezőkkel, ami miatt lé­nyegesen különbözik a Dél-Garam völgyétől. A je­lenlegi területi rendezés az átszervezés utáni nyolc év alatt nem ítélhető meg kedvezően, mivel csak részben oldotta meg az Ipoly-völgy problémáit. A környék lakossága a területi átszervezés után ls Ipolyságot tartotta központjának, mivel a városból minden Irányban van közlekedési összeköttetés. Ipolyság azon a jelentős idegenforgalmi útvonalon fekszik, amely összeköti Skandináviát a Balkánnal és így a turistaforgalom egyik gócpontja. Valameny­nyiünk érdeke tehát, hogy ennek a városnak bizto­sítsák a megfelelő színvonalat. A volt Ipolysági Járás visszaállítása nemcsak vá­rosunknak és annak környékének érdeke. Szükséges­ségét felvetették és gazdaságilag meg is indokolták már az illetékes szervek a pártsajtóban is. Nemzet­gyűlési képviselőnk a múlt évben hasonló követelést terjesztett elő a Nemzetgyűlés elnökének. Bízunk abban, hogy a progresszív erőknél meg­értésre. találunk és kellő megfontolás után az Ipoly­völgyben, Ipolysági székhellyel új járást alakítanak, amely biztosítani tudja teljes és sokoldalú fejlődé­sünket. Ipolyság, 1968. IV. 5. 1988. IV. 12. A VNB tanácsa nevében: SZÖGEL ISTVÁN, a. VNB elnöke Az SZLKP VB nevében: HANUSKA ŠTEFAN, tt az SZLKP VB elnöke ^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom