Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-21 / 80. szám, csütörtök

A megújhodás útján E

zekben a megindult napokban, az általános aktivitás és lelkesedés óráiban százak és ezrek kérdezik mindenfelé az országban: Mi lesz velünk, magyarokkal? Érzem, hogy az általános lelkesedés közepette a kérdést húsz év keserves tapasztalatai sugallják, szorqngató érzéseket és kételyt leplezve. S érzem magam is, hogy nehéz órában írom ezeket a sorokat. Szólnom kellene és nyelvem dadog. Lelkesedni kellene, és elborít engem is a kétely. A holnap lehetőségeire, a tegnapi tévedéseket korrigáló megoldásokra kellene gondolni, s fejbe kólint engem is az elmúlt húsz esztendő tapasztalata. Gátlás nélkül lelkesedni csak a tapasztalatlan ifjúság tud. Húsz évvel ezelőtt egy egész nemzedék ott állt az élet legelején, s rettenetesen visszaéltek ifjúságával és lelkesedésével. Hányszor fordult visszájára minden Ígéret, hányszor fordult visszájára a lelkesítő szó. A tett megcáfolta eszméinket, a valóság megtagadta álmainkat. Lelkesedésük folytán a cselekvő szabad emberek tőlük idegen célokat valósító eszközökké váltak. A proletárdiktatúra és az össznépi állam eszméjét, mint a legszélesebben értelmezett demokrácia, azaz népuralom eszméjét ügyes és orv kezek a gyakorlatban meghamisították és éppen a népet hagyták ki belőle. A párton belül és kívül, az egész országban végbemenő megújhodási folyamat mégis arról győz meg minden becsületes embert, hogy a szocializmust és történelmi haladást mégsem lehet büntetlenül, felelőtlenül elsikkasztani. A népből és a kommunisták százezreiből nem lehetett kiölni az ország, a nép és a szocializmus ügyéért érzett felelősséget. A párt járási konferenciáinak anyaga, a társadalmi szervezetek határozatai, a hadsereg és a biztonsági szervek képviselőinek nyilatkozatai arról győznek meg mindenkit, hogy nem regionális érdekek, nemcsak egyes társadalmi csoportok és rétegek beszűkített érdekeinek érvényesítéséről van sző, hanem az egész országot, minden társadalmi réteget, osztályt, minden nemzetet és nemzetiséget felkavaró az egész ország érdekeit, jövőjét és haladását érintő gyökeres megújhodás részesei vagyunk. A legfontosabb az ország gazdasági megújhodásának kérdése, s ezzel kapcsolatosan a két nemzet viszonyának rendezése, az aszimmetrikus államjogi rendszer szimmetrikus államjog! rendszerré való átszervezése. N

em vitás és nem kétséges, hogy ez a hatalmas átalakulás bennünket is érint. Ma ugyan nehéz megmondani pontosan, mi lesz velünk, magyarokkal, de tudjuk pontosan, hogy mit akarunk. A CSEMADOK Központi Bizottságának állásfoglalása a CSKP és az SZLKP KB januári határozatához szabatosan megfogalmazta saját jövőnkre vonatkozó elképzeléseinket. Az állásfoglalás legfontosabb pontja az, hogy világosan ki kell mondani: a nemzetiségek nemcsak mint egyedek egyenjogú polgárai hazánknak, hanem mint társadalmi csoport ís, a nemzetek és a nemzetiségek tényleges egyenjogúságát az alkotmányban kell biztosítani, ugyanakkor alkotmányerejű törvényben kell egyértelműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjog! helyzetét. Az állásfoglalás pontosan felsorolja milyen nemzetiségi szerveket és intézményekei kell létrehozni teljes egyenjogúságunk biztosítása érdekében, kezdve a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságától és a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Megbízotti Hivatalától lefelé minden szin ten, a Nemzetgyűlésben pedig a Nemzetgyűlés nemzetiségi bizottságát és a kormány mellett nemzetiségi titkárság létesítését államtitkárral az élen. Az állam és a nemzeti territoriális, regionális költségvetések megvitatása és jóváhagyási folyamatában a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetiségi bizottságainak joga és kötelessége lenne érvényre juttatni a nemzetiségek specifikus gazdasági és pénzügyi igényeit. Ha ehhez hozzágondoljuk, hogy az állásfoglalás a nemzetiségileg vegyes járások területét is tartalmazza, akkor megállapíthatjuk, hogy végre túljutottunk a nyelvi és kulturális egyenjogúság soha semmit meg nem oldó elvein. A z országban megindult demokratizálódási folyamat mindjárt az első pillanatban megnyitotta a zsilipeket, s végre megfogalmazhattuk saját elképzeléseinket saját életünkről és együttélésünkről a két nemzettel és a nemzetiségekkel. Teljes egyenjogúságunk csak úgy képzelhető el, ha lesznek saját intézményeink, ha lesznek mindenkit kötelező nemzetiségi törvényeink, ha beleszólásunk lesz a bennünket érintő gazdasági ügyekbe, ha lesz módunk befolyásolni a tervgazdálkodást és munkaerőgazdálkodást, s ha a magyar dolgozó biztonságos otthonnak érzi szűkebb pátriáját, amit a múltban a sokszor elhibázott iparépítés és zabolátlan munkaerőgazdálkodás következtében egyakran elhagyni kényszerült. Húszévi tapasztalatok után tudván tudjuk, hogy a kollektivizálás és iparépítés, bár elsősorban a szocializmus felépítése érdekében történt, gyakran kíméletlenül figyelmen kívül hagyta a nemzetiségek, sőt a nemzetek érdekeit is. Kollektivizálás, iparépítés és munkaertígazdálkodás gyakran azonos értelmű volt a telepítési politi kával, mely számunkra nem a legkedvezőbben ütött ki. így tehát tudjuk, mit akarunk. A jelen pillanatban még nem tudjuk, hogy elképzeléseinkből mí valósul meg. Am egyet tudunk, a CSEMADOK Központi Bizottságának állásfoglalása egyben a magyar kommunisták állásfoglalása ís. A Szlovákiai Írók Szövetségének magyar szekciója, Illetve vezetőségének kommunistái állásfoglalásukkal és vitáikkal segítettek annak előkészítésében. Magáévá tette a Szlovákiai Újságírók Szövetségének magyár szekciója ls. A párt és államszervek működésének alapelve mindmáig a demokratikus centralizmus. Ezzel az alapelvvel a múltban rengeteg visszaélés történt, elmaradt belőle a demokrácia és csak a centralizmus elve érvényesült. I^f egújhodásunk lényege, hogy a helyes elveknek érvényt szerezzünk a gyakorlatban, a központi párt- és államszervek tegyék megukévá elképzeléseinket, az alulról jövő elképzeléseket és váltsák valóra őket. Az állásfoglalás tartalmazza a megvalósításhoz vezető első lépést is. A párt akcióprogramjának kidolgozásában vegyenek részt a párt magyar és ukrán nemzetiségű tagjai is és dolgozzák ki az akcióprogramnak a nemzetiségekre vonatkozó részét. BABI TIBOR VáLASzíóPOLGk

xfkKjdBni • Ki javasolja a Nemzeti Front jelöltjeit? — A nemzeti bizottságokba számításba jövő jelölteket Csehszlovákia Kommunista Pártja, más pártjaink, továbbá a Nemzeti Front szervezetei és a dolgozók gyűlései javasolják. Az utóbbi rendkívül fontos választási mechanizmusunk demokratizmusa szempontjából. Az ilyen gyűlésen minden állampolgárunknak joga van bárkit javasolnia, s ha a jelenlevők többsége a javaslatot pártolja, akkor azt az illetékes választási bizottságnak tekintetbe kell vennie. A javaslatokat különben a Nemzeti Front helyi, illetve városi választási bizottságának terjesztik fel, s ez a magasabbfokú nemzeti bizottságokba javasoltak jegyzékét továbbítja az illetékes választási bizottságoknak, (g. I.) Ankét o demokratizálódásról II. Kérdéseink a következőek: 1. Ml A VÉLEMÉNYE A DEMOKRATIZALODAS FOLYAMATAROL, AMELYET A PART KOZPONTI BIZOTTSAGANAK DECEMBERI ÉS JANUÁRI PLENÁRIS ÜLÉSE NYITOTT MEG? 2. MELYEK ÖN SZERINT A MEGOLDÁST KÖVETELŐ ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ GAZDASAGI, POLITIKAI, SZOCIÁLIS VAGY MAS KÉRDÉSEK? • 3. AZ ITT ÉLÖ MAGYARSÁG MILYEN JOGOS IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSÉT TARTJA SZÜKSÉGESNEK? BELOVICS ERZSÉBET, háziasszony, 78 éves, pártonkívüli, Magyarbél: 1. Én már idős vagyok ahhoz, hogy ilyen dolgokat figyelemmel kövessek. 2. A nyugdíjak igazságos rendezése. 3. Az én koromban az ember már ilyen kérdésekhez nem tud kellőképpen hozzászólni. NAGY PÉTER, HNB-elnök, 40 éves, párttag, Nagymagyar: 1. Szocialista társadalmunk minden területe a demokratizáció révén sokrétű változáson megy át. Helyeslem az elmúlt hetekben, hónapokban indult sokat ígérő folyamatot. 2. Oldódjék meg a bürokratikus vezetés és irányítás fájó kérdése, vegyék figyelembe az egyes vidékek más-más természeti és gazdasági jellegét. Sajnos, eddig a reális követelések süket fülekre találtak. Sokan a kristályosodás e folyamatában csak nemzetiségi problémát látnak, és ez nagy hiba. 3. Csallóközben teljes mértékben, tehát a hivatali ügyvitel terén is érvényesüljön a kétnyelvűség! SZEKERES MENYHÉRT, gépkocsivezető, 39 éves, pártonkívüli, Érsekújvár: 1. A demokrácia szót régóta ismerjük, tanuljuk, mindeddig azonban alig-alig gyakoroltuk. A nyilvánosság elé tárult problémák zöméről eddig is tudtunk, mégis burkoltan kezeltük őket. 2. Véleményem szerint gazdaságpolitikánk fogyatékosságai csak akkor lesznek fölszámolhatók, ha a felelősség és az anyagi érdekeltség révén megváltoztatjuk az emberek mai viszonyát a mindennapi munkához. 3. Nem lehet panaszkodni, hogy üldöznének, de vannak egyének, akik éreztetik a hivatalokban vagy az üzletekben, hogy XY magyar ... Dr. SZÁRAZ TIBOR, orvos, 25 éves, pártonkívüli, Érsekújvár: 1. Véleményem szerint már néhány évvel előbb szükség lett volna erre a változásra és a sajtó már korábban is írhatott volna Ilyen nyíltan, mint ma. 2. Népgazdaságunk élére ne csupán politikailag megbízható emberek, hanem egyben jó szakemberek is kerüljenek. 3. A délvidéken mind a magyar, mind a szlovák iskolákban fordítsanak nagyobb figyelmet a szlovák nyelv oktatására. Sok későbbi csalódásnak lehet így az elejét venni... PATŰ SÁNDOR, munkás, 22 éves, pártonkívüli, Muzsla: 1. A demokratizációs folyamat eddigi legnagyobb eredménye szerintem a szabadabb belpolitikai légkör. Ogy érzem, hogy a nyílt kritika lehetőségével élve, a munkásság az eddiginél öntudatosabb, aktívabb lesz. 2. A munkakörülmények és a fizetések javításával oda hatni, hogy a délvidékről ne kelljen Csehországba menni kenyérkereset céljából. A családnak ebből csak egyoldalú haszna van ... 3. Nem akarom azt mondani, hogy nincsenek meg a jogaink, de akad alkalom, amikor ennek ellenkezőjéről bizonyosodik meg az ember. Muzsla csaknem teljesen magyar község, a helyi pártszervezet évzáró pártgyűlésén — tudomásom szerint — mégsem volt egyetlen magyar beszámoló sem ... PSENÁK LÁSZLÓ, esztergályos, 36 éves, pártonkívüli, Marcelháza: 1. Tíz évvel ezelőtt kellett volna már elkezdődnie ennek az áramlatnak! Sok igazságtalanságnak vettük volna így elejét, amelyek nem máról holnapra keletkeztek! 2. Megfelelő, szakmailag jól képzett embereket helyezzenek az üzemek, gyárak, a mezőgazdaság irányításába. A politikai káderváltozások mellett ez is feltétlenül szükséges. 3. Eddig nem éreztem különösebb hátrányát annak, hogy magyar vagyok. BOHUS ZOLTÁN, a Járási Szakszervezeti Tanács titkára, 36 éves, párttag, Dunaszerdahely: 1. Nagyon jó, hogy az embereknek végre joguk van szabad véleménynyilvánításra. Sikeres folyamatnak tartom az utóbbi hetek csehszlovákiai eseményeit, de azért ügyelni kell az esetleges túlkapások veszélyére is. 2. A gazdasági, politikai, szociális, kulturális és egyéb kérdések helyes összehangolása az eredményes országvezetés alapja. 3. A lehető leggyorsabban megkezdeni a Csallóköz iparosítását, s így több ezer munkalehetőséget nyújtani! VYSZTAVEL ZITA, diák, 18 éves, pártonkívüli, Szene: 1. A fiatalok szemszögéből ítélve azt hiszem, a demokratizáció elvének érvényesítésével helyes útra tértünk a múlt hibáinak kiküszöbölése érdekében. 2. Nagyon sok hiányosságot tapasztalok az üzletek áruellátásában. A hiánycikkek felszámolása nagyon Időszerű kérdés. 3. Ogy érzem, a köztársaság eleget tesz a nemzetiségi kisebbségek igényeinek is. CHRENO jÖZSEF, HNB-titkár, 39 éves, párttag, Csenke: 1. Helyeslem a CSKP KB ez irányú döntéseit. Bízom abban, hogy ezentúl rugalmasabb lesz társadalmunk kül- és belpolitikája, illetve kereskedelme. Gondolom, a kommunisták is bátrabban tárják majd föl a hibákat. 2. Sarkalatos probléma a káderpolitika. Olyan egyének kerüljenek vezető állásokba, akik értik feladataikat, meghallgatják a többiek, a nép bírálatát, véleményét, amit aztán hasznosítanak is további munkájukban. 3. A hivatalos közegek is használják a délvidéken a magyar nyelvet. A nép javát szolgálnánk ezzel. DEME DÉNES, mérnök, 25 éves, pártonkívüli, Érsekújvár: 1. Egy olyan természetes folyamat kibontakozása nálunk a demokratizáció, amely az eddigi belföldi viszonyok figyelembe vételével várható volt. Természetesen a forradalmi jelentőségű változások nem kivitelezhetők ugyanazokkal az emberekkel, akiknek eddig volt kezükben az irányítás. 2. A szakképzettséget ne csupán szóban, vagy írásban ismerjék el, hanem a gyakorlatban is. Pillanatnyilag építkezésvezető vagyok. Nem tréfa, de így igaz: diplomám ellenére az egész építkezésen nekem van a legalacsonyabb fizetésem ... I 3. Az Oj Szó mellett még egy magyar napilapot létesítenék. Mindkét lap számára hasznos lenne a versengés. VARJÜ FERENC, rnkkantjáradékos, 49 éves, pártonkívüli. Diószeg: 1. Beteg vagyok, nem követem annyira figyelemmel az eseményeket, hogy hozzászólhatnék. 2. A nyugdíjak kérdésének gyors rendezését. 3. Sosem érje az itt élő maroknyi magyarságot olyan csapás, mint az 1946—47-es kitelepítés volt. Nemcsak egészségem javát vesztettem el a Csehországban töltött évek során, de a házamat ls, hiszen évekkel később, alaposan tönkrement állapotban kaptam vissza. STECKLER BORBÁLA, a Csehszlovák Nőszövetség járási titkára, 45 éves, párttag, Dunaszerdahely: 1. Kellett, hogy bekövetkezzék ez a folyamat. Jó vezetés mellett az emberekben így ismét megnő a bizalom a párt iránt, munkájukat is lelkesebben, becsülettel végzik majd. 2. Ha a nőket fokozatosan egyre nagyobb számban kapcsoljuk be a termelésbe, adjunk nekik alkalmat műveltsí

r gük gyarapítására isi Termesze tesen, a legjobb megoldás az lenne, ha az asszonyok csupán családjuknak szentelhetnék magukat. 3. Az Alkotmányban névlegesen essen szó a Csehszlovákiában élő nemzetiségekről " is. Szükséges lenne néhány új szakközépiskola az itt élő fiatal magyar lányok számára. A központi szervek segítsék a központi irányelvek magyar nyelvű kiadásával a délvidéki nőbizottságok munkáját. PLAVÍ DEZSŐ, járási CSISZelnök, 28 éves, Dunaszerdahely: 1. Nézetem szerint nagyon helyes útra léptünk, amelyről a jövőben sem szabad letérni. Azokat az erőket, amelyek mindeddig fékezői voltak a fejlődésnek, felelősségre kell vonni. Természetesen vigyázzunk arra, nehogy ezen a címen túlzásokba bocsátkozzunk! ^ 2. Pillanatnyi gazdasági helyzetünk megoldását abban látom, hogy ezentúl csak olyan politikailag-szakmailag ls képzett emberek tölthetnek be vezető állást, akiknek őszinte törekvésük társadalmunk gyors fejlődése, s akik nem szakadtak el a tömegektől. 3. Alkotmányosan biztosítani, hogy az Itt élő magyarság az ország bármely pontján gyakorlatilag ls teljes mértékben érvényesülhessen. Magyar főiskolák nyitásával elérni azt, hogy ez a népcsoport is fölzárkózzon a cseh és a szlovák értelmiségiek mellé. MÁZIK MÁRIA, tanárnő, 28 éves, párttag, Szene: 1. Csaknem két évtizede várok erre a folyamatra. Pontosabban azóta, amikor először megéreztem annak hátrányát, hogy magyar vagyok. Nagyon helyes politikai irányvonalat követünk most, de vigyázni kell egyúttal arra is, nehogy ez törést okozzon az államvezetés marx—lenini értelmezésében. 2. Gazdasági vezetésünk eddigi egyoldalúságának gyors kiküszöbölését várom. 3. Az SZNT mellett egy olyan különbizottság létrehozását javasolnám, mely mind a magyar, mind a szlovák történelemkönyvekben felülvizsgálná a magyar—szlovák történelemmel foglalkozó fejezeteket, mert ezek bizony gyakorta mesterségesen szítják az ellenségeskedést az évszázadok óta szomszédságban élő nép között. A harmadfokú tanárképzés is történjen magyar nyelvenl ľ S -1 iz *