Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-01 / 60. szám, péntek

1968. in. i. Üj követelmények, U] középiskola A sajtó hasábjain világszerte vitáznak a köznevelés olyan alapvető kérdéseiről, mint az általános műveltség tartalma és a szakképzéshez való viszonya, az oktatás és a termelés kapcsolata, valamint a tudományos-műszaki forradalomból adódó követelményeknek megfelelő iskolarendszer kiépítése. Mind az Európa-szerte eszközölt iskolareformok, mind a köznevelés alapvető problémáiról folyó szenvedélyes viták azt mutatják, hogy nem véletlenül, vagy más ország példájától Indíttatva összpontosult a figyelem ismét — a felszabadulás óta immár ötödször — köznevelésünk olyan lényegbevágó kérdésére, mint a 15—18 éves Ifjúságot nevelő általános középiskola belső rendszerének, tartalmának korszerűsítésére, az általános műveltséget nyújtó középiskolák, az egykori gimnáziumok feladatának új meghatározására. Miért szükséges az általános középiskolák rendszerének megváltoztatása? Az átszervezést elsősorban a tanulók tudásának alacsony színvonala teszi szükségessé. A főiskolai felvételi vizsgák azt jelzik, hogy ezek az Iskolák a tanulóknak többnyire csak formális tudást nyújtanak és felületes Ismeretekkel rendelkező lfújságot neveltek. A középiskolának — mivel ma már semmilyen iskola „vég-ieges" tudást nem nyújthat —, elsősorban tehát a helyes gondolkodásra kell nevelnie. Olyan látókört kell kialakítania, mely lehetővé teszi, hogy a tanuló a körülötte folyó eseményeket megértse és ezeket a maga, Illetve a társadalom javára felhasználhassa. A középiskolának az ifjúságba a tanulni akarás vágyát kell oltania. Az idegen nyelvek tanulása, az elvont és a logikus gondolkodás kialakítása, a szótárak és a különböző ismeretterjesztő, vagy enciklopédikus könyvek alkalmazása terén számos fogyatékosság észlelhető. Hiányzik a fiatalok kitartása, mert számtalanszor a legkisebb akadály előtt ls meghátrálnak. Ennek többek közt az az eredménye, hogy a főiskolákon nagy a lemorzsolódás. A főiskolai hallgatók közt végzett felmérések eredménye a középiskolák számára nem éppen kecsegtető. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az érettségizetteknek csak egy bizonyos százaléka (pl. az 1966—67-es tanévben csak 51,9 százaléka) folytathatta tanulmányalt a főiskolán, vagy az egyetemen. De nem ez a baj lényege. Minden középiskolai tanuló számára biztosítanunk kell a tanulás és a verseny lehetőségét. Ez a verseny a középiskolai oktatás színvonalának záloga. Minden fiatalnak tudomásul kell vennie, hogy az általános középiskolába való jelentkezés kockázattal jár, mivel a továbbtanulás esélye egy a kettőhöz. Ez a kockázat világszerte fennáll, sőt az esélyek általában még kisebbek. A színvonalas főiskolai oktatás szempontjából sem volna helyes, ha a főiskolákra jelentkezők száma megegyezne az előirányzott mennyiséggel. Helyes, ha a főiskolai felvételnél az Illetékesek válogathatnak, s csak a legalkalmasabb és legtehetségesebb fiatalokat veszik feL A baj tehát ott van, hogy a főiskolákra fel nem vett diákok számára az általános középiskola zsákutcát jelent. Emiatt ez az Iskolatípus sokat vesztett népszerűségéből, s ennek következtében nem a legrátermettebb tanulók (zömmel lányok) jelentkeztek középiskolába. Ezáltal egyre csökkent az Iskolák színvonala, kevesebb lett a főiskolai továbbtanulásra alkalmas tanulók, és több az életre kellőképpen elő nem készített érettségizettek száma. Ez az országos jelenség még fokozottabban észlelhető a magyar tannyelvű általános középiskolákban, mivel szlovákiai viszonylatban aránylag több magyar nemzetiségű tanuló jár általános középiskolába (az Iparilag fejletlen DélSzlovákiában még mindig kevés a szakközépiskola), viszont főiskolára a szlovák iskolákban érettségizettek 73 százaléka, a magyar Iskolák érettségizőinek pedig csak 36 százaléka jelentkezett. Hangsúlyozzuk azonban: mindkét tanítási nyelvű középiskolából a főiskolára jelentkezők és felvettek arányszáma megegyező. Éppen ezért mert kevesebben jelentkeznek, kisebb a továbbtanulás lehetősége ls. A szlovákiai átlagnál viszonylag több az érettségivel megrekedt, az életben „helyet kereső" magyar fiatal. Mivel ezeket a fiatalokat — az iskola céljának megfelelően — főleg intellektuális pályákra Irányították, képességükre és készségükre való tekintet nélkül kizárólag hivatali munkát vállaltak. Ezek a kérdések eléggé ismertek. Azonban meg kell jegyeznünk: a műveltség az ifjúság számára hasznos az útkeresés, a társadalomba történő zökkenőmentesebb beilleszkedés során. A jövőben is az érettségizettek egy részének a termelésben kell elhelyezkednie. Ezért a módosított középiskolai rendszernek kétirányúnak kell lennie: lehetővé kell tennie, hogy a tanulók bizonyos ismeretek elsajátítása, esetleg továbbképzés után bekapcsolódhassanak az életbe. Ugyanakkor eleget kell tennie annak a társadalmi igénynek is, hogy az általános középiskolába annyi fiatal járjon, hogy közülük kiválaszthassák a továbbtanulásra a legalkalmasabbakat. Az új középiskolai tervjavaslat nem hagyja figyelmen kívül, hogy az iskoláztatás nemcsak gazdasági probléma. A középfokú oktatás fejlesztését a tudományos-műszaki forradalomból adódó komplex társadalmi Igény írja elő. Ezért a középiskoláknak nemcsak jobb dolgozókat, hanem tudatosabb, fejlettebb erkölcsű, jobb ízlésű, szélesebb látókörű, művelt állampolgárokat kell neveinlük, akik aktívan bekapcsolódhatnak nemcsak a termelésbe, hanem az emberi közösségbe is. Az általános középiskola tervezetének megfelelően ez az iskolatípus előkészíti: a) a tanulókat a főiskolai továbbtanulásra és, b) a tovább nem tanulók számára lehetővé teszi a termelésbe való (közvetlen vagy közvetett) bekapcsolódást. A tervezet ezt a tananyag differenciálásával, a csoportos oktatás bevezetésével oldja meg. A javaslat elvei a következők: aj négy évre növelik (az eddigi három helyett) az általános középiskolai tanulmányi időt; b j az új iskolatípus szerves egységet alkot Csehszlovákia egységes Iskolarendszerévei és biztosítania kell az elmélet és a gyakorlat, az élet és az iskola, a munka és a politechnikai oktatás egységét; c) a különféle középiskolák közül az általános műveltséget nyújtó középiskolába keli felvenni a legtöbb tanulót, hogy megteremtsük a főiskolai továbbtanulás lehetőségeit; dj az oktatást a tanulók differenciált érdeklődésének és készségének megfelelően kell Irányítani; ej az új középiskolát olyan iskolává kell kialakítani, mely vonzó a fiatalság számára. El kell érni, hogy a tanulók rétegeződése és szociális összetétele megfeleljen az össztársadalmi érdeknek. A tervezett módosítás alapos megvitatása természetes követelmény, mert csak így biztosíthatjuk a reform anyagi feltételeit és belső tartalmának tudományos kidolgozását. A pedagógusok körében már megkezdődött a vita s erről a közeljövőben a szülőket ls részletesen tájékoztatják. Az új tervjavaslat négyféle tantárgycsoportot különböztet meg: 1. a kötelező, 2. az alternatív, 3. a választható (fakultatív) és 4. a nem kötelező tantárgyakat. A kőtelező tantárgyak körébe tartozik majd a tanítási nyelv és irodalom, a szlovák, orosz és a latin nyelv, a filozófia, a földrajz, a politechnikai és az esztétikai nevelés, valamint a testnevelés. Az alternatív tantárgyak szintén mindenki számára kötelezőek, de ezeket a tanuló választása szerint „kis" vagy „nagy** kurzusban tanulhatja, aszerint, hogy milyen pályát választ. Ide tartozik a matematika, fizika, kémia, biológia és az idegen nyelvek. A választható tantárgyak szintén kötelezőek, a tanulók képességeinek és terveinek megfelelően több lehetőség — elméleti vagy gyakorlati jellegű tantárgy — közül választhat. A gyakorlati tantárgyak között szerepel például a gép- és gyorsírás, a könyvelés alapjainak elsajátítása, az ökonomika, a gyermekgondozás, az egészségügy, a közlekedés stb. Főleg olyan tantárgyak oktatása jöhet számításba, amelyek az általános műveltség szempontjából nélkülözhetetlenek. A választható tantárgyakat az elsfi két évfolyamban heti 3—4, a harmadik és negyedik osztályban pedig 5—8 óra keretében fogják tanítani. A nem kötelező tantárgyat — melyet hetente 2 tanítási órán oktatnak' -— a tanuló saját belátása szerint választhatja. A heti tanítási óraszám — az eddigi 34—36 óráról — 30—32 órára csökken. Középiskolai oktatási rendszerünk átszervezésének lényeges fordulópontjához jutottunk. Nem tagadjuk, volt idő, amikor a középfokú oktatás általánossá tételét javasoltuk. Erről a törekvésünkről ma sem mondunk le. Célunk, hogy egyre többen rendelkezzenek középiskolai végzettséggel. Meggyőződésünk, hogy ez az országos reform nagyban hozzájárul a csehszlovákiai magyar dolgozók műveltsége színvonalának emeléséhez. MŰZSI FERENC FIATAL KÖLTÖK VERSEI KMECZKÓ MIHÁLY: A szótlanság gyémántvirágai Visszájára fordította az önuralom zsebkendőjét nap nap után a kényszerűség prése közé állt Tervelt a szótlanság gyémántdobozába rejtegette Akkor zuhantak szívére a szavak mikor apjában felfedezte a csalódottság üszkös mozdulatát Csupa heg lett a lelke Arcán a könyörtelenség jégcsapja csüngött ajkát összehegesztette a keserűség lángja Otthon kifosztva találta a r éji fogalmakat pőrén odvasodott az emlékek csontos ága. Egy reggel megindult benne az öntudat lendkereke Apja fejfája tövébe ásta a szótlanság gyémántclsbosát Azóta gyémántvlrágot terem a temet®. SZIT

ASI FERENC: Tél és én A hóesés mondja, meghalok, mint a plhe-cstpke, s egész eget teríti rám puha csóknak. Csak ringok. Káromkodó szelek verik a hátam, s a részeg utak jég-szájjal fogyasztják a csontom. Hanyatt fekszik a dermedés, piros a fagy éles körme. Megölelem a hóesést, s az csipkés tenyérrel föd be. KESZELI FERENC: A tárgyak az út a pad a kémény az ég a fák a víz s cipőtalpam semmit sem tagadnak de nem árulják el hogy egyszer meghalok KLE1NER BÉLA: Villámok Ragaszkodom a világhoz, és mindenhez ragaszkodom. Ragaszkodom az emberhez, a fényhez, a villámhoz; én mindenhez ragaszkodom. Európám tengerében népek hajólt ringatom, fények erős áramában arcukat nézem: Európám tengerében.