Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-31 / 90. szám, vasárnap

egy hónap a világpolitikában MÁRCIUS MÁRCIUS 1. O Az angol parlament törvényt hozott a bevándorlás korlátozásáról. MÁRCIUS 4. O Kairóban ülésezett az Arab Liga. © A Biztonsági Tanács ismét foglalkozott a 33 délnyugat-afrikai elítélt ügyével. MÁRCIUS 5. O Befejeződött a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója, amely elhatározta, hogy az év végére Moszkvába összehívja a testvérpártok nemzetközi értekezletét. MÁRCIUS 6. O Szófiában ülésezett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. MÁRCIUS 7. O A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia a 18 hatalmi leszerelési bizottságban előterjesztette a Biztonsági Tanács határozati javaslatát, amely garanciákat tartalmaz az atomfegyverrel nem rendelkező országoknak. MÁRCIUS 8. O A ciprusi kormány azonnali hatállyal megszüntette a török kisebbség mozgási szabadságát korlátozó intézkedéseket. MÁRCIUS 9. O Az amerikai kormány visszahívta stockholmi nagykövetét, tiltakozásul amiatt, hogy Svédország menedéket nyújt amerikai katonaszökevényeknek, akik nem hajlandók Vietnamban harcolni. MÁRCIUS 10. O Az Emberi jogok Bizottsága felhívást adott ki, hogy a világ kormányai biztosítsák a halálraítélteknek a fellebbezés jogát. MÁRCIUS 13. O Jordánia panaszt emelt Izrael ellen a tűzszüneti egyezmény ismételt megszegése miatt. MÁRCIUS 15. O Erzsébet angol ki rálynő az elharapódzó aranyláz miatt egy napra bezáratta a londoni tőzsdét. MÁRCIUS 17. O Róbert Kennedy szenátor bejelentette, hogy Johnson ellenjelöltjeként indul az elnökválasztási kampányban. MÁRCIUS 19. O Izraeli vezetők felszólították Husszein jordániai királyt, tartsa tiszteletben a tűzszüneti egyezményt, és akadályozza meg az arab partizánok felforgató tevékenységét a megszállt területen. MÁRCIUS 22. O Izrael 110 kilométeres frontszakaszon támadást indított Jordánia ellen. MÁRCIUS 23. O Drezdában találkoztak a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, az NDKbeli és a szovjet párt- és kormányvezetők. MÁRCIUS 25. O Fock Jenő magyar miniszterelnök a francia kormány meghívására Párizsba látogatott. © Izraeli csapatösszex vonások a szíriai határon. © Washingtonban bejelentették Westmoreland tábornoknak, a Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsnokának július 2-án történő leváltását. MÁRCIUS 26. O A panamai nemzetgyűlés megfosztotta Marco Robles elnököt tisztségétől, és Delvalle eddigi elnököt bízta meg az államfői tisztséggel. MÁRCIUS 27. O Halálos repülőszerencsétlenség érte Jurij Gagarint, a világ első űrrepülőjét és oktatóját, Vlagyimir Szerjogin ezredest. MÁRCIUS 29. O Budapesten a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottjainak panteonjában örök nyugovóra helyezték Frankéi Leónak, az 1871-es Párizsi Kommün egyik kiemelkedő vezetőjének hazaszállított hamvait. MÁRCIUS 30. O Az Arab-öböl Emirátusainak Szövetsége néven megalakult a 15. arab állam. M

árciusban háborús vészjelek riasztották azokat, akiknek legfőbb vágya a háromnegyed éve rendezetlea közelkeleti kérdés békés, politikai megoldása. Az izraeli—Jordánia határon egymást követték tüzérségi párbajok, kisebb nagyobb csetepaték, amelyek előidézésével mindkét fél kölcsönösen egymást vádolta, ám a hónap utolsó heteiben 110 kilométeres frontszakaszon megindult izraeli támadás, harckocsik és repülőgépek bevetése nagyobb hadműveletek bevezetésére enged következtetni. Az sem jogosítja fel reménykedésre a béke híveit, hogy újabban a szíriai—-izraeli határon hajtanak végre izraeli csapatösszevonásokat. A világsajtó a közel-keleti helyzet megítélésében egyöntetűen leszögezi: az izraeli—jordániai határon olyan a helyzet, mint tavaly nyáron közvetlenül a háború kirobbanása előtt. A határvillongások során összetűző ellenfelek mind elkeseredettebben harcolnak. Mint legutóbbi kommentáromban rámutattam: a közelkeleti feszültség tő forrása az, hogy Izrael semmiképpen sem hajlandó kivonulni a megszállt arab területekről, rendezni a menekültek kérdését, amit arab részről a politikai megoldás legfőbb feltéleleként szabnak meg. Miután a menekültek helyzete egyre kétségbeejtőbb, végső elszántságukban fegyveres aknamunkához folyamodnak, a befogadó országok területéről be-betörnek a megszállt arab területekre és szabotázscselekinényeket követnek el az izraeli hatóságok ellen. Támadásuk váratlansága, időpontjának és helyének bizonytalansága irritálja az izraeli félt, s a Tel Aviv-i kormánykörök most — úgy látszik — rászánták magukat, hogy erőnek erejével, még egy újabb háború konfliktus megkockáztatásával ls véget vetnek a partizánkodásnak: szétrombolják az arab partizánok jordániai, s a Jövőben esetleg szíriai bázisait is. A harcok fellángolása azért is aggasztó, mert nemrégen több arab állam vezetői többé-kevésbé egyértelmű nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a közel-keleti viszályt békés úton kell rendezni, azaz politikai megoldással Ugyanakkor felelős izraeli vezetők részéről olyan kijelentések hangzottak el, amelyekből semmiképen nem következtethetünk a Józanság felülkerekedésére, arra, hogy maguk is keresnék az utat, a kapcsolatot az arabság mérsékelt, Józan felfogású, békés, tárgyalásos módszerekhez ragaszkodó köreivel, hanem szinte hetvenkedve ismertetik hódító, nagybirodalmi terveiket, amelyek korántsem szolgálják a szorgalmas izraeli nép ügyét. Abba Eban külügyminiszter, aki a héten Brüsszelben járt, hogy Izrael közös piaci társulásáról tárgyaljon, többek között kifejtette, hogy országa „nem változtat politikáján". Nem vonulnak vissza a megszállt területekről és a menekültek kérdését sem hajlandók rendezni, amíg az arabok el nem ismerik Izrael államot. Ez volt az értelme Eban nyilatkozatának. Izrael állam arab részről történő tényleges és jogi elismerésének követelése kétségtelenül jogos, de a mód, ahogyan az izraeli kormánykörök ezt kl akarják csikarni, nem éppen célravezető és nem józan észtől sugallt. Az izraeli kormány szándékainak békés és igazságos voltát Dajan tábornok kijelentései is cáfolják. A nemrégen műkedvelő régészkedés közben megsérült, más verzió szerint arab partizánok szabotázsakciója során megsebesült hadvezér kijelentette: „a hatnapos háború eredményeként elért katonai és politikai pozíciók megőrzése érdekében szükséges hadmüveletek valószínűleg folytatódnak." A Biztonsági Tanács nemrégen elítélte a Jordánia elleni izraeli támadásokat, mivel „nem lehet tűrni a katonai megtorló intézkedéseket és a tűzszünet súlyos megsértéseit". Tel Aviv azonban azzal válaszolt a BT határozatára, hogy „Izrael fenntartja magának a jogot a hadicselekmények megismétlésére". Ez az álláspont nem segíti elő a béke ügyét, és arab visszavágást vonhat maga után, mert mind több arab állam jelenti be részvételét az Arab Liga csúcsértekezletén, amelyen nyilván közös szankciókat határoznak el Izrael ellen. L. L. Nem lehet szentesíteni az erőszakot A vietnami dráma újabb fejleményei A harctéri jelentésekből olvasóink bizonyára maguk is kialakították az általános képet: a dél-vietnami szabadságharcosok január végén, majd februárban megindított óriási erejű offenzívája március folyamán sem csökkent, csupán taktikájában módosult. Miután az amerikaiak óriási technikai fölénnyel rendelkeznek, a szabadságharcosok nem vetnek be egy-egy helyen túl sok katonát, hogy ezáltal csökkentsék az emberi veszteséget. Ehelyett továbbra is kitűnően alkalmazzák a partizánháború Jól bevált módszereit, a rajtaütésszerű támadásokat. Khe Sanh környékén, a Mekong deltájában, Saigon közelében és számos más stratégiailag kulcsfontosságú helyen márciusban is számos olyan sikeres támadást intéztek a szabadságharcosok, amelyek emberben ugyan mérsékelt, de annál súlyosabb anyagi veszteséget okoztak az ellenségnek. A dél-vietnami hadszíntéri jelentés összefoglalója röviden tehát ez lehetne: a népfelszabadító erők offenzívája tovább tart. A Dél-Vietnamban állomásozó több mint félmilliós amerikai expedíciós hadsereg vezető posztján rövidesen őrségváltásra kerül sor. Néhány nappal ezelőtt ugyanis Washingtonban hivatalosan is megerősítették azt a korábban már több alkalommal cáfolt híresztelést, hogy Westmoreland tá bornok megválik jelenlegi posztjától. Tehát megbukott az a tábornok ls, akinek nevéhez az amerikai sajtó és maga Johnson is sokáig a nemzeti hős glóriáját fonta. A PENTAGON véleményét tolmácsoló US News and World Report a következőkben soroija fel Westmore land bűneit. 1. „Az ellenség háborúját" vívta, vagyis „hagyta", hogy a DNFF kezében legyen a kezdeményezés. 2. Lebecsülte a felszabadítást frontot — és túlbecsülte a dél-vietnami kormányhadsereget. 3. A „nagy háborúra" épített, a „felkutatni és megsemmisíteni" taktikára — és közben másodlagosnak tekintette a pacifikálást, holott „mindenki tudfa, hogy Vietnamban emberekért és nem területért folyik a harc". Persze még nem lehet tudni, hogy Westmoreland távozása után módosul-e, és ha igen, milyen irányban az amerikai taktika Vietnamban. Az azonban bizonyos, hogy Johnson nem szívesen szánta rá magát erre a lépésre, és csupán „bűnbak" kereséséről van szó. Hogy az elnök mégis kedvenc és egyik legbizalmasabb emberét áldozza fel politikai-stratégiai sakkjátékának újabb figurájaként, azt semmi mással nem lehet magyarázni, minthogy a vietnami dráma már az amerikai belpolitikai élet „színpadán" is játszódik. Az elnökválasztási kampány porondján ugyanis az ellen-, lábasok Johnsont érthetően legérzékenyebb pontján kezdték ki. Hiszen a vietnami háború kilátástalansága egyre tragikusabb következményeket jelent az egész amerikai nép számára. Róbert Kennedy és McCarthy szenátorok józanabb megnyilatkozásai és a vietnami háború „tisztességes befejezésének" legalább megígért politikája Johnsont gyors cselekvésre kényszerítette. S hogy Ismét a sakktáblánál maradjunk: felmerül a kérdés, vajon Westmoreland feláldozása — akár taktikai elgondolásból is — nem jelenti-e a Fehér Ház urára nézve a végzetes matt veszélyes közeledtét? Március végén Stockholmban a világ számos békeszervezetének mintegy 100 küldötte tanácskozott az amerikaiak vietnami háborújáról. Az értekezlet határozatban kérte fel a svéd kormányt, kezdeményezzen akciót Európa országainak körében, és együttesen szólítsák fel az Egyesült Államokat a vietnami háború beszüntetésére. Közben a svéd kormány egyik befolyásos tagja, Palme kultuszminiszter szintén élesen bírálta a washingtoni kormány politikáját, ami miatt Johnson hazarendelte stockholmi nagykövetél és egyben texasi jó barátját, jóllehet egy év óta csak az volt a feladata, hogy a vietnami háború nagyarányú fokozódásának időszakában igyekezzék meggyőzni a svédeket Washington „Jószándékáról". Hogy ez nem sikerült, nem rajta múlott. T. G. Igy írnak rólunk A világsajtó tele van találgatásokkal Csehszlovákia további fej lődését illetően. Különféle szemszögből ítélik meg a csehszlovákiai eseményeket, egy azonban bizonyos: Csehszlovákia a szocia lista tábor szilárd része. A Bázelben megjeleni svájci National Zeitung a drezdai találkozóval kapcsolatban megjegyezte: „Tény, hogy a csehszlovákokat azért hívták meg, hogy kommunista szövetségeseiknek beszámol janak a „prágai reneszánszról". Dubcek letette a vizsgát. Bizto sította a szövetségeseket, hogy Csehszlovákia ottmarad, ahová tartozik, a Szovjetunió jó barátainak soraiban, s mint a Varsói Szerződés tagja mindenkor kész teljesíteni kötelességeit." Az Ekonomszka Politika című jugoszláv hetilap legutóbbi szá mában „Be nem avatkozás és tájékoztatás" címmel kommentárt közölt. Hangoztatja beane, bogy Csehszlovákiában nemcsak „ál talános pártvita, hanem nemzeti, országos vita alakult ki, amely ismét igazolta, hogy a dolgozó rétegek valóban hívek a szocializmushoz. A vita nyíltsága valakit megijeszthetett, valakiben bizalmatlanságot válthatott kl, tekintettel az 1956. évi szerencsétlen magyarországi eseményeket megelőző viharos vitával vont párhuzamra." Az osztrák néppárti Volksblatt vezércikkében azt emelte ki, hogy csehszlovák vélemény szerint a szocialista nézetek össze egyeztethetők a szellemi szabadság feltételeivel. „E merész kísérlet eredménye egyelőre ismeretlen. Ha sikerülne, a Nyugat olyan kihívással találná magát szembe, amely a kommunizmus eddigi fenyegetésével ls veszélyesebb lenne, mert politikai mód szerekkel nem lehetne ellene küzdeni, csak szellemi védelem niel" — írta a Volksblatt. A Sclnteia, a román testvérpárt lapja a csehszlovákiai helyzet tel foglalkozó kommentárjában azt írja: „Az élet maga bizonyít ja, hogy a szocialista demokrácia állandó bővítése, a társadalmi tevékenységben és az állami ügyek intézésében a tömegek rész vételének tokozása nem gyíönglti a szocialista rendszert, hanem ellenkezőleg, hozzájárul az új társadalom haladásához, és erő siti a szocializmus világpozícióit. Minden kommunista párt füg getlenül, különféle gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti feltételekre való tekintettel maga jelöli meg politikai irányvona l»<- L. L. A vietnami háborfira fordított óriási kiadások, Washington külpolitikai kalandorsága aláásta a dollár iránti bizalmat. Az „aranyláz" legutóbbi tünetei a tőkés világ pénz- és valalarendszerének válságát bizonyítják. ITT A SZÁMLÁI (Herluf Bidstrup rajza a Land og Folk című dán lapban).