Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-06 / 36. szám, kedd

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése Szlovákia 1967. évi fejlődéséről díjasok és a többgyermekes családok életszínvonalát befolyásolta. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások A helyi gazdálkodási üzemek é6 az ipari termelőszövetkezetok a lakosságnak 1 milliárd 275 millió korona értékű szolgáltatásokat nyújtottak. Az ipari termelőszövetkezeteknek tavaly 30,7 millió koronával, a helyi gazdálkodási üzemeknek pedig 6,6 millió koronával volt kevesebb a bevételük. A lakásalap karbantartására tavaly 317,9 millió koronát fordítottunk. A nemzeti bizottságok 1967-ben 6284 személynek adtak iparengedélyt, főleg vidéken. Ez az 1966-ban kiadott iparengedélyek kétszerese. A magániparosok bevétele mintegy 14,5 millió koronára becsülhető. Tavaly 60 községet kapcsoltak a vízvezetékhálózatra, ami azt jelenti, hogy Szlovákia 604 községében van vízvezeték. Egészségügy és társadalombiztosítás Szlovákia egészségügyében tavaly 9 ezer orvos dolgozott — 541-el több, mint 1966-ban. Egy orvosra átlag 493 lakos jut. A kórházakban 1141-gyeJ gyarapodott az ágyak száma. 503 férőhellyel bővült az óvodák kapacitása. A beteg- és szociális biztosításra fordított összeg elérte a 6,8 milliárd koronát. Betegbiztosítás címen 3,1 milliárd koronát fizettünk ki, ami 3,8 százalékkal több, mint az előző évben. A családi pótlókra fordított összeg 0,6 százalékkal növekedett. A nyugdíjasok száma 27 400-aI emelkedett, s a nyugdíjak magassága átlag havi 744 koronát tett ki. Iskolaügy és kultúra A alapfokú kilencéves iskolákban 7700-zal volt kevesebb a tanulók száma. Az általános műveltséget nyújtó középiskolákon, a szakközépiskolákon és a szakiskolákon viszont a tanulók száma 2362-vel gyarapodott. A főiskolákon 48 223 hallgató tanult, ebből 35 127 rendes hallgatóként. A levelező hallgatók száma 1966-hoz viszonyítva 578-al csökkent. Az Ipariskolákon 44 700 ipari tanuló folytatja tanulmányait, ami 5200-al több, mint az előző iskolaévben. A szaktanintézetekben 41 700 tanulót, a mezőgazdasági iskolákban és -szaktanintézetekben 10 700 tanulót tartanak nyilván. Tavaly 9 egész estét betöltő ós 129 rövid film, valamint 71 híradó készült. Az állami filmszínházak 283 300 előadást tartottak, a látogatók száma meghaladta a 30,5 milliót, vagyis a filmszínházaknak 2,6 millióval kevesebb látogatója volt, mint az előző évben. Az állami színházak 1967-ben 4700 előadást tartottak, s a látogatók száma 105 ezerrel csökkent. Az elmúlt évben 2136 könyvet adtunk ki 15,8 millió példányban, vagyis 16,7 százalékkal többet, mint az előző évben. A folyóiratok évi példányszáma 448 millió volt. 199 folyóirat, ebből 12 napilap jelent meg. Lakosság Szlovákia gazdaságára a múlt évben a termelés állandó fokozódása és az országos eredményekben való részvétel növekedése volt jellemző. Ez a tény további hozzájárulást jelent a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődésének konszolidálásához. Szlovákia gazdasági fejlődésének üteme az elmúlt évben felülmúlta az országos átlagot, és megvalósultak a tervezett elgondolások. A népgazdaság egyes ágazataiban az 1967-es évben a következő eredményeket értük el: Ipar Az ipari termelés — az előző évvel szemben — tavaly a tervezett 7,9 százalék helyett 10,1 százalékkal növekedett. Nagyarányú növekedést értünk el főleg az energiaiparban (27,2 százalék), a vegviparban (13,2 százalék), a gépiparban (12,2 százalék) és az építőanyag-gyártásban (11,6 százalék). Szlovákia az ország ipari termelésében 22,2 százalékkal volt képviselve. Az ipari termelés országos növekedésében Szlovákiára 32,6 százalék esik. Az iparban több mint egymilliárd koronával. vagyis 2 százalékkal teljesítettük túl a termelési tervet. Ebben nagy része van a nehéziparnak, a vegyiparnak, a közszükségleti és élelmiszeriparnak. A termelés fejlődésében érvényesülő kedvező Irányzatok hatással voltak a végtermékek értékesítésének növelésére is. Az Ipari üzemek áruértékesítése 9 százalékkal növekedett, ugyanakkor az értékesítésre szánt végtermékek értéke 11 százalékkal, a termelési szükségletek értéke 8 százalékkal növekedett 1967-ben az iparban 23 000-rel, vagyis 4,2 százalékkal több személy dolgozott, mint az előző évben, ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedésének üteme az év vége felé csökkent. Legnagyobb volt a munkaerő-gyarapodás a nehéziparban, a vegyiparban és az energiaiparban. Az iparban dolgozók átlagos havi fizetése 84.— koronával, vagyis 5,3 százalékkal növekedett, és elérte az 1645 koronát. Az ipari termelés növekedésének egy részét az üzemek a munkatermelékenység 5,4 százalékos fokozásával érték el — ami a termelésnövekedésnek csupán mintegy felét jelenti — a további termelésnövekedést létszámemeléssel biztosították. Építkezési beruházások és építőipar Az építkezési beruházásokat az elmúlt évben még befolyásolták az előző irányítási rendszerből származó negatív irányzatok. Sok volt a megkezdett és befejezetlen építkezés. A határidők eltolódtak. Ugyanakkor a gazdasági eszközök még nem hatottak megfelelően abban az irányban sem ,hogy az elmaradott vidékeken végezzenek beruházásokat A szlovákiai beruházások értéke 23 milliárd koronát tett ki, ami 3,4 százalékkal több, mint az előző évben volt. Az országos beruházásnak 32,7 százaléka Szlovákiában valósult meg. Több fontos termelési kapacitást helyeztek üzembe. A Kelet-szlovákiai Vasműben például a 2. sz. nagyolvasztót, a 3. sz. konvertort, az acélöntödét, a négyszékes hengersort; új üzemegységek kezdték meg a termelést a vágsellyel Duslóban, a farkastorokl Slovnaftban, a humennél Chemlonban, a svl' ti Tatrasvitben stb. A lakásépítkezés, az iskola- és egészségügyi beruházások 14 százalékkal növekedtek. Az ezen a szakaszon megvalósított beruházások terjedelme azonban — tekintettel az elmúlt években történt lemaradásokra — még nem kielégítő. Az Iskolaépítés terén — 747 tanterem volt átadva — nem teljesítettük 8 feladatokat. Továbbra sem szűnt meg mindenütt a többműszakos tanítás. A gyermekotthonok befejezési tervét csupán 71 százalékra teljesítettük. Az egészségügy szakaszán — 1400 kórházi ágy átadásával — feladatainkat teljesítettük. 28 858 lakás építését fejeztük be, ami az előző évhez viszonyítva 1270 lakással kevesebb. A szövetkezeti lakásépítés keretében 11296 lakás épült. Felépült 13 321 családi ház, ami az egyéni lakásépítkezés országos terjedelmének 67,2 százalékát |elentl. A szövetkezeti lakást Igénylők száma — tehát akiknek még nincs lakásuk .— 46 600-ra emelkedett. A lakásigénylők száma főleg Bratislavában gyarapodott. Az év végén 51 348 lakás építése volt folyamatban, ami 10,6 százalékkal több, mint 1966-ban volt. Az építővállalatok 12,4 milliárd korona értékű munkát végeztek el, vagyis 9,2 százalékkal többet, mint az előző évben. Annak ellenére, hogy az építővállalatok 104 százalékra teljesítették tervüket — minden tekintetben nem tettek eleget szerződéses feladataiknak. Az építőiparban 155 300 személy dolgozott vagyis 4000-rel több, mint 1966ban. Jelentős javulást értünk el a dolgozók stabilizálása és szakképzettségük növelése terén. A munkatermelékenység 6,3 százalékkal, az átlagbér pedig 5,6 százalékkal növekedett, és elérte a havi 1822 koronát. Az országos átlagnál alacsonyabb bérszint főleg a második félévben foganatosított intézkedések következtében alakult ki, amelyek a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti arányok javítására irányultak. Mező- és erdőgazdaság Előzetes számítások szerint a bruttó mezőgazdasági termelés — összehasonlítható árakban — 1966-hoz viszonyítva 2 százalékkal növekedett (az 1961— 1966-os átlaghoz viszonyítva 13,7 százalékkal ), és elérte az eddigi legmagasabb S2intet. A növekedéshez főleg az állattenyésztés járult hozzá (7,3 százalékkal), míg a növénytermesztés nem érte el a tavalyelőtti szintet. A növénytermesztés terén a gabonaneműekből értük el a legjobb eredményeket. A nagyobb hektárhozamok eredményeképpen az 1966-os évhez viszonyítva 153 000 tonnával több gabona termett — sőt az 1961—1966-os évek átlaghoz viszonyítva 370 000 tonnával több. A tervezett gabonafelvásárlást 1,3 százalékkal túlteljesítettük A burgonyahozam — a vetésterület csökkentése és az alacsonyabb hektárhozamok következtében — 208 000 tonnával volt kisebb, mint 1966-ban. Csökkent a cukorrépa-termesztés is. Lényegesen alacsonyabb volt a szénahozam (10 százalékkal) és a gyümölcshozam (22 százalékkal). Az állattenyésztésben — a számbeli gyarapodás mellett — fokozódott a hatékonyság ls. Egy hektár termőföldön — összehasonlítható árakban — 3784 koronát értek el, ami 262 koronával több, mint 1966-ban volt. Egy tehén évi fejési átlaga a tavalyelőtti 1890 literről 2000 literre — a tojáshozam pedig 135,4-ről 143,8-ra emelkedett. Egy anyakocától 14,1 malacot választottak el az előző évi 13-rnal szemben. 1966-hoz viszonyítva a mezőgazdaság 46,8 ezer tonnával több húst, 57,8 millió literrel több tejet és 7 millió darabbal több tojást adott piacra. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben tovább gyarapodott a mezőgazdaság gépparkja, a mezőgazdasági üzemek hatékony termelőeszközökkel való komplex ellátása Igen lassú. A mezőgazdaságba 346 millió koronával többet fektettünk, mint tavalyelőtt, viszont gépekbe és berendezésekbe 140 millió koronával kevesebbet. A mezőgazdaságban dolgozók száma háromezerrel gyarapodott. A férfiak száma azonban 3500-zal csökkent. 1966hoz viszonyítva 1890-nel kevesebb fiatalt nyertünk meg a mezőgazdaság számára. Az erdőgazdaságban 4,1 millió köbméter fát termeltünk ki. Ez 3,4 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Ugyanakkor a tűlevelű fa kitermelésének tervét 1,4 százalékkal túlteljesítettük. 24 700 hektárt fásítottunk, vagyis ezer hektárral kevesebbet, mint tavalyelőtt. Közlekedés és távközlés A szállítás tavaly kielégítette a népgazdaság igényeit: 5,7 százalékkal több árut és 4,2 százalékkal több személyt szállított, mint 1966-ban. A vasúti szállítást ugyanakkor befolyásolták a gyakori üzemzavarok. A vasutakat tavaly 596 kilométeres távon villamosítottuk, ami a vasúti hálózat 16,2 százalékát jelenti. Legjelentősebb a Breclav—Bratislava szakasz villamosítása. A folyami szállítás 2,4 százalékkal csökkent. A telefon-előfizetők száma 10 százalékkal, a rádió-előfizetők száma 2392vel, a televízió-előfizetők száma 66 430cal gyarapodott. A Csehszlovák Televízió adása Szlovákiának csupán kétharmadán vehető. Pénzügyi eredmények Szlovákia állami gazdasági szervezetei évi tervüket 103,4 százalékra, a bruttó jövedelem tervét 109,8 százalékra, a tiszta haszon tervét 137,7 százalékra teljesítették. Az évi terv túlteljesítését főleg a gazdálkodás javításával érték el, de sok esetben az elért pénzügyi mérleghez nagyban hozzájárult a nagykereskedelmi árak növekedése, mely gyorsabb volt, mint azt a terv feltételezte. Életszínvonal. A laskosság pénzbevétele: A lakosság Összes pénzbevétele — mint az életszínvonal emelkedésének fő tényezője — 8 százalékkal növekedett, és Szlovákiában egy személyre átszámítva 600 koronával magasabb, mint 1966-ban. A lakosság pénzbevételét nagyban befolyásolta a foglalkoztatottság alakulása, mely a szocialista szektorban (az EFSZ-ek nélkül) 2,3 százalékkal növekedett. A szociális Juttatás, vagyis a betegsegély és a szociális biztosítás — 7,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az Állami Takarékpénztár a lakoságnak 2 milliárd 517 millió korona kölcsönt nyújtott, vagyis 263 millió koronával többet, mint 1966-ban. A lakosság 1,7 milliárd koronával helyezett többet a takarékpénztárba, s a takarék összege elélte a 10,5 milliárd koronát. Belkereskedelem ^Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben a kiskereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 33 milliárd koronát. A kereskedelmi hálózatra ebből közel 28 milliárd korona, a közétkeztetésre pedig 5 milliárd 282 millió korona jut. Az alapvető élelmiszerellátás kielégítette a fogyasztók keresletét. Bizonyos hiányosságok mutatkoztak azonban a borjúhús és a hústermékek (pl. sonkásszalámi J terén. A tejtermékek közül hiány mutatkozott sajtokbői, továbbá nem minden tekintetben sikerült a lakosság ellátása palackozott sörből, ásvánvízből, hüvelyesekből, mákból, mézből és a déli gyümölcsök közül narancsból. Helyenként - zavarok mutatkoztak az áruszállítás terén, főleg a nyári hónapokban. A keresletet nem sikerült kielégíteni több ipari termékből. Nagy volt például az érdeklődés bútor Iránt. S bár a bútorgyártás növekedett, a lakosság Igényelt nem sikerült kielégíteni, főleg választékban és időben. Hasonló volt a helyzet az építőanyag, a vlllanyés vízvezetékszerelési anyagok, papíripari termékek stb. esetében. Kiskereskedelmi árak 1967-ben a kiskereskedelmi árak mérsékelten emelkedtek, amit az 1966. október 3 án érvénybe léptetett központi árrendezés befolyásolt. A szabad árképzés — tekintettel arra, hogy 1966-hoz viszonyítva felére csökkentették terjedelmét — az árszint mozgására lényegtelen hatással volt. Az élelmiszerek közül leszállítottuk egyes tejtermékek árát, és a nagy készletekre való tekintettel olcsóbb lett néhány konzervipari termék is (pl. szilvakompót). Az ipari termékeknél mintegy 1500 esetben emelkedtek az árak. Ez a termelés rentabilitásának érdekében történt. A vendéglői árak 1966-hoz viszonyítva elérték a 104 százalékos Indexet, éspedig a hús és a sör árának emelkedése következtében. A szolgáltatások árszintje az 1966-os lényeges emelkedés után tavaly mérsékelten ismét emelkedett, mintegy 2 százalékkal. Lényeges áremelkedés következett be a fényképszolgálatban, a mérték utáni ruhavarrásban, a cipőjavításban, a gépkocsijavításban stb. Még jelentősebb az áremelkedés a lakáskarbantartás (20 százalék) terén, főleg a kőműves-, és a szerelési munkákat illetően (30—50 százalékos áremelkedés), ami növeli a építkezők kiadásait és kedvezőtlenül befolyásolja a családi házak építésének befejezését, Az áremelkedés után az egyes szolgáltatások iránt csökken a lakosság érdeklődése (mosás, vegyi tisztítás). A termékek és a szolgáltatások áremelése mintegy 1,5 százalékkal növelte a munkások-alkalmazottak háztartási kiadásait, ami a normális bérek gyorsabb növekedése mellett lényegében a reálbérek növekedését jelenti. Az áremelkedés főleg a társadalombiztosításból eredő nominális jövedelmet élvező lakosság, kiváltképpen a nyugSzlovákia lakosságának szaporulata 1967-ben az előző évvel szemben lelassult. Különösen kedvezőtlenül alakult a születési arányszám. Élve 77 000 gyermek született, s ez 4000-el kevesebb, mint 1966-ban. Ugyanakkor 2000-rel több volt a bejelentett abortus, vagyis elérte a 35 000-et. Az elhalálozás ugyan 36 000-ről 35 000-re csökkent, de ez a csökkenés nem volt olyan méretű, hogy kiegyensúlyozta volna az élve született gyermekek számának csökkenését. Ennek következtében Szlovákia lakosságénak természetes szaporulata 42 000 fő volt (ez 3000-el kevesebb, mint 1966- fjfl ban), vagyis a lakosság természetes szaporulata — 1946 óta — tavaly volt a legalacsonyabb. Az év folyamán Szlovákiában 32 000 házasságot kötöttek, s közel háromezer válást engedé- u. i lyeztek. A múlt év végén Szlovákiának 4 468 000 lakosa volt, vagyis a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosságának 31,2 százaléka Szlovákiában él.