Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-23 / 53. szám, péntek

_ BUDAPESTI LEVÉL -i-m Oillajok Egerben... Várkonyi Zoltánnal beszélgetünk. A neves filmrendező, többek között a két Jókai-film, a „Kőszívű ember fiai" és az „Egy magyar nábob" alkotója, minden eddiginél nehezebb feladatra készül. S hogy ez mennyire így van, arról hallgas­sák meg Várkonyi Zoltánt, aki az „Egri csillagok"-kal kapcsolatos elképzelései­ről beszél. Az ötlet és a történelemfelfogás — Gárdonyi klasszikus regé­nyének megfilmesítése, nem új ötlet. Majd négy évtizeddel ez­előtt már Fejős Pál, a „Tavaszi zápor" világhírűvé lett alkotó­ja foglalkozott a megfilmesítés gondolatával, sőt a forgatást is megkezdte. Hamarosan azonban olyan anyagi komplikációi tá­madtak, amelyeket nem lehe­tett sem elsimítani, sem meg­oldani. így a felvételek megsza­kadtak és a film sohasem ké­szült el. 1945, Magyarország fel­szabadulása, után is többen fog­lalkoztak a megfilmesítés gon­dolatával, de sem Fábry Zoltán, sem Makk Károly nem jutott el az álmok valóra váltásáig. Ne­kem valahogy nagyobb szeren­csém volt. Tulajdonképpen két esztendeje lázas elméleti és tu­dományos kutatómunkába kezd­tünk. Történészek, hadtörténé­szek, technikusok bevonásával hónapokon át folyó kutatások és viták után kezdett kialakul­ni az a történelmi szemlélet, amely a tényekre építve, de Gárdonyihoz hű maradva, még­is az általa leírtakat némiképp kiszélesítve testesül meg a Ne­meskürty István Irta forgató­könyvben. E történelmi alapál­lás Gárdonyi felfogásához ké­pest a filmben, három terüle­ten fejlődik majd tovább: a) Gárdonyi igen reális ele­mekre épülő romantikájával szemben filmünk szemléleti fel­fogása lényegesen közelebb áll Nemeskürty: „Mohács után" cí­mű nagy vitát kavart tanulmá­nyához, mint a korábban ural­kodó, hagyományos, romantikus felfogású történelemírás alapté­ziseihez. b j Gárdonyihoz hasonlóan nekünk is állást kellett foglal­nunk a hazafiság kérdésében. E téren, a realitásokra épülő, történelmi tényekre támaszkodó nemzeti öntudatot helyezzük előtérbe. Gárdonyival együtt becsüljük az ellenfelet, erősnek, okosnak, ravasznak ábrázoljuk, s ezzel a helyenként kimondot­tan szimpatikus törökséggel szemben egyenlő erőként áll­nak ott a magyarok, a védeke­zés és kitartás hazaszeretettől fűtött katonái. Ez a hősiesség azonban nem mentes az árulá­soktól, félelmektől, megtorpa­násoktól, de ugyanakkor kato­nai előrelátással, a korhoz ké­pest messze előremutató bra­vúros haditechnikai újításokkal, s tervszerűségre épített kiszá­mítottsággal is párosul. Vagy­is mítoszaitól megfosztottan reálissá válik. ej És végül úgy érezzük, az egri küzdelmeket nemcsak Egerre és Magyarországra, de egész Európára kl kell terjesz­tenünk, tehát a regény esemé­nyeit kibővítve, nagyobb szerep­ben jelenttjük meg Habsburg Ferdinándot, III. Pál pápát, s az ő felléptetésük lehetővé te­szi, hogy európai síkba helyez­zük a marakodó nagyhatalmak között magára hagyott Magyar­ország végvári hőseinek Igazi nemzetközi és európai jelentő­ségét. Nos, így született az ötlet, s ez a történelemszemléletünk .., A Várkonyi Zoltán és kollek­tívája kidolgozta elképzelés, kétségtelenül egy szuperfilm megalkotásának lehetőségét rej­ti magában. A rendező mégis tiltakozik a szuperfilm elneve­zés ellen. Részletesen meg is indokolja: miért? A rendezői elképzelés — A látvány, a tömeg- és esatajelenetek természetesen nagyon fontosak. Én mégsem ezekre kívánok koncentrálni. Filmem középpontjában az em­berek lelkivilága áll, köznapi emberekből, a körülmények folytán született hősök regé­nyes históriája, s ezt az egész reális-romantikus történetet csak egy oldalról, a magyaro­kéról vizsgálom. Erre azért van szükség, hogy taktikai, straté­giai zsenialitásuk révén ls hő­sökké avathassam Eger védőit. Egyik célom éppen az, hogy be­mutassam, hol, hogyan, mikor született ez a katonai zseniali­tás. Ennek bemutatása közben kerítünk majd sort a haditechni­kai újítások bemutatására is. Bornemissza ördögkereke és egyéb haditechnikai leleménye mind megjelenik és nagy szere­pet kap majd a filmben. De e jelenetek minden látványosság­lehetősége ellenére, az ördög­kerék, például, csak addig fog szerepelni, ameddig segíti Bor­nemissza belső fejlődésének áb­rázolását. Mit jelent ez? Azt, hogy valamennyi jelenetet sze­replőim szemszögéből és nem a közönségéből, vagy egy látvá­nyosságra törekvő rendezőéből nézek és így minden látvány, még a legnagyobbszabású is csak addig tart, ameddig annak reális szerepe van az egri hősök kamaradrámájában. Filmünk, ugyanis — bár kétrészes — a regényhez képest nagy kihagyá­sokkal mondja el a jól ismert történetet. Először gyermek­ként találkozunk Gergővel és Évával, majd nagyot ugrunk és mindjárt felnőttként látjuk őket viszont, felnőttként, és egymás­nak szánt párként, s nyomban az egri események középpont­jába kerülünk, amelyek ugyan­csak nem a teljes regényt, ha­nem két gondosan kiválasztott csatanapot mutatnak be. S tu­lajdonképpen e három napon, egy gyermekkorin, s két felnőtt, katonain, mondja el a regény valamennyi eseményét. Ennek megfelelően mindent sűríte­nünk kellett, s eszerint változ­tak meg — bár nem jelentősen — a jellemek is. A legnagyobb változáson kétségtelenül Sárkö­zi cigány ment keresztül, az 6 alakját teljesen átdolgoztuk, s ez Gárdonyihoz képest egészen más lesz... Minden ilyen nagyszabású já­tékfilm elkészítésének egyik problémaköre, anyagi természe­tű. Erről is megkérdeztük a rendezőt. Lelemény, trükk, műanyagok... Auol tudunk, takarékosko­dunk, s a film így ís több tíz­millióba kerül (nem hivatalos becslések szerint a film költsé­ge legkevesebb 45 millió forint lesz). Pedig rengeteg lelemény­nyel, trükkel, műanyagokkal dolgozunk. Mondok néhány pél­dát. A háttér-díszletek többsége vetített, vagy egy új eljárás se­gítségével üvegrefestett lesz. A magyar és a török statisztéria nem közvetlen kamera közeli ruháit papíranyagból készítjük el, a ruhaköltségek ezzel máris felére csökkentek. Nagy gondot jelent a korabeli fegyverek be­szerzése. Ezek Javarészét tehát legyáratjuk. Persze, nem acél­ból, hanem styrolból, egy külö­nösen erős, ellenálló, ugyanak­kor Jól megmunkálható mű­anyagból, ebből készülnek a si­sakok is, amelyek az úgyneve­zett munkavédelmi ütéspróbá­kat is nagyszerűen kiállták, te­hát nemcsak korhűek, de biz­tonságosak, s valóban védő Jellegűeknek ls mondhatók. Több tucat magyar ós török ágyúi is el kell készítenünk, ezek papírmassé és vaskombi­nációból születnek, valameny­nyiből „tüzelni" is lehet. Nagy baj viszont nem történhet, mert a nagy lángot vető ágyúgolyók papírmassé és egy új műanyag kombinációjából születnek ... Szükségünk van többek között emberi kezekre és lábakra a robbantási jelenetekhez, ezeket egy kirakati gyár készíti, saját szabadalmaztatott babálnak fel­javított változataként. A renge­teg zászló és toll milliós ki­adást jelentene, ha a lelemény nem sietne segítségünkre, s ná­lunk is kapható olcsó tollakból össze nem barkácsolnánk a structollakat, amelyekből egy­egy szál nálunk több száz fo­rintba kerül. A zászlóknál is újí­tunk valamit, csakúgy, mint a sátordíszítéseknél. Ezek Is mű­anyagból készülnek. Sok ma­kettet ós egyéb új trükkeljárást alkalmazunk, s ezek megoldá­sára a közelmúltban Budapest­re hívtuk az egyik leghíresebb szovjet trükkoperatőrt, akí a „Háború és béke" trükkfelvéte­leit is vezette, és egy amerikai szakember érkezése napokon belül várható. A költségcsök­kentést szolgálja, hogy az „eg­ri jeleneteket" nem Egerben, hanem a Budapesthez lényege­sen közelibb, és lényegesen ke­vésbé beépített Pilisborosjenőn készítjük el. Itt ls van egy vár­rom, s a vidék meglepően ha­sonlít az egykori egrihez. En­nek ellenére hatalmas várrész­leteket kell felépítenünk, de ez még mindig harmadába, vagy negyedébe kerül, mintha magát Egert építenénk át, nem beszél ve arról, hogy a tavaly negyed­milliós idegenforgalmú város teljes turisztikai szezonját el kellene rontanunk, amivel mér­hetetlen devizakárt okoznánk. Ez csak ízelítő volt a problé­mákból, közel sem a teljes fel­sorolás. Ha ugyanis elképzel­jük, hogy a kamera előtt több mint tízezer ember szerepel, úgy képet alkothatunk az alko­tók gondjairól is. Forgatás nyáron — premier karácsonykor... — A felvételeket május 5-én Pilisborosjenőn kezdjük és leg­később szeptember 15-re fejez­zük be Budapesten, az egyik műteremben. Közben Jugoszlá­viában, Csehszlovákiában és Bulgáriában ls forgatunk és ta­lán egy-két napra Törökország­ba is átrándulunk. Ha minden a tervek szerint halad, az „Egri csillagok" decemberben, ponto­sabban karácsonyra a közön­ség elé kerül. A premiert talán Egerben tartjuk meg, az ősi vár­ban, vagy a vár alatt, s levisz­szük az összes szereplőket is. „Csillagok Egerben, az Egri csil­lagok premierjén", ez áll majd a plakátunkon. A filmnek mint­egy harminc nagyobb és fősze­repet játszó, s mintegy ötven epizodista színésze lesz. És mi­vel a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a Magyar Néphadse­reg is megígérte segítségét, sőt védnökséget ls vállaltak fil­münk felett, reméljük, hogy a statisztéria megszerzésével és irányításával sem lesz problé­ma ... Ennyit sikerült előzetesen megtudnunk az „Egri csillagok" forgatásáról, s úgy gondoljuk, hogy már az első beszámoló alapján egyetértenek velünk abban: érdekes, nagy nemzet­közi sikert ígérő film van szü­letőben Budapesten, a Magyar Filmgyártó Vállalat műtermei­ben ... FENYVES GYÖRGY CSEH ÉS SZLOVÁK KÖLTÖK VERSEI JÁN PONIČAN: Va 11 o m á s Magányom pajzsán szétvetem karom — ziháló mellem mélyen megremeg — s robajló hangon felkiáltok: Szeretlek, emberi közösségi Szeretlek: mert hiszen ötvözete vagy hozzám hasonló atomok (millióinak — mert hiszen hajléktalan vagy — (s otthon vagy mindenütt, (hol csíra ütközik j mert hiszen minden vágyad és /szenvedélyed, bajod, örömed s bánatod hű hordozója lehetek, parányod — mert hiszen ... — Nem tudom: miért? ... Szeretlek, emberi /közösségi Hajsd ide fejed, a millió fejet — Takard kl szíved, a millió szívet — beteg vagy, tudom ... Fekete lapján életednek, 6, az emberiség történetéből Ismerem ... Tudom: tarkódat sziklaóriások, piramisok terhe nyomasztja — Tudom: szivárog még sebed, királyok-császárok jutalma a munkádért, kényszerszolgálat busás bére ... Tárd fel előttem beteg testedet, tömeg: átfogom, mint az orvos ... beborítom az áldozatos munka s gyógyítgatom lelked et dalaim vérhullató fecskefüvével. Szívesen csak egy szó ... egy mozdulat... és vérem üdítő italát a halál kelyhében nyújtom — hogy meggyógyul] — — hogy erőidet az egészség mosolyával /koszorúzd .. .1 Szívesen ... csak egy szó ... egy mozdulat... Dudás Kálmán fordítása JAN TRUHLÁR: Szeretet Bolyong az erdőn és állatokat gyógyít. Fák ágat közt éjszakázik, ébresztgeti a megrepedt tojást. Az ember, ha ráakad, tanácstalan: és megöli. Fordította: L. Gály Olga KAMU PETERAJ: * * * Mint a táj szíve halálig szalad a szarvas, szeme tálcáján viszi büszke agancsát, kecses árnyéka bozótok, vizek mélyéből leskelődő pogány Isteneknek bókol. Átdöfött szívvel halálig szalad, ó a vak: bokrok, csipogó csőrök vad birodalmán keresztül-kasul, nyála veszett habot vet, saját bőrében keresztre feszítve már azt se tudja miért, hová. Csak két keskeny, védtelen vörös tükre küld riadt fényeket a lábak felé, mert egyszer égig rohan a sikoltás és vissza már nem tér... Sötét van. Egy gyanúval bonyolultabb az erdő ... Monostlóy Dezső fordítása utifüvével — /Neked

Next

/
Oldalképek
Tartalom