Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-06 / 5. szám, szombat

,. äMí&fi • • " " Á NYOMOK A HÖBAN ( M. /uigti ituv.) Világszínvonal A A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országok közötti együttműködés kétségtelenül a vlllamosenergia-kooperáció terén a leggyümölcsözőbb. A csehszlovák és a magyar villamosenergia-rendszerek között például már 1952-től kezdődően nemzetközi kapcsolat létesült. Hasonló kooperációs összeköttetést létesítettek később a többi szocialista országok között is, majd 1963. január 1-én Prágában megkezdte működését az egyesített villamosenergia-rendszerek központi diszpécserszolgálata. Csehszlovákia, a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Románia és később Bulgária energetikai rendszerét egyesítették és ma operatív módon a legcélszerűbben használják ki. VILLAMOSENERGIARENDSZEREK Az egész civilizált világot a villanyvezetékek hálózata övezi körül. Magas oszlopokon függő huzalokon áramlik szüntelenül a villamos energia, hogy mindenkor rendelkezésre álljon: üzemben tartsa a gyárakat, hajtsa a gépeket, világítson, melegítsen, kényelmesebbé tegye az életet. Távvezetékek szelik át a mezőket és az erdőket, ívelik át a folyókat. A szél szomorú melódiákat játszik rajtuk, a fecskék ősszel — a déli tájakra való vándorlásuk előtt — rajtuk gyülekeznek. Mit sem törődnek azzal, hogy a vezeték nemegyszer kétszáz, sőt négyszázezer volt feszültségű áramot továbbít... Miért szükséges Ilyen nagy feszültség? — kérdezi a laikus. A szakember így magyarázza meg a dolgot: amennyiben nagy mennyiségű villamos energiát kell eljuttatni valahová, a feszültséget az áram mennyiségének megfelelően kell megválasztani. Ellenkező esetben az energiaátvitel nagy veszteségekkel járna, a vezeték túlságosan felmelegedne, vagyis útközben sok áram szükségtelen hővé alakulna át. A villamos energiával való ellátás többféleképpen történhet. Például oly módon ,hogy új erőművet építenek fel, amelyből a gyárakba, a mezőgazdasági üzemekbe, a közlekedés számára, a háztartásokba stb. vezeti az áramot. Amennyiben az áramfejlesztő kapacitása elégtelennek bizonyul, új erőművet létesítenek, vagy a régi teljesítményét kibővítik. Mintegy harminc évvel ezelőtt lényegében Ilyen volt a helyzet a mai szocialista országokban is. Röviddel a nép uralomra jutása után azonban minden szocialista ország saját egységes villamosenergia-rendszert hozott létre, aminek az az előnye, hogy valamennyi erőmű egy közös hálózatba szolgáitatfa a fejlesztett áramot és minden fogyasztó a közös hálózatból kapja a szükséges árammennyiséget. A szobánkban égő lámpát tehát nemcsak a legközelebbi áramfejlesztőből, hanem a sok száz kilométernyire fekvő erőműből érkező áram közösen hozza izzásba. Minél nagyobb és szertetágazóbb az energetikai rendszer, gazdasági szempontból annál előnyösebb, és üzembiztosabb, lehetővé teszi az ország energiahordozóinak leggazdaságosabb módon történő felhasználását, a tartalék teljesítmények nagyméretű csökkenését és azok kölcsönös kihasználását, és nem utolsósorban a periódusszámingadozások csökkenését. KOOPERÁCIÓS ÖSSZEKÖTTETÉS 1959 májusában a KGST XI. ülésén megtárgyalták és jóváhagyták több európai ország villamosenergia-rendszerének öszszekötését. Az egyes energetikai rendszerek összekötése azonban csupán határozattal természetesen nem valósítható meg — hosszú továbbító vonalakat kell ennek érdekében felépíteni. Sok ezer vezetékoszlopra volt szükség, számtalan nagyméretű szigetelőt kellett előállítani és fel kellett függeszteni a vezetőket; az utóbbiak a földről nézve vékony huzaloknak tűnnek, a valóságban energia azonban felveszik a versenyt a legvastagabb kötelekkel. Így jött létre fokozatosan az európai szocialista országok villamosenergia-rendszereinek kölcsönös összekötése. Az izzólámpát kivilágító energia fejlesztéséből tehát most egyforma mértékben kiveszik a részüket a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli, a román, és a magyar erőművek. A közös energetikai rendszer kapacitása már megközelíti a 40 ezer megawattot, vagyis a 40 milliárd wattot. Próbáljuk kiszámítani, hány izzólámpa világítására lenne elegendő ez a tömérdek árammennylség! CDO Az összekötött energetikai rendszereknek feltétlenül közös koordináló központra van szükségük, enélkül ugyanis bonyolult lenne az egyes nemzeti rendszerek közti zökkenőmentes, és főleg gyors és operatív kapcsolat. Ez a központ Prágában székel. Hivatalos neve: Centrálni dispečerské organisace (Központi Diszpécser Szervezet), rövidítve CDO. Ide érkeznek automatikusan az összes részt vevő országok energetikai rendszereiből az információk, ami lehetővé teszi, hogy a diszpécser előtt levő műszerfalon mindenkor megállapítható, milyen az energetikai helyzet az egyes országokban, és milyen az egész kooperációs rendszerben. A műszerek megmutatják azt is, melyik ország kit segít ki árammal és milyen mennyiséget szállít. Itt dolgozzák ki és koordinálják a kooperáció havi, heti és napi terveit, az egyes országok ide jelentik, milyen lesz legközelebbi feltételezett fogyasztásuk, tudatják, hogy ezt vagy amazt az aggregátot javítás miatt kiiktatják és kérik a kapacitás kiesésének pótlását. Ide fordulnak végül váratlan üzemzavarok és sürgős segítségkérés esetén Is. Tegyük fel, hogy az NDK-ban váratlanul leáll az egyik erőmű és mert a balszerencse nem jár egyedül — röviddel rá egy további kapacitás is felmondja a szolgáltatot. Az NDK-nak pillanatnyilag mondjuk 200 megawatt hiánya van! Az NDK villamosenergia-rendszere ugyan két helyen össze van kötve a szomszédos országokkal: Csehszlovákiával és Lengyelországgal. A nemzeti diszpécserszolgálatnak közvetlen telefonöszszeköttetése is van a prágai és a varsói központtal, ámde mi haszna annak, ha itt sem legjobb ebben a pillanatban a helyzet és a segítségnyújtás kényes helyzetbe juttathatná őket? Lehetséges viszont, hogy éppen akkor, mondjuk Ukrajnában, szabad teljesítménnyel rendelkeznek. Az NDK nemzeti diszpécserközpontja tehát közvetlenül a prágai központ diszpécserszervezethez fordul. A szolgálatos diszpécser megállapítja, hogy Lengyelország 70 megawattot adhatna az NDKnak, Ukrajnában pedig 80 megawatt a felesleg. Néhány telefonbeszélgetés és megbeszéli a kisegítést. Ámde hogyan juttassák el az áramot Ukrajnából az NDK-ba? A két ország között nincs közvetlen összeköttetés és a jövőben sem lenne célszerű kiépíteni, hiszen az Ilyen hosszú távvezetéken túlságosan nagyok lennének a veszteségek. Az összekötött energetikai rendszerek viszont több lehetőséget kínálnak. Az adott pillanatban Lengyelország — a csehszlovák hálózat útján — áramot szállít Magyarországnak. A Magyarországba Irányuló szállítást Lengyelország helyett Ukrajna veszi át és Lengyelország így egyrészt a 70 megawatt felesleget adhatja át az NDK-nak, másrészt azt a 80 megawattot, amely Magyarország számára volt szánva. Igaz, hogy 70 plusz 80 csupán 150 megawatt, az NDK-nak pedig 200 megawattra lenne szüksége, ámde ez is nagy kisegítés. ELÖNYÖK Az európai szocialista országok számára számos előnyt jelent a nemzetközi kooperációs kapcsolat. Első ízben öt évvel ezelőtt, közvetlenül a prágai központi diszpécserközpont üzembe helyezése után érezték kedvező hatását. Akkoriban ugyanis különösen erős fagyok és hóviharok hátráltatták az energiatermelést. Csehszlovákiának, Magyarországnak, Lengyelországnak és az NDK-nak sürgősen áramra volt szüksége. A segítség a Szovjetunió nyugati részeiről érkezett, ahol kedvezőbbek voltak az éghajlati viszonyok. így történt, hogy miközben Angliában és más nyugati országokban gyakran ki kellett kapcsolni az áramszolgáltatást, a szocialista országok határt viszonylag könnyűszerrel átvészelték a nehézséget. A kölcsönös kisegítés azonban a villamosenergia-kooperációnak csupán egyik nagy előnye. Nem kevésbé jelentős körülmény az, hogy az egyes országoknak nem kell minden áron saját erőműveikből fedezniük az áramszükségletét. Oj erőművek olyan helyeken létesíthetők — és létesülnek is —, ahol az a legcélszerűbb és ahol az áramfejlesztés a legolcsóbb. Ily módon leggazdaságosabb módon felhasználhatók az energiahordozók, vagyis a szén, az olaj, a vízerő stb. Tekintettel arra, hogy összekötött energetikai rendszerekről van szó, nem probléma bárhová eljuttatni az áramot, hiszen nem kell hosszú távolsági vezetéket építeni. A kooperációs összeköttetés további nagy előnye, hogy az egyes résztvevő országok kölcsönösen segítik egymást haváriák esetén, illetve javítások idején. Ezáltal fokozódik a villamosenergia-ellátás üzembiztonsága és tekintélyes összegeket lehet megtakarítani a népgazdaságnak, hiszen az áramszolgáltatás kiesése miatt nem kell állniuk a gyáraknak és a közlekedési eszközöknek. Tudvalevő, hogy minden országban más-más időpontra esik a csúcsfogyasztás. A Föld forog és a napfelkelte kelet felől nyugati irányban halad. Télen a reggeli fogyasztási csúcs a nappali fény beköszöntésével ér véget, az esti csúcs pedig alkonyatkor kezdődik. Nemcsak Szibéria és az NDK között nagy az időkülönbség, de még két szomszédos ország — például Lengyelország és az NDK — között is oly tekintélyes, hogy ez az áramszolgáltatás szempontjából ls kihasználható. Mihelyt ugyanis véget ér a csúcsfogyasztás Lengyelország keleti részén, az ott fejlesztett áramot át lehet irányítani a nyugati országrészekbe, illetve az NDK-ba. Minél kisebb az energetikai rendszer, annál nagyobb tartalékokkal kell számolni. Magyarországon például, amíg nem valósult meg a villamosenergia-kooperáció, a tartalék teljesítmények 30 százalékot képviseltek, vagyis gyakorlatilag minden harmadik aggregát tartalékban volt. Most elestek ezek a nehézségek, hiszen egyik ország tartaléka egyúttal a másiké is. Ily módon sok száz megawatt felszabadul és hasznosítható. A tartalékok ma az összkapacitásnak csak kb. 3 százalékát képviselik, a rendszer emellett megbízhatóbban működik, mint régebben, amikor a nemzeti rendszereknek 10 százalékos tartalék teljesítménnyel kellett dolgozniuk. Nem elhanyagolható további előny, hogy a kooperáció tágabb teret nyit a műszaki fejlesztés meggyorsítása számára, olcsóbbá teszi a kutatómunkát, nem ls beszélve a tapasztalatcsere hasznosításáról. A szakemberek már milliárdos megtakarításokat emlegetnek... Prága, Budapest, Munkács, Turów, Ragow városok nevét az energetikában dolgozó minden szakember ismeri. Ott működik az egyes nemzeti energetikai rendszerek központja, onnan futnak össze az eredményes szocialista együttműködés szálai a prágai központba, hogy zökkenőmentesen eljuttassák a közösen kezelt villamos energiát oda, ahol a legszükségesebb. DÓSA JÓZSEF A napokban hosszabb ideig beszélgettem Bielik Gyulával, a virti szövetkezet elnökével abból az alkalomból, hogy megkapta a szövetkezet fennállásának 15. évfordulója alkalmából az arany emlékérmet. Amikor a bevételre terelődött a szó, az elnök olyan számadatot mondott, hogy többször is megkérdeztem, vajon jól hallottam-e. Az 1025 hektáros szövetkezet már elérte az évi 17 millió koronás bevételt. Idén hárommillió koronával szárnyalják túl termelési tervüket. A szövetkezet pénzügyileg anynyira szilárd, hogy már kétmillió koronájuk van a tartalékalapon és munkaegységenként 31,70 koronát fizetnek. A szövetkezetesek átlagos havi keresete 1600 korona körül mozog, de nem ritkaság a 3000 koronás havi kereset sem. A virti szövetkezetben tehát a hektáronkénti bevétel 17 000 korona körül mozog. Ez bizony magas fokú belterjességre vall. Azt mutatja, hogy a szövetkezet rendkívül szilárd és magas a munkatermelékenység foka. Virt teliét az élre tört. De örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemcsak Virt. A szövetkezetek VII. országos kongreszszusának vitaanyaga ls megállapítja, hogy az EFSZ-ek gazdaságilag megerősödtek és elérték az „ökonómiai biztonságot", ami azt jelenti, hogy a szövetkezetek ma már rendesen bérezik tagjaikat és aki megfelelő teljesítményt nyújt, jó keresethez juthat. A szilárdság a gazdasági megalapozottság nem véletlenül jött létre. A nyerstermelés mennyisége az 1966-os évben az utolsó öt évhez viszonyítva 14,3 százalékkal nőtt. A vitaanyag megállapítja, hogy a társadalmi munka termelékenységében elérték a világszínvonalat. Világszínvonal. Pár évvel ezelőtt ki gondolt volna még erre. Akkor, amikor a mezőgazdaság a népgazdaságban sereghajtó volt és szinte egy évben sem teljesítette termelési tervét. Ma viszont emelt fővel mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság a háború után elérte a legmagasabb szintet, és a felvásárló vállalatoknak 50 000 tonnával több húst, 145 millió literrel több tejet és 30 millió darabbal több tojást adtak el, mint 1966-ban. A többtermelés megmutatkozik a már említett gazdasági és pénzügyi szilárdságban is. A szövetkezeti tagok a többtermelésből megfelelő arányban részesülnek. Ezt legjobban érzékeltethetjük azzal a számadattal, hogy míg 1951-ben egy szövetkezeti tag 7354 koronát keresett, 1967-ben már közöl 12 000 koronát. Nem árt azonban közelebbről megvizsgálni, miért következett be a mezőgazdasági termelésben az annyira várt fordulat. Elsősorban azért, mert a mezőgazdasági üzemek önállóbbak lettek és így jobban kibontakozik a többtermelést elősegítő vállalkozó szellem. A virtiek például gyümölcsészettel, kertészettel is foglalkoznak, de jó jövedelmet hoz a halászcsárda is. Melléktermelési üzemük télen is munkát biztosít jó néhány tagnak. Ez a szövetkezet a mezőgazdasági termelésben és a melléktermelési ágakban is szép sikereket ért el. A vállalkozó szellem kibontakozására jó példaként hozhatjuk fel az Ipolysági szövetkezetet. Ez a szövetkezet a termelésben mindig az élen haladt. Bár az elmúlt években rendkívül magas hasznosságú állattenyésztésüket betegség sújtotta, újra talpra álltak, s tehenenként 2752 literes tejhozamot értek el. A növénytermesztésben is rendkívül jó hozamokkal dicsekedhetnek. A búza átlagos hektárhozama 47,16 mázsa volt, de 18 hektáron 51,26 mázsát értek el. A Dvoran fajta árpa 49,6 mázsát fizetett hektáronként. Az ipolysági szövetkezet tehát szép gazdasági eredményeket ért el. De Szikszai Vilmos elnök, a szövetkezetek VII. kongresszusa vitaanyagának szellemében olyasmin töri a fejét, ami még jobban hozzájárulhat a szövetkezet gazdasági megszilárdulásához. Bá? most se állnak rosszul, hisz a hektáronkénti piaci termelés 10 000 korona, és bevételi tervüket 10 százalékkal túllépik. A jövőben — elgondolása szerint — tíz szövetkezet átvenné a hely: vágóhidat és a jövőben a felvásárY, szervnek nem élő állatokal hanoin past adnának e! Szerintük így a szövetkeze tek leientOá pínztöbblethez jut lánďi. Szó van egy közös JavfK'.'itűheív •í

,í'j:.íiéséről is. A társuló szövetkezetek legjobb szakembereit csoportosítanák id*> úgy ht'gv a mezőgazdasági üzemek gépein még a legigényesebb javításokat is elvégezhessék. így nem szorulnának a gép- és traktorállomás olykor hosszadalmas javító szolgálatára. Virt cs Ipolyság nem egyedülálló példa. 'íócb szövetkezetben hallottam a gazdasági szilárdságról, a vállalkozó szellem Kibontakozásáról, ami a jövőre nézve igen biztató. Üzemközi vállalkozások alakulnak a Bratislava-Vidéke és mas járásokban Is. Most, amikor kiosztották a 15 éves szövetkezeteknek az emlékéruick3t, Jrliisőn állapíthatjuk meg, hogy hár nsl éz volt az út idáig, a szövetkezetek levetették a gyermekcipőt és világszínvonalon indulnak az új esztendőbe. Nagy szó ez és nemhiába állapította megaCSKP Központi Bizottságának decemberi ülése, hogy a mezőgazdaság hozzájárult a piac jó ellátásához, és a népgazdaság megszilárdulásához. BALLA JÖZSEE villamos nem ismer