Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-30 / 29. szám, kedd

Jelentés népgazdaságunk 1967. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) lyamatos volt. Ez tette lehetővé főleg a hús- és a tejtermékek fokozott szállítását. Fokozatosan Javult az élelmiszeripari termékek választéka, minősége és csomagolása ls. A kisipari termelőszövetkezetek és a helyi gazdálkodás üzemei bő választékú, divatos mintájú és jó minőségi áruval gazdagították a piacot. A belkereskedelemnek szánt árutermelésük az 1967. év folyamán 6,2 százalékkal nőtt. MEZŐ-, ERDÖ-, ÉS VÍZGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés terjedelme az igen kedvező 1966. évhez viszonyítva mintegy 3,5 százalékkal növekedett. Fokozódott ax egy hektárra eső termelés is (az 1966. évi 83 ezer koronáról 88 ezer koronára, azaz 3,6 százalékkal). A tervezett felvásárlást gabonából 20,8 ezer tonnával (1,2 százalékkal), a repcéből 8 ezer tonnával (8,1 százalékkal), és cukorrépából 475,1 ezer tonnával (7 százalékkal) túltcljesítettfik. Az 1967. évben értük el a háború utáni évek legnagyobb gabonatermését. A tokozott hektárhozamokat nemcsak a kedvező termesztési és begyűjtési feltételek segítették elő, nagy szerepet játszott itt a nagyobb mfitrágyaadagok alkalmazása, az új, nagy teljesítményű gabonafajták alkalmazása, a tökéletesebb agrotechnika és a földművesek fokozottabb anyagi érdekeltsége ls. Ennek ellenére nem javult a takarmányféleségek biztosítása erre az évre. A mezőgazdasági bruttó termelés növekedésében a legnagyobb rész az állattenyésztésre esik. amely az 1966. évihez viszonyítva 9,8 százalékkal növekedett. Ez tette egyúttal lehetővé a piac Jobb ellátását mezőgazdasági termékekkel. A gazdasági állatok hasznossága továbbá fokozódott: Az átlagos évi tejhazam elérte a 2171 litert: borjak száma az 1966. évi 85-ről 86,2-re növekedett, és egy kocára évente 1,97 fiadzás esett stb. Az anyagi műszaki bázis nagytokú kibontakozása ellenére a mezőgazdaság még ma sem rendelkezik elegendő új műszaki berendezéssel, pedig 1967-ben a mezőgazdaság további 7397 trakturt, 1811 gabonakombájnt, 749 cukorrépa betakarító gépet, 184 burgonyabetakarító kombájnt és 50 lejőgépet stb. kapott. A hatékony termelőeszközök hiánya még ma is az egyik legfőbb oka annak, hogy a mezőgazdaságban nagy a munkaerő szükséglet. Előzetes összeírás szerint 1987. december 1-én 1168 ezer dolgozó [volt a mezőgazdaságban, vagyis az ntóbbi két év folyamán további 34 ezer személlyel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. Az Állami Erdők üzemeiben 1967-ben 12,3 millió erdei köbméter fát termeltek ki. Egészben véve nem teljesítették az erdősítési feladatokat, mert a tő figyelmet a szél által kidöntött Iák és a következményeinek kiküszöbölésére kellett fordítani. Feldolgoztuk csaknem az egész károsodást szenvedett famennyiséget — 7 millió erdei köbmétert (vagyis •z évi termelés 57 százalékát). A vízgazdaságban nagy gondot fordítunk a vizek tisztán tartását szolgáló berendezések felépítésére. A hozott intézkedések ellenére is elégtelen ütemben folyik az ilyen berendezések építése. Az új lakótelepeken egyébként sikeresen fnlyik a vízvezetékek és a csatornázási hálózat építése. BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTKEZÉSEK, MŰSZAKI FEJLESZTÉS A népgazdaságba az 1967. évben 70,4 milliárd koronát ruháztunk be (az 1967—1966-i indexszám 102,6), ebből 44,5 milliárd koronát az építőipari munkákba (indexszám 107,6) és 25,9 milliárd koronát a gépekbe és berendezésekbe (indexszám 94,9). Az 1967. évben egyébként számos új termelőegységet helyeztünk üzembe, egyebek között a vágsellyei nitrogéngyárat, a lovosleei műtrágyagyárat, a bratislavai Dimitrov Művek mezőgazdasági vegyipari szereket gyártó részlegét, a bratislavai Slovnaft polietiléngyárát, a humenné! Chemlon kordselyemgyártó üzemét stb. Ä Kelet-szlovákiai Vasműben 960 tonna acélt fog évente szolgáltatni a 3. sz. konvertor, 674 ezer tonna acélt az 5. és 6. sz. mélykemence és 940 tonna vasat a 2. sz. nagyolvasztó. Befejeztünk 78 410 lakást, vagyis 3,3 ezerrel (4,4 százalékkal) többet, mint az elmúlt évben. Az 1967. évi tervet ennek ellenére nem teljesítettük. Az építőipar 1967-ben 472 ezer dolgozót foglalkoztatott, vagyis 13 ezerrel többet, mint 1966-ban. A dolgozók átlagkeresete 5,9 százalékkal növekedett és 1873 koronát ért el. A műszaki fejlesztés szakaszán továbbá szilárdult a kutató és fejlesztési bázisunk. Az itt dolgozók száma az 1966. évhez viszonyítva megközelítőleg 9370 személlyel gyarapodott és ma meghaladja a 138 ezret. A kutatásra és fejlesztésre fordított eszközök mennyisége elérte a 8,2 milliárd koronát. Külföldi szabadalmak megvásárlására állami eszközökből — a gazdasági lehetőségekhez igazodva — összesen 34 millió devizakoronát fordítottunk. KÖZLEKEDÉS A nyilvános közlekedés egészben véve az 1967. évben kielégítette a szállítók követelményeit. Az elmúlt évhez viszonyítva 14,1 millió tonnával (3,1 százalékkal) több árut továbbított, a személyszállításban pedig 53 millióval (2,3 százalékkal) több utast szállított. Az 1967. évben kísérletileg valamennyi vasútvonalon bevezették az új irányítási rendszer elveit. A tervvel összehasonlítva itt egyébként megnövekedett az érc-, kohóanyagok és építőanyagok stb. szállítása, ezzel szemben csökkent a szénszállítás. Sajnos, lényegesebben nem javult a vasúti személyszállítás. Az 1967. évben kibővült a motoros mozdonyok (168-cal), az egyenáramú mozdonyok (53-mal) és a váltóáramú mozdonyok száma (50oel). Az év végén már 2022 kilométernyi vasútvonal villamosítva volt (a vasút vonalainak 14,9 százaléka). A ČSAD 230 millió tonna árut, vagyis 5 százalékkal többet szállított, mint 1966-ban. Autóbuszokkal 1717 millió személy, vagyis az 1966. évhez viszonyítva 2,7 százalékkal több utazott. Az autóbuszvonalak hossza elérte a 178 millió kilométert (23 ezer kilométerrel több mint 1966-ban). A repülőgépek 22 ezer tonna rakományt és 1394 ezer utast szállítottak. ÉLETSZÍNVONAL 1967-ben gyarapodott a nemzeti jövedelem, s ennek alapján létrejöttek a lakosság életszínvonala további emelkedésének feltételei. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a személyi fogyasztás — összehasonlítható árakban előzetesen kiszámítva — mintegy 4 százalékkal nőtt. A társadalom anyagi fogyasztása — a központi utasításokkal összhangban nem emelkedett az 1966. évi színvonal fölé. A népgazdaságunkban dolgozók létszáma — előzetes adatok szerint — 47 000-rel nőtt, vagyis 6 655 000 főre emelkedett. A foglalkoztatottság az 1966. évihez viszonyítva — népgazdaságunk szocialista szektorában (EFSZ-ek nélkül J — 1,4 százalékkal nőtt, s elérte az 5 723 000 főt. Az életszínvonal állandó emelkedése szempontjából rendkívül fontos minőségi mozzanat, hogy befejeződött a munkaidő lerövidítésének első szakasza. Elvileg mindenütt bevezették a 44 órás munkahetet és havonként a két szabad szombatot. Jóllehet köztársaságunk lakosságának nagyobb a jövedelme, nem kielégítő az ipari árucikkek kínálata, ami egyaránt vonatkozik a minőségre s a választékra, sőt egyes árufélékből a mennyiségre is. Állandóan észlelhetők az életszínvonal emelkedésére kedvezőtlenül ható, korábbi fogyatékosságok is. Elhúzódik a lakások építése, az igényeknek nem felel meg a kereskedelem, a szolgáltatások s a közlekedés fejlesztése stb. A lakosság tényleges pénzbevétele az 1966. évihez viszonyítva 7,3 százalékkal nőtt, és ez elsősorban a bérek s a fizetések emelkedésén alapszik. Az előző évekhez viszonyítva 1967-ben gyorsabb ütemű volt a szocialista szektorban (EFSZek nélkül) dolgozók átlagos névleges bérének emelkedése, ugyanis az egyhavi bérük átlag 83 koronával nőtt, vagyis 1586 koronára emelkedett. Az Állami Takarékpénztár 1967-ben 5721 milliO koronát folyósított kölcsön címén polgártársainknak, akik az említett összegből 4685 millió koronát törlesztettek. A kölcsönök címén folyósított összeg 1036 millió koronával, tehát 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1966-ban. A lakosság takarékbetétkönyvein tavaly 5620 millió koronát (a kamatokat beszámítva) írtak jóvá, és a betétállomány elérte a 45183 millió koronát. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A társadalombiztosítási illetékekre és szolgáltatásokra :— a betegbiztosítási illetékeket beszámítva — 1967-ben fordított összeg 27,8 milliárd korona volt, tehát 5,3 százalókkal több, mint 1966-ban. Az említett összegből táppénz címén 9,6 milliárd koronát, tehát 2,6 százalékkal többet fizettek ki, mint 1966-ban. A nyugdíjbiztosítási illetékek összege elérte a 17,2 milliárd koronát, vagyis 1,1 milliárd koronával, tehát 6,6 százalékkal haladta meg az e címen 1966-ban kifizetett öszszeget. A dolgozók átlagos egyhavi öregségi nyugdíja 1967ben 762 korona (1966-ban valamivel kevesebb — 751 korona) volt. Az 1967-es évben 102 000-rel több nyugdíjasnak fizettek ki öregségi nyugdíjat, mint 1966-ban, és 1967 második felében ismét emelték — éspedig több mint 135 000 koronával — a legkisebb nyugdíjakat. Egy-egy nyugdíjas így havonta átlag 107 koronával kapott többet. A szülési segély címén kifizetett összeg 625 milüó koronát tett ki, vagyis 4,7 százalókkal volt több, mint tavaly; családi pótlék címén pedig 4,6 milliárd koronát fizettek ki, tehát 2,8 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben, mivel 1967-ben kevesebb volt a születések száma, mint 1966-ban. A nemzeti bizottságok által igazgatott szociális intézmé nyek 1967 végén 49,964 férőhellyel rendelkeztek, és közű lük 9434 az ifjúság számára fenntartott szociális intézmé nyekben állt rendelkezésre. FOGYASZTÓI ÁRAK Az 1966 októberében végre hajtott árrendezés következté ben 1967-ben némileg emelked tek a fogyasztói árak, s ennek további következményeként kb. 1,5 százalékkal volt nagyobb a munkások és az alkalmazottak családjainak létfenntartási költsége. Egyes árucikkekkel kapcsolatban sor került az árak emelésére, ami általában arra vezethető vissza, hogy kereskedelmünk különböző újdonságokat (különösen textilárut, cipőt, bőrdíszmüárut stb. j hozott forgalomba. Általában megdrágult a zöldség és ezzel szemben a gyümölcs valamivel olcsóbb volt, mint az előző években. 1967-ben fokozatosan emelkedett a vendéglőkben felszolgált ételek ára, ami különösen arra vezethető vissza, hogy 1966 4. negyedévében emelték a sör és a hús árát. Némileg — 2,2 százalékkal megdrágultak a szolgáltatások is, s ez főleg fehérnemű mosására, felsőruha tisztítására, mérték szerinti varrásra, lábbeli, gépjárművek stb. javítására lakások karbantartására s egyebekre vonatkozik. BELKERESKEDELEM Az állami és a szövetkezeti kereskedelem — a vendéglátóipart beleértve — 1967-ben 125,1 milliárd korona forgalmat bonyolított le, vagyis az 1966. évihez viszonyítva 6,5 százalékos emelkedést ért el. Állandósult az élelmiszerellátás kiegyensúlyozottsága, viszont az áruválaszték nem volt mindenkor kielégítő. Ami pedig az ipari árucikkeket illeti, a kínálatnál nagyobb volt a kereslet. Ami a közétkeztetést illeti, az üzemi étkezdék forgalma csökkent, ezzel szemben emelkedett a forgalom a vendéglőkben, A helyi gazdálkodási üzemek és a termelőszövetkezetek a különböző szolgáltatásokért, munkákért, gyártmányokért stb. 5,4 milliárd koronát bevételeztek, tehát 2,8 százalékkal többet, mint 1966-ban. A helyi gazdálkodási üzemek és a termelőszövetkezetek nem elégítették kl a lakosság igényeit. Ennek okát főleg abban kell látnunk, hogy inkább vállaltak munkát a szocialista szektor megrendelésére, mivel ez gazdasági szempontból előnyösebb. Ezzel szemben örvendetes az a tény, hogy vidéken egyre többféle szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. A helyi gazdálkodási vállalatok és üzemek erre való tekintettel több mint 2000 főre emelték dolgozóik létszámát. 1967. december elsejéig mintegy 22 500 mesterember stb. kapott engedélyt szolgáltatások végzésére, de a nemzeti bizottságok kisüzemei is egyre több és különfélébb szolgáltatásokat nyújtottak, úgyhogy 1967-ben csaknem 50 százalékkal nagyobb bevételt értek el, mint az előző évben. Az állam 1967-ben 1,7 milliárd koronát fordított lakóházak és lakások karbantartására, illetve tatarozására, s az e téren foglalkoztatott dolgozók létszáma — az 1966. évihez viszonyítva — 7,1 százalékkal emelkedett. Ami a lakások karbantartását stb. illeti, az említett kedvező fejlődés ellenére sem kielégítő a helyzet. 1967-ben is tovább növekedett az idegenforgalom. A szocialista országokból 3 765 000, a tőkésországokból pedig 838 ezer vendég látogatott el Csehszlovákiába. Köztársaságunkból tavaly 2 091 000 turista utazott a szocialista országokba és 303 000-ren a különböző tőkésországokba. Az egész éven át nyitva tartó szállodákban stb. 97 000 ágy állt rendelkezésre, tehát 3000-rel több, mint 1966ban, ezenkívül további 37 000 ágy a csupán a* nyári idényre berendezkedett szálláshelyeken, és mintegy 4000 ágy a külön böző autócampingekben. Az 1967-es év végén 314 000 orvos állt egészségügyünk szolgálatában, egy-egy orvosnak 457 lakosról kellett gondoskodnia. Egészségügyi létesítményeink 173,5 ezer ággyal — ebből a kórházakban 113,4 ezerrel — rendelkeztek. A bölcsőtlék, csecsemőgondozó Intézetek és gyermekotthonok férőhelyeinek száma 1967-ben 72,3 ezer volt, tehát 2023 férőhelylyel többel rendelkeztek, mint 1966 végén. KÖZOKTATÁS ÉS MŰVELŐDÉS Köztársaságunkban egyre mélyrehatóbb a tankötelezettség előtti gondoskodás, amit többek között az a tény is bizonyít, hogy az óvo dákba az 1967—68-as évben 383 400 gyermeket, tehát 18,200-zal többet írattak be, mint az előző tanévben. A bölcsődékben 7800 három éven aluli gyermeket gondoznak, vagyis 74,2 százalékkal többet, mint az 1966—67-es évben. Az alapfokú kilencéves iskolákban csökkent a tanulók létszáma, vagyis ezeket az iskolákat 55,2 ezerrel kevesebb tanuló látogatja, mint az 1966—67-es tanévben, és hasonló a helyzet az általános középiskolákban is, ahol (97,9 ezer tannló van beiratva) 2,0 ezerrel csökkent a létszám. A szakiskolák és a technikumok diákjainak jelenlegi létszáma 189,6 ezer, tehát 2,3 ezerrel kevesebb, mint az előző évben s az említett iskolák levelező tagozataira beiratkozottak száma 86,4 ezer, vagyis 5,8 ezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. Ellenkező a helyzet a szakmunkás és iparitanulő-lskolákban, amelyekben 350,1 ezer fiatal készül későbbi hivatására, vagyis 8,8 ezerrel többen, mint az 1968— 1967 tanévben. Főiskoláink csehszlovák állampolgárságú rendes hallgatóinak létszáma 95,9 ezer (3,0 ezerrel több, mint az előző tanévben), ezenkívül 3,5 ezer külföldi. 8,1 ezerrel csökkent a levelező tagozatok hallgatóinak létszáma (jelenleg 38,2 ezer). Filmiparunk 1967-ben 49 egész estét betöltő (közülük 12 szélesvásznú) filmet, továbbá 907 rövidfilmet és 178 filmhíradót készített. Az állami mozik egymillió előadását 119 millió néző látogatta, de a mozik látogatottsága nem érte el a tavalyit. Az Állami színházak 1967 ben rendezett 24 000 előadását 10 millió néző tekintette meg. Csehszlovákiában 1987-ben 60 millió példányban 8047 könyvet, ezenkívül 1211 folyóiratot, közülük 27 napilapot adtak ki. A folyóiratok évi példányszáma elérte az 1889 milliót. NÉPESEDÉS Csehszlovákiában a népesedós már több éve kedvezőtlen irányzatú. Hazánkban 1967-ben 215 000 gyermek született, vagyis 8000-rel kevesebb, mint az előző évben. Tavaly 122 000 abortuszt jelentettek az illetékes szerveknek. Az abortuszok közül 97 000 engedélyezett művi megszakítás volt, vagyis 7000-rel több, mint 1966-ban. Eszerint, ha egybevetjük a születéseket és az abortuszokat, az arány következő: 100 élve született gyermek és 56 abortusz (1966-ban csak 52). Köztársaságunkban 1967-ben 144 ezer ember halt meg (2000-rel több, mint az előző évben, úgyhogy az ezer lakosra számított elhalálozási arány csupán nagyon csekély mértékben, 10,1 ezrelékkel — nőtl. Az 1966. évinél kisebb volt a csecsemőhalandóság, vagyis 23 ezreiéket tett ki. Az említettek következtében a természetes szaporulat 1967-ben csak 71 000 főnyi (5 ezrelék) volt, vagyis 10 000 fővel kevesebb, mint 1966-ban. A népesedés terén mutatkozó kedvezőtlen fejlődés több okra vezethető vissza, elsősorban arra, hogy túl lassú ütemű a lakások építése, és ugyancsak lassan emelkedik a gyermekes családok életszínvonala. Köztársaságunkban 1967ben 119 000 házasságot kötöttek (3000-rel többet mint 1966ban), és a válások száma úgyszólván nem változott (20,5 ezer). Míg 1966-ban 3,2 ezer csehszlovák állampolgár költözött külföldre, számuk 1967-ben csaknem elérte a 10 000-et. Az 1967. évi szaporulat így tehát csupán 61000 fő volt. (1966ban 77 ezer főnyi). A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 1967-ben 14 millió 333 ezer lakosa volt. SZLOVÁKIA Szlovákia gazdasági fejlődése 1967 ben gyorsabb ütemű volt, mint a cseh országrészekben. Az 1966 ban elért eredményekhez viszonyítva az ipari termelés 10,1 százalékkal, a gépipari termelés 12,2 százalékkal, a vegyipari pedig 13,2 százalékkal nőtt. A szlovákiai ipar 22,2 százalékban vett részt a köztársaság ipari termelésében. A szlovákiai ipari üzemek tavaly 23 000-rel, tehát 4,2 százalékkal több dolgozót foglalkoztattak, mint 1966 ban, és a dolgozókkénti mun k a termelékenység 5,4 százalékkal nőtt, tehát valamivel alacsonyabb volt az országos átlagnál. Az ipari dolgozók átlagos bére 5,3 százalékkal emelkedett, és elérte a havi 1645 koronát. A Szlovákiában 1967-ben eszközölt beruházások értéke 23 milliárd korona, vagyis 3,4 százalékkal nagyobb volt, mint 1966-ban. Szlovákiában tavaly 28 858 lakás építését fejezték be, illetve 100,7 százalékra teljesítették a lakásépítési tervet. Az említett lakások közül 4 142 volt állami, és 11 296 pedig szövetkezeti lakás. A vállalatok 99 lakást, és magánszemélyek 13 321 lakást építettek. 1967-ben a szlovákiai építővállalatok 155,3 ezer dolgozót tartottak nyilván, tehát 4000-rel többet, mint az előző évben. Az építőipari dolgozók munkatermelékenysége 6,3 százalékkal nőtt, átlagosan bérük pedig 5,6 százalékkal emelkedett és elérte a havi 1822 koronát. A szlovákiai mezőgazdasági termelés teljes terjedelme 2 százalékkal volt nagyobb, mint 1966-ban, és ezt elsősorban az állattenyésztési termelés növelése, vagyis a gazdasági állatok nagyobb hasznossága befolyásolta. Az Igy kedvezően kialakult helyzetben az illetékes szervek 12,9 százalékkal több vágóállatot és 8,9 százalékkal több" tejet vásároltak fel. A kiskereskedelmi forgalom az 1966. évihez viszonyítva 7,1 százalékkal nőtt s a szlovákiai takarékbetét-könyvek állománya elérte a 10,5 milliárd koronát, vagyis 19,3 százalékkal, illetve 1,7 milliárd koronával haladta meg az 1966. évi betétállományt. A népesedés Szlovákiában Is kedvezetőlen volt, s ez elsősorban a születések számának csőkkenésére vezethető vissza, Szlovákiában 1967-ben 77 000 gyermek született, tehát 4000 rel kevesebb', mint az előző évben. Az illetékes szerveknek 35 000 abortuszt (2000rel többet) és 35 ezer elhalálozást (ezerrel kevesebbet) jeleotettek, úgyhogy a természetes szapornlat az 1966. évi 45 000-rel szemben 42 ezer tőre csökkent. Szlovákiában tavaly 32 000 házasságot kötöttek, és a bíróságok majdnem 3000 válást engedélyeztek. Szlovákiának | 1967 végén 4 468 000 lakosa volt. Eszerint a Csehszlovák Szocialista , Köztársaság lakosságának 31,2 szá- J zaléka élt tavaly Szlovákiában.